Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
Nem fú.nak lángot, de szépen repülnek Sárkányok az ifjúsági házban S-írWinvok fészkelik b«í magukat a jövő héttől a miskolci Ifjúsági és Szabadidö-iázba. A környéken lakóknak azonban nem kell aggódniuk, hogy véres leszámolásra készülő lovagok és kényes királykisasszonyok iepik el a városnak ezt a pontiát, ugyanis nem tüzet okádó szörnyetegekről van szó, hanem szelíden repülő kínai papírsárkányokról. Talán nem lesz haszontalan, ha egv kicsit beleássuk magunkat a sárkányológiába. A papírsárkányoknak Kínában hosszú történetük van. eredetileg azonban pa pú-galamb. papírsas volt a nevük. Kétezerötszáz évvel ezelőtt, a háborúk . korszakában jelent meg a „Fn- sas:’, amelynek váza már bambuszból készült. Az ókori feljegyzések szerint a .feltalálója Gongshu Bán mester volt: „Fát és bambuszt illesztett össze, hogy egy szarkát készítsen. Amikor befejezte, elindította a földről és az égen maradt három napon át, anélkül, hogy leesett volna.” • HADI SZOLGÁLATBAN A repülő papírsárkányokat nemcsak szórakozásra, hanem hadi célokra is felhasználták. Az ie. 202-ben. az ország irányításáért folyó háborúban Zhang Lián«, hogy szétzilálja az ellenséget, egv nagy ..papírsasra” ült fel. és a szemben álló seregek fölé repült. Ott a Chu-k dalait kezdte el énekelni. amelyek felébreszt ették 3 honvágyat a Cím katonákban, s ezáltal sikerre vezett« semt csapatait. A/ fV-vfik Dinasztiában is a reoülő papírsárkányok léptetésével szórakoztak a palotában. Feljegyezték, hogv amikor f,i Yi ..papírsast" készített. élvezettel rajzó'tn még a vonalait. Maid amikor szélnek eresztette. egv kis bambuszdarabot — mint holmi sípot — is erősített a sárkány elejére. amely megtelve levegő- vei. hangot adott a szélben. Később a sárkányok a gazdagok különleges játékai lettek. Esténként, hogy gazdagságukat fitogtassák, dobokkal, fuvolákkal, húros hangszerekkel zenélve és lampionokkal világítva a palota udvarát, eresztették fel ezekét a szerkezeteket. Változások a miskolci rádió adásidejében Az a nagyszabású műsorváltozás, amely január 6-án kezdődött a Kossuth, a Petőfi és a Bartók rádió programjában, érinti a körzeti, köztük a miskolci rádió műsorát, illetve adásidejét is. Hétfőtől a tokaji URH- adó is sugározza majd a miskolci közszolgálati, tehát a reggeli műsorokat, párhuzamosan a kékesi és a miskolci URK-adókkal. Ez azt jelenti, hogy a körzethez tortozó Borsod, Heves és Nógrád megye valamennyi településén — és az autósokhoz is szólva, minden út vonalán — kifogástalan minőségben hallgatható a miskolci 'rádió programja. Ugyanakkor az 1.116 kHzPesti Ferenc, országgyűlési képviselő január 8-án i szerdán) délután 16—18 óráig fogadóórát tart a mezőkövesdi városházán. Választókörzete lakóit ezúton hívja meg a találkozóra. e* középhullám«' adó -csak; a Kossuth rádió programjait szórja. A reggeli közszolgálati műsor nem 5 óra 55 perckor, hanem 6 óra 55 perckor kezdődik, és 9 óráig tart. Ezzel egy időben a miskolci kereskedelmi rádió programját a miskolci URH- adón, tehát a 66.8 MHz-es hullámsávon hallhatják mindennap délután 3-tól 5 óráig. S7.ólni kell még a hétvégi adásidőről: szombaton a közszolgálati rádió 8 óra helyett 9-től 11 óráig, vasárnap pedig 9 óra helyett fél 9-től 10 óráig sugározza körzeti és, nemzetiségi, programjait. U gvan csak a hétvégéhez tartozik, hogy a vasárnapi sportadás változatlanul este fél 7-től 7-ig hallgatható. Ezek a körzeti programok tehát a miskolci 66.8, a kékesi 71.2 és a tokaji 71.3 MHz-es sávokon hallgathatók. Tudjuk, nehéz nyomon követni a kedves hallgatónak a változásokat a műsorszórás1.'