Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-13 / 290. szám

ÖRDÖGI KÚRle Kocsmatárlat nyílik e címmel Miskolcon, a Fidesz- klubban. December 14-én, délután 5 órakor a Diktatu- rista című performance-szal kezdődik a program. Más­nap este 8-tól spontán ze­nei estet rendeznek. Tizenhatodikán „Zenés, al­koholos szabadesés”, 17-én maszkabál szerepel a prog­ramban. Tizennyolcadikán este 6-tól versek, másnap „Ismételt kocsmai szabad­esés”. December 20-án, este 8-tól akcióversek a termé­szetről. 21-én büíés tárlat- vezetés, „ár- és vendégve­rés”. December 22-én dél­után 5-kor kollektív szap- panbuborék-eregetéssel ér véget a kocsmatárlat. Büfé mindennapi 4-től éjfélig. S aki még nem találta volna ld: fiatal művészek, a művészetre fogékony fiata­lok a kiállítók, s elsősorban azokat várják a Tokaj ven­déglátóházban levő Fidesz- klubba, akik vagy maguk is fiatalok, vagy fogékonyak az olyan művészeti és szellemi irányzatokra, amelyek nem a hagyományos sémákban képzelik el az életet, a vi­lágot. Aki pedig nem ilyen, az is bátran megnézheti a tárlatot: legfeljebb elborzad, hogy „hát, milyenek is ezek a mai fiatalok” ... Gömböt karikát A fülbevaló divatja alig­hanem a primitív népek népszokását átvéve terjedt el a civilizált országokban. Van is a fül lukasztásának némi kapcsolata a babonás, rituális hiedelmekkel, szoká­sokkal. A leánycsecsemő fü­lébe Illesztett csöppnyi ék­szer megóvja viselőjét a be­tegségtől, a rontástól. A szívforma fülbevaló a szív­béli jóságot, a virág a sze­rénységet, a patkó a szeren­csét juttatja a gyerek osz­tályrészéül. Műanyaggal eljegyzett ko­runkban a nemesfémeket is mesterséges anyagokkal he­lyettesítik, és „feltalálták” a műanyag fülbevalókat. Az ötvenes-hatvanas években jött divatba a színes mű­anyag gömbök, félgömbök, óriás karikák fülbe illeszté­se. Ekkor már nem kellett kilukasztani a fülcimpát, hogy diszt aggathassanak rá. Manapság pedig az alig né­hány milliméteres valódi drágakő — briliáns, rubin, türkiz — és igazgyöngy fül­bevalótól a malomkerék nagyságú karikáig minden divatos. Milyen gáz mellett melegszünk? Jövőre havonta fizetjük a gázdíjat Akik kételkednek, ellenőriztethetik a fütőértéket Nem szélsőségesek, stílustalanok Beszélgetés Fúrniann Imrével Ml van ezzel a gázzal? — bosszankodik néha a házi­asszony, ha süt és főz, s nem olyan gyorsan készül el az étel, ahogyan azt meg­szokta. Nos, ennek az oka nem mindig a készülékünk­ben keresendő, hanem a gáz fűtőértéke, azaz a minősé­ge is ingadozhat. Ez pedig alapvetően befolyásolja, hogy mennyi idő alatt fő meg a leves, illetve milyen meny- nyiségű gázzal érjük el a szobákban kívánt meleget. Mint ahogy olvasóink Is tudják, eddig az árrendelet­ben foglaltak szerint a gáz­számlát a gázóráról leolva­sott köbméterek szerint fi­zettük, amely nem vette fi­gyelembe a gáz minőségé­nek változásait. Ez azonban a jövőben másként lesz — mint arról már értesülhet­tek lapunkból is. A módo­sításról, a változás lényegé­ről, arról, hogy ezután a tényleges minőség szerint fi­zetünk — sajtótájékoztatót tartottak Hajdúszoboszlón, a Tigáz igazgatóságán. Az új számlázási rend nem a Tigáz saját elhatá­rozásán alapszik, hiszen a gázszolgáltató vállalatoknak 1991. október 1-től az ipari és kereskedelmi miniszter rendelete értelmében köte­lező áttérni a fűtőérték sze­rinti gázdí j számlázásra. A földgáz fűtőértékén az el­égetéskor keletkező hő mennyiségét kell érteni, vagyis, minél magasabb a fűtőérték, annál több hő ke­letkezik egy köbméter gáz elégetésekor. Sokakban megszólalhat a