Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11 / 9. szám
•Az anyák tanítják a balkezességet? Az emberek több. mint 90 százaléka gyakrabban használja a jobb kezét, mint a balt. A jobb- és balkezesekre való szétválasztás eddig úgy tűnt, hogy csak az embereknél fordul elő. Ám az egyik kéz gyakoribb használata a selyemmajmoknál is megfigyelhető? 43 százalékuk főleg a bal. 24 százalékuk főleg a jobb. a többi pedig mindkét kezét egyformán használja. Megfigyelték, hogy fiatal selyemmaimok azt a kezüket használták gyakrabban, amelyiket az anyjuk. Hasonló eredményekre vezetett olyan 6—13 éves gyerekek megfigyelése is. akiknek az anyjuk balkezes volt: a gyerekek 64 százaléka ugyancsak bal kezét használta gyakrabban. Ezért úgy vélik, hogy a csecsemők; különösen életük első évében, anyjuk kézmozdulatait utánozzák. Még nyitott kérdés, hogy a fiatal állatok apjuk viselkedését is másolják-e, amennyiben az gondozza őket? A nagy válasz! mányi ülés plíiit „Békeharc’ a kisgazdáknál A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt ma délelőtt 10 órától tartja nagy választmányi ülését Budapesten, a Testnevelési Főiskola nagytermében. A gyűlés fő célkitűzése: a tagságot képviselő nagyválasztmányi küldöttek tájékoztatása a legújabb politikai eseményekről, a pártban végzett fegyelmi vizsgálatokról, az Állami Számvevőszéknek, a párt gazdasági ügyvitelében végzett ellenőrző munkájáról és azt lezáró javaslatáról, legfőképpen azonban arról; hogy kilépjen-e a Kisgazdapárt a koalícióból. (Ez utóbbi két változatban kerül napirendbe: várjon-e még a párt arra, hogy Antall József magatartása a Kisgazdapárttal szemben a törvényjavaslatok előzetes közös letárgyalására ad-e lehetőséget, vagy nélküle terjeszti be a javaslatokat; ha igenlő a válasz az első kérdésre, akkor marad a koalícióban a párt, ha nem, akkor kilép. A másik változat, hogy mindenképpen kilép.) Torgyán pártelnök a feltételhez kötött bennmaradás mellett van. Közösségi ház Bükkszentiássión lü&s-fiira és ssoígáiSatás A nagyválasztmányt megelőzte egy békítési és egységesítő kísérlet a két frakció (tizenkettes és harmincas) között. Ennek során dr. Iván Géza megbízást kért és kapott arra, hogy titoktartás mellett tárgyaljon a harmincas frakció képviselőivel, a „szakadárokkal” az újraegyesülés, egységesítés kérdésében. Kísérlete azonban kudarcot vallott, mert az ellentábor nem óhajtott egységesülni. Ekkor kollektive, négytagú bizottságot alakítva próbálkoztak a ti- zenkettek az egység megteremtésével. Nyolctételes levélben közölték feltételeiket, de a harmincas tábor ismét nem volt hajlandó az egység megteremtésére, illetve ezt a gondot eltették a nagyvalasztmány utánra. A’ feltételek legíor.tosabbja a kisgazdapárt vezetőségének a törvényszerűségét, „legalitását”, elismerését tartalmazó kívánság volt, amit egyelőre nem ismertek el, habár a legutóbbi nagyválasztmány teljesen titkosan és csalásmentesen, nagyarányú többséggel választotta meg az országos elnököt Torgyán József személyében, és a többi tisztségviselőt. A hisztérikus Torgván- ócsárlás azonban nem maradt el, bár a harmincasok nagyobbik része is unja már a több mint egy éve tartó piszkálódást, mocsko- lódást. hazug rágalmakat. A diktátorság és a demagóg- stílus is csak kényszeredett blöff már Torgvánnal szemben. (Közben már más pártokban születtek diktátorok ...) Kiderült az is, hogy a vidék lakossága már nem elégszik meg a harmincasok „langyos” magatartásával és a még hozzájuk tartozó néhány község lakossága Is elpártol tőlük. A helyi vezetőket sorra leváltották, sok helyen kivetették őket maguk közül. Mondhatni, hogy a harmincasoknak nincsen szervezetük vidéken, a Torgyán-tá- boré pedig egyre növekszik. (Persze: nem „gubóznak” be a tizenkettek csupán a parlamentbe, hanem járják a falvakat!) A harmincasoknak — mint Miskolcon is — keresniük kell a helyet, hogy hol tarthatnák meg gyűléseiket, mert a pártszervezetek nem fogadják be őket. Természetesen a tizenkettek között is vannak, akik a koalíciós formát tekintik