. okban, mégis kérjük, kísérje fiave’émmel a különböző híradásokat, melyekben többször is mezis- mé'eljük az új adásrendet, mely január 6-tói lép életbe. A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója Nemzetiségek és Európa jövője Kiss Gy. Csaba előadása A Páneurópai Unió miskolci csoportja és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár tisztelettel meghívja tagjait és családjukat január 10-én, 17 órára a megyei könyvtárba (Miskolc, Görgey Artúr u. 11., Népkert), ahol Kist Gy. Csaba, a Magyarságkutató Intézet munkatársa tart előadást Nemzetiségek és Európa jövője címmel. Külön szeretettel várjuk az MDF. a KDNP. a Rákóczi Kör és a Lévay Társaság tagjait, valamint a Miskolcon tanuló, határainkon kívül lakó fiatalokatA miskolci Ifjúsági és Szabadidőházban január 13- án. hétfőn nyíló kiállításon kétszáz-féle sárkányt mutatnak be. amelyek egv 1700- as évek elejéről származó mintakönyv alapján készültek. Példaként lehet említeni a nagy „Karcsú Fecskét”, amely négy méter magas, a harminc méter hosszú ..Sár- kánvt”, a ..Mini Fecske” viszont elfér egv gvufásdo- bozban, és a legkisebb reptethető sárkány a világon. Jelenleg a Föld több mint harminc országa tagja a Papírsárkány Társaságnak. A sárkányok készítése fejleszti az emberek intelligenciáját, röptetése jót tesz az egészségnek. A lakódban kifüggesztve művészi dísz lehet. ezért válik mind népszerűbbé. • ELŐRE SZÓLJANAK A programok egész sora várja a kilátogatókat. A Fotógalériában fényképösszeállítás mutatja be Kínát. és művészetét. Lesz kirakodó vásár, ahol sárkányokat, népművészeti termékeket lehet majd kapni. A Gyermekgalériában gyöngyházberakásos képekben és csontfaragv'ányokban gyönyörködhetnek az érdeklődők, és igény szerint tartanak filmvetítéseket, valamint játszóházat, ahol a gyerekek megtanulhatják a sárkány készítés fogásait. A szervezők kérik az iskolák vezetőit, a pedagógusokat: a csoportok érkezését jelezzék előre a 40-657-es telefonszómon Csóka Edit népművelőnél, hogy semmiféle fennakadás ne legyen. Ugyani* élénk az érdeklődés a bemutató iránt, és félő, hogy ha szervezetlenül nagy tömeg érkezik a kiállításra, kárt tesznek az értékes tárgyakban. H. 8a. Bábszínésznek lenni nehéz és keserves dolog: soha sem léphet a közönség elé. mert oda az illúzió ... Színház született 1. •• Önerő és Satnya tőgyü fejőstehén Az utóbbi néhány esztendőben - elsősoiban nem politikai, hanem inkább gazdasági okokból - a kultúra egyfolytában defenzívában van: ez magyarul annyit tesz hogy egyre kevesebb jut erre a nemes célra, holott a működési költségek rohamosan emelkednek. így aztán egészen biztosan „angyal szállt át felettük" (ahogy a régiek mondták), amikor a városi közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők szokatlan egyetértésben rábólintottak a Miskolci Bábszínház megalapítására. Valószínű, hogy nem is voltak egészen tisztában döntésük horderejével (hiszen a közgyűlés akkor ki tudja, hányadik órája tartott már): csak azt mérlegelték, el tudja-e viselni a város a bábszínház fenntartásával kapcsolatos terheket, s hogy eléggé megalapozott-e az elképzelés. Pedig volt némi pátosza a pillanatnak, hiszen az efféle mecénási aktusok nem sűrűn fordulnak elő Miskolc történetében (hirtelenjében nem is jut eszembe más, mint a Miskolci Szimfonikus Zene- ; kar megalapítása, meg sokkal régebbről a Zenepalota megépítése). A határozati javaslatot Halász Rózsa alpolgármester terjesztette a testület elét azt mondta el lényegében, amit úgyszólván „minden miskolci gyerek tud”. (Az utóbbi kitétel nem az előterjesztést minősíti, hanem azt a hat évet, melynek so99 A végletekig kell feszíteni a hangunkat” Pavarotti a csúcson A mennyei hangú Luciano Pavarotti, aki harminc esztendeje lépett először színpadra, ma is ugyanazzal az izgalommal, c cirkuszi kötéltúncosok túlfeszített, bizonytalan egyensúlyozásának érzetével lép fel. „Szerintem ez jellemző a tenorénekesekre. Annyira a végletekig keli feszíteni a hangunkat, hogy az az érzésünk. bármelyik pillanatban