Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
Tornai Településszövetség sors — határtalan Ahol a bányászruhákat mossák — vidéken az asszonyoknak alig jut munka a bányák visszavonulásával. (Pusztai felv.) Aldosatmentes visszavonulás? I. Nem darab darab az ember Asszonyok vidéken — esélytelenül 4 közös Lelkes lokálpatriótái; három hónapja dolgoznak a Tornai Településszövetség megújításán, létrehozásán. Az ötlet II. Szabó Béla nevéhez fűződik, aki Torna szülöttjeként állította munkásságát az ország ez elmaradott északi vidékének felemelése - érdekébe. Gyűjtötte a lassan elpusztuló néphagyomány és népi értékek darabjait, hogy megmenthesse a jövendő számára. Idős kora ellenére még mindig hasznos gondolatokkal járul hozzá a szövetség megszervezéséhez. — Mi tette indokolttá a szövetség létrejöttét? — kérdeztem. — Először is az, hogy ilyen falurombolást, mely itt e vidéken lezajlott, még Romániában sem műveltek. Az ország északi része a volt itteni vezetőknek vadászterülete volt csupán. Ki- vételeztették Borsodot, sokszor az egész területet így hívták. Megfeledkeztek a társult Atoaúj és Zemplén megyékről. Pedig még a Legközelebb január 29-én, •zerdán délután 4-t,öl 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Mjtóház III, emeletén, Az Aki vadász akar lenni, annak vizsgát kell letenni. E* a feltétele, hogy kérje felvételét valamely vadász- t ársas ágba. S ha felvették, kérelmezheti a fegyvertartási engedély kiadását, vásárolhatja meg lőfegyverét. Am ennek megszerzése megint külön eljárásokhoz —■ egészségügyi vizsgálat, fegyverismereti vizsga — van kötve, tudtuk meg Kismartoni Károlytól, megyei vadászati főfelügyelőtől. A vadászvizsgát minden hónap utolsó szerdáján tartják. Erre az idén első alkalommal január végén kerül sor. A jelentkezőknek számot kell adni többek között a vadak ismeretéről, a kilövési és a tilalmi idők ismeretéről, a vadászattal kapcsolatos jogszabályokról, • lőfegyverek ismeretéről, nemkülönben pedig a vadákolc Városi Munkástanács Szövetség felhívással fordul minden munkácstanács-szer- vezethez és minden olyan segítőkész emberhez, aki támogatni tudja kérésünket. Január 21-én érkezett a megyei munkástanács-szövetséghez a következő levél. Galambos Éva 7 éves igrici kislány súlyos gerincferdülésben szenved. A debreceni klinikán sürgős műtéti beavatkozás mellett döntöttek. A műtéthez nyugaton beszerezhető segédeszközre van szükség. A „készülék” éra, illetve a műtéti költség 300 ezer forintba kerül. A hármas elnevezés is történelmi hamisítás volt. Aba- új is egyesült megye volt Tornával. 1861-ig önálló megyeként működött, de az elnevezése 1920, Trianon után is Abaúj-Torna vármegye volt. Ügy érzem visz- sza kell adni ezt a jogát a szülőföldjéhez ragaszkodó, ősi, nevükben agyonhallgatott tornai lakosságnak. — És most mi a helyzet? — Hidvégardóban új iskola épül, így a tanév végén felszabadul a ma iskolának használt, 1770-ben épült barokk Gedeon-kúria. Itt létre tudjuk hozni a Torna megyei községek helytörténeti gyűjteményét, mivel a község érvényes rendezési tervében kulturális centrumként szerepel a hasznosítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség és más illetékes szervek is jóváhagyták a múzeum megrendezését. — Mely községeket foglalja egybe a Tornai Településszövetség? olvasóké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi tanársegéd. szattal kapcsolatos etikai kérdésekről, vadászhagyományokról. Ezeket az elméleti tudnivalókat a lőfegyve- res gyakorlati vizsga egészíti ki. Lövészet sörétes és golyós fegyverrel. Mint Kismartoni Károlytól megtudtuk, a múlt évben 280 fő tett sikeres vadász- vizsgát. Jelentkező ennél több volt, azonban megfelelő felkészültség hiányában nem kaptak bizonyítványt. Prbálkoztak ugyan előkészítő tanfolyamok szervezésével, de ez a törekvés nem hozott eredményt. Részint a Miskolcra történő bejárás nehézségei miatt, részint más okból érdektelenség volt tapasztalható. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az eredményes vizsga érdekében igenis szükséges lenne az ilyen előkészítő tanfolyam szervezése az ismeretek megszerzéséhez. szülőknek nem áll módjukban a költséget előteremteni. A Hejőmenti Állami Gazdaság dolgozói és vezetői 100 ezer Ft-ot gyűjtöttek össze. A hiányzó 200 ezer forint összegyűjtésére kérjük a jóindulatú támogatókat. A hozzájárulást az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 3429—1142 számú számlájára lehet befizetni. A csekken fel kell tüntetni az alábbiakat: Hozzájárulás Galambos Éva (sz.: 1984. 05. 29.) gerincműtétjének költségeihez. Hozzájárulásukat előre - is köszönjük. — Toma vármegye a határ túlsó oldalán 13 községből, az innensőn 22-ből állt. Az itteni részen található: Becskeháza, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, De- renk, Dobódél, Égerszög, Hidvégardó, Jósvafő, Kom- játi, Perkupa, Szin, Szin- petri, Szőllősardó, Szögliget, Teresztenye, Tornaba- rakony. Tornakápolna, Tor- nanádaska, Tornaszentand- rás, Tornaszentjakab és Varbóc. — A határ túloldalán, Szlovákiában is dolgozik majd a szövetség? — Természetesen. Már a kapcsolatkeresési és ismerkedési ügyeken túl vagyunk. Most már konkrétan próbáljuk egybehangolni a közös érdekeinket a határ mindkét oldalán. Közös a sorsunk, a nyelvünk, a kultúránk, a történelmünk, a hitünk... és a hagyományunk is. A politika és a történelem láthatóan ma segítséget nyújt a közös munkához. Lassan a határoknak fel kellene oldódniuk, hogy a népben és nemzetben való gondolkodás legyen közöttünk a hatóerő. — Hatalmas gyűjteményének néhány darabját láttam, olvastam róluk. Végleges helyet kapnak majd Hidvégardóban? — A gyűjteményemet letétként azzal adományozom a terület lakosságának, hogy Hidvégardóból nem vihető el, és nem egyesíthető más gyűjteménnyel. Értéke szakemberek szerint 50 millió forint. Ha eladnám, felét sem kapnám érte, de ha valaki reprodukálni akarná, a duplájából sem jönne ki. Kéziratok térképek, könyvek, tárgyi anyag, és 50 ezer filmkocka, olyan értékekről, melyek már nagyrészt elpusztultak. Kezelését és jövőbeli sorsát a végrendeletem tartalmazza. György Horváth László A közelmúltban tartotta ülését Miskolcon a KDNP megyei nagyválasztmánya, s Itt — többekkel együtt — al- clnökké választották Rusz- nák Miklóst, sátoraljaújhelyi önkormányzati képviselőt, a KDNP helyi szervezetének vezetőségi tagját. — Miről volt szó a nagyválasztmányi ülésen, s milyen döntések születtek? — kérdezőm Rusznák Miklóst. — A lényege a szervezeti szabályzat elfogadása, és új vezetőség választása volt, mert novemberben a szervezetlen előkészítés miatt ez elmaradt. Most megtörtént, s úgy érzem, hogy a tagság akarata érvényesült. Az elfogadott szervezeti szabályzat szerint egy elnökünk (miskolci) és négy a leül ök ünk van. Utóbbiak a megye három területét, Borsodot, Aba- újt és Zemplént képviselik, s ez utóbbira jelöltek engem, majd választottak meg alelnökinek. Emellett a megye 13 országgyűlési választókörzetéből küldtünk egy- egy tagot az elnökségbe, amely az ügyvezető titkárral kiegészülve 19 fős. — Volt-e vetélytársa Zemplénből az alelnöki posztra? Lóránt Miklóst jó néhány éve még sokan irigyelhették a cégen belül és kivid, hiszen a milliós termelésű sikerüzemet, a Miskolci Bányaüzemet igazgatta. Aztán az átszervezések után elvállalta a Bükkaljai Bányaüzem irányítását, s nemrégiben nevezték ki a Borsodi Szénbányák bérügyi, személyzeti és szociális igazgatójának. Nincs irigylésre méltó helyzetben. Ugyanakkor vállalati biztosa a Bükkaljai Bányaüzemnek. — Meglehetősen összetettnek tűnik ez a munkakör ... — Amilyen a helyzetünk — mosolyodik el. — Én mindezek közül továbbra is Rusznák Miklós — Az, hogy velélytárs, nem helyes kifejezés. Jelölt lett volna, de nem vállalta a pozíciót. — Alelnökként mi lesz a konkrét feladata? — Nagyon szeretnék