Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
Mit adjunk a gyereknek Családsegítők a Szondi-telepen Játszéhásról, komolyan A i legtöbb ember a gyerekkorban megszokott ételeket kedveli később is. Ezért lényeges és alapvető már kisgyermekkorban az egészséggel kapcsolatos — és ezen belül a korszerű étkezési szokások — kialakítása. December elsején szavaztak Ukrajnában az emberek az ország tüggetlenségcről, s ezen belül Kárpátalján még külön arról is, hogy területük legyen autonóm magyar terület. A reménység napja címmel dr. Mádat Gyula Idézi fel ebből az alkalomból kárpátaljai emlékeit a Fény, a Kereszténydemokrata Néppárt Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetének lapja év végén megjelent második számában. Ez a dm jeliképesnek is tekinthető, jellemző más írásokra is, amelyek egy másik reményteljes nappal, karácsonnyal foglalkoznak. A szerkesztő karácsonyi üdvöz-- lő.„sorai mellett dr. Boros Attila Karácsony a keresztény családiban című cikke emeflíkedlk ki a sorból. 01- vsasható a lapban egy interjú dr. Varga Lászlóval, a KDNP alelnökével, és In Memóriám címmel Feledy Péter emlékezik vissza az 195^. december 12-i egri pu- fajkás-sortűz történetére, áldozataira. Két komoly szakcikk is gazdagítja a lapot. Dr. Fe- thő Szilveszter a üükikábrá - nyi alaperőmű építéséről Gavallér István a megye környezetvédelmi helyzetéről ír. A vallásos sajtóból kínál olvasnivalót dr. Környey Lászlóné. Még a politikai pártok megyei kispályás labdarúgó- bfejnokságámak végeredményéről is olvashatunk (nemcsak 'pártok indítottak csa•Fél' év után ismét Miskolcon lép fel az Archív Filmklub együttes. Régen hallattak magukról, pedig a tavalyi év elején szép sikereket könyvelhettek el a város rockzenét kedvelő fiataljai körében. Január Síén, csütörtökön este hat órákor új programmal mutatkoznak be az Ady Művelődési Házban. Minden retekrajongót szívesen látnak. zási minta. A gyerek étkezése fokozatosan hasonlóvá válik a felnőttekéhez. A család és a gyermekközösség — vagyis az óvoda, majd az iskola — mintájára dominál az étkezési szokások kialakulásánál. Ilyen életkorban mellőzni kell a nehezen rágható, emészthető, zsíros, fűszeres-sós ételeket. Az étpatot), s egyebek mellett egy 1992-es falinaptárral is megörvendezteti olvasóit. a Fény 2. száma. Végül is nemzeti park, avagy sem a bükki és az aggteleki? — találgatják a borsodiak. Egymásnak teljesen ellentmondó hírek kapnak szárnyra újból és újból, s hiába a természetvédelemben .Jártasak” csendes szava, az ittélőkben az tudatosodott: no, ismét leértékelték valamilyen szempontból térségünket. így hát, amikor alkalmam nyílt Tardy Jánossal, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium természetvédelmi államtitkárával találkozni, elsőkéiit arra kértem, segítsen a tisztánlátásban. — Amiért ez a látszólag bizonytalan helyzet kialakult, az a legfinomabb kifejezéssel is. csak manipulációnak nevezhető, melyben néhány sál tó vonal is jókora szerepet játszott. A félreértéseket csúsztatások okozták. A kronológia hitelesen a következő volt: 1989-ben a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUSIN) elhatározta, hogy az Újdelhiben, a természetvédelmi területekre megfogalmazott kritériumrendszert elkezdik ,.komolyan venni”, s felülvizsgálják a világ minden táján (!), hogy a különböző nemzeti parkok mennyire tesznek, illetve nem tesznek eleget a ’82-ben megfogalmazott követelményeknek. — 1989 decemberében az akkori Környezet- és-Vízrend összeállításánál figyelembe kell venni, hogy ebben a korban a gyereknek sok tejre, tejtermékre van szüksége (maximum napi fél liter tej fogyasztása indokolt). Tojásból hetente 4—5 fogyasztható. A húsok ne legyenek zsírosak. A zsiradék fele növényi (például étolaj vagy margarin) legyen. A főzelék, a gyümölcs és a burgonya együttes tömege az összes elfogyasztott napi élelmiszer tömegének 25—40 százalékát érje el. Ne rántsuk, hanem habarjuk az ételeket. Lehetőleg mindennap kapjon a gyerek friss gyümölcsöt, zöldséget és nyers • salátát. Ezt nem pótolja a kompót vagy az ecete? lével. ké^zított, salátagazdálkodási Minisztériumot is megkeresték levélben, döntően a két alföldi nemzeti park ügyében, ahol a legeltetés, állattenyésztés kritikus helyzete keltette fel az érdeklődésüket. Nem kaptak semmiféle választ, s 1990 tavaszán megszületett a döntés, mely szerint számos nemzeti parkot visszaminősítettek világszerte. Ausztriát például egyetlen nemzeti parkjától fosztották meg, de érintette a határozat Svédországot, Olaszországot, Franciaországot, azaz körülbelül 15—20 országot. Egy mára tisztázott adminisztratív félreértés következtében azonban erről nem értesítették a hazai természetvédelmet. 