Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-14 / 291. szám
j|c A repülőgépes szolgálat kifejezetten mezőgazdasági célokra gyártott lengyel M-18- as Dromader repülőgépe, amely elsősorban a nagy kiterjedésű sík vidékeken, főleg szántóföldi kultúrákban használható. Arubőség van, de hol a vásárló? Az ózdi Centrum fekete karácsonya Még nem tudni, milyen idő köszönt ránk az ünnepeken, fekete vagy fehér lesz-e a karácsonyunk, az viszont már biztos, hogy az ózdi Centrum Áruház dolgozóinak nem a megszokott fénnyel ragyognak majd a esillagszórók a fenyőfán. A város legnagyobb kereskedelmi egységében a korábbi években ez idő tájt már többnyire teljesítették az éves áruforgalmi tervet, a karácsonyi vásárlási csúcs azt a pluszt hozta, amellyel az áruházak versenyében az ózdiak mindig előkelő helyezést értek el. Ebben az esztendőben viszont jobbik esetben is az áruforgalmi tervnek csupán kétharmadát tudják produkálni. A legkülönfélébb árucikkekből most Özdon is a túlkínálat a jellemző, egyre- másra nyílnak az üzletek, butikok, lépten-nyomom árusokba botlik az ember. Nem kell már a pult alól beszerezni a déligyümölcsóket, minden sarkon banánhegyek kelletik magukat, csúszópénzt sem kell adni különböző műszaki cikkekért. Árubőség van és megbecsülik a vásárlót, persze ha akad. Az elmúlt hónapokban ugyanis az ózdi Centrumban is gyakran több volt az eladó, mint a vevő. Köteles György igazgató szerint nem a konkurencia ültette padlóra a Centrum Áruházat. Májusig a megszokott, viszonylag kiegyensúlyozott volt a forgalom, ezt követően azonban kritikus időszakot élt át az áruház. Állt az ózdi gyár, az emberek bérüknek csak nyolcvan százalékál kapták, s ebben a bizonytalanságban kétszer is meggondolták, mire költik forintjaikat, felélik-e esetleges tartalékukat Az áruházban a forgalomkiesés 90 százaléka a tartós fogyasztási cikkeknél jelentkezett. Az élelmiszer-csemege, valamint a ruházati osztály nélkül akár le is húzhatták volna az áruház rolóját A nyári hónapokban a dolgozók munkaidejét :s csökkenteni kellett, emiatt természetesen vékonyabb lett a fizetési bo- rítékiuk is. Szeptemberben a kiküldött -energiaszámlák a maradék vásárlási kedvet is elvettek, visszaesett még a hitelakciók iránti igény is. Az áruház különféle akciókkal, kedvezményekkel igyekezett az üzletbe csalni a vásárlókat. Novemberben valamelyest élénkült a forgalom, de míg tavaly ilyenkor ,54 milliót forgalmaztak, most mindössze 34 millió forint volt a novemberi forgalom. A visszaesés 64 százalékos, de ha figyelembe vesszük az inflációs rátát, akkor látszódik, hogy feleannyi áru sem talált gazdára, mint egy évvel korábban. Az ózdi Centrum Áruház 70 milliós árukészlettel várja a karácsonyi csúcsforgalmat, bő választék van. szinte mindenből. Színes tévéből legalább tízféle típust kínálnak, 26 ezer forinttól egészen 86 ezer forintos árig. Az igazi karácsonyi csúcs- forgalom, a vásárlási, ajándékozási láz azonban még várat magára. Az áruház dolgozói is a létükért küzdenek Özdon, s kicsit félve néznek a jövő elé. Azt tudják, hogy a Centrum Áruházakat a jövő évben, az első lépcsőben privatizálják, de a megvalósítás mikéntjét még homály fedi. (t. i.) • r IS \mmmm A magyar mezőgazdasági repülés immár három évtizede szolgálja a termelést, a mezőgazdaság kemizálásá- nak egyik legnagyobb végrehajtójává vált. Évente csaknem. 