Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 8. szám
Alkotói A közelmúltban képes riportban ismertettük a Mezőkövesden található Mező- gazdasági Gépmúzeum megalakításának, működésének történetét. Akkor a magángyűjteményét a városnak adó alapító. Hajdú Píáfis János, a múzeum mai vezetője beszélt arról, milyen elgondolások alapján kezdett a gyűjtéshez, mentette meg a pusztulástól a félmúlt egyéb paraszti emlékeivel, használati tárgyaival együtt ezeket a gépeket. A menyei önkormányzat decema megyétől béri ülésén határozott arról, hogy az általa alapított kitüntetéseket — többek között az Alkotói díjat — kik vehetik át első alkalommal. E díj kitüntetettje Seres János festőművész és dr. Tóth Ferenc osztályvezető főorvos mellett Hajdú Rá fis János is. Jókívánságaink tolmácsolása mellett bemutatunk egy egyszerű, de különlegesen szép darabot gyűjteményéből, egy faragott fűrészbakot. (Bujdos Tibor felvétele) Egv év alatt dönthetnek a ta«ok Szíj retkeset helyeit szövetkézé® A földről és vagy ónról a tulajdonosok határoznak A7. átmeneti és a szövetkezeti törvényről tartottak sajtótájékoztatót az. Igazságügy Minisztériumban. Balsai István miniszter szerint a jogszabály korszakos jelentőségű, és remélhetőleg meghozza a mezőgazdaság fellendülését. A törvény életbe lépésével megszűnik a tsz-ek átalakulására vonatkozó moratórium, és a tagoknak egy év áll rendelkezésére, hogy döntsenek sorsukról. Több lehetőségük van: kezdhetnek egyéni vállalkozásba, létrehozhatnak új típusú, valóban korszerű szövetkezeteket, vagy tömörülhetnek más gazdasági társaságba is. Az új rendelet egyik nagv erénye a miniszter szerint, hogy a termőföldről és más vagyonrészektől a jogos tulajdonosok szabadon dönthetnek, és jelentős korlátok szűnnek meg a külföldi befektetők előtt is. • A KÖZGYŰLÉSÉ A VÉGSŐ SZÓ bály védi a tagságot a kit1 «5 beavatkozástól is, ugyanis a vagyonfelosztásról a közgyűlésnek kell döntenie. Megegyezés híján először zártkörű árverést rendeznek, és ha ez két részben is eredménytelen. akkor kapcsolódhatnak be idegenek. Az új szövetkezeli modell jobban emlékeztet a szövetkezés alapelveihez, mivel a meghatározás nem társaságot, hanem közösséget említ. Az államtitkár szerint az átmeneti törvény bonyolult, de nem annyira, hogy akadálya lenne az átalakulási folyamatnak. • ERDŐ, LEGELŐ EGYBEN MARAD Végül Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke, államtitkár beszélt az átalakulás és a kárpótlás kapcsolatáról. A kárpótlási törvény még nem tartalmazhatta a földek felosztásának, árverezésének alapelveit. így ezt most az átmeneti törvényben szabályozták. Ha lehetőség van rá, akkor az embereknek ott kell visszakapniuk a földjüket, ahol eredetileg volt, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a termőföld védemét sem. Erdőnek és legelőnek például egyben kell maradnia. A megyei kárrendezési hivatalok február közepéig küldik el a tsz-eknek a kárpótlásra jogosultak igényét,és ezt követően harminc naponk belül jelölik ki az árverési földeket. Szólt arról, hogyha ezekkel a kijelölésekkel kapcsolatban vita támadna, akkor az érintettek egyeztető fórumot hozhatnak létre. Ht itt nem születik döntés, akkor megyei, vagy országos hivatalokhoz kell fordulni. (horváth) Zempléni válasz a vízdíjemeSésre r L j városrészt épít a gyöngyösi vállalkozó 2, Olcsóbban, mint egy