1991 tavaszán kaptunk egy majdhogynem magánjellegű jelzést Amerikából, hogy a Bükki Nemzeti Parkot, az ott folyó vadászati tevékenység és rabló-erdőgazdálkodás miatt visszasorolták. — Hamarosan kiderült, hogy a frissen alakított fertői kivételével mind a négy parkunkat érinti ez a nemzetközi határozat. A Il-es kategóriából tehát az V-ös, azaz a nálunk tájvédelmi körzetnek megfelelő kategóriába sorolták át e területeket. Miután tisztázódott ez a kérdés, hosszas előkészítést követően elértük, hogy ’91 októberében a Hortobágyi Nemzeti Parkba ellátogattak a nemzetközi szervezet képviselői és szakemberei. A látogatás eredménye pedig az lett, hogy 1994-ig parkjainkat visszahelyezték Miskolcon, a József Attila utca 40. szám alatt egy nagy. sivár udvar végén, egy földszintes épületben található az az otthonos, barátságos szoba, amely a családsegítő szolgálat Szonditelepi iskolaelőkészítő játszóháza. Arról már beszámoltunk lapunkban, hogy milyen meleg fényű karácsonyt tudtak varázsolni az idejáró pöttöm emberkék okosan szerető felnőttek segítségével. Most arra voltunk kíváncsiak, hogyan is született maga a játszóház? A családsegítő szolgálat egyszerűen „csak” felkarolt, magáévá tett egy kezdeményezést, mert profiljába esett, mert valami hasonlót akartak egyébként is, mert nem a hagyományos intézmények merevségével a „fönti” akaratnak kívánnak megfelelni, hanem a „lent” nyüzsgő élet bajaira keresnek gyakorlati, életszerű orvosságot, enyhülést. Amint Földessy Judittól, a családsegítő szolgálat vezetőhelyettesétől megtudtuk, a Hecker házaspár (metodista lelkész és óvónő feleség) már két éve szép eredményekkel foglalkozik tizenévesekkel a Szondi-telepen. Az ottani tapasztalatok alapján ötlött fel, hogy jó lenne többet törődni itt a kicsinyekkel is. Hisz’ ők általában nem járnak óvodába. nincs ehhez megfelelő ruházatuk és az óvodák egyéb anyagi kívánalmainak sem tudnak megfelelni. így aztán számukra nem marad más napközben, mint az eredeti kategóriájukba, azzal a feltétellel, hogy addig a profitérdekeltségű tevékenységeket, a vadászatot stb. a magyar természetvédelem visszaszorítja ezeken a területeken. — Mindez követhető, s érthető. Mégis, október óta is olvasni, hallani lehet zavaros megfogalmazásokat ... — Igen, nálunk félelmetes politikai és természetvédelmi következményei lettek ennek a ’90-es döntésnek, pedig ennek a kormánynak, természetvédelmi vezetésnek ehhez tulajdonképpen köze még nem volt, nem lehetett. Mégis, napjainkig tart az üggyel a már említett maniouláció. Ezekkel a félrebeszélésekkel annyit értek el, hogy pont azokban az időszakokban, amikor a magyar természetvédelemnek igencsak egységben kellett volna lennie, a híresztelések eredményeként néhányan önkényesen rezervátumokat kezdtek kialakítani, önkényes földfoglalásokkal beszántottak, természetvédelmi szempontból tehát tönkretettek jó néhány területet. Pedig éppen ezek megelőzésére, politikai hovatartozás nélkül sikerült megnyernünk a hat politikai pártot, és a kárpótlási törvény hatálya alól sikerült kivonni a nemzeti parkoutca, meg a tévénézés! A családsegítők a legsürgetőbb feladatnak az iskolaelőkészítőt látták. Tavaly október közepe óta működik is, kicsit rendhagyóan és nagyon családiasán. Az óvónője az immár a családsegítő szolgálat kötelékében álló Hecker Róbertné. Az intézet helyiséget bérelt, bútorokat vásárolt, de a svájci metodista gyülekezetek ruha-, játékküldeményei is nagy segítséget jelentettek. A szűkös anyagi lehetőségeket leleményességgel, pályázatokkal toldják meg. Hecker Róbertné szerint az ő munkájuknak hármas funkciója van. Legyen közössége a gyerekeknek, ne az utcán töltsék a napjaikat, keresztyén tartalommal, szeretettel töltődjenek meg az együttlétek, és adjon az iskolához minél jobb előkészítést. Nagy hiányt kell pótolni, hiszen otthon nem volt képeskönyve egyik