Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
Egyeztető tárgyalások a miskolci igazgatóságon i adósoknak nem íuuirot hitelben a MA V Több mint 10 milliárdos tartozás Eddig az volt a gyakorlat, hog.. a fuvaroztató vállalalo.. az úgynevezett Uitele- i.eu inkasszó alapjait szállit- latlált termékeiket a MÁV- u., s a tctjesite., megbízás uta.i a vasút leemelte a fu- varttöii. séget egyszámlájukról. Ivet ete azonban ezeken az egyszámlaiton egyre kevesebb a pév.z, sőt t./ub- nyire nincs is, ;gy mára több mint 10 inniiárdia nőtt a vasút már-mir behajthatatlannak tűnő kintlévősége. Ez pedig — tudtuk meg dr. Dudás Józseftől, a miskolci igazgatóság vezetőjétől, Preislerné dr. Cserhal- 7hi Dóra gazdasági igazgató- helyettestől, és Ambrus Vince kereskedelmi osztály- vezetőtől — már a MÁ V működőképességét is veszélyezteti, hiszen nekik is vásárolni kell az üzemanyagot, a villamos energiát, dolgozóiknak fizetni a bért, s egy ilyen hatalmas szervezet fenntartása, működtetése nem kerülhet veszélybe fizetésképtelenség miatt. Márpedig ha az adósok nem egyenlítik ki tartozásukat, fennáll ennek a veszélye. Éppen ezért döntő lépésre határozták el magukat. A miskolci igazgatóság területén működő vállalatok 1.6 milliárdos tartozása miatt úgy döntöttek, hogy a tartósan nem fizető vállalatokat a hitelezett inkasszósok köréből kizárják, azaz csak akkor szállítanak nekik. ha előre kifizetik a fuvardíjat. Bizonyára több vállalat is nehéz helyzetbe kerül a döntés által, de kénytelenek ezt a lépést megtenni, hiszen a MÁV nem finanszírozhat egyetlen vállalatot sem. Sőt, a készpénzfizetésen túl, még az is feltétele a szállításnak, hogy az illető vállalat megkezdje és folyamatosan teljesítse adósságának törlesztését. Éppen ezért ma egyelőre a tizenöt legnagyobb adóssal ülnek le az igazgatóság vezetői tárgyalni (a legnagyobb adósok általában a legnagyobb vállalatok is egyA Rádió és az egyházak megállapodása Istentiszteletek: újra a középhullámon A magyarországi egyházak kérésére a rádió március 29-től a Kossuth adó közép hullámú sávján is közvetít istentiszteleteket. A megállapodást a többi között a történelmi egyházak és feleae- zetek, valamint a magyarországi zsidóság vezetői, illetve a Rádió elnöke írta alá. Az érintettek megállapodtai: abban, • hogy tárgyalásaikat március első hetében folytatják. A kiadott közlemény szerint a magyarországi egyházak vezetői is szükségesnek tartják, hogy a pai lament mielőbb elfogadja a rádió- és a televízió-törvényt, amelynek alapján megszülethet a végső megállapodás a rádió vallási műsorainak sugárzásáról. A konzultáción valamennyi résztvevő elhatárolta magát attól, hogy a tárgyalások pártpolitikai érdekeket szolgáljanak. ben, kohászati. bánya- és vegyipari cégek), s ha megegyeznek. Lolyiatják a szállítást, ha nem, még a kész- pénzfize.éses szállításból is kizárják őket. Az ér esi lést erről az ösz- szes adó; .általat megkapta, s érdekes módon, nagyon sokan meg kezdték fizetni a törlesztéseket. Ügy tűnik, a korábbi felszólításokat nem vették komolyan, nem hitték el, hogy a MÁV rászánja magát erre a lépésre. Pedig egy jogszabály erre lehetőséget ad. A vasút érdeke természetesen az, hogy minél nagyobb forgalmat bonyolítson le. Éppen ezért készek a kompromisszumra. Ügynevezett zárt forgású körváltó alkalmazásával is csökkenthető a tartozás. Ugyanis a MÁV is adósa más cégeknek, s ha találnak rá megoldást, akár több vállalat adósságállománya is leírható így anélkül, hogy akár egy fillért is megmozdítanának. — Nem szeretnénk, ha ezek a vállalatok a MÁV elleni hangulatkeltésre használnák fel intézkedésünket — mondotta dr. Dudás József. — Ne mondják azt, hogy azért áll le az üzem, azért nincs termelés, mert a vasútnak fizetni kell. Mi is vállalati gazdálkodás alapján működünk, s a mi hitelezőink sem ismernek pardont, A közelmúltban az ÉMÁSZ nem adott áramot egy ideig a kifizetetlen számlák miatt, és a posta is kikapcsolta a telefonokat Salgótarjánban (még ma sem működik néhány, vonal), mert adósai vagyunk. — Bért is csak úgy tudunk fizetni dolgozóinknak unerl a bankok már nem adnaK erre újabb hiteleket), hogy bizonyos számlák kifizetését visszatartottuk. Tehát rá vagyunk kényszerítve