Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-13 / 10. szám

?! A város támogatja Egyetem lesz az egri főiskolából Magyar hagyományok, nyugati színvonal afc Szabad az út a szén előtt A fiák nem mennek az utcára Puínok megm r Átfogó energiapolitikai koncepció kell Egerben az utóbbi évek­ben visszatérő kérdés: mi­kor válik egyetemmé az Esz- terházy Károly Tanárképző Fősikola? A tavalyi utolsó önkormányzati ülésen a vá­ros vezetése maximális tá­mogatásáról biztosította a főiskola vezetőségét. Ez utóbbi is megtette már a kezdő lépéseket, bővítették a főiskolát, fejlesztettek, egye­temi oktatókat kértek fel tanszékvezetőknek. Dr. Or­bán Sándor főigazgató: — A főigazgatói állásra benyújtott pályázatomban már 1989-ben részleteztem elképzeléseimet az egyetem­mé válással kapcsolatban. Az első lépéseket e cél ér­dekében megválasztásom után megtettük. Ugyanek­kor, a miskolci bölcsészet megalakulását látva, a vá­ros ifjúsága aláírásgyűjtő akciót kezdeményezett, s több, mint 20 ezren tették le voksukat az egyetemmé válás mellett. Ügy gondo­lom, hogy bizonyos tekintet­ben rendelkezésre állnak e szükséges feltételek. Egy­részt megfelelő személyi ál­lomány kell. Megválasztá­som óta a tanszékvezetők 60 százaléka kicserélődött, ezeknek fele különböző egyetemekről került hoz­zánk. Korábban súlyos tan­teremhiánnyal küzdöttünk, mára ez a gond is megoldó­dott. Pénzügyi hátterünk is van. Egyrészt pályázati ösz- szegeket nyertünk meg, más­részt a minisztérium is ígért támogatást. A városi önkor­mányzat is segít bennünket, szolgálati lakásokkal, illetve a további fejlesztésekhez Az Ország Háza az 1992- <s adótörvényektől volt han­gos — pedig még előttünk áll a tavalyi szja kiszámí­tása és befizetése is. Gon­dolom, senkinek sem ked­venc időtöltése az adózás — mégis, ha rászánunk egy kis időt és figyelmet, na­gyon sok pénzt takarítha­tunk meg. Persze, legálisan. Az idei évben már vajmi kevés lehetőség nyílik arra, hogy szépítsünk a tavalyi jövedelmünkön. Már nem tudjuk „elbújtatni” a pén­zünket nagymamák és uno- kahugok neve alatt; már nem vehetünk részvényt, és nem tehetjük be pénzünket kft.-be. Mindez már az idei évre marad, bár változtak a játékszabályok itt is. Amit még megtehetünk, az az, hogy megpróbálunk rendet csinálni a jövedelmeink kö­zött — hátha maradt még valami apró lehetőség a legcélszerűbb adózási for­mákra. Március 20-ig kell elké­szítenünk az adóbevallást. Jobb, ha már most barát­kozunk a gondolattal és megpróbálunk legalább ren­det csinálni jövedelmeink és a levonható tételek között. A legfontosabb, hogy le­gyünk tisztában azzal; me­lyik összeget mikor, miért és ki kapta és ki fizette be? Ha például az év folyamán eladtunk egy autót — mond­juk — 300 ezer forintért, jobb, ha tudjuk: ez adó­alap. Ebből azonban egy há­zaspár levonhat 200 ezer fo­rintot, s a maradék 100 ez­ret egyenlő arányban oszt­hatja meg — tehát ez az adóalap 50—50 ezer forint­tal nő. El kell különítenünk a különféle címen fölvett pén­szükséges földterülettel. Az egyetlen komoly akadály az oktatási törvény hiánya. A jelenlegi törvény ugyanis mereven szétválasztja a fő­iskolai és az egyetemi kép­zést, ami lehetetlenné teszi egyetemmé válásunkat Az új tervezet azonban lehető­vé tenné az átalakulást. — Hogyan támogatná ez a törvénytervezet az í*nök elképzelését? — Az új oktatási törvény- tervezet célja az egyszintű, egyetemi tanárképzés. Ha netán