gyereknek sem, többen a játszóházban fogtak először a kezükbe ceruzát! — A szülőkkel milyen a kapcsolatuk? — Nagyon őszinte és nyitott kapcsolatot sikerült kialakítanunk. Nem hivatali személyeknek éreznek bennünket, akik valamit követelni akarnak tőlük hanem azt tapasztalják, hogy mi segítő emberek ■ vagyunk. Amikor az egyik munkatársammal még a kezdetekkor végiglátogattam a családokat, nagy gyanakvással fogadtak bennünket: Mikor megmondták, hogy miért kát és a nemzetközi konvenciók alá tartozó területeket. — Milyen feltételek alapján sorolják be ezeket a fokozottan védett területeket a már említett kategóriákba? — Nagyon sok vita folyik erről a minősítési rendszerről világszerte, ugyanis nincsenek megfelelően definiálva a megkövetelt küszöbértékek. Ezen belül is sokan szeretnék elérni, hogy Kelet- és Közép-Európa nemzeti parkjai számára más minősítési rendszert léptessenek érvénybe. Nagyon sokszor fölmerült, hogy például a magyar nemzeti parkok soha nem feleltek meg a követelményeknek. Olyan anomáliákra derült fény például, hogy ezeken a területeken egyáltalán nem tettek erőfeszítéseket arra, hogy a parkoknak övezetei legyenek, melyeket ezután kell létrehoznunk. Nincsenek komplex ökológiai alapállapot-felvételek. csupán egyes régiók részkutatásaival rendelkezünk. Emiatt például nem tudhatjuk, hogy mihez kénest változott valami. Valószínűleg ezeket a követelményeket fogalmazzák meg számunkra — többek között — majd ez év februárjában, Caracasban is, ahol a visszaminősítésünkkel kapcsolatos „jóvátétel” — 1994-ig! — hivatalosan is megtörténik majd. Nagy Zsuzsanna jöttünk; feloldódtak, megnyitották a tisztaszobát előttünk. Legtöbbször a szülők hozzák el ide reggelenként a gyerekeket, és értük is jönnek. Így , naponta találkozom velük, és mindent meg tudunk beszélni. Van két apuka, akik a szobánk berendezésén is sokat dolgoztak. — Lesz-e kitartásuk? Hogyan győzik majd energiával itt, a Szondi-telepen? — Szeretnénk ezeket a gyerekeket még hosszú évekig segítő figyelemmel kísérni. Jó lenne a foglalkozásokat már négyéves kortól elkezdeni. A családsegítő szolgálat lehetőséget kíván adni a felnőtteknek a nyolc általános elvégzéséhez, igény szerint tanfolyamokat szeretnénk szervezni, például varrótanfolyamot, vagy főzőiskolát. (jeney) Vízkereszt I I Shakespeare közis- i mert, „profán” komé- J diája, a Vízkereszt, i vagy amit akartok el- J lenére elsősorban egy- | házi ünnep január 6-a. A katolikus egyházi naptár szerint a kará- i csonyi ünnepkör utolsó | napja, míg a keleti i egyházban e napon ün- J neplik Krisztus szüle- i ■ ‘ Tését. Krisztus megkeTesztelésének emlékére' j ■ é napon -vizet szentel- t nek, emellett még kfé- ** tát, tömjént. A víz- i szentelés okán kapta J nyelvünkben e nap a | „vízkereszt” nevet. A „szentelt vizet” J aztán a hívők hazavit- « ték, s az ajtó mellett J elhelyezett tartóban t őrizték, s használták. J Viharos napokon a há- ■ zat hintették vele kör- ■ be. A szentelt krétával \ pedig a falu plébánosa ' kereste fel híveit, s J szentelte meg a házat. (i Ajtajának szemöldök- .} fájára felírva a há- > romkirályok monog- J ramját, a G+M-f-B be- t tűket, s az évszámot. | Ez a „házszentelő Iá- i togatás” az egyházi J szertartásból valóságos i népszokássá vált, ha- ' bár az utóbbi években | vesztett jelentőségéből. * Most újból terjedőben ! van. i A vízkereszttel kéz- ! detét veszi a farsang. ■ A sok vidámsággal, | pajzánsággal járó idő- 1 szak egészen húshagyó ' keddig, illetve hamva- i zószerdáig tart• Ennek [ az időszaknak elma- \ radhatatlan tartozéka, úgy is mondhatnánk. ■ eledele, a kelt tésztá- ! bői készült „pampus- \ ka", a farsangi fánk, J vagy pedig a gyúrt [ tésztából készített fór- i gácsfánk, avagy a he- ! röce, csöröge. E napnak volt ma már feledésbe merült szokása a „háromkirá- lyok-járás". Három fiú kopogtatott be a há- i zakba, s kántálták a i napkeleti bölcsek ván- [ dorlását idéző versiké- J két. A kántálók meg- 1 ajándékozása természe- i tesen nem maradt el. i Négy-hat éves korban rögzül az ízlés- és a táplálkoMeg jelent a Fény 2 számi ; A reménység napja !» * .'l# V» •-» • > - ' ' V ... . Bükk, Aggtelek, Hortobágy, Kiskunság... Nemzeti parkok igen, vagy nem? • 199A-ig kaptunk haladékot • Manipuláció a természetvédelem ellen?