megszakadhat. A közönség úgy figyel bennünket, mint a kötélen egyensúlyozó artistát: mi történik a kötél táncossal? Mi lesz a tenor hangjával?” — mondja az 56 éves Pavarotti, aki álmaiban sem gondolhatta valaha, hogy személyével ilyen népszerűvé teheti az operaműfajt. A művész 1991. végén Dublin bán vendégszerepeit egy műsorban, amely a város európai kultúrfpváros címének búcsúztatását volt hivatva jelezni. A művész csodálatos hanját a hétezer fős koncertterem közönségén kívül húszezer dublini is élvezhette, a város központjában ugyanis hatalmas képernyő közvetítette a műsort. Pavarotti számára azért is fontos volt ez az előadás, mert egyszer, 28 éves korában már fellépett ebben a városban, közvetlenül híres londoni fellépése előtt, amely világsztárt csinált a fiatal énekesből. Írország azért is kedves szívének, mert kedvenc időtöltése a lovaglás, itt igen népszerű. Az ír lovak Pavarotti szerint a világ legjobbjai, bár a nem éppen szegény tenor bánatára, igen sokba kerülnek. Mint házigazdáinak megjegyezte, az 1992-es olimpiai évben egy 100 ezer dolláros ló 300 ezerbe kerül, és ha a kereskedő megneszeli, hogy a vevő olyan híresség, mini Pavarotti, 600 ezret sem átall kérni. Luciano Pavarotti, aki gyerekkorában profi futballista szeretett volna lenni, ma leginkább arra büszke, hogy személyével oly sikeresen népszerűsítette a valaha elit műfajnak számított operát. „Amikor elkezdtem, piin- den vágyam az volt. hogy rengeteg embert becsalogassak az operaházakba. Úgy érzem, ez sikerült" — mondja az enekes. „Gyerekkoromban nem jártam operába. Pénzem nem volt és senki sem hívta fel a figyelmemet a művészetekre. Akkoriban az opera a gazdagoké volt. Szerintem a zene mindenkinek jár. Társadalmi és nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Az O Sole Mio-t, vagy a La Donna Mobilét Kínában is megértették” — vallja a világhíres tenor, aki az 1992-es olimpiai évre azt tűzte ki célul, hogy saját területén olimpiai bajnoki teljesítményt nyújtson. Sikerében nem kételkedik a világ. _ rán a Csodamalom Bábszínház sokezer előadáson át amatőr társulatból, minden szempontból profi társulattá vált.) Noha amatőr létük során is folyamatosan kaptak támogatást a várostól, jelentős saját bevételről árulkodnak a feljegyzések. Az már csak néhány számtani alapművelet kérdése, hogy kiderüljön, ezért a jiéhzért (amelyből a bemutatóikat finanszírozták; a díszletek és a bábok 'készültek) nagyon meg kellett dolgozniuk: évente 400 felett volt az előadásaik száma, a belépőjegyek árát pedig nem emelték 40 forint fölé, akkor ugyanis értelmét veszítené az egész dolog. A bábszínháznak ugyanis fontos funkciója van: a Jancsi és Juliska történetét vi- sítozva végigizguló gyerekek itt találkoznak először a színházzal, az előadó-művészettel, s van rá-esély, hogy közülük jó néhányan majd a színházak, operaházak nézőterein ülnek felnőttként. Ehhez persze az kell, hogy a szülő meg is tudja fizetni a bábszínházi j.egy árát ... Még mielőtt bárki is könv. nyelműséggel vádolná a városatyákat: nem új színház építéséről van szó. A bábszínház a Kossuth utcai volt Kamaraszínház termét foglalja el (a színház már a 91— 92-es évadra sem hirdetett ide előadást), ahol bevételei várhatóan növekedni is fognak. melynek eddig a Fá- bián-malóm hangulatos, de túl szűk kisterme szabott határt. Az önálló bábszínház létrehozása mellett sok józan érv szólt, többek között az is, hogy ebben az esetben az állam a működési költségek tetemes részét (akárcsak az „igazi színházaknál”) fejkvóta formájában visszatéríti a városnak. Márpedig amit az állam manapság magától adni hajlandó, azt el kell fogadni, (sőt szelíd erőszakkal kicsikarni), hiszen a kulturális tárca lassan egy olyan satnya tőgyü fejőstehénre emlékeztet, melyet könnyen össze lehet keverni egy bikaborjúval ... (Folytatjuk) Kiss József
