Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
4 bősök emlékére az olvasóké a szó • Postacím: Deli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. - Telefon: 42-666. • Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8-14 óra között keressenek fel bennünket. A lettek segítenek a cigányságon Tisztelt Szegedi Dezső! (Válasz Szegedi Dezsőnek, az 1902. január 17-én a Déli Hírlapban megjelent cikkére.) Először is tudtommal mi tegeződünk, miért kellene ezt a nyilvánosság előtt másképp beállítani? A kritikát bármikor, bárkitől elfogadom. De sajnos ért már nem kritika! Hidd el, ha a választáson te győztél volna, én nem a riválist látnám benned, hanem segítenélek szerény tudásommal mindenütt, mindenhol, mivel egy ügyet szolgálunk. Nem forgatnám ki a szavaidat, nem kérdőjelezném meg képességeidet, ha már egyszer bizonyítottál! Ismétlem, melletted volnék és segítenélek, mert a cigányügy szívügyem, amit önzetlenül, fáradhatatlanul csinálok. Nem tagadom, nem szégyenlem azt, hogy egyszerű munkás ember vagyok, jiem a nagy szavak embere, hanem a tetteké! Mikor ébredsz már föl, hogy a zeng- zetes, nagy szavaiddal csak a színházban tudsz érvényesülni, merthogy csak kiállsz es dobálózol a nagy szavakkal, és csak politizálsz, abból a cigányaink nem élnek'meg! Elég volt a nagy szavakból! Itt tenni kell! Én nem nyugszom bele abba, hogy a cigányság csak valamikor szá2 év múlva ér célba (mért ez csak a te véleményed). Én az emberek bizalmával nem éltem visz- »za. és nem is fogok soha, mert ha nem tudok értük TUsteít Szegedi Cr! Nem én volnék hivatott válaszolni az 1882. január 17-én a Déli Hírlapban megjelentetett cikkére, de politikai és gazdasági öntudatom nem engedi meg, hogy ne válaszoljanak önnek. Burai Aladár úr januárban a Borsod megyei cigányságnak egy olyan programot indítványozott, amit úgy nevezhetnénk röviden: a Borsod megyei cigányság gazdásági társulása. Én azt hiszem, hogy ön vagy nem akarta megérteni, vagy nem akarja megérteni, hogy miről is van szó. Itt megjegyezném, hogy nem a politikától volna nienfes ez a szervezet, hanem a Borsod megyei cigányság gazdasági, valamint a munkanélkülieknek egy olyan kiegészítő gazdasági szervezete volna, mely tudna számukra munkát biztosítani. Ami önmagában any- nyit jelentene, hogy a politikai rész foglalkozna a cigányság problémájával, egészen a Parlamentig hirdesse magát, hogy van és létezik, küzdjön az igazságért és a demokráciáért. A dolog másik része, a gazdásági társulás pedig szervezze a munkalehetőségeket a munkanélküliek számára. A dolog másik része pedig az, hogy Burai Aladár nem önmagától tálába ki ezt az egész dolgot. Mielőtt nyilvánosságra hozta volna, a városházán, vagyis a polgármesteri hivatalnál több osztályon, valamint több szervezetnél véleményt kért. * mindezek jónak találták a javaslatot. Sőt, messzemenőkig támogatják. Ha ez a gazdasági társulat a Borsod megyei cigányság munkanélkülijei közül csak 5000 embernek tudna adni munkát és kenyeret, és ez a létszám természetesen évröl-évre növekedne, akkor tettünk egy nagy lépést a demokrácia felé, s az egész ország látja, hogy a cigányság is képes a fejlődésre. És én azt hiszem, hogy ezt a példát más megyei cigányszervezet Is követné. Tudomásom szerint ön a Plirallpe-ben valamilyen funkciót tölt be. Akkor önnek tudni kellene azt is, hogy például ha megkap iák a költségvetésből azt a bizonyos részösszeget, amivel a rászorultakon kellene segíteni, az körülbelül fél év alatt elfogy, és utána vagy tudnak adni a rászorultaknak, vagy nem. Majd jön egy nagy szünet a következő költségvetésig ... Ez ön szerint