kisördög: eddig simán be­szoroztam az elfogyasztott köbmétert az árral, s most olyan történik, amit még el­lenőrizni sem tudok. Nos, a sajtótájékoztatón elmondták és bemutatták, hogy milyen garanciák vannak arra, hogy senki se kételkedjen, vagy- ha mégis, akkor lehetősége legyen ellenőrizni a gáz fű­tőértékét. Először is: azokon a he­lyeken, ahol a rendszerbe gázbetáplálás történik, ahol keveredési pontok vannak — a Tigáz területén összesen 60 helyen — elhelyezték a csúcstechnikát képviselő Dá­niel típusú gázkomatográfo- kat, amelyek hétpercenként mérik, elemzik a gáz minő­ségét, s ebből számítják köz­ponti számítógépes rendszer segítségével az átlagot, ami alapján fizetni fogunk. Az így közölt adatok havonta egyszer településenként a sajtóban is megjelennek. Akiket ez sem nyugtat meg, azoknak ettől függet­lenül módjuk lesz az ilyen jellegű panaszt a Tigázzal kivizsgáltatni, illetve egy-egy lakóközösség kérheti az ön- kormányzat közreműködését a gáz fűtőértékének ellen­őrzéséhez. Egyébként a fo­gyasztókat névre szóló le­vélben is tájékoztatja a vál­lalat, amelyben példával il­lusztrálva is bemutatják, ho­gyan kell majd ezután ki­számítani a fizetendő ösz- szeget. Az új havi számlázási renddel pedig majd a jövő év februárjától találkoznak, s az eddigitől eltérően nem kéthavonta, hanem havonta szedik be a gázdijakat. A vállalat távlati elképzelései^ között elmondták, hogy le­hetőséget akarnak biztosíta­ni arra Is, hogy az évi egyszeri leolvasás mellett is mód legyen a havonkénti, télen-nyáron egyenlő díj fi­zetésére is. Mindez a változás nem érinti viszont az átalánydí­jat fizető fogyasztókat, te­hát azokat, akik panelház­ban csak gáztűzhellyel ren­delkeznek. (oláh) A legnagyobb veszélyt ma az jelentené, hogy ha a gaz­dasági rendszerváltást vala­miféle álkeresztény ideoló­gia, nem pedig a liberális piacgazdaság törvényei alapján hajtanánk végre. Ezt dr. Furmann Imre nyi­latkozta lapunk munkatár­sának. Az MDF országos alelnökével abból az alka­lomból beszélgettünk, hogy szombaton és vasárnap tart­ják pártja ötödik országos gyűlését. \ — Osztja-e azokat a né­zeteket, hogy az MDF szél­sőségesei megkezdték a masírozást a hatalom centrumába? — Semmiképpen; nem lá­tok ilyen veszélyt. De azt jó lenne tisztázni, mit minősí­tenek egyesek szélsőséges­nek. — Gondolom például Kónya Imre megnyilatko­zásait. Amelyekből ügy tű­nik: a frakcióvezető úr egyfajta konfrontáló poli­tikát hirdetett meg.. • — Én Kónya Imre meg­nyilatkozásait önmagában nem tartom szélsőségesnek. A számomra ez a fogalom olyan szándékot takar, ami a már meglévő politikai In­tézményrendszerünk felbom­lásához vezetne. Ilyen ve­szélyt nem látok az MDF-en bellii. — Akkor ml táplálja sokak benyomását, hogy az MDF bizonyos körei fel­hagytak a „nyugodt erő” politikájával? — Ezt a ma! politikai közéletet meghatározó stílus rovására írom. Amikor In­dulatok csapnak össze és nem érvek, amikor kizáró­lag érzelmi alapon politi­zálnak — ezzel sosem tud­tam és ezután sem tudok azonosulni. Sajnos sl kell is­mernem: ez a fajta hang az utóbbi Időben az MDF-ben is felerősödött. De rögtön hozzáteszem: ugyanitt a stí­lusos politizálás is megerő­södött. Márpedig ezt összes­ségében kell nézni. Nálunk — akárcsak más pártokban — többféle vélemény kerül a felszínre. — Hol gyökerezik ez a „stílus talanság”? — Egyrészt a rendszervál­tással való elégedetlenség hozza magával. Két éve so­kan gondolták, hogy a lehe­tőségek tárháza nyílik meg a számukra, s mostanra csalódtak. Másfelől az embe­rek eddig nem vettek részt