Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

Tornai Településszövetség sors — határtalan Ahol a bányászruhákat mossák — vidéken az asszonyoknak alig jut munka a bányák visszavonulásával. (Pusztai felv.) Aldosatmentes visszavonulás? I. Nem darab darab az ember Asszonyok vidéken — esélytelenül 4 közös Lelkes lokálpatriótái; há­rom hónapja dolgoznak a Tornai Településszövetség megújításán, létrehozásán. Az ötlet II. Szabó Béla ne­véhez fűződik, aki Torna szülöttjeként állította mun­kásságát az ország ez elma­radott északi vidékének fel­emelése - érdekébe. Gyűjtöt­te a lassan elpusztuló nép­hagyomány és népi értékek darabjait, hogy megment­hesse a jövendő számára. Idős kora ellenére még min­dig hasznos gondolatokkal járul hozzá a szövetség megszervezéséhez. — Mi tette indokolttá a szövetség létrejöttét? — kér­deztem. — Először is az, hogy ilyen falurombolást, mely itt e vidéken lezajlott, még Romániában sem műveltek. Az ország északi része a volt itteni vezetőknek va­dászterülete volt csupán. Ki- vételeztették Borsodot, sok­szor az egész területet így hívták. Megfeledkeztek a társult Atoaúj és Zemplén megyékről. Pedig még a Legközelebb január 29-én, •zerdán délután 4-t,öl 6 órá­ig lesz díjtalan jogtanács­adás szerkesztőségünkben, a Mjtóház III, emeletén, Az Aki vadász akar lenni, annak vizsgát kell letenni. E* a feltétele, hogy kérje felvételét valamely vadász- t ársas ágba. S ha felvették, kérelmezheti a fegyvertartá­si engedély kiadását, vásá­rolhatja meg lőfegyverét. Am ennek megszerzése megint külön eljárásokhoz —■ egészségügyi vizsgálat, fegyverismereti vizsga — van kötve, tudtuk meg Kis­martoni Károlytól, megyei vadászati főfelügyelőtől. A vadászvizsgát minden hónap utolsó szerdáján tart­ják. Erre az idén első alka­lommal január végén kerül sor. A jelentkezőknek szá­mot kell adni többek között a vadak ismeretéről, a kilö­vési és a tilalmi idők isme­retéről, a vadászattal kap­csolatos jogszabályokról, • lőfegyverek ismeretéről, nemkülönben pedig a vadá­kolc Városi Munkástanács Szövetség felhívással fordul minden munkácstanács-szer- vezethez és minden olyan se­gítőkész emberhez, aki tá­mogatni tudja kérésünket. Január 21-én érkezett a me­gyei munkástanács-szövet­séghez a következő levél. Galambos Éva 7 éves igri­ci kislány súlyos gerincfer­dülésben szenved. A debre­ceni klinikán sürgős műtéti beavatkozás mellett döntöt­tek. A műtéthez nyugaton beszerezhető segédeszközre van szükség. A „készülék” éra, illetve a műtéti költség 300 ezer forintba kerül. A hármas elnevezés is törté­nelmi hamisítás volt. Aba- új is egyesült megye volt Tornával. 1861-ig önálló megyeként működött, de az elnevezése 1920, Trianon után is Abaúj-Torna vár­megye volt. Ügy érzem visz- sza kell adni ezt a jogát a szülőföldjéhez ragaszkodó, ősi, nevükben agyonhallga­tott tornai lakosságnak. — És most mi a helyzet? — Hidvégardóban új is­kola épül, így a tanév vé­gén felszabadul a ma isko­lának használt, 1770-ben épült barokk Gedeon-kúria. Itt létre tudjuk hozni a Torna megyei községek helytörténeti gyűjteményét, mivel a község érvényes rendezési tervében kulturá­lis centrumként szerepel a hasznosítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség és más illetékes szervek is jó­váhagyták a múzeum meg­rendezését. — Mely községeket fog­lalja egybe a Tornai Tele­pülésszövetség? olvasóké a szó rovat szobá­jában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi ta­nársegéd. szattal kapcsolatos etikai kérdésekről, vadászhagyo­mányokról. Ezeket az elmé­leti tudnivalókat a lőfegyve- res gyakorlati vizsga egészíti ki. Lövészet sörétes és go­lyós fegyverrel. Mint Kismartoni Károlytól megtudtuk, a múlt évben 280 fő tett sikeres vadász- vizsgát. Jelentkező ennél több volt, azonban megfele­lő felkészültség hiányában nem kaptak bizonyítványt. Prbálkoztak ugyan előkészí­tő tanfolyamok szervezésé­vel, de ez a törekvés nem hozott eredményt. Részint a Miskolcra történő bejárás nehézségei miatt, részint más okból érdektelenség volt tapasztalható. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredményes vizsga érdekében igenis szükséges lenne az ilyen előkészítő tanfolyam szervezése az is­meretek megszerzéséhez. szülőknek nem áll módjuk­ban a költséget előteremteni. A Hejőmenti Állami Gaz­daság dolgozói és vezetői 100 ezer Ft-ot gyűjtöttek össze. A hiányzó 200 ezer forint összegyűjtésére kérjük a jó­indulatú támogatókat. A hozzájárulást az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 3429—1142 számú számlá­jára lehet befizetni. A csek­ken fel kell tüntetni az aláb­biakat: Hozzájárulás Galam­bos Éva (sz.: 1984. 05. 29.) gerincműtétjének költségei­hez. Hozzájárulásukat előre - is köszönjük. — Toma vármegye a ha­tár túlsó oldalán 13 község­ből, az innensőn 22-ből állt. Az itteni részen található: Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, De- renk, Dobódél, Égerszög, Hidvégardó, Jósvafő, Kom- játi, Perkupa, Szin, Szin- petri, Szőllősardó, Szögli­get, Teresztenye, Tornaba- rakony. Tornakápolna, Tor- nanádaska, Tornaszentand- rás, Tornaszentjakab és Varbóc. — A határ túloldalán, Szlovákiában is dolgozik majd a szövetség? — Természetesen. Már a kapcsolatkeresési és ismer­kedési ügyeken túl vagyunk. Most már konkrétan pró­báljuk egybehangolni a kö­zös érdekeinket a határ mindkét oldalán. Közös a sorsunk, a nyelvünk, a kul­túránk, a történelmünk, a hitünk... és a hagyomá­nyunk is. A politika és a történelem láthatóan ma se­gítséget nyújt a közös mun­kához. Lassan a határok­nak fel kellene oldódniuk, hogy a népben és nemzet­ben való gondolkodás le­gyen közöttünk a hatóerő. — Hatalmas gyűjteményé­nek néhány darabját lát­tam, olvastam róluk. Vég­leges helyet kapnak majd Hidvégardóban? — A gyűjteményemet le­tétként azzal adományozom a terület lakosságának, hogy Hidvégardóból nem vihető el, és nem egyesíthető más gyűjteménnyel. Értéke szak­emberek szerint 50 millió forint. Ha eladnám, felét sem kapnám érte, de ha valaki reprodukálni akarná, a duplájából sem jönne ki. Kéziratok térképek, köny­vek, tárgyi anyag, és 50 ezer filmkocka, olyan érté­kekről, melyek már nagy­részt elpusztultak. Kezelé­sét és jövőbeli sorsát a vég­rendeletem tartalmazza. György Horváth László A közelmúltban tartotta ülését Miskolcon a KDNP megyei nagyválasztmánya, s Itt — többekkel együtt — al- clnökké választották Rusz- nák Miklóst, sátoraljaújhelyi önkormányzati képviselőt, a KDNP helyi szervezetének vezetőségi tagját. — Miről volt szó a nagy­választmányi ülésen, s mi­lyen döntések születtek? — kérdezőm Rusznák Miklóst. — A lényege a szervezeti szabályzat elfogadása, és új vezetőség választása volt, mert novemberben a szerve­zetlen előkészítés miatt ez elmaradt. Most megtörtént, s úgy érzem, hogy a tagság akarata érvényesült. Az elfo­gadott szervezeti szabályzat szerint egy elnökünk (mis­kolci) és négy a leül ök ünk van. Utóbbiak a megye há­rom területét, Borsodot, Aba- újt és Zemplént képviselik, s ez utóbbira jelöltek en­gem, majd választottak meg alelnökinek. Emellett a me­gye 13 országgyűlési válasz­tókörzetéből küldtünk egy- egy tagot az elnökségbe, amely az ügyvezető titkárral kiegészülve 19 fős. — Volt-e vetélytársa Zemp­lénből az alelnöki posztra? Lóránt Miklóst jó néhány éve még sokan irigyelhették a cégen belül és kivid, hi­szen a milliós termelésű si­kerüzemet, a Miskolci Bá­nyaüzemet igazgatta. Aztán az átszervezések után elvál­lalta a Bükkaljai Bánya­üzem irányítását, s nemré­giben nevezték ki a Borso­di Szénbányák bérügyi, sze­mélyzeti és szociális igazga­tójának. Nincs irigylésre méltó helyzetben. Ugyanak­kor vállalati biztosa a Bükkaljai Bányaüzemnek. — Meglehetősen össze­tettnek tűnik ez a mun­kakör ... — Amilyen a helyzetünk — mosolyodik el. — Én mindezek közül továbbra is Rusznák Miklós — Az, hogy velélytárs, nem helyes kifejezés. Jelölt lett volna, de nem vállalta a pozíciót. — Alelnökként mi lesz a konkrét feladata? — Nagyon szeretnék szer­vesen