Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
és kávépor A felhőátvonulások mellett több-kevesebb napsütésre is számítani lehet ma. Elszórtan hózáporok is kialakulhatnak. A szél megélénkül. A legmagasabb hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul. Ma Martina, Gerda napja van. A Nap kél 7.14, nyugszik 16.41 órakor. Holdkelte 4.24, - holdnyugta 12.37 órakor. A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM I ÁRA: 5,80 1992. JAN. 30., CSÜTÖRTÖK forint + A Széchenyi w. 15—17. számú, egykori házak 1915-ben .készült fényképfelvételen. Az úgynevezett dolgozó tömegek és vezetőik közötti elmélyültebb kapcsolatot — más intézkedések mellett — az elmúlt évtizedekben kitüntetések odaítélésével is igyekeztek szorgalmazni. (Emlékezetes az ’50-es évek gyakorlata, amikor zeneszerzők és fe.iőnök egyszerre kaptak Kossuth-di .lat, amitől a tehenek nem adtak több teiet, ellenben a zeneszerzők meg valahogy nem örültek igazán.) A kitüntetések eg.v sajátos csoportját képezték a helyi kitüntetések, melyeket a városi és a megyei tanácsok osztogattak. A megyei és a városi alapítású díjak eleve bizonyos rangsort jelentettek, hiszen a megye minden szempontból megelőzte a várost. (Példánk amikor Munka Érdemrendeket nyújtottak át tanácsi dolgozóknak, akkor a megyei tanács hármat kapott, a városi tanács meg kettőt. tekintve, hogy „megyei szinten” csak jobban dolgoznak, mint „városi szinten” . .>) A városi kitüntetések rangsorában a díszpolgári cím volt a listavezető, amely díszes kivitelű okirattá!, díszdobozban szervírozott fémötvözetű plakettel járt. Pénzt nem adtak hozzá, viszont bizonyos kedvezmények kapcsolódtak a kitüntetéshez, így például dísz- (és ingyenes) sírhely a városi köztemetőben. 1973. és 1988. között 25 díszpolgári címet adományozott a város, többek között Fjodor Paulovics Zselony- kinnak, Miskolc volt szovjet' városparancsnokának (kétségtelen tény, hogy város- parancsnoksága alatt a NATO meg sem próbálta le- i rohanni városunkat). A korai díszpolgárok foglalkozás szerinti megoszlása híven vall a korról: munkásmozgalmi veterán, egyetemi tanár, kórházigazgató főorvos, lakatos, aztán ismét egy fegyveres városvédő (Iván Taraszovics Vecserszkij volt ezredparancsnok), kőművesek, tanácstagok, művészek, olvasztárok, s a ma már alig ismert vologdai első titkár, bizonyos Anatolij Szemjo- novics Drigin. Ezekkel a díszpolgári címekkel a város önkormányzata meglehetősen kínos helyzetben van: jó döntés e téren aligha képzelhető el. Teljesen nyilvánvaló, hogy barbárság, kisstílű és méltatlan döntés lenne a díszsírhely kedvezméhyét már „élvező” díszpolgárok földi maradványait megbolygatni, ellenben, ha igazságosak akarunk lenni, akkor ez a kiváltság az említett kedvezményt a jövőben igénybe vevő díszpolgárokat is megilleti ... A „Szocialista Misikolcért” kitüntetésből 45 darab létezik, a „Miskolc Városért” plakettből pedig 48-at osztottak ki. Előbbit 1973 és 1978 között, utóbbit pedig utána, egészen 1988-ig. adták. A kitüntetettek listája itt is fontos (és pontos) kordokumentum: iskolaigazgató, festőművész, ács, gépkocsivezető, a Miskolci Nemzeti Színház kollektívája, aztán később előhengerész, raktár- vezető, megyei párttitkár, kisiparos (!), sőt két — azóta már sajnos elhunyt — újságíró kollégánk. A ’80-as években megszaporodtak a különféle művészeti (művészetpolitikai) kitüntetések: az Izsó Miklósról, Reményi Edéről, Lévay Józsefről, Erdélyi Jánosról, Szabó Lőrincről, Dérynéről elnevezett díjak. Ezek már talán több örömet jelentettek a kitüntetettek számára, még akkor is, ha „négyszemközt maradtak önmagukkal. (Arany Jánosról írja Márai, hogy halála után fel- bontatlanul találták meg éjjeli szekrénye fiókjában azt , a kitüntetést, melyről Arany I úgy vélte, hogy méltatlanul kapta meg. Azaz: még egyedül, kulcsra zárt ajtó oltalmában sem próbálta fel a tükör előtt...) Hasonló önmérsékletről kell majd tanúságot adni a városatyáknak is, ha végleg rendezni 'akarják* a „kitüntetés-dossziét”, hiszen a kitüntetettek között sokan vannak, akik valóban sokat tettek, keményen dolgoztak a ma értéktelen fémdarabo- j kért: őket méltatlanul súj- ' taná a címekkel,- díjakkal kapcsolatos minden vissza menőleges intézkedési.. Kiss József Gyilkos indulat (FEKETE SAROK CÍMŰ ROVATUNK A 8. OLDALON) ■ Miskolc egykor és ma, képekben 38. a * Az 1930-ban épített Hitelbank főutcái homlokzata 1991-ben. A Borsod Miskolci Hitelbank 1930 bán középkori telkeken álló házakat bontottak le a Széchenyi u. 15. és 17. alatt. Helyükre a Borsod Miskolci Hitelbank négyemeletes