Déli Hírlap, 1992. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-22 / 18. szám

Még On is lehet munkanélküli (3.) Pályakezdősegély 4 munkál(a<ó!< fittyet hánynak bejelentési kö^lezeliséoükre Sorozatunk előző részében elsősorban a munkanélküli- járadék folyósításáról ír­tunk. A tavaly december ?9- én hatályba lépett törvény azonban nemcsak ezt érin­tette, hanem az állástalan pályakezdőknek juttatandó segélyekben is lényeges vál tozást hozott. A pályakezdők munkanél­küli-segélyére jogosultak kö­re bizonyos vonatkozásban kibővült, más szempontból pedig szűkült. Az eredeti törvény szerint az részesül­hetett ebben a segélyben, aki az oklevelét felső-, vagy középfokú intézetben két évnél nem régebben szerez­te, A további feltétel még az volt, hogy az oklevél meg­szerzését követően ne ren­delkezzen munkaviszonnyal Ha csak egyetlen napot is munkaviszonyban töltött, el­veszítette a jogosultságát! A foglalkozás elősegítésé­ről és a munkanélküliek el­látásáról szóló törvény mó­dosítása óta a pályakezdők munkanélküli-segélyére fel­jogosító oklevél nem kettő, hanem másfél évnél nem le­het régebbi. Az elfogadható oklevelek köre viszont bő­vült: nappali mellett esti. levelező tagozaton, tanfolya mon szerzett is lehet. Ha váiarnely ‘felsőbb szerv ál­tal (pl. minisztérium) elfo­gadott képesítést nyújt a tanfolyam, akkor az ennek elvégzését igazoló oklevél is segély-jogosultságot ad most már. Ilyen tanfolyamot szer­veznek többek között a me­gye: munkaügyi központok is. Továbbra is hat hónapig folyósítható a pályakezdők munkanélküli-segélye, de szükség szerint már fél éven belül több részletben is igénybe vehető. Az a pálya­kezdő. aki az ehhez szüksé­ges legkevesebb munkavi­szonnyal, vagyis egy évvel rendelkezik, már munkanél­külinek számít, és nem a pá­lyakezdő segélyt, hanem a munkanélküli-járadékot kap­ja. Akkor is. ha az okleve­lének megszerzése óta nem telt más el a másfél év. A pályakezdők segélye válto­zatlanul a mindenkori mi­nimális bér 75 százaléka. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 50 ezren vannak munkanélküliek. Ez az egész Klubot hoztak létre a zempléni vállalkozók Vendé»: Palotás János, a VOSZ elnöke A Sátoraljaújhelyen mű­ködő Zempléni Vállalkozó Központ még tavaly ősszel beindította a Zempléni Vál­lalkozók Klubját, amelynek első rendezvényére még no­vemberben került sor. Ek­kor az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság szak­emberei adtak tájékoztatást a zempléni vállalkozóknak a műszaki fejlesztési hitel le­hetőségeiről. az OMFB kü­lönböző pályázatairól, ezek elbírálásának feltételeiről. A klub következő rendez­vényére január 22-én kerül sor, 14 órai kezdettel, Sátor­aljaújhelyen, a Kossuth La­jos Művelődési Központ klubtermében. Ezen a tér­ségben működő bankok (OKHB, MHB, Iparbank, OTP) szakemberi fognak vi tatkozni, beszélgetni a vál­lalkozókkal a jelenlegi hitel- lehetőségekről. A vállalko­zók szeretnének minél több információt kapni és adni a jelenleg nem igazán működő hitelkonstrukciókról. Bíznak abban, hogy ez a rendez­vény is hozzájárul egy k csit ahhoz, hogy kialakuljo a vállalkozói banki szfér Az ezt követő rendezvény­re Sárospatakon kerül sor, február 21-én, amelynek meghívott vendége az előze­tes tervek szerint Palotás János, országgyűlési képvi­selő, a VOSZ elnöke lesz. Ezen a tanácskozáson a vál­lalkozók magyarországi sze­repéről, jelenlegi helyzetéről és jövőjéről lesz szó. A klub szándéka, hogy to­vább folytatja ezt a rendez­vénysorozatot. A klubon be­lül egyébként éppen most van alakulóban a mezőgaz­dasági vállalkozók • tagozata, valószínűleg a hónap végére összeáll az ő csapatuk is. T. L. ország munkanélküliéinek, mintegy egy