ez nem valósulna meg, lehetőségünk lesz a tanszékenként! lassúbb át­menetre is. — A közelmúltban több új tanszéket létesítettek. Milyen további bővítést terveznek? — Nagy hangsúlyt fek­tetünk a nyelvoktatásra, az orosz és az angol tanszék mellett létrehoztuk az ame­rikai, francia, német tanszé­keket. Szeretnénk megvaló­sítani az olasz és spanyol tanárképzést is, de ehhez még oktatók szükségesek. A B-épület (a volt oktatási fő- igazgatóság épülete) most szereltük fel modern nyelvi laboratóriummal. Ebben az épületben szeretnénk kiala­kítani egy nyelvi központot. Célunk, hogy rövidesen ket­téválasszuk a történelem és az irodalomtörténeti tanszé­keket magyar, illetve egye­temes történeti tanszékek­re. Szó van a matematika­tanszék bővítéséről is. Mint említettem, az infrastruktú­zeket is. A „normál” fize­tés másképpen adózik, mint a mezőgazdasági tevékeny­ségből származó jövedelem — és ismét másképpen adó­zik az az összeg, amit talál­mányokból, vagy más szel­lemi tevékenységből kap­tunk. Adómentesnek számit sok olyan kifizetés, amit költségtérítésként kaptunk; például az étkezési hozzá­járulás, vagy 500 km/hóig a gépkocsiátalány. (Más kér­dés, hogy az étkezési hoz­zájárulást elvben fel kell írni az adóbevallásra, de nem kell utána adózni. Ugyanez a helyzet a mun­káltató által fizetett albér­lettel, munkaruhával, pénz­ben nyújtott szociális se­géllyel és az üdülési költsé­gek átvállalt részével is.) Ha év közben voltak két­ezer forintnál kisebb jöve- delemtételeink, és azok után levonták a húsz százalék adót, nyugodtan meg is fe­ledkezhetünk a dologról. Ugyanez a helyzet a külön­féle nyereményekkel, és ka­matokkal is: a betétek után j a bankok, a nyeremények után pedig a totó-lottó kifi­zetők már levonták a húsz százalékot (ha éppen olyan malacunk volt, hogy nyer­tünk.) Miért fontos a különböző jövedelemtételek szigorú el­különítése? Amint megkap­juk az adóbevallási ívet, rá fogunk jönni. Az összjöve­delem számításánál külön rubrikában szerepelnek az egyes tételek, de némelyik­nél csak annyit kell hozzá­számítani a végösszeghez, amennyit az adóalap szem­pontjából igényel. A mező- gazdasági termelésnél érte­lemszerűen az 500 ezer fo­rint fölötti rész, a szellemi tevékenységnél 200 ezer fo­rintig 70 ezer forint, afölött ra részben megvan, az új B-épületet azonban tovább bővítjük, itt szeretnénk el­helyezni a biológiai tanszé­keket. Így ez az épület fog­lalná magába a természet- tudományi kart. A líceum épületében pedig a bölcsész­kar maradna meg. — A testnevelés tanszék továbbra is helyhiánnyal küzd. — Sajnos, ez igaz, azon­ban készen vannak egy új, hatalmas tornaterem tervei, az építkezést is hamarosan elkezdjük. Egy 25 méteres uszodára is nagy szükség volna, de ez távlati terv, az ALmagyar-domb stabil víz­rendszerének kiépítése után lehet csak megvalósítani. A testnevelés, rajz, ének sza­kokból, tehát a készségsza­kokból szeretnénk kialakíta­ni a harmadik, művészeti karunkat. Ezek a lépések nem véletlenszerűek, stra­tégiánk van, az egyetemi szintet fokról fokra szeret­nénk felépíteni. A tervet a főiskolai szenátus tavaly el­fogadta. eszerint haladunk. A munkánkat segíti a Coop- system Szervezési Kft. is. A végső cél a nyugati típusú tanárképzés, kellően ötvöz­ve a hazai oktatási hagyo­mányainkkal. Remélhetőleg az ebben az oktatási intéz­ményben szerzett diplomát külföldön is elismernék. Ha minden a tervek szerint