5 millió hektáron végeznek kártevők, kórokozók elleni védekezést, műtrágyaszórást, valamint más kezeléseket. A légi növény- védelmi szolgáltatások nagy előnye, hogy a repülőgép a talaj felázásától függetlenül, és a növényállomány károsítása nélkül végezheti munkáját az év bármely szakában. A rizs növényvédelme például kizárólag légi ütőn történhet. A művelőutas növénytermelés is csak száraz körülmények között végezhető kedvező hatásfokkai. A nagy teljesítményű és a gyors munkavégzés lehetősége mellett nem közömbös tény a légi szolgáltatások költségtényezője sem. A megfelelő munkaszer /ezés és kiszolgálás mellett a repülőgép vagy a helikopter hasonló költségekkel, egyes munkaféieségek esetében kisebb anyagi ráfordítással üzemeltethető, mint a földi növényvédőgép. A távfűtéstől a munkanélküliségig Közmeghallgatás, családias hansulatban Miért nem munkaszüneti napra rakta a polgármesteri hivatal a közmeghallgatást? Ezt megkérdezni csak a huszonnegyedik felszólalónak jutóét eszébe azon a tegnap délelőtti eseményen, amely arra lett volna hivatva, hogy Miskolc lakossága a nagy nyilvánosság előtti közvetlen válasz lehetőségével élve megismertethesse gondjait a város vezetőivel. Nos, az első közmeghallgatás, a jogintézmény szándékával ellentétben, meglehetősen szükkörüre sikeredett. A Kamaraszínházban ötvenhat tő jelent meg potenciális válaszadóként, míg ösz- szesen huszonhét panaszos jelezte hozzászólási szándékát. Hurrá, kiálthatnánk most egy nagyot, ezek szerint Miskolc polgárai szinte gond nélkül élnek. De nem tesz- szük, mert tudjuk, sajnos nem erről van szó. Sokkal inkább a reménytelenség ama egyre elterjedtebb fokáról. amit fásultságnak hívnak. Van ami még rosszabb: a közönyről, sorsunk iránti közömbösségről. Szeretnénk hinni, hogy ez azért nincs teljesen így, s a lakossági érdektelenségnek valóban csak a rossz időpontválasztás az Oka. Ez jövőre mindenesetre kiderül, hiszen dr. Szádeczky Zoltán jegyző ígéretet tett arra: legközelebb szombati napon rendezik a közmeghallgatást. ■ ■ A huszonhét felszólalást végighallgatva nyugodtan kijelenthetjük: a miskolciak gondjai ren cls zersemleg esek. Ugyanis a tanácsrendszer idején is hasonló problémákkal álltak elő az emberek, nevezetesen: sok a szemét, kevés a fa, az autósok leállnak a fűre„ rpiss?._ a. köz- biztonság, a : peremkerületekben sok az italbolt, viszont kevés az alapellátást nyújtó üzlet... Mindebből az is következik, hogy a polgárok szeretnék, ha a megoldás is rendszersemleges lenne. Mert nem az a lényeg, hogy az MDF takarít- ja-e a várost, az SZDSZ épített-e járdát, kisgazdák re- gulázzák-e meg az autósokat, Az országos bérátlag alatt Kesereg, de száll a holló Meddig kötelező fenntartani egy postahivatalt? Alighanem valamennyiünknek megnyugtató az a bejelentés, hogy az ünnepek előtt, alatt, után nem sztrájkolnak a postások, ámbár csatlakoznak az MSZOSZ felhívásához. Hogy stilszerű legyek, károg, kesereg ugyan egy kicsit az a bizonyos holló, mert kiénekelték szájából a sajtját, de, száll, odaszáll, ahova a levél szól. ünnepélyes kibővített ülést tartottak tegnap Miskolcon, ahol is a Postás Dolgozók Szakszervezete területi szak- szervezeti bizottsága értékelte az ez évi szakszervezeti munkát, meghatározta a jövő évi feladatok