megfelelőnek, azonban ez nem elég; a koalíciós partnereknek is változtatniuk kell magatartásukon. A napirenden szerepel „a párt alkotmányának korszerűsítése”, az esetleges „ellenzéki politika kiemelkedő feladatainak meghatározása”, az 1992 évi költségvetés (a párté!) feletti vita és szervezeti kérdések. Nem foglalkozik a nagyválasztmány személyi kérdésekkel, csupán az időközben kizártak fellebbezéseinek elbírálásával és a hiányzó, betöltetlen tisztségek betöltésével. Végül a pártszervezési propagandával, a falugyűlésekkel és az országos panaszok megtárgyalásával foglalkozik a nagyválasztmány. Mindezen felül újabb békefelhívást is küld a nagyválasztmány a harmincasoknak, közölte a feltételeket. Mi természetesen minden ócsárlást, ellenségeskedést, akadályoztatást elfelejtünk, ha Rajkaiék nem akarnak „csak frakció” maradni tagszervezet nélkül, és kijelentik (és aláírják a nyilatkozatot), hogy elismerik legálisnak az országos vezetőséget (köztük Torgyán József elnöki tisztét is) úgy. ahogyan azt a legutóbbi nálunk tett látogatásakor Antall József is elismerte, és akkor újra együtt lesznek a kisgazdák (és a polgári tagozatunk), ki tudunk harcolni jogokat a tagságunknak, biztosítani tudjuk a koalíció hatóképességét és meg tudjuk védeni a kisemberek jogait még a koalíció vezetőivel szemben is, ha kell. A miskolci városi és a megyei szervezet bizakodóan tekint a nagyválasztmány döntései elé és reméli, hogy a jelenlegi nehéz politikai helyzetben biztos lépésekkel építi tovább a tiszta, megalkuvásmentes demokráciát a koalíciós életben. Dr. Iván Géza FKgP-aleinök tanácsadó Komjáti Miklós 'őnkorm. alpolgármester Maczó István m. főtitkár Szabó Elek v. elnök Nagyváros környéki kisebb falubun lakni sok előnnyel jár: több a munkalehetőség elérhető távolságon belül, s színházba, moziba, kiállításokra is egyszerűbb eljutni, mindezek mellé ráadásul nem kell elviselni a városi élettel együtt járó — összefoglaló néven: urbanizációs - ártalmakat. Nagyjából ugyanennyi hátrányt is fel lehet sorolni: az elmúlt évtizedek település- fejlesztő politikája gyakran olyan helyzetet eredményezett, hogy a város közelségében levő kistelepüléseken nem volt mozi, művelődési ház, megfelelő élelmiszer- és iparcikkbolt, orvos, pap stb. Egy kicsit Bükkszentlászló is ilyesféle helyzetben van: része Miskolcnak (sőt, köz- igazgatási szempontból a városhoz tartozik), az itt élő 900 ember mégis hiányt szenved az előbb felsorolt „ ... az olimpiai játékok üdvös gyümölcsöket fognak érlelni. Egészséges, demokratikus nemzetközi élet és törekvés fog az örökös küzdőtérről kiindulni, a becsület és önzetlenség kultusza pedig ú.jjá- alkotja majd az egész világot. Ekként lesz az atlétika a társadalmi békének, valamint az emberiség erkölcsi és testi tulajdonságainak rég ismert és mégis új eszköze.” Ezeket a gondolatokat 1895- b^p vetette papírra Az olimpia feltámadása című írásában egy egri pedagógus, a mai Dobó István Gimnázium elődjének: a reáliskolának második igazgatója, Kemény Ferenc. Az a Kemény Ferenc, akit az 1894. június 23-án megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alelnökévé választottak Párizsban. (Az ő nevét viseli 1980 óta az egri sport- csarnok.) Coubertin báróval együtt ők kezdték elterjeszteni az újkori olimpiai játékokat, megismertetni a világgal az olimpiai eszmét. Kemény Ferenc mai követői, szintén egri pedagómelyikében. A város önkormányzata nemrégiben úgy- döntött, hogy „szakmailag önálló közösségi házat” létesít Bükkszentlószlón. A „közösségi ház” kifejezés nem valamiféle új elnevezési kísérlet, melyet az úgynevezett művelődési házakra akarnak biggyeszteni, hanem pontosan azt jelenti, amit maga a szó (ritka dolog a közigazgatásban). A bükkszentlászlói közösségi ház ugyanis számos funkciót lát majd el, nem „csak” művelődési lehetőséget nyújt az e téren nem túlságosan kényeztetett bükk- szentlászlóiaknak. A közösségi ház nagy segítséget jelent a szociális ellátásban: megszervezheti a kihordásos étkeztetést az idős rászorultak és a betegek