a politikában, erre senki sem tanította őket. Lehet, hogy akit „stílustalannak” mondunk, lényegében ugyan­arról beszél, csak durvábban fogalmaz. Esetleg ugyanar­ról egy politikus alkat más­ként szólna. A kritika egyébként teljesen jogos: ha valaki közszereplést vállal, akkor attól elvárható, hogy pontosan fogalmazzon. Mert ha nem így tesz, valóban félreérthető, amit mond, s fölösleges Indulatokat kelt a társadalomban. — Mi ma a „nyugodt erő” politikája? — A rendszerváltás köve­telményeinek a törvényalko­tásban és a kormányzati munkában való megfogalma­zása. Amíg valaki nem tud olyan törvényt vagy rende­letet mutatni — és én nem tudok llyert —, ami a jogál­lamiság követelményeibe, nemzetköz szerződésekbe ütközne, addig azt kell mon­danom: a nyugodt erő po­litikája határozza meg as MDF-et — » ■ Igád tétje m ötödik országos gyűlésük­nek? — Hogy tudjuk-e tisztáz­ná, md egy pártnak a fel­adata. Mert az már most látszik, hogy tavaly olyan határozatokat la hoztunk, amelyek szinte a legapróbb részletekig elő akarták írni a kormányzat, a parlament munkáját Ez nem lehet a feladata egy pártnak a több­párti demokráciákban. Ez az állampártok gyakorlata volt. Politikai szinten kelle­ne megfogalmazni a mon­Nyilvános közmeghallgatás Sátoraljaújhelyen 111 iiiínnl A megbízott főkapitány fogadónapja A Borsod Megyei Rendőr­főkapitányság megbízott ve­zetője, Forgács László, r. alezredes 1991. december 20- in, 13 órától 15.30 óráig la­kossági fogadónapot tart! Helye: a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság, Mis­kolc, Zsolcai kapu 32, sz. Szerdán a városháza dísz­termében Sátoraljaújhely önkormányzata nyilvános közmeghallgatást tartott. A megjelenteket Katona Rezső, polgármester köszöntötte. Rövid bevezetőjében el­mondta, hogy éppen most döntöttek a városgazdálko­dás átalakításáról, valamint arról, hogy váljanak le a megyei vízmű vállalatról. Ha ez sikerül, akkor létre­jöhet a zempléni víztársulá­si egység, s ez a vízdíjak csökkenését eredményezheti. Majd arra kérte a jelenlé­vőket, hogy mondják el vé­leményüket a jövő évre ter­vezett költségvetésről. Az első hozzászóló — egy középiskola igazgatója — az önkormányzatokhoz tartozó intézmények, elsősorban az iskolák költségvetési problé­máira hívta fel a figyelmet. Egy másik intézményvezető — a művelődési központ igazgatója — beszélt a mo­zi, valamint a városi televí­zió helyzetéről. Szólt még a Zemplén televízió létesítésé­ről — melyet az érintett önkormányzatok hoznának létre —, s kérte, hogy fenn­tartásához az újhelyi önkor­mányzat is tegye hozzá fo­rintjait. Említést tett a jövő évre tervezett kulturális rendezvénysorozatról is, melyhez szintén kérte az önkormányzat támogatását. Többen ecsetelték a kollé­giumok fenntartási nehézsé­geit, utalva a magas rezsi­re és az eszközállomány le­robbant állapotára. A Szlo­vák Általános Iskola igaz­gatója is csatlakozott a problémák sorolásához, meg­említve az iskola beázását, az ez évi költségvetés hiá­nyosságát, hiszen év közben pótlólagos támogatást kellett kérniük (kaptak is), de ez sem lesz elég az év végéig. A Városi Könyvtár igaz­gatója azzal kezdte mondan­dóját, hogy könyvtár nélkül nem város a város, majd arról szólt, hogy nemcsak a lakosság elégedetlen a Bor- sodtávhő szolgáltatásával, hanem ők is. mert munka­társaival rendszeresen 16— 17 fokos „melegben” kényte­lenek dolgozni — magas fű­tésdíj ellenében. A városi kórház képvise­lője beszélt az intézmény 92/93-ban esedékes átszer­vezéséről, felújításáról, vala­mint arról, hogy traumato­lógia és