Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-17 / 293. szám

Egy lap helyett kettő Nem szűnik meg az egyetemi újság Bemutató a Miskolci Nemzeti Színházban Úrhatnám polgár éppen tágítja Jourdain úr (Kovács Lajos) szellemének (Jármay György felvétele) Nem szűnik meg a Mis­kolci Egyetem azonos című lapja. Az újságot temető hí­resztelések annyira nem iga­zak. hogy nemhogy szegé­nyebb lenne, egy orgánum­mal gyarapodik is az intéz­mény. Ezt Mang Béla, az egyetem főtitkára válaszolta mun­katársunk kérdésére. Tőle tudjuk, hogy a régi egyete­mi újságnál íelelősszerkesz- tő-váltás lesz. Dr. Madá- csync Szőke Mária Buda­pestre költözik, ahol a csa­ládja él. Helyette Szalóczy Katalin jegyzi majd a Mis­kolci Egyetemet. Amíg az intézmény költségvetése csak megengedi, kiadják a 39. esztendeje megjelenő új­ságot. A diákok pedig a ma­guk kiadványával próbál­koznak, aminek mutatvány- számát alapítványi támoga­tásból készítik. Az egyetem vezetése, megismerve az új lapot, később dönt róla, hogy melyik újságot meny­nyire támogassa. A hallgatók lapját Cseres­nyés János végzős jogghall- gató szerkeszti. Miért szán­ták rá magukat, hogy saját újságot alapítsanak? Szegényebbek lettek az UFO-hívők egy nagyszerű­nek indult legendával. A Rabocsaja Tribuna hírt adott róla, hogy valahol Novoszibirszkben felbukkant egy fiatalember, aki minden jel szerint „idegen kultúra” küldöttjének tűnt. A rend­őrséget maga kereste fel, s ott elmondta, hogy nem tud magáról semmit azon kívül, hogy elég jó közgazdasági ismeretei vannak, ismeri a kompjutert is és tud néhány nyelvet, így az angolt pél­dául elég jól. De hogy ki i.s ő valójában, erre nem tud válaszolni. Az ügy már ebben a stá­diumban is gyanús lehetett volna, tudván, hogy a Szov­jetunióban többnyire az an­golt oktatják idegen nyelv­ként, a kompjutert kezelni sem nagyon ritka dolog — sok iskolában oktatják —, s talán az sem véletlen, hogy a legény éppen a rendőrség­re ment. Érdekes módon orosz a neve, Szergejnek mondja magát. — A Miskolci Egyetem című lappal az a gond: a tanárok megkérdőjelezik, hogy tanárújság lenne, a diákok pedig nem tartják diákújságnak. Mi olyat pró­bálunk megjelentetni, ami a diákok szempontjából szól­na a hallgatók dolgairól. A Miskolci Egyetemisták Szö­vetsége adja ki az újságun­kat, amelynek az első szá­ma várhatóan februárban jut el az olvasóinkhoz — nyilatkozta. Ügy tudjuk, hogy a Mis­kolci Egyetemet is új for­mátumban. új szerkesztési elvek alapján kívánják ki- dani. Várakozással tekinte­nek a riválisok próbálkozá­saira. Akikkel beszéltünk a régi szerkesztőséghez közel­állók közül, arra figyelmez­tettek, speciális helyzetben vannak az egyetemi lapok. A tanárokhoz éppen annyi­ra kell szólniuk, mint a diá­kokhoz. A konkurenciától egyébként nem idegenked­nek. Szerintük minél több kari lapra lenne szüksége az egyetemnek. B. A. Mivel a rendőrség nem nagy lelkesedéssel fogdata ezt a legendát, s annak rendje-módja szerint hűvös­re tette a különös fiút, az UFO-hívők felháborodtak a bánásmódon, s követelték, hogy a messzi bolygóról ér­kezett küldöttet vegyék ko­molyan. Lám, mire jó a glásznoszty. Az újság kitálalta a sztorit, s ennek nyomán nemsokára jelentkezett is Szergej édes­anyja, akitől aztán megtud­hatta mindenki, hogy hobó- kos gyermeke egyszerű szá­mítógép-programozó, aki pénzkölcsönöket vett fel kü­lönféle helyeken, majd jó­nak látta, ha eltűnik erede­ti lakóhelyéről. A többi csak úgy jött. magától — némi fantáziával fűszerezve. Szergejt átadták szerető édesanyjának, aki bizonyára nem mulasztotta el jó né­hány alapos anyai pofonnal jobb belátásra bírni kis időre igen híressé vált csemetéjét. Az adósságokat persze visz- sza kell fizetni. A miskolci minorita templom kitűnő akusztikája bizonyára sokakat vonz majd a csütörtökön este 7 órakor kezdődő koncertre, melyen a Fazekas utcai is­kola gyermekkara és a For­rás kamarakórus lép fel. Utóbbi kórus műsorán Pur- cell, Bach, Demény Dezső, Bárdos Lajos és Farkas Fe­renc művei szerepelnek. A belépés