nyolcada! A be­jelentett munkaerő igény a megyénkben 200 körül mo­zog, ami valószínűleg csak töredéke a valódi munka­erőhiánynak, illetve munka­erőmozgásnak. A munkálta­tók bejelentési kötelezettsé­gét a munkaügyi központ­nak a sorozatunkban taglalt törvénymódosítás szigorítja. A munkaadónak munkaerő- igényéről és annak megszű­néséről folyamatosan, de leg­alább a' betöltés után tájé­koztatni kell a munkaügyi központot. Csak ilyen mó­don lehet ezeknek rálátásuk a munkaerőpiacra, tudnak jövőben becsléseket végez­ni és a munkanélküliek helyzetén enyhíteni. A munkanélküli ellátások, a munkaügyi szervezetek fenntartásának és fejleszté­sének költségei a Munka- nélküliek Szolidaritási Alap­ját terheli. Van olyan becs­lés mely szerint, az év vé­gére országosan megduplá­zódik, B.-A.-Z. megyében már az év közepére 80 ezer­re nő a munkanélküliek szá­ma. így aztán a szolidaritá­si alapot terhelő kifizetések nagyon megnövekednek. Az alap összetevői:. a munka­adói és a munkavállalói já­rulék. A tárgyévben 10 szá­zalékot meg nem haladó hi­ányt a költségvetés fedezi. Hogy a deficit ne legyen olyan nagy. hogy az ellátá­sok rendszere ne omoljon össze, a munkavállalói járu­lék 0,5 százalékról 1 száza­lékra, a munkaadói járulék pedig 1,5 százalékról 5 szá­zalékra emelkedett. (Vége) Jeney Edit Mile Lajos országgyűlési képviselő értesíti választóke­rülete polgárait, hogy janu­ár 23-án képviselői fogadó­órát tart Mályiban, az álta­lános iskolában. Minden ér­deklődőt szeretettel vár. A fogadóóra 16-tól 18 óráig tart. Ez a szökőkút semmiképpen sem szolgál díszére a parknak. Pusztul az egykori Érsek kert Szot:or helyén gyalogút Az előprivatizáció sem mentette meg a népszerű sörözét Az egriek egyik büszkesé­ge volt hosszú ideig az Ér­sekkert, amely a felszaba­dulás után Népkert néven vált ismertté. A szépség azonban múlandó, ez a mondás a parkra is érvé­nyes, különösen akkor, ha az idő dolgába még embe­ri kezek is belenyúlnak. Szerencsére néhány dolgot már sikerült helyrerakni, így eltűnt a Népkert köze­péről a szovjet katona nem odaillő szobra. A célszerűsí- tési hajlam lépett életpe a műalkotás talapzatának le­bontása után, a vasútállo­másra siető egriek és vidé­kiek szép gyalogutat tapos­tak a gondozott park köze­pébe, pont a szobor helyé­re. Nem a romboló szándék, hanem az enyészet számlá­jára írandó az, hogy a ko­rábban sokak által látoga­tott népkerti sörözőből már csak szinte a puszta falak maradtak meg. Utánajár­tunk és a Panoráma Vendég­látó Vállalatnál, a söröző egykori üzemeltetőjétől tud­tunk meg részleteket az „in­tézmény” sorsáról. A söröző már 1926-ban. megnyitása idején sem tar­tozott az építészeti bravú­rok közé. Az azóta eltelt több, mint fél évszázad alatt üzemeltetői nem törődtek so­kat az épület állagával. Ko­moly felújításon sohasem esett át, csupán a kötelező tavaszi meszelés vastagította a falakat. Röviddel ezelőtt a előprivatizáció során az Állami Vagyonügynökség négymillió forintos pályáza­tot írt ki rá, ám a licitálás alkalmával hétmillióért kelt el. Az új tulajdonos. Harma­ti László, egri lakos szándé­káról nem szereztünk tudo­mást. Azóta egy tűzeset még jobban lerontotta a sö­röző állagát, betört ablakok, beroskadt tetőzet, megszene- sedett gerendák tűnnek az arratévedő szemébe. Idegenforgalmi látványos­ságnak cseppet sem mond­ható a söröző, mint ahogy a festékszóró spray-vel össze- fújkált hidacska és a parkot övező falak, valamint a szocreál stílusú, ugyancsak összefirkált és gondozatlan szökőkút se*n. ■’ Sz. B. F A Guardian beszá­molója szerint sikerrel zárult a manchesteri nemzetközi szakszemi­nárium a feledékeny- ség problémáiról. Ezt igazolja a közlemény is, melyet a lapban a rendezők leadtak: „Kérjük a szeminári­um résztvevőit, hogy a ruhatárban felejtett tárgyakat, 23 esernyőt. 