bekapcsolódni a me­gyei vezetésbe. A szervezeti szabályzatban konkrétan, le van fektetve, hogy a négy alelnökinek mi a feladata, de hogy ez miként fog megosz- lani, tehát ebből mi fog ne­kem jutni, most még nem tudom. A hónap utolsó szer­dáján lesz elnökségi ülés, majd akkor pontosan fel­osztjuk a feladatokat sze­mély szerint. Lesz, aiki a kultúrával fog foglalkozni, más a gazdasággal, tehát mindenkinek lesz egy terüle­te. — Nem tart attól, hogy emiatt kevesebb ideje jut majd újhelyi választópolgá­rainak képviseletére a városi testületben? — Azt hiszem nem, mert mindennap az emberek kö­zött vagyok. Munkakörömből kifolyólag is — a Hungária Biztosítónál dolgozom — so­kat járom a vidéket. Ügy ér­zem, hogy jó a kontaktu­som a választókkal. Megke­a tisztességes létszámleépí­tést tartom a legfontosabb­nak. — Van erkölcsös elbo­csátás? Leszámítva a fe­gyelmit. — Nincs. Még humánus sincs, de mi nem akarunk senkit elbocsátani, a szén­bányáknál sosem volt és nem is lesz olyan szemlélet, hogy utca, passz, kész. Ez tőlünk idegen. — Vegyük sorra! Súg- nak-búgnak a székházban, félnek. A kintiek még mindig azt hiszik, hogy nagy a „vízfej”.,. — Hát igen. ezek érthető emberi reagálások, s .tulaj­donképpen örülök ennek a alelnökkel resnek az emberek — nem­csak a körzetemből, hanem Komlóskától Hollóházáig — a problémáikkal, s ha ón ezt elvállaltam, akkor csinálnom kell, elkötelezettségből. — A KDNP-t sokan szür­ke, langyos pártnak, a koalí­ció „szekértolójának” tart­ják. Erről miként vélekedik? — A mi pártunk nevében, a keresztény, valamire köte­lez. Lehet az embereket hall­gatagnak, szürkének nevez­ni, de ha megnézzük, hogy a parlamentben a létszámunk­hoz képest hányszor szólal­tunk fel, akkor azt látjuk, hogy semmivel sem keve­sebbszer, mint a többi „hangos” párt. Ez a párt mentes a konjunktúra-lova­goktól, viszont a taglétszá­munk növekszik, s ez remé­lem meglátszik majd a kö­vetkező választáson. A szür­keségről még annyit, hogy ezt neveltük ki az elmúlt negyven évben. A szürke át­lagot. Nagvon remélem, hogv ezt levetkőzzük, s olyan em­berek fognak kinőni a mi sorainkból is, akik elfogad­ják a higgadt, türelmes vi­selkedést, és a keresztényde­mokrácia alapelvét. Tarnavölgyi László kérdésnek. Szó nincs arról, hogy a székházból hirtelen utcára kívánunk tenni em­bereket. Már csak azért sem, mert a korábbi létszámhoz képest egyharmadára apad­tunk. Nyilván ebben az év­ben is lesz lemorzsolódás, nyugdíj, egyéb, de ez ter­mészetes. — És kinn, például Ru- dolftelepen? — Mint köztudott, febru­ár elsején leáll a termelés az aknánál. Az összlétszám megközelítően 700 fő. Ebből már 200-at átvezényeltünk Edelénybe. Miután Rudolfon magas a víz, a visszafejtés­hez kell 150 ember, akik bezárják a bányát, s maguk is elmennek nyugdíjba. To­vábbá egy páran már át­mentek Feketevölgyre, illet­ve jó néhányan el tudnak menni nyugdíjba, sokan a rehabilitáltak közül is. * — Az asszonyokkal ml lesz? — Hát ez a gond. Sajnos. Bármennyire szeretnénk, nem tudunk vagy száz asz- szonynak munkát adni, őket valószínűleg el kell bocsá­tani. — De esélyük sincs a térségben az elhelyezke­désre. — Igen, ez így van, de nem tudunk mit tenni. — És Bükkalján? Már­mint a központban? — Ott is az asszonyok ke­rülnek nehéz helyzetbe, il­letve még egy-két ember, akiknek hasznossága meg­kérdőjelezhető ... — Ezek is szakképzet- lenek? — Nem egészen. Egyéb­ként is, vannak olyan terü­letek, amelyeken a nők is el tudnak helyezkedni, például bér, adó, de mondhatok mérnököt is, aki csak papí­ron az... — Mennyire személyes a személyzeti munka? — Higgye el, amennyire csak lehet, minden egyes emberrel külön-külön fog­lalkozunk, nem darab-darab itt az ember. (Folytatjuk) Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Vadászvizsgák előtt Segítséget kérnek egy kislány gerincműtétjéhez A B.-A.-Z. Megyei és Mis­Aaoy választmányi ülés után a KDDP B.-4.-Z. megyei szervezete A szürkeség csendes stílust takar Beszélgetés

Next

/
Thumbnails
Contents