épületét tervezték. A bontástól a bokrétaünnepig, tehát □ falak felhúzásáig mindössze két hónap telt el. 1931. március 6-án voit a házavató, s egyben a bank történetének 61 közgyűlése. Az épület homlokzatáról azóta lekerült a „Borsod Miskolczi Hitelbank" felirat, de alapvető funkcióváltás mégsem történt, hiszen itt működik az OTP miskolci fiókja. A főutca jelesebb házaihoz hasonlóan, a 19. század elején ebben a kettőben is görög kereskedők laktak. Néhány évtizeddel később a zsidó kereskedők új üzlethálózatot alakítottak ki. (Az egykori, 15. számmal jelzett házban nyílt meg 1768-bar. Miskolc első kávéháza.) Az 1878-as árvizet követően a századfordulóig új épületek sora jelent meg a főutcán, de néhány jól megépített emeletes ház csak a század- fordulót követően adta ót helvét az újaknak. így került sor ] 911-ben, a Weid- lich-palota. majd ezt követően a Hitelbank impozáns épületének kivitelezésére. : Az építkezésen 150 ember dolgozott (június 15-éD indult a munka, s a négy emelet magasságában augusztus 10-re álltak a falaik!) Az üzletek és a bank által használt helyiségek be- költöztetése november 1-re befejeződött, s a hónap végére a lakásokat is átadták. Érdekességként említjük, hogy a 15. szám alatt 1925. augusztus 15-én nyitott üzletet a Meinl-cég. Az építkezés alatt a Grand - Szálló épületében fogadta a vásárlókat, majd elsőként költözött. vissza az új palota főbejáratának baloldali üzlet- helyiségeibe. A banképületről a korabeli Miskolcon csak „legyekben beszéltek. „Épülete kívülről iskolapéldája annak a stílusnak, amely a kivitelben a legmodernebb klasz- szicizmust adja. Mindenütt finoman megválogatott motívumok. egységes arányok, amelyeket nem bont meg és nem zavar semmi felesleges ciráda, vagy édeskés felesleges dísz. Amit a modern építészet és a modern lak- berendezés produkál, azt úgyszólván mind elhozták ide, hogy az alkotás teljes és tökéletes legyen” — hangzott el az avatóünnepségen. Való igaz, hogy nem akármilyen háttérrel és nem akármilyen cégek dolgoztak. A vállalkozást a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mint anyaintézmény finanszírozta, s Kozma Andor tervei alapján Fehér és Dénes budapesti, valamint Felöman Mór miskolci vállalkozók építették a feladatok aprólékos kidolgozásával, s a percnyi pontossággal közreműködő alvállalkozókkal. (A parkettát, s a belső burkolást szlavóniai tölgyfából készítették.) Hatvanéves tehát a bankpalota, amelyről a megnyitón úgy gondolták, hogy nemcsak a belváros figyelmét felkeltő építmény, hárem a város pénzügyi életének is meghatározója lesz. Dobrossy István Jeszenszky a tmizit-üpől Szerencsétlen d&ntiés** Jeszenszky Géza külügyminiszter tegnap reményét fejezte ki, hogy a görög vezetés fenntartja a rendet és mindenkinek megfelelő védelmet nyújt. Mint ismeretes, a görög közúti szállítók az ellen tiltakoznak, hogy Magyarországon és Csehszlovákiában előzetes egyeztetés nélkül többszörösére emelkedtek a tranzitdíjak. A Helyreigazít A kormány várhatóan a mai ülésén dönt arról, hogy szükseges-e az idei költség- vetési törvény módosítása, miután a Magyar Közlönyben megjelent törvényszöveg pontatlan. A minisztereknek I arról kell dönteniük, hogy magyar külügyminiszter sze- rencsétlen döntésnek nevezte, hogy a kamionosoktól többet kérünk útjaink használatáért, mint az európai országok általában. A kormány várhatóan ma meghozza azokat a döntéseket, amelyekkel meg lehet akadályozni a görög fuvarozók határblokádja miatt kialakult helyzet elmérgesedését. a kormány? az eltéréseket pusztán helyreigazítással ki lehet-e küszöbölni. A testület áttekinti az önkormányzatok működésének egyéves tapasztalatát, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet. 4 televízióban Havonta egy A Magyar Televízió ha- vontá egy istentisztelet és évente három egyházi ünnep közvetítését vállalja. Erről állapodtak meg a tévé és a történelmi egyházak vezetői. A nyilatkozatból kiderül, hogy február második felében folytatják a megbeszéléseket a vallási műso- | rokról, egyúttal sajnálatosnak tartják az ez ügyben történt, szélsőséges pártpolitikai megnyilvánulásokat, amelyektől elhatárolják magukat. Bukaresti értékelés szerint nagyon jó légkörben zajlott a magyar—román alapszerződésről tartott tárgyalások keddi, első fordulója. A román külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a megbeszélésen a kétoldalú viszony rendezését célzó, több mint 30 konkrét javaslatot tartalmazó levelet adtak át a magyar léinek. Vecserszkij, a fegyveres városvédő Zeneszerzők és fejőnők „A kitüntetés-dosszié” titkai