megoldás? Itt csupán arról van szó, hogy adva vannak a lehetőségek, csak ki kell használni a legkisebbet is. Rónai Gyula Gergely tenni, akkor önként le is mondok! Amit a gyűlésen kifejtettem, az valós alapokon nyugszik ,és meg is fogom valósítani! Én nem állítottam azt, hogy 80 ezer embernek munkát tudok adni. Kedves barátom, ha csak akármennyi embernek munkát, kenyeret tudok biztosítani, már akkor is tettem valamit! Nem hiszel ebben a dologban, hogy megvalósítható. akkor miért ment be a hivatalba az egyik Phralipe vezetőségi tagotok, hogy neki van pénze, ő megvalósítja? A hivatalban elutasították, hogy csak az én jelenlétemben foglalkoznak az. üggyel, mert én vagyok a kivitelezője. Én személy szerint magam a politikából nem zárhatom ki, mivel kisebbségi szószóló vagyok. Ugyanis a cigányok képviselete politika nélkül elképzelhetetlen! De a szervezet. melyet létre szeretnék hozni, nem politikai szervezet lesz, hanem gazdasági, érdekvédelmi szervezet. Itt újra megismétlem önmagam; csak politikából nem lehet megélni! A továbbiakban nem vagyok hajlandó a lapok hasábjain a te magas röptű, kioktató cikkeiddel csatái ózni politikai hovatartozásról! Ha továbbra is vitatkozni akarsz, úgy azt vitassuk meg különböző fórumokon: állok elébe! Burai Aladár az etnikai kisebbség szószólója Megkérdeztük CSAK A TULAJDONOSNAK FIZETNEK Úgy hozta a helyzetem, hogy nem kellett igénybe vennem a hónap elején megvett bérlet-szelvényemet. így annak rendje és módja szerint visszavittem a Szemere utcai MKV-jegy- pénztárába, ahol vissza is kaptam az ilyenkor szokásos, összeget, plusz fizettem 5 forint kezelési költséget. Ügy gondoltam, ezzel ''Cnd- ben is van a dolog. Tévedtem. Ugyanis az ügyintéző hölgy elkérte még a személyi igazolványomat, valamint aláírásomat, hogy én vagyok a bérlet tulajdonosa. Bosszantott a dolog: miért kell ilyen köriitmén-’e- sen intézkedni, és minek a személyi igazolvány a bérlet visszaváltásához? Tudomásom szerint az MKV nem hatóság, hogy ehhez joga legyen — panaszolta egy miskolci olvasónk. Szamos SmUtől, a bevételi és jegy- ellátási osztály vezetőjétől kértünk tájékoztatást. Az osztályvezető elmondta, hogy az olvasónk által kifogásolt ügyintézési formát az állampolgárok érdekében alkalmazzák. így van ez már régóta. S teszik azért, mert - különösen <12 utóbbi időben — nagyon elszaporodtak a bérletek visz- szaváltásánál a visszaélések. Sokan próbálkoznak azok hamisításával, mig egyesek az ellopott bérletekből akarnak hasznot húzni. A bériét.,jelvények szigorúan számozott lapokból állnak, így kezelésük is ehhez kell, hogy igazodjon. Lopott szelvények esetében ha azt illetéktelen akarja visszaváltani, a személyi igazolvány alapján lebukik az illető.* Ha viszont a személyi igazolványt is lopta, akkor egy-egy feljelentés alkalmával a közlekedési vállalat a visszavételi ív alapján adatot tud szolgáltatni a vitás ügy tisztázására. Tehát nem akadékoskodna,k és hatóságosdit sem já: zanak a bérletszelvények visszavételénél, hanem így akarják megakadályozni, hogy bárki jogtalanul jusson a visszaváltott bérletszel- vény ellenértékéhez. Lifltel könnyebb... Két idős, fejkendős asz- szony tétován álldogál a Miskolci Centrum Aruház felvonója mellett. Amikor megérkezik a felsőbb szintről, kiszállnak az emberek. Az ajtaja tárva-nyitva marad. Az egyik néni ekkor gondol egy merészet, és belép a liftbe. A másik gyorsan utána kap, cs ijedten szól: gyere vissza. Menjünk inkább gyalog ... Elindulnak. Pedig nem mindegy, hogy a kényelmes felvonóval érnek-e vásárlási céljukhoz, vagy iépcsőt mászva, lihegve. Nyilvánvaló, hogy az áruház