vállalat Ónálló ví hoznak létre Gyöngyös északi részén, a Diósmalom utca környékén új városrész épül, zömében kertes házakkal, sorházakkal. A területen 104 lakótelket alakítanak ki, s a városi önkormányzat pályázatot írt ki az elöközműve- sítésre. Ahogy cikkünk első részében, tegnap olvashatták, a tendert Matus Miklós helybeli építési-szerelési vállalkozó nyerte. Valószínűleg ő is építi meg a lakásokat, s ez az üzlet több tízmilliós hasznot hoz számára. Arról is írtunk, hogy nemcsak a lakótelepet, hanem szupermarketet, benzinkutat és sportcentrumot is akar a területen létesíteni, és kisiparosokat ide telepíteni, hogy teljesen összkomfortos ellátottságot biztosítson. Sőt, van itt egy 150— 200 méter átmérőjű tó is, kihasználatlanul. Ez a gyón- gyössolymosi tsz tulajdona. Itt strandot, csónakázótavat létesítene, s kitisztítaná a tavat is — mindezt ingyen, j,ajándékba” adja a városnak. Hol itt az üzlet? Nos, ahogy írtuk is, a közművesítés maga 40—50 millióba kerülne — a hivatalnak. (Ha lenne rá pénze.) Matus Miklós kihozza a feléből, hiszen ez a szakmája. Állami vállalat nem tudná ! ennyi pénzből megcsinálni j (az kész csőd, mondja Matus, úr, gépeket hoznának ide, s bekalkulálnák az egész apparátus eltartását), míg ő néhány emberrel megásatja az árkokat, év végén, az adó befizetése he- I lyett megveszi az ivó- és szennyvízvezetékekhez az anyagokat, ezt leírhatja az adóalapból, és az áfát viasszá is igényli. Van készpénze is, és a további szükséges összeget megkapja kölcsönként a banktól, ott van rá fedezetként a telepe, megér vagy 20—22 milliót. Ahogy szó volt róla, a feltételek vállalásáért, a 9,5 millió befizetéséért megkapta a telkek értékesítésének jogát is. Még mielőtt egyetlen kapavágást tett volna, 20 telekre kötöttek vele előszerződést. A közművesített telkek ára 330 ezer és egymillió forint között van. Ha átlag 500 ezer forintot veszek (nyilván több), csak a telkek árából 52 milliós bevételhez jut Matus úr, ha mindet sikerül eladnia. Az igazán természetes, hogy (ha már ő végzett eddig minden munkát), a házak felépítésével is őt bízzák majd meg,' legalábbis a többség. ‘De az már egy másik téma. másik üzlet lesz. Ezek után nem csoda', ha Matus Miklós részletre is tudja adni a telkeket, ráadásul nem tart igényt kamatra, és az inflációt sem kalkulálja be a számlába. Persze a pénzre neki is szüksége van, így a telekár 50—60 százalékát letétbe kell helyezni (ha valakit érdekel, dr. Húgai Emese ügyvéd foglalkozik ezzel Gyöngyösön, a Vármegyeház tér 1. alatt). Az ár fennmaradó részét ez év decemberéig kell megfizetni. A tavalyi év elején 13 ezer munkanélkülit regisztráltak Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében, az év végére ez a szám már elérte a 48 ezret. A legkritikusabb a helyzet Miskolc, Ózd, Sajó- szentpéíer és Edelény városokban, de 3—5-szörös az emelkedés Edelény, Kazincbarcika, Szerencs, Sátoraljaújhely, Tokaj, Mezőkövesd környékén is. A munkanélküliek között viszonylag magas és növekvő tendenciát mutat a szakképzett dolgozók, a fiatalok és a hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudó személyek aránya. A megyei Foglalkoztatási Alapból finanszírozott foglalkoztatás-politikai eszközök (korengedményes nyugdíjazás, csökkentett munkaidős foglalkoztatás, munkahelyteremtő fejlesztések támogatása) alkalmazásával közel 8 