20 női sálat. 11 mag­netofont, 7 táskát, 5 szemüveget és 22 fel­szólalás-szöveget sür­gősen vigyék el.” Tavat takarítanak se bi Ilin gért A tiszai hajózás reneszánsza Vajon mit csinálhat az a miskolci székhelyű. Pelikán névre hallgató betéti társa­ság, amely tó- és kikötő- szervizként jegyeztette be magát? Nos, a válaiz a kö­vetkező: nem az a lényeg, hogy hol is van a székhe­lye, hanem az, hogy tud-e elegendő, s jól jövedelmező munkát szerezni a társaság ügyvezetője. Ne mintha a környékbeli tavakra és fo- lyókra nem férne rá az ala­pos nagytakarítás, illetve a gazdaságosabb hasznosítá­suk, de mint azt dr. Keresz­túri Ferenc ügyvezetőtől megtudtuk, bizonyos tevé­kenységükre a környéken nincs fizetőképes kereslet. Tehát más vizekre kell „evezni”. — Véletlen ismeretségnek köszönhetően kaptunk meg­bízást Ausztriában, és jelen­leg is a Fertő-tó ottani ré­szének nagytakarítását hagy­tuk félbe. Várjuk ugyanis, hogy elolvadjon a jég, és enyhüljön az idő. Mert a kotróhajónk természetesen nem jégtörő. Az úszó mun­kagépeink úgy dolgoznak, mint egy porszívó, a tó al­ján felgyülemlett iszapot és szemetet távolítjuk el. Hoz­zá csatlakozik egy olyan csővezeték, amelyen keresz­tül akár több kilométer tá­volságra az arra kijelölt helyre lerakjuk. — Jobb időben talán kel­lemesebb lenne hajózni, még akkor is, ha közben dolgozni kell. — Ezt a lehetőséget azon­ban nem adja meg a meg­bízónk. A szomszédaink köztudottan igényesek a környezetvédelemre, de a maguk és a természet nyu­galmára is. Nem szeretik, ha üdülési szezonban zavar­ják őket. így tehát késő ősszel és kora tavasszal dol­gozunk hajnaltól napestig, de megéri, hiszen 50 millió schilling nem elvetendő be­vétel. A jól jövedelmező tevé­kenység azzal is kecsegtet, hogy a bérelt hajót idővel felváltják egy sajáttal, hi­szen az árát, amit 5.5 mil­lió forintra becsülnek, egv év alatt meg tudják keresni. A tó- és kikötőszerviz ügyvezetője a mostani kény­szerszünetben sem tétlenke­dik. Kamatoztatja mindazt a tudását, amit korábban, mint a Miskolci Egyetem tudományos munkatársa szerzett. Kikötőpontonokat és hidakat tervez, valamint készülő kompok terhelhető­ségének számításait végzi Ezeket viszont örvendetesen már hazai megrendelésre. Tisza-parti városok, és köz­ségek megbízására készít’, hiszen készülnek az ottani hajózás fellendítésére. A társaság alkalmazottai sincsenek szabadságon ab­ban az időszakban, amikor hajózni nem tudnak. A FY- ROSTOP Kft.-vei kötöttek szerződést amely szerint termékeikre és tevékenysé­gükre keresnek megrendelé­seket. A nyugati, korszerű, import lángmentesítő anya­gok fára, fémre és textíliák­ra vihetők fel. A cégnek birtokában vannak modern, kábeltűzvédelmi eljárások, és kitűnő hatásfokkal műkö­dő tűzvédelmi eszközök. (oláh) >)c A Népkerthez tartozik a sportközpont is. A hírek sze­rint hamarosan befejeződik a sportcsarnok te tőszerkezeté­nek felújítása, és lebontják a környezetei csúfító állvány­zatot. AIDS-íertőzés, anyaiéitól Az AIDS-vírusával fertő- | zött anyák szoptatással át- vihetik a betegségeket cse­csemőikre — állapították meg afrikai kutatók. 212 j olyan anyát vizsgáltak, akik ' gyermekük születése idején \ még nem voltak AIDS-fer tőzöttek, ám másfél év múl va már 16 vírushordozót fa láltak közöttük, és gyerme keik közül is 9 fertőzöttnek bizonyult. Ezeknek az anyáknak te­hát a magas fertőződési koc­kázat miatt le kell monda­niuk a szoptatásról. A fej­lődő országokban azonban ez nem egyszerű dolog, mert gyakran hiányzik a mester­séges gyermektápsjzer elké­szítéséhez szükséges tiszta víz.

Next

/
Thumbnails
Contents