irányait. Ezt követően bensőséges ünnepség keretében kiosztották a szakszervezeti tagkönyveket az alapszervezeti titkároknak, tszb-tagoknak, nyugdíjas szakszervezeti tagok részére, s külön is elismerték a PHDSZSZ volt elnökének munkáját. Sztahura L ászióné, a tszb titkára elmondta, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében 29 alapszervezetük működik, összesen 5716 taggal, ami azt jelenti, hogy 83,9 százalékos a szervezettségük. Az országos adatok szerint 49 ezer postásszakszervezeti tag van, Még mindig a bér, mármint, az alacsony bér a legnagyobb gondjuk. Talán emlékezetes az a sikeres harc, az 1990. november 16-i országos sztrájk, melynek eredményeként a tervezett 6 százalék helyett 7,3 százalékos bérfejlesztést „csikartak ki”, de pillanatnyilag is a bérből, fizetésből élők országos bérátlaga alatt vannak. Helyzetükből adódóan ugyanis további távolodást hozott ez az év. Enneik ellenére a kollektív szerződésben — épp szakszervezeti nyomásra — rögzítettek jó néhány juttatást nevezetesen a vállalati üdüiők kedvezményes igény- bevételét, a végkielégítés rendszerét, az étkezési hozzájárulást és a távbeszélő-kedvezményt. A helyi függelékben szerepel még a nagy- családosok gyermekenkénti 1000 forintos támogatása, ugyanakkor a mátrafüredi és a mezőkövesdi üdülők térítési díját átvállalja a posta, csak az útiköltség terheli a dolgozót. Valamint a nyugdíjasok is részesülnek 800 forint segélyben, ha nyugdíjuk 8 ezer forint alatt van. A MSZOSZ kongresszusát követően Budapesten a postások is tanácskoztak, úgy döntöttek, hogy maradnak az országos szervnél. Kiemelt feladatként határozták meg egy új bértarifarendszer kidolgozását, melyhez — többek között — az tartozik, hogy munkavállalói jogon illesse meg a dolgozót a 13. havi fizetés. Pillanatnyilag még csak tervezet a postatörvény, de abban az szerepei, hogy 606 lélekszám alatt nem kötelező fenntartani a községben postahivatalt. Ez bizonyos létszámleépítést vonhatna maga után. A szakszervezet azt akarja, hogy legalább részmunkaidőben foglalkoztassák a postásdolgozókat, ugyanakkor a szolgáltatás is folyamatos maradhatna. Kétségtelen, nem könnyű a postások helyzete. S épp ezért is dicséretes, hogy a szeretet és megújulás ünnepei táján nem a sztrájkot választják módszerül. Remélhetőleg ez a mentalitás a szakszervezeteknél nem lesz oly ritka, mint a fehér holló. (karos!) vagy MSZMP-sek, hanem az, hogy tiszták legyenek az utcák, épüljön járda, legyen bolt stb. Amelyik rendszer ezeket megadja, az jó, amelyik nem, az nem az. Persze, mindez csak any- nyira igaz, amennyire a huszonhét felszólaló reprezentatív mintának tekinthető a városlakók köréből. Akadt néhány felszólalás, amellyel érdemes kiemelten is foglalkozni. Bodnár Já- nosné, harsányi-hegyi telektulajdonosnő kerek-perec kijelentette: sem ő, sem ismerősei nem "esznek hajlandók befizetni a január 1-től életbe lépő építményadót, legyen az bármenynyire is méltányosan megállapítva. Kiss Jánosné, az illetékes adóhatóság részéről elmondta, hogy a törvény szerint 300 forint/négyzet- méter/év összegű adót is kivethettek volna, ezzel szemben a közgyűlés 50 forintos összeget hagyott jóvá zártkerti ingatlanon lévő, nem üdülő céljára szolgáló épületek esetén, s 15 négyzet- méterig adómentességet állapított meg. Ez annyit jelent, hogy egy 40 