ezer embernél lehetett elkerülni vagy késleltetni a munkanélkülivé válást, s csaknem 7 ezren kapcsolódtak be az átképzésekbe, a közhasznú munkavégVan-e egyáltalán kockázata Matus Miklósnak? Azt kell mondani, hogy nagyon kevés, hiszen aligha kell attól tartania, hogy ezek a telkek a nyakán maradnak. Az új lakótelepen vélhetően exkluzív lakások épülnek majd, 3 ennyi fizetőképes kereslet — ahogy mostanában mondjuk — várható a környéken. A cikket olvasva talán az is többeknek eszébe jut, vajon az önkormányzat nem adta- e túlságosan olcsón a lehetőséget a vállalkozónak? Hiszen beérte 9,5 millióval, holott, ha ők adják el a telkeket, ennél jóval többet kasszírozhatnának. Igenám, csakhogy miből fizetnék ki azt a 40—50 milliót, amibe a munkálatok kerülnek? Erre ugyanis egy fillér se jut a szűkös költségvetésből. (gróf) zésbe, amivel a már munkanélkülivé vált személyek újraelhelyezkedésének esélyei javultak, illetve átmenetileg biztosítottá vált a foglalkoztatásuk. A megyei munkaügyi tanács tájékoztatójából kitűnik, hogy a törvény által biztosított — a decentralizált Foglalkoztatási Alap terhére — támogatási formákat alkalmaztak ugyan, de a tervezettnél kevesebben vették igénybe a felkínált lehetőségeket. Az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen személyek száma a legmagasabb a munkanélküliek között, s foglalkoztatásuk komoly nehézséget okoz. A közhasznú munkavégzésre 133 településen közel 2400 személy számára nyílott volna lehetőség, de a tapasztalatokból kiderül, hogy a települések nagy része nem tudja foglalkoztatni a szerződésekben rögzített létszámot. A vártnál kisebb az érdeklődés a munkanélküliek vállalkozóvá válását segítő támogatások és a tartósan Gergátz Elemér agrárminiszter, az új jogszabály jelentőségét a kárpótláshoz hasonlította. A szovjet típusú szövetkezetek megszűnését a tagok és a vezetők is kívánták, de gazdasági kényszer is. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat minden erejével támogatja az agrár- szektort, hiszen stabilizáló szerepe a gazdaság egészében nagyon fontos. Kiemelte a közgyűlések nagy hatáskörét, amelynek segítségével a parasztság hosszú idő után először dönthet jövőjéről. A Földművelési Minisztérium megpróbálja átsegíteni az agrárszektort ezen a csöppet sem könnyű szakaszon, de ehhez pontosan meg kell jelölni az igényeket. Az anyagi eszközök biztosítására már megszületett a megállapodás a pénzügyminiszterrel. Isépy Tamás, az Igazságügy Minisztérium politikai államtitkára azt emelte ki, hogy a törvény a közösség védelmét szolgálja, hiszen minden tagnak csak egy szavazati joga van. A jogszamunka nélkül lévő személyek alkalmazását ösztönző támogatási formák iránt is. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a munkanélküliek többsége a járadék folyósításának ideje alatt még nem érzi magát kényszerhelyzetben, és vállalkozás helyett inkább az újra elhelyezkedés lehetőségeit keresi. Persze azon, hogy nem akarnak vállalkozni, nem nagyon lehet csodálkozni, hiszen mindenki ismeri a helyzetet a munkanélkülivé válók többségének nincs fedezete és pénze sem ahhoz, hogy a bankok hitelt adjanak a vállalkozás beindításához. Ehhez a sakk-matt helyzethez járul hozzá, hogy nem ismerik a piaci viszonyokat, a vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, s félnek a kockázattól, a kudarctól. Ezen csak