a vásárlók kényelme érdekében építtette be a személyfelvonót az újjáépülő létesítménybe. Hiszen annak idején sokat bosszankodtunk amiatt, hogy a mozgólépcső csak „dísze” volt az üzletnek Használni nem lehetett. Most itt van a személyfelvonó, örülhetünk — örülünk is — neki. Mi, „toronyházi” városlakók már meg is szoktuk. S eltekintve az erőszakos rongálóktól, kezelni is tudjuk. Csakhogy a miskolci Centrumba sokan jönnek vásárolni a megye kis településeiről, sőt még azon túlról is. Es akik — ilyen is előfordulhat — most látnak először ilyen korszerű felvonót, természetes, hogy idegenkednek a használatától. Ezekben az esetekben — hiszen nyilvánvaló, hogy luxus lenne egy állandó liftkezelő alkalmazása — jó lenne, ha az áruházi dolgozó sietne segítségére a tétova vásárlónak. De megteheti ezt bárki, aki otthonosan mozog a liftkezelés fortélyaiban. És egy-ícét szóval még meg is lehet magyarázni, amíg felérünk a másodikra, hogyan kell nyomkodni azokat a fránya gombokat .. . A felvonó azért van, hogy ne kelljen kutyagolni fölfelé. Különösen az idős embereknek. A vásárlót megtartandó, megéri ez a csekélyke „útbaigazítás” ... Cs. A. Miskolc A Császári és Királyi 60. Magyar Gyalogezred elesett hőseinek emlékére állította Eger városa még 1932-ben. Illetéktelen kezek az elmúlt rendszerben eltávolítottak helyéről. Most örömmel tapasztalhatjuk, hogy eredeti állapotában állították vtsz- sza, és az egri Gárdonyi Géza Színház előtti parkban helyezték el. Sok évi hallgatás után mindenki leróhat ja kegyeletét a hősök emlékműve előtt. (Szabán Gabriella Jelvételei) Üvegszilánkok a málnabetöltben Kétségbeesve mutatta be szerkesztőségünkben P. J.-né, Miskolc, Vászonfehéritc utcai lakos azt a felbontott málna- befőttet, amit január 17-én a Ságvári utcai, 909. sz. ABC- ben vásárolt. Kétségbeesésének minden oka megvolt az alábbi történet szerint. Olvasónk három és féléves unokájának akart kedveskedni a finom csemegével. A kisfiú egy jókora kanállal merített az üvegből. A gyümölcs nyelésekor azonban valami bántotta a torkát. A felnőttek először arra gondoltak, talán a málna szárából keveredhetett egy darab az üvegbe, ezt nyelte le a gyerek. Aztán — szerencséjükre — felkavarták a befőttet. Megdöbbenésük határtalan volt. Az üveg alján, elvegyülve a málnával, üvegdarabok- csörögtek, köztük egy 5 centi nagyságú üvegszáj- perem. Málnaszárat vagy mást nem találtak. Éppen ezért nem tudtak másra gondolni, csak arra, hogy üvegdarabot nyelt le a kisfiú. Az árut visszavitték az üzletbe, ahol azonnal megvizsgálták az üveg tartalmát. Szerkesztőségünk is érdeklődött az üzlet vezetőjétől, aki elmondta, egyszerűen nem érti a dolgot. MiVálfozafok Teli Vilmosra (Mező István rajza) vei az üveg szája a felbontás után is sértetlen volt. hogyan kerülhetett a málna közé üvegszilánk? S azt is hozzátette, hogy mintegy harmincéves kereskedői pályafutása alatt ilyen esettel még nem találkozott. A szóban forgó málnabefőtt közkedvelt, még a magas ár ellenére is. Minőségével kapcsolatban sem merült fel eddig kifogás a vásárlók részéről. Megelőzendő az újabb bajt, az üzletben lévő összes málnakorrzervet azonnal kivonta a forga^m- ból. Kérdésünkre elmondta a boltvezető, hogy az árut & mályi Füszérttől kapják. Az üveg címkéjén pedig a gyártó neveként a .Nyírség Konzervipari Vállalat Tyu- kodi Gyára szerepel. A gyártási idő 1991. július 2. volt. Mivel az ABC-áruház originál csomagolásban kapta a befőtteket, részükről akár le is zárhatnák az ügyet. De ez nem olyan egyszerű, amikor kicsiny gyermek evett az ominózus konzervből. Ezt követően kerestük meg az illetékest, a