arra. hogy ezt a lépést megtegyük. Remélem, sikerül kielégítő megoldást találni. Várható volt. hogy egyszer valaki döntő lépésre szánja cl magát. Ma ebben az országban talán nincs egyetlen olyan vállalat, olyan gazdasági szervezet sem, amelyik ne tartozna másoknak komoly összegekkel. Ezek a cégek így egyszerre adósok és hitelezők is, hiszen többnyire nekik is vannak kintlévőségeik. Ez nyilván nem mehet így a végtelenségig, mért a teljes esőd. a teljes káosz vár az egész nemzetgazdaságra. Amit a MÁV elhatározott, az nyilván több cég számára is a csőd beteljesedését jelentheti. Mégis azt kell mondani, bármilyen fájdalmas ez a vállalatoknak. s az ott dolgozóknak, ezt a lépést meg kellett tenni. Nem lehet az adósságterheket éveken át büntetlenül tovább görgetni. Természetesen ahol van megoldás, van mód a kompromisszumra, azt meg kell keresni. De azt senki sem várhatja el, hogy mások tönkremenjenek az életképtelen vállalatok megmentése miatt. Á tárgyalások eredményéről beszámolunk. (gróf) jjc Az ántivilág sufnijai, óljai valaha vívmánynak számítottak — s maradnak a bányatelepeken az idő végezetéig (Pusztai felv.) r Aldozaimentes visszavonulás? 2, Lesz-e még „szerencse fel ” v Meglehet megbuggyanás- gyanús vagyok, mikor egy felszámolás alatt levő vállalatnál a lakásgazdálkodást, a személyszállítást, az üdültetést, az üzemétkeztetést, a munka- és védőruha-ellátást firtatom, egyszóval a munkásellátást, illetve a szociálpolitikát, de közben is élni, élni és dolgozni kell. Manapság a nehézségek közepette ugyanis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról az egyszerű tényről, miszerint munkaerőnket Helybe megy a Perfekt Nő a pénzügyesek ázsiója Az adótanácsadók klubjában naprakész információkkal szolgálnak Sokan vannak, akik emlékeznek még arra, hogy rendszerint a fővárosba kellett utazniuk még néhány évvel ezelőtt is, ha a szakmájukban tovább akarták képezni magukat, vagy a vállalatuk elküldte őket különféle * „fejtágítókra”. Mára nagyot változott a helyzet. A vállalkozásszerűen működő oktatási intézmények belátták, hogy sokkal gazdaságosabb, ha tanfolyamaikat házhoz viszik. Erre példa a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalat, amely jogutódja a Pénzügyminisztérium Továbbképző Intézetének, bár ma is annak államigazgatási felügyelete alatt működik. Ez a garancia arra, hogy a gazdaság minden területén használható legmagasabb pénzügyi és számviteli ismeretekhez juttatja hozzá hallgatóit. A PerXeklné) hamar belátták — jogelődjük ugyanis szintén fővárosközpontú volt —, hogy minél előbb ki kell építeni a regionális alapokon működő vidéki hálózatot, s ezekből most már hét működik az országban. Szükség is volt erre, hiszen amint azt Heiner Zoltán, a Ferfekt igazgatója a Miskolcon tartott sajtótájékoztatón elmondta, a pénzügyi és számviteli munka ázsiója ugyancsak megnövekedett. Az ország talán legnagyobb oktatásszervező intézményét mintegy 20—25 ezer hallgató látogatja, s körülbelül ötezer, szakképesítést nyújtó oklevelet adnak át évente. A gazdálkodás megváltozott körülményeire, illetve a sok új jogszabályra való tekintettel igen nagy érdeklődés mutatkozik a szakképesítést nyújtó tanfolyamok iránt, az okleveles könyvvizsgálói, az adótanácsadói, mérlegképes könyvelői, árszakértői, felsőfokú költségvetési és képesített könyvelői szakvizsgába* sokan kívánják lcten:-:. Rövid időtartamú intenzív céltanfolyamokat is szerveznek, amelyek speciális munkaköri feladatok ellátásához szükségesek, mint például a valutapénztárosi és ügyintézői. a vám- és devizaügyintézői munkához. Igen jelentős feladatuk volt az idén január elsején hatályba lépett számviteli törvény rendelkezéseinek megismertetése mindazokkal, akiknek foglalkozásuknál fogva ezt a gyakorlatban alkalmazniuk kell. A Perfekt tevékenységének harmadik, nem kevésbé jelentős része a könyvkiadás. Évente mintegy 400- féle kiadványt — többségében tanfolyamaik tananyagait — jelentetik meg, melyek összes példányszáma meghaladja a 200 ezret. Mégis ezt a tevékenységet éri a legtöbb kritika, hiszen a könyvkiadás sajnos, nem tudja naprakészen követni a változásokat. A Perfekt miskolci kirendeltségének vezetője, Szász Csaba számokkal is