díjtalan, a felaján­lott anyagi segítséget a ju­goszláviai menekültek szá­mára juttatják el a rende­zők. Maci-karácsony 1 December 23-án 9-től 13 óráig az egri Körcsarnok­ban várják az egri és a vá­roskörnyéki gyerekeket. Az ifjúsági ház szervezésében a Postabank támogatásával lét­rejött rendezvényen fellép a Pa Dö Dő, Pécsi Ildikó és a Dominó Színpad, a Póker együttes, valamint a Kengu­ru rock and roll tánccsoport. A zenés programok mellett lesz rajzfal, meseszoba, kéz­műves sarok és sok-sok meg­lepetés. A Maci-karácsony ingyenes, mindenkit szere­tettel várnak, aki szereti a zenét és a játékot. Kepes-múzeum Régi tartozását törleszti Eger városa. Az idén 85 esz­tendős Kepes György mű­vészetét bemutató múzeu­mot avatnak fel december 20-án, Egerben, a Széchenyi utca 55. sz. alatti Vitko- vics-házban. Az állandó ki­állítást 17 órakor Szabó Ist­ván Osoar-díjas filmrende­ző nyitja meg. Hangverseny a Gyermekváros javára A Miskolci Sámfóndfcui Zenekar jótékonysági kará­csonyi hangversenyt ad de­cember 19-én 18 órakor a Rónai Sándor Művelődési Központban. A rendezvény célja: a mis­kolci Gyermekvárosban élő gyermekek megsegítése. A belépés díjtalan, a nézők önkéntes adományaikkal tá­mogathatják a cél megvaló­sítását. Az adományokat köszönet­tel fogadják a helyszínen, vagy az Ember a gyerme­kekért Alapítvány OTP-Rt.- nél vezetett 641-035 251-4 egyszámláján. Tisztelettel várják Miskolc város zenét szerető közönsé­gét és mindazokat, akik rész­vételükkel segíteni kívánják a rendezvény céljának meg­valósulását. A filozófus (Szervét Tibor) horizontját... A történelem (és a hétköz­napok krónikája) nem foglal­kozik meg nem történt ese­ményekkel. Ennek ellenére ér­dekes belegondolni: ha annak Idején nem látogat el egy tő­rön küldöttség XIV. Lajos ud­varába, és nem viselkedik a francia etikett szabályaival homlokegyenest ellenkezően, akkor Moliere Úrhatnám pol­gára szegényebb lett volna egy hosszú török jelenettel (mely nem éppen hízelgő ké­pet fest a törökökről). A törö­kök azonban ott jártak, bum­fordi módon viselkedtek, s a király azzal a határozott óhaj­jal rendelte meg a mulatságos, zenés vígjátékot Moliére-től (és Lullytól, az udvari zeneszerző­től), hogy föltétien legyen benne egy török jelenet. Az esetnek két tanulsága van. Egy: ha delegációval érkezünk a francia udvarba, vegyük figyelembe a helyi szokásokat, különben meg­lehet, hogy évszázadok múl­tán is rajtunk röhög majd mindenki. Kettő: aki tud, az parancsra is tud. Már­mint Moliére, akinek az Úrhatnám polgár című víg­játéka valószínűleg hajszál­nyival sem lett rosszabb, mint amilyen az uralkodói dramaturgiai önkény nélkül lett (lehetett) volna. Az Úrhatnám polgárba ugyanis rendelhetett volna XIV. Lajos két-három mars­lakót is, attól ugyanarról szólt volna, amiről szól: az­az az emberi gyarlóságok egyik leggyakoribbjáról, az úrhatnámságról, a sznobériá- ról, a negyedművelt ember ostobaságáról, mely valószí­nűleg egyidős a civilizáció történetével, és töretlen erő­ben meg is éri annak vé­gét. Jourdain úr a XVII. szá­zad Franciaországának ti­pikus alakja: a megtollaso- dott polgár, aki érzi, hogy hiába gyarapszik tovább kvantitative, ez csak úgy magától nem csap át az áhított kvalitatív ugrásba. Jourdain úr tehát tánc- és zenetanárt, filozófust és ví­vótanárt fogad, lányát csak­is nemesemberhez szándék­szik adni, és így tovább. Görcsös, ostoba erőlködése legfeljebb gúnykacajt vált­hat ki, nem pedig elisme­rést: pontosan ez volt a szándéka Moliére-nek. (El lehet képzelni a darab fo­gadtatását a király udvaron­cai körében.) ■ ■ Árkosi Árpádnak, az Úr­hatnám polgár rendezőjé­nek két fontos célkitűzése lehetett: nevessük ki Jour­dain urat, de ne vessük meg, hiszen mindannyiunk­ban ott él valahol egy Jour­dain úr. (Szóval, Jourdain urat tulajdonképpen lehet szeretni, és ez nem kis do­log, tekintve, hogy jó tulaj­donságairól elfelejtett ben­nünket informálni Moliére úr.) A darab jól és kevésbé jól kitalált, megcsinált ré­szei meglehetősen rosszul simulnak egymáshoz: las­san indul be az első rész, a török jelenet pedig izgalma­sabbá válna némi húzás ál­tal. A zárókép szép, ellen­ben határozatlansága miatt inkább valamelyik felvonás végére illene: ezt jelzi az elbizonytalanodó nézők bá­tortalanul felcsattanó tapsa. Jourdain úr esendőségének szeretetreméltóságában oroszlánrésze van a szerep­ben kéjesen nyújtózkodó Kovács Lajosnak: borostá­jával és gyermeki örömök­ről árulkodó vigyorával egyetemben. A felesége (Cso­rna Judit) folytonosan igyek­szik habókos férjét vissza­rángatni a valóságba, s ér­zékeltetni a nézővel, hogy minden komédiában ott lappang a tragédia. Moliére ür önzésénél fog­va (Jourdain szerepét nyil­ván magának írta) úgyszól­ván minden „epizódra van kárhoztatva”. Attól persze lehet jól csinálni: Luci, a lányuk (Balogh Csilla) to- porzékolási jelenetével teszi emlékezetessé játékát; Luci szerelmese, Cleante (Dégi János), Covielle, Cleante inasa (Gesztesi Károly), s az ő kedvese, Nicole (Csar- nóy Zsuzsa) kedvesen komé- diáznak, prózában előadott kvartettjük „flottul megy”. Dórán te gróf (Karcag Fe­Az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének Nyelviskolája - amely egyébként már 30 éve működik Ausztriában — a na­pokban Budapest után Miskol­con hozta létre néhány ma­gánszemély részvételével azt a kft.-t, amely nemzetközi nyelv­iskolát működtet majd a tér­ségben. Ez tehát a második hazai vállalkozásuk. Arról kér­deztük a kft. alakuló közgyű­lése előtt Henricus Verweijen urat, a SPID1 Osztrák Ipar Nyelvintézet vezetőjét, Hogy miért éppen Miskolcot válasz­tották ennek létrehozásához? Mint azt az osztrák nyelv­iskola vezetője elmondta, bi­zonyos abban, hogy ebben a térségben megnő a vállalko­zási kedv, s ezzel együtt az idegen nyelvek iránti igény is. Márcsak azért is, mert az új nemzetközi nyelvintézet renc) és Doriméne grófnő (Páva Ibolya) kellően arisz­tokratikusak; (a második la­kájt játszó Szegedi Dezső parókában és bajuszban ijesztően hasonlít Visszario- novics Sztálinra, de ez mit sem von le a libéria pom­pájából). A filozófiatanárt, a tánctanárt és a zenetanárt játszó Szervét Tibor, Monti György és Kuna Károly sorra győzi meg a nézőt, hogy az ő tudományuk a legfontosabb (nem is beszél­ve a vívómesterről, Miske Lászlóról). És persze énekesek, zené­szek és táncosok, akik alkal­mas pillanatokban körbetán­colhatják (és -zenélhetik) Árvái György egyszerű, de jól funkcionáló díszletét. Mindez Darvas Ferenc ze­néjére történik, Bozsik Y vette koreográfiájára. A jelmeztervező Bozóky Mári­áimé jóvoltából a figurák külleme megfelel darabbeli szerepüknek, sőt megalkotott egy olyan ruhadarabot, amely méltán vonul majd be a magyar pirotechnika éa a kalaposipar (eddig még megíratlan) közös történeté­be. Ez a ruhadarab a Mufti (M. Szilágyi Lajos) malom­kerék nagyságú szombrerója, melyen körben gyertyák ég­nek ,.. Kájé nem a megszokott módon működik majd, hanem sajá­tos metodikával, speciális üz­leti nyelvet tanít, méghozzá az előforduló leggyakoribb szituációs helyzetekben. Ez azt jelenti, hogy a tanár és a tanítvány személyes kap­csolatán keresztül, behatób­ban elsajátíthatják az angol és a német nyelvet, s a ta­nulást többnapos kurzusokon Ausztriában és Angliában folytathatják a tanfolyamok hallgatói. Arra is lehetőséget kínálnak, hogy az Osztrák Gyáriparosok Szövetségén keresztül, üzleti kapcsolat- felvétel céljából, találkozókon vegyenek részt a nyelvet ta­nulók. A nemzetközi nyelvis­kola a jövő év januárjában Miskolcon, a Déryné utcában kezdi meg működését. (vadas) Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja közös segélyakciót szervez a kisnyugdíjasok részére 1991. DECEMBER 18-ÁN, REGGEL 9 ÓRÁTÓL a Mindszent (korábban MSZB) téren. Várjuk a rászorulókat, akik a novemberi 6500 Ft alatti nyugdíjukat igazoló szelvény felmutatása mellett kenyeret és tejet vehetnek át az IC (P) Rt, karácsonyi ajándékaként Csalafinta Szergej Azt mondta: íöJdöntúli Nemzetközi nyelviskola Osztrák üzletemberekkel találkozhatnak

Next

/
Thumbnails
Contents