megfelelő propagandával, felkészítő tanfolyamok szervezésével az érdekeltségi és a támogatási rendszer fejlesztésével lehetne segíteni. Aczél Éva A zempléni képviselő-testületek meghozták a döntést, mely szerint csatlakoznak az önálló zempléni vízmű társuláshoz — hallottuk Katona Rezsőtől, Sátoraljaújhely polgármesterétől. Zemplénben ugyanis olcsóbban lehet előállítani a vizet, mint a megye más területein. A tárgyalások folynak, s a polgármester úr reményei szerint február 1-ig sikeresen lezárulnak. — Valószínűleg részvény- társasági formában alakítjuk meg a zempléni vízmüvet, melynek részvényesei — a vagyon hányadának megfelelő arányban — az ön- kormányzatok lennének — mondta Katona Rezső. Azért is, mert a 19 helyiség vezetékkel össze van kötve, s ugyan van néhány helyi vízmű is —, amely általában néhány falut lát el —, ám azoknak is az újhelyi vízmű biztosítja a műszaki hátterét. Ezek felé is nyitottak leszünk, s természetesen fogadjuk őket a rt.-ben, sőt felhívjuk, hogy lépjenek be. Ügy látszik, hogy erre meg van az igény, s ez akkor már összesen 37 települést, illetve több mint 60 ezer embert jelent. — Tárgyaltak-e már a megyei vállalattal? — Több ízben is. ftk természetesen az egységes megyei vízmű mellett vannak, s próbáltak bennünket is meggyőzni. — Mit hoztak fel érvként? — Vannak szakmai és egyéb érveik is, de ez elsősorban egzisztenciálisan érinti őket, mert az egyik legolcsóbb vízmű mi vagyunk, s ha kilépünk, akkor az nekik anyagi nehézséget jelent. Itt eddig is, csatornadíjjal együtt minimum 30 forinttal fizettünk többet. A mostani drasztikus emelést — 44,50-ről 76 forintra — egyszerűen nem viseljük el, és semmi sem indokolja, hogy ennyit fizessünk. — Szükség lesz valamilyen beruházásra? — Nem, mert rendelkezünk három vízművel — kettő Üjhelyen, egy pedig Ricsén van — s ezek mind össze vannak kötve körvezetékkel. Azt azonban tervezzük, hogy további falvakat kötünk be,; pé]£áüi a, most már " városrésszé előlépett Rúdabányácskát. — S mindez mikorra valósulhat meg? — Az önállóságot mi már az év elejétől akartuk. Azonban a formaság elintézése biztosan eltart egy darabig, de minél előbb, ha lehet február elsejével szeretnénk meglakítani saját vízmüvünket. — S akkor majd ki állapítja meg a vízdíjat? — Természetesen kalkulációt fogunk készíteni vízdíjra is, csatornázási díjra is, s azt fogják nekünk jóváhagyni. — Ez előnyösebb lesz a lakosságnak? — Ügy ahogy említettem, ilyen nagyságrenddel. Szeretnénk elérni, hogy a jelenlegi vízdíjat lehetőség szerint egyáltalán ne kelljen emelni. Most köztes állapot van, a vízdíjat már felemelték, a zempléni vízmű még nem létezik. Mit tehet ebben a helyzetben a fogyasztó? Ezt a magas vízdíjat kell(ene) kifizetni, ezért is akarjuk sürgősen létrehozni a vízmüvet, az átmeneti időszakot pedig valamilyen formában áthidalni. — Mi lesz a legközelebbi feladat? — A vagyonátadó bizottságnak benyújtja a kérelmét mint a 19 önkormányzat. Nagyon remélem, hogy senki, sem fog mesterséges akadályokat gördíteni a vízmű létrehozásának útjába, s ezáltal a lakosság mentesülne az áremeléstől. S ezt nemcsak az újhelyi önkormányzat nevében mondhatom, hiszen a zempléni képviselő- testületek egyhangú döntést hoztak, tehát e tekintetben az álláspontunk teljeset» egységes. « Tarnavölgyi László j 48 ezer állástalan Borsodban lói nem ééjzbI a