illusztrálta, hogy 1990 óta a jelenlegi tanévben megduplázódott a hallgatók létszáma. Most például 27 osztályban folyik az oktatás, köztük 17 induló csoport kezdte meg tanulmányait. Ebben persze szerepet játszik a kialakult gazdasági helyzet, s a magánvállalkozások számának gyarapodása. Most már nemcsak a megyeszékhelyen, hanem Ózdon, j Tiszaújváros- ban és Encsen is vannak kihelyezett tanfolyamaik, de készek arra. hogy máshová is „házhoz vigyék” az általuk kínált tudnivalókat, ha elegendő jelentkező van. Kiváltképpen szimpatikus a Perfekt tevékenységében, hogy nem csupán jószolgálati alapon, de méltányos klubtagsági díj fejében igyekszik hosszabb távon is kapcsolatot tartani a volt hallgatóival. Adótanácsadók ’92 klubja működik például 150 taggal, amelynek Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyéből is vannak résztvevői. A havonkénti találkozók alkalmával elsőként jutnak olyan fontos információkhoz, amiből a cégüknek, vagy megbízóiknak is előnye származhat, s a konzultációkon olyan gyakorlati kérdéseket vetnek fel, amelyekből mindenki tanulhat, amikor a témavezető a legjobb megoldást előadja. (oláh) illik újratermelni, hogy újra kizsigerelhessük, s mindezekhez hozzátartoznak azok a juttatások, amelyekről ma már nem szeretünk beszélni, mert költségesek. Az „áldozatmentes visszavonulást” meghirdető Borsodi Szénbányáknál egyéhként teljesen ledöbbentem, amikor Lóránt Miklós bérügyi, személyzeti és szociális igazgatóval a számokat összegeztük, mármint mennyit is költött a vállalat ezekre a területekre. — Tudomásom szerint volt olyan év, amikor kétszáz lakást adtak át, csak a lyukósiaknak. — Hát igen — hajtja le a fejét az igazgató. — Elmúlt. Idén egyetlenegyet se adtunk át, az a bizonyos államilag dotált bányászlakás- akció teljességgel megszűnt. Csupán a törlesztésekből befolyt összeget tudjuk visszaforgatni, de csak támogatásként vásárláshoz, vagy építéshez. Ez tavaly 7,4 millió forintot tett ki, s 47-en részesültek juttatásban. — önmagában ez nem kevés. — Persze. De itt van például a lakóhely és a munkahely közötti személyszállítás, erre 111 millió forintot költöttünk. Átlagosan naponta 6000 fő utazott a Volán-járatokon. — És a Volánnál érez- hető-e valamiféle versenyszellem? — Ezt most nem minősítem. Az látszik, hogy a késések és járatkimaradások gyakorisága a korábbi időszakhoz képest lényegesen nem változott. — Üdültek-e még a bányászok? — Nagyrészt a bányászgyerekek — kapcsolódik a beszélgetésbe Gere Miklós munkásellátási osztályvezető. — Annak ellenére, hogy a vállalati és közös fenntartású üdülőink színvonala nem romlott, a kapacitás- kihasználás 87 százalékról 62 százalékra esett vissza. Ez számszerűen azt jelenti, hogy 2349 fő üdült, ebből 1192 a gyerek. Magyarán, a vállalati üdültetés néttó értékben 28—29 millió forintba került nekünk. — És a konyhák? Vidéken mind megszűntek? — Talán Lyukón van egy, az is maszek, illetve szervezett üzemétkeztetés már csak a központi üzemben és az igazgatóságon van. Egyébként minden munkavállaló 800 Ft/hó juttatásban részesült a ledolgozott műszakok figyelembevételével. Így az üzemétkeztetés 70 rriillió forintba került." — Nemegyszer szóba hoztam a lap hasábjain is, hogy kapcára se telik... — Már telik. Tavaly így is 13 milliót fordítottunk munka- és védőruhára — veszi át a szót Lóránt Miklós. — S persze lenne pénzünk, ha a hőerő átvenné a porszenet. Megközelítően 450 millió forint értékű szén van a földön. — Be hát akkor miből telik a meghirdetett bérfejlesztésre? — Az erőművi szén termelői árának emelése Borsodra nézve 13 százalék. Felszabadítják a lakossági szén árát, bár ez viszonylagos. És azért a létszámcsökkenésből is van megtakarítás. — Magyarán? — Na, jó, kimondom, mi 20 százalékot terveztünk. Ebből 5 százalékot teljesít- ménycentrikusan. — És a bányászok egészségével ki törődik? — Mi. Az üzemi bizottságok élnek és dolgoznak, annak ellenére, hogy nincs még egészségügyi törvény, nem lehet tudni, az üzemorvosok kihez tartoznak. Sőt azt kell mondjam, a tömegsportot se rúgtuk bokán, más kérdés, hogy a sportkör szakosztályai közül mi maradhat meg. — Lesz még „szerencse fel”? — Reméljük, „ilyen a bányász élete .. (Vége) Karosi Imre j