urológia létrehozá­sát tervezik. Mindezek költ­sége mintegy 50—55 millió forint, s ehhez kérik az ön- kormányzat pénzügyi segít­sédjét* A Jókai Mór Általános Iskola és a Zeneiskola ve­zetője is a jövő évi költség- vetéstől való „félelméről” beszélt, s szavaik egybe­csengtek a korábban meg­szólalt intézményvezetők szavaival, azaz tartalékaik felélésénél tartanak, s a jö­vő évre tervezett költségve­tésük nem biztosítja a za­vartalan működés feltételeit (a dologi kiadás 5 százalé­kos emelése nincs arányban az energiaárak emelkedésé­vel), s valamennyien az ön- kormányzattól várnak segít­séget. Katona Rezső polgármes­ter végezetül megköszönte a hozzászólásokat, s megje­gyezte, hogy remélhetőleg hasznosithatják az elhang­zottakat a költségvetés „éles” vitájában. Sajnálatos, hogy ez a köz­meghallgatás ennyire „hiva­talosra” sikeredett, az ön- kormányzathoz tartozó in­tézmények vezetői mellett (helyett) hiányoltam a la­kosságot, a „kis emberek problémáinak felvetését. Tarnavölgyi László danivalóját a pártunknak, a rá kellene bízni a frakcióra, a kormányra, hogy mit tud abból megvalósítani. Más­részt nagyobb figyelmet kel­lene fordítanunk magára a pártra. Nagyon gyorsan el­szaladt az elmúlt két év, ugyanilyen gyorsan elérke­zünk a választásokhoz. — Mit tart ma a legna­gyobb veszélynek Magyar- országon? — Ha valami álkeresztény ideológia alapján, ha erköl­csi-ideológiai alapon próbál­nák megvalósítani a gazda­sági rendszerváltozást is. Mert ez csak a liberális piacgazdaság törvényei alap­ján lehetséges. — Nem hisz az MDF hirdette szociális piacgaz­daságban? — Ebben a helyzetben, az átalakulás, a gazdaság jelen­legi állapotában ketté kell választani a szociális kér­déseket és a piacgazdaságot. Itt kell megemlíteni, hogy az is fontos: az állam ne vonuljon ki teljesen a gaz­daságból, az oktatásból, az egészségügyből. De pontosan meg kell találni a helyes arányt, hogy mennyire ma­radhat ott. Végzetes hibá­nak tartanám, ha azon túl, hogy mondjuk az egészség­ügy és az oktatás működé­séhez anyagi garanciával szolgál, másba la beleszólna. Ami a gazdaságot Illeti: a jelenléte korlátozódjék arra, hogy értéken alul ne priva­tizálhassák az állami va­gyont. Az akaratának ne mint kizárólagos tulajdonos, hanem mint a gazdaság egyik szereplője szerezzen érvényt Ez a liberális ál­lam. — Az SZDSZ erezágos küldöttgyűlésén az MDF- Magyarorazágot, Illetve az MDF-et nevezték a legna­gyobb veszélynek, mivel az önök pártja a szabad de­mokraták szerint kliens- rendszert épít ki, és így próbálja megerősíteni a hatalmát, kikerülhetővé tenni a demokratikus in­tézményeket — Az Egyesült Államok­ban a hatalomváltásnál nagyjából 2500 kulcsfontos­ságú ember cserél helyet, s utána minden megy tovább a régi kerékvágásban. A klientúra-rendszer kialaku­lásának nálunk megvan a veszélye, különösen amig a kiválasztási rendszerünk nem működik tökéletesen. Ezért tartom fontosnak, hogy a pozíciókat nyilvános pályázaton töltsék be. A pá­lyázatokon pedig a rend­szerváltást elősegítők köve­telményeket kell megfogal­mazni. Én például azt szab­nám feltételül, hogy csak olyan lehessen mondjuk igazgató, aki az alatta lévő fontosabb posztokat is vá­lasztás útján kívánja betöl­tetni, s aki maximális sza­badságot, önállóságot garan­tál a beosztottainak. — Sokan látják, érzik úgy, hogy nem működik tökéletesen ez a fiatal de­mokrácia, s Bibó István szavaival élve: válságban van, mert félelemben él. Kár volna tagadni, hogy vannak félelemre okot adó jelenségek. — Ezt valóban butaság volna tagadni; A félelmek