négyzet- méter hasznos alapterületű házikó után évi 1250 forintot keli fizetni, ami az egyénnek nem túl megterhelő, a városnak viszont — amelyben a reklamáló is él — ösz- szességében elengedhetetlen bevételt jelent a működéshez. A hölgy nem fogadta el a választ. Kiss Ferenc azt tette szóvá, hogy a Déli Hírlap — és közvetve a városháza is, mivel anyagi érdekeltsége van a lapban — életveszélyes tevékenységre kényszeríti a munkanélkülieket, hiszen autók közé küldi őket újságot árulni. Csoba Tamás polgármester arra hívta föl Kiss Ferenc figyelmét, hogy az újságárusítás ezen formája világszerte bevett dolog, hazánkban is létezett már a munkanélküliség elburjánzása előtt is. A rikkancsokat senki sem kényszeríti az útkereszteződésekbe, felnőtt polgárok, józan ítélőképességgel. Kiss Ferenc nem fogadta el a választ. Természetesen szóba kerültek a távfűtési díjak is. A polgármester elmondta, a szakminisztérium által jóváhagyott 172 forint/légköbmé- ter ár helyett a miskolciak csak százhuszonötöt fizetnek, igaz, hogy még ez is magas. Olcsóbb akkor lehet, ha a városnak sikerül majd elérnie, hogy a távfűtési rendszer önkormányzati kezelésbe kerüljön. A közmeghallgatáson bejelentették, hogy megalakult a munkanélküliek egyesülete érdekvédelmi céllal. Halász Rózsa alpolgármester a hivatal támogatásáról biztosította őket, amely ígérete szerint a működéshez szükséges helyiség képében ölt majd testet. m. k. cs. Borsodban is megalakult Nyugdíjas-egyesületek szövetsége Az elmúlt héten Miskolcon megalakult a Magyar Nyugdíjas-egyesületek Országos Szövetségének Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi szervezete. Az egyesület célja a nyugdíjasok érdekeinek védelme, képviselete és szolgálata, közéleti, kulturális, szociális és egészségvédelmi tevékenységének támogatása. Gribovszky Józsefné országos választmányi tag, a megye nyugdíjas-egyesüle- teinék szóvivője röviden tájékoztatást adott az országos szövetség munkájáról, ismertette az alapszabályt, melyet a jelenlévők egyhangúlag elfogadtak. Terveik szerint az országos szövetség tagjaiként konkrét gazdasági javaslatokat dolgoznak majd ki a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítása érdekében. Kezdeményezik a nyugdíjasokat érintő jogszabályok kibocsátását, szervezik egyes jogszabály-tervezeték társadalmi, szakmai vitára bocsátását, erősítik a nyugdíjasok társadalmi megbecsülését. Az egyesület elnökének Cservák Ferencet (Miskolc), alelnökének Gribovszky Józsefeiét (Kazincbarcika) választották. Medve Miklós (Encs) az ellenőrző bizottság elnöke lett, melynek tagjai továbbá Serfőző László (Putnok), Soltész Ferenc (Miákolc), Fekésházy Gézá- né (Sárospatak) és dr. Hunyadi Józsefné (Kazincbarcika). Az előzetes szervezés után a megyei nyugdíjas-egyesületek szövetsége már több, mint 1000 alapító taggal cégbejegyzés után kezdi meg tényleges működését. A nyugdíjas-egyesületbe jelentkezni lehet Miskolcon az MSZP politikai centrumában (Miskolc, Korvin O. u. 9.). Magyar Nyugdíjasok Egyesülete B.-A.-Z. megyei területi szervezete NU/L INTÉS Információ; 46/22-266 Miskoic. Bertalan u 34. tfWSKÍDfi/W ÉS SaOüiéMTÓ KFT VÁLLALKOZÓK! Reklám-ajándéktárgyak EMBLÉMÁZÁSA, FELIRATOZÁSA tamponnyomással svájci technológiával, eredeti anyagok felhasználásával, rövid határidővel. QMTOAVskolc.fT.MJ r*,ú/