konzervipari vállalat tyukodi gyáregységét. Konczos István, a gyáregység igazgatója sajnálkozva fogadta hírünket. Elmondta — többek között —, hogy bármennyire igyekeznek is dolgozóik betartani a technológiai szabályokat, előfordulhat, akár a mosásnál, avagy a zárásnál, hogy elpattan, megreped az üveg. Természetesen ez nem oldja fel őket a felelősségvállalás ténye alól. Ígéretet kaptunk az igazgatótól : azonnal összehívja az illetékes vezetőket, s kivizsgálják az ügyet. Kállai Mihálytól, a gyáregység termelési főmérnökétől másnap már részletesebb felvilágosítást kaptunk. Elmondta, hogy megkezdték a minden területre kiterjedő vizsgálatot. Elöljáróban annyit, hogy a málna konzerválása idején nemcsak n gyár dolgozói végeztek munkát; tekintettel a málna esetében a gyors konzerválásra. bérmunkásokat is alkalmaztak. A konzerviparban előfondulhat ilyesmi — bizonyság rá a panasz —, különösen cikkor, ha valaki nerrf tartja be az előírt technológiát. S hogy miként történhetett? Egyelőre még nem tudják. Az üvegeket ugyanis kézzel mossák át. majd átvilágítják, és ezután szintén kézzel, kis lapátokkal — hogy ne törjön a gyümölcs — rakják az üvegekbe a részlegek dolgozói. Betöltés után egymás tetejére kerülnek az üvegek, és innen a szállítószalagra, üvegzárásra. Ha véletlenül előforudl, hogy a* egymásra rakott üveg egyike megsérül, azonnal intézkednek. és a környezetében lévőket is eltávolítják. De hogy száz százalékos legyen a biztonság, ahhoz sajnos még nem rendelkeznek olyan ellenőrző műszerrel — amit már nyugati konzervgyárakba)} alkalmaznak —„ amelv azonnal jelzi az ilyen hibát. A biztonságos palackozás érdekében viszont elkerülhetetlen lesz ennek beszerzése, alkalmazása. Addig is megszigorított ellenőrzéssel akadályozzák meg. hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. A termelési főmérnök olvasónknak is sainálatát felezte ki a történtekért, és ípérefett tett szerkesztőségünknek. hosrv az ügy kivizsgálása után részletes tájékoztatást adnak. Természetesen nam marad el a felelősségre vonás sem. Olvasónkat" a fentiek aligha nyugtatták meg. Reménykedünk aapnban, amiben osztoznak a gyár vezetői is, hogy a megtörtént esetnek nem lesz sajnálatosabb következménye. Mondom, reméljük! H.-né Azt válaszolták, hogy... Nem emelték a bérleli díjat •Nincs szeméttároló címmel olvasói panaszt közöltünk január ZO-i rovat-összeállilásunk- ban. Miskolcról, a Szentpéteri Kapuból írták, hogy az elmúlt évben emelték a garázsok bérleti díját, szemétdíj címén. Szemetesedényt, kukát, konténert viszont a garázsbérlök még csak nem is láttak, nemhogy használni tudták volna. Nem beszélve arról, hogy a garázsok közti közlekedési út inkább hasonlít a homokbuckákhoz, mint a normális úthoz. A bérlók jelenleg 588 forint garázsdíjat fizetnek havonta, s mint Írják — ennyiért igazán várnának is valamit. A panasszal kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kapta szerkesztőségünk a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat IV. Számú Házkezelőségétől: „Telefonbeszélgetésünknek megfelelően a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat lömben nem emelte a garázsok bérleti díját. Emelkedett viszont a szemétszállítás díja, amelyet a közterület-fenntartó vállalat hajtott végre 1991. május 15-től. Az emelkedés mértéke a helyiségenként! 13 forintról 25 forintra emelkedett havonként. Az említett területen 92 garázs helyezkedik el. Ebből állami garázs 5, a többi magántulajdonú, Ezért kértük, hogy az öt állami garázs részére biztosítandó szemetes edény helyét bérlőink határozzák meg, a IV. Sz. Házkezelőség bevonásával.”