ha­lad, 1993 szeptemberében már az első egyetemi évfo­lyamot köszöntjük iskolánk­ban. Kühne Gábor pedig a bruttó összeg 60 százaléka — és így tovább. Nagyon fontos, hogy a nyugdijasok tisztában le­gyenek a nyugdíjlevonás fa­ramuci szabályaival. Az elv szerint a nyugdíj is beszá­mít a jövedelmek közé, csak éppen a nyugdij összegéig nem kell adót fizetni. Úgy kell elképzelni, mint egy pi­ramist: itt az évi nyugdíj a jövedelem alapja és erre épülnek a többi jövedelmek. Vagyis: ki kell számítani, hogy mennyi lenne az évi adó — nyugdíjjal, mindennel együtt. Majd ezután ki kell számítani a nyugdíi után járó adó összegét — éc azt is le kell vonni a teljes adóból. Azért kell ez a kör­mönfont játék, hogy ezzel a többi pénzt, amit kaptunk, a megfelelő „magasságban” adóztassák meg. Végezetül egy „apróság”. Ha valaki év közben elad­ta a lakását, vagy más in­gatlanát, adót kell fizetnie utána. Kivéve — ha a ka­pott összeget Íjra lakás vá­sárlásába fekteti. Ebben az esetben az eladott lakás ára adómentes. (A kővetkező részben a le­hetséges adóalap- csökkentés­ről írunk.) A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház huszonöt órás tanfolyamot indít pályaal­kalmasság felmérésére szer­zett ismeretek témaköréből, bölcsődék, óvodák vezetői, általános iskolák igazgatói részére., Vezeti: Z. Kovács- né Reményi Éva pszicholó­Űgy tűnik, sikerült elke­rülni, hogy a fiúk az utcára menjenek, mármint elmarad a bányászsztrájk, illetve nem kell az utcára tenni bányá­szokat, a szakszervezet és a kormány legutóbbi megálla­podása eredményeként. Per­sze ezt a megállapodást máris többen támadják, mondván, a kormány enge­dett a politikai célzatú nyo­másnak, s ennek kihatásait majd a lakossággal fizetteti meg. Messzire vezetne az elem­zés, s nem kifejezettem a bányászok védelmében írom, hogy hosszú évekig csak a termelők kínlódtak igazán a költségeikkel, míg a szállí­tók, kereskedők, felhaszná­lók, köztük a most vádasko­dó Magyar Villamosipari Művek Tröszt nagy nyeresé­get zsebeltek be. Kívánatos lett volna régtől egy egysé­ges rendszer, amely gátat szab a huzavonáknak, az egymás ellen dolgozásnak, s magteremti a hazai energia- hordozók, köztük a szén ra­cionális kitermelését, hasz­nosítását. Sajnos, megint nem ez történt. A döntés megakadá­lyozta a hazai szénbányászat ellehetetlenülését, ue koránt­sem rendezte megnyugtatóan a kölcsönös nézeteltéréseket. Ami a borsodi bányákat illeti: Putn.ok megmenekült, Rudolftelepen év végére el­fogy a szén, s az edeléoyi összevonás, rekonstrukció is bizonyíthatja életképességét. Ez azt jelenti, hogy Putrin­kon az év elején nem kell utcára tenni a bányászokat, s talán a II-es telepi fejtés­sel sikerül végre szénmeny- nyiséget adni, jó áron, jó minőségben. A türelmi ter­melési idő 1995-ig tart. Ter­mészetesen bizonyos létszám- átcsoportosítás a közeljövő­ben elkerülhetetlen. A másik kritikus bánya. Rudolf telep bányászai sem kerülnek tömegesen utcára, annak ellenére, hogy febru­árban a bánya kimerülés miatt bezár. Innen a létszá­mot Edelénybe, Feketevölgy­re, Lyukóbányára, tehát a gazdaságosnak ítélt bányák­ká irányítják át. A legnagyobb gondot min­denütt a termelő beren dezé­sek elavultsága Okozza. Nem gus, a téma országos szak­értője. További témakörök: családterápia, környezetta­nulmány, viselkedések figye­lemmel kísérése, tehetség- gondozás, iskolára való fel­készítés. Érdeklődni és je­lentkezni