szervesen bekapcsolódni a megyei vezetésbe. A szervezeti szabályzatban konkrétan, le van fektetve, hogy a négy alelnökinek mi a feladata, de hogy ez miként fog megosz- lani, tehát ebből mi fog nekem jutni, most még nem tudom. A hónap utolsó szerdáján lesz elnökségi ülés, majd akkor pontosan felosztjuk a feladatokat személy szerint. Lesz, aiki a kultúrával fog foglalkozni, más a gazdasággal, tehát mindenkinek lesz egy területe. — Nem tart attól, hogy emiatt kevesebb ideje jut majd újhelyi választópolgárainak képviseletére a városi testületben? — Azt hiszem nem, mert mindennap az emberek között vagyok. Munkakörömből kifolyólag is — a Hungária Biztosítónál dolgozom — sokat járom a vidéket. Ügy érzem, hogy jó a kontaktusom a választókkal. Megkea tisztességes létszámleépítést tartom a legfontosabbnak. — Van erkölcsös elbocsátás? Leszámítva a fegyelmit. — Nincs. Még humánus sincs, de mi nem akarunk senkit elbocsátani, a szénbányáknál sosem volt és nem is lesz olyan szemlélet, hogy utca, passz, kész. Ez tőlünk idegen. — Vegyük sorra! Súg- nak-búgnak a székházban, félnek. A kintiek még mindig azt hiszik, hogy nagy a „vízfej”.,. — Hát igen. ezek érthető emberi reagálások, s .tulajdonképpen örülök ennek a alelnökkel resnek az emberek — nemcsak a körzetemből, hanem Komlóskától Hollóházáig — a problémáikkal, s ha ón ezt elvállaltam, akkor csinálnom kell, elkötelezettségből. — A KDNP-t sokan szürke, langyos pártnak, a koalíció „szekértolójának” tartják. Erről miként vélekedik? — A mi pártunk nevében, a keresztény, valamire kötelez. Lehet az embereket hallgatagnak, szürkének nevezni, de ha megnézzük, hogy a parlamentben a létszámunkhoz képest hányszor szólaltunk fel, akkor azt látjuk, hogy semmivel sem kevesebbszer, mint a többi „hangos” párt. Ez a párt mentes a konjunktúra-lovagoktól, viszont a taglétszámunk növekszik, s ez remélem meglátszik majd a következő választáson. A szürkeségről még annyit, hogy ezt neveltük ki az elmúlt negyven évben. A szürke átlagot. Nagvon remélem, hogv ezt levetkőzzük, s olyan emberek fognak kinőni a mi sorainkból is, akik elfogadják a higgadt, türelmes viselkedést, és a kereszténydemokrácia alapelvét. Tarnavölgyi László kérdésnek. Szó nincs arról, hogy a székházból hirtelen utcára kívánunk tenni embereket. Már csak azért sem, mert a korábbi létszámhoz képest egyharmadára apadtunk. Nyilván ebben az évben is lesz lemorzsolódás, nyugdíj, egyéb, de ez természetes. — És kinn, például Ru- dolftelepen? — Mint köztudott, február elsején leáll a termelés az aknánál. Az összlétszám megközelítően 700 fő. Ebből már 200-at átvezényeltünk Edelénybe. Miután Rudolfon magas a víz, a visszafejtéshez kell 150 ember, akik bezárják a bányát, s maguk is elmennek nyugdíjba. Továbbá egy páran már átmentek Feketevölgyre, illetve jó néhányan el tudnak menni nyugdíjba, sokan a rehabilitáltak közül is. * — Az asszonyokkal ml lesz? — Hát ez a gond. Sajnos. Bármennyire szeretnénk, nem tudunk vagy száz asz- szonynak munkát adni, őket valószínűleg el kell bocsátani. — De esélyük sincs a térségben az elhelyezkedésre. — Igen, ez így van, de nem tudunk mit tenni. — És Bükkalján? Mármint a központban? — Ott is az asszonyok kerülnek nehéz helyzetbe, illetve még egy-két ember, akiknek hasznossága megkérdőjelezhető ... — Ezek is szakképzet- lenek? — Nem egészen. Egyébként is, vannak olyan területek, amelyeken a nők is el tudnak helyezkedni, például bér, adó, de mondhatok mérnököt is, aki csak papíron az... — Mennyire személyes a személyzeti munka? — Higgye el, amennyire csak lehet, minden egyes emberrel külön-külön foglalkozunk, nem darab-darab itt az ember. (Folytatjuk) Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Vadászvizsgák előtt Segítséget kérnek egy kislány gerincműtétjéhez A B.-A.-Z. Megyei és MisAaoy választmányi ülés után a KDDP B.-4.-Z. megyei szervezete A szürkeség csendes stílust takar Beszélgetés