számára, a gyerekek bevonásával a magányos, idős öregek élelmiszer-, gyógyszerbeszerzését oldhatja meg. gusok, sportszakemberek — mintegy vállalva a küldetést: az olimpiai eszme hirdetését és megismertetését — megírták Heves megye olimpiai kronológiáját 1896 —1988-ig, A szerzők: Mik- lovitz Lászlóné, Kriston Fe- rencné és dr. Gallovits László. Az Aliné Mező Mária szerkesztésében megjelent, csaknem 100 oldalas könyvecske a megyei önkormányzat saját nyomdájában készült. Felelős kiadója dr. Vass Géza, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. Az alkotók tudatosan időzítették könyvük megjelenését úgy, hogy még a barcelonai olimpiai játékokat megelőzően a lokáSpatrióta érzületű sportrajongók kezébe kerülhessen ez a haszonnal forgatható kis adattár. A kronológia összeállításánál a megyei sajtóban megjelent híradásokat, cikkeket vették alapul. (Egri Népújság, Igazság, Eger. Új Úton, Heves Megyei Népújság). A közösségi ház egyfajta információs bázisként is működik: kapcsolatot alakít ki az önkormányzat és a lakosok között (rendeletek, döntések, hirdetmények közzététele, nyomtatványok árusítása), de részt vállalhat a jövőben a falusi turizmus szervezésében, a gyermek- csereüdültetés meghonosításában. A közösségi ház egy meglevő — tulajdonképpen mindig efféle célra használt — épületben kezdi meg működését, egyetlen ember dolgozik itt alkalmazottként, ellátva egyben a gondnoki feladatokat is. A sok funkció közül az egyik legfontosabb természetesen a közművelődés és a kultúra. Az iskola pedagógusainak vezetésével szakkörök működhetnek majd itt a gyerekek részvételével, ugyanakkor próbateremként is szolgálhat az amatőr művészeti csoportoknak. A felnőttek sem maradnak ki: a videmozi, az ismeretterjesztő előadások, a hagyományos táncos rendezvények ugyancsak szerepelnek a munkatervben. A közösségi ház lehetőséget kínál még egy speciális helyi igény kielégítésére is: a lakosság, mintegy harmadát kitevő szlovák nemzetiségű bükkszentlászlóiak e szerény, de sokoldalúan kihasználható intézmény keretei között foglalkozhatnak anyanyelvi kultúrájúkkal, különféle rendezvények segítségével megoldhatják a kapcsolattartást az anyanemzettel. Kéjé irtai lifolvam Dianetikai tanfolyam indul a miskolci Ifjúsági és Szabadidőházban. Ez a tudomány az életet alkotó energiákat oly módon használja fel, hogy az égvén szervezetét, lelki életét hatékonyabbá teszi. Az érdeklődők többfajta tanfolyam közül választhatnak. Bővebb felvilágosítást személyesen az ifjúsági házban, vagy a 40-657-es, és a 42-740-es telefonszámon lehet kérni Csóka Edittől. Ugyanitt jelentkezni is lehet. Megtalálható a könyvben — az olimpiákhoz kapcsolódóan — az egyes sportesemények felsorolása, a sportolók és sportvezetők névsora, valamint a sportolók helyezései és kimagasló teljesítményei. Ezért olimpiai kronológia, de sporttörténeti kronológia is egyben, mivel egy-egy sportoló pályafutását az olimpiai szereplésig kíséri végig. A gyorsabb eligazodást ilyen címek segítik: Heves megyeiek az olimpiákon; Megyénkben született, vagy itt kezdték el sportpályafutásukat; Olimpikonok, akik az egri tanárképző főiskola hallgatói voltak. A képmellékletben vannak fotók az első NOB-ta- gokról és a „nagy idők” részeseiről, Végű! egy névmutató egészíti ki a sok információt rejtő gyűjteményt. Ilosvai Ferenc Hétfőn indul sorozatunk Adóspóroló A személyi jövedelemadó-bevallás március 20-ig kell elkészítenünk. Sok ember kap a fejéhez, amikor kézbe veszi az ívet: hogyan is lássak hozzá? Jó volna ilyenkor egy házi titkos tanácsadó, aki megsúgja, mit írjak be, hogy ne járjak rosszul. Bizony, kevesen vannak, akik magabiztosan, azonnal sorolnák, mit írhatunk le az adóalapunkból, milyen kedvezményeket vehetünk igénybe. A Hajnali Hírlap hétfői számában kezdődő sorozat segít eligazodni a jogszabályok dzsungelében. civilizációs vívmányok néA tűzgyújtáshoz még kell egy kis segítség (Kerényi László felvételei) A sajtó tiikrphpn 1986—1988. toes ifi olimpiai Hóna i <: o»»SaSS^ 3fc Néha bizony nehéz a tananyag