a 40-657-es tele­fonszámon lehet. jutott pénz új gépekre, fel­újításra, sőt mint írtuk, még kapcára se, például a lyukói bányánál, s kénytelenek vol­tak a miskolci Máltai Sze­retetszolgálat segítségét kér­ni. Amennyiben a villamos művek tröszt átveszi a szén­bányák felhalmozott porsze­nét, talán jobban telik a termelés kiszolgálására. Egyébként az időszerű bér- fejlesztést . január 1-jétől visszamenőleg szeretnék meg­valósítani, a garantált 10 százalékos helyett 20 száza­lékos mértékben, illetve az eltartónak számító lyukóiak esetében talán 25 százalékig is sikerül elmenni. Valószínűleg addig nem lesz nyugalom az energia­ipar területén, amíg a kor­mány elkészíti átfogó ener­giapolitikád koncepcióját. Ez várhatóan áprilisban kerül a parlament elé. Addig is ta­A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban angol és német nyelvi óvoda indul heti két alkalommal har­minc órában. A foglalkozá­sokat hétfői és csütörtöki napokon tartják. Felnőttek­nek angol kezdő tanfolya­mot indítanak hetvenkét Két éve még az orvosok sem hitték el, hogy új jár­vánnyal van dolguk. Pedig az elmúlt évtizedben egyre több ember kereste fel ke­zelőorvosát, állandó kime­rültségre, gyengeségre pa­naszkodva. Például 1988-ban jelentke­zett tüneteivel egy középis­kolai tanár, aki 9 hónap alatt annyira legyengült, hogy képtelen volt a mun­káját ellátni. Az alapos ki­vizsgálás során a beteg agy­szöveteit is megnézték, ahol furcsa, de jellegzetes, egy­értelmű vírusfertőzésre uta­ló jeleket találtak. Az azóta eltelt időben elszántan kere­sik a további bizonyítékokat a vírusfertőzésre. Sok, kró­nikus kimerültségre panasz­ián felesleges a lakosságot áramdíjemeléssel riogatni, s ezt csupán azzal összefüg­gésbe hozni, hogy a kormány végre döntött valamicskét a szénbányászat ügyében. Ilyen t alapon, ha történetesen nyug­díjemelésre kerülne a sor, a nyugdíjasokon kellene el­verni a port, mert ezt a többletet végül is az aktí­vaknak kell megfizetni? Az ilyesfajta okoskodás téves, s igenis az átmenet idején nemcsak az adósságállo­mányt, nemcsak a vesztesé­get, hanem a válságot is menedzselnie kell egy fele­lős, demokratikus kormány- nak. Más kérdés persze, hogy a piachoz is kell alkalmaz­kodni, illetve csak ahhoz, ha valóban kialakultak a piaci viszonyok Magyarországon. (karos!) órában, három hónapon ke­resztül. Bővebb felvilágosí­tást személyesen a művelő­dési házban, vagy a 40-657- es telefonszámon lehet kér­ni, ugyanitt jelentkezésre is van mód. Minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. kodó beteg vérét, gerincfo­lyadékát elemezve, a betegek felében találták meg a ví­rusdarabkákat. Az úgynevezett retrovíru- sok egyes háziállatainkban (kutya, macska, hörcsög) és a majmokban i,s nagy szám­ban és tömegben élnek, szerencsére az emberben kö­zülük csak kevés képes meg­élni. Ezek közül egy a kró­nikus kimerültséget okozó vírus. Nem kevésbé rette­gett rokonai vannak ennek a vírusnak, mint az AIDS okozói (HÍV—1 és HÍV—2 vírus) vagy a fehérvérűség egy formájának az előidézői. A tudományos világban egyelőre nem mindenki fo­gadja el ezt a feltételezést, de számos kutatócsoport dolgozik a probléma tisztá­zásán. M' ': w' ___ - . isim SPOROLO I. Tegyünk rendet Jövedelmeink között Sós Péter János Pályaalkalmasság felmérése Nyelvtanfolyamok az ifjúsági házban Ismét támadásban a vírusok! L j járvány: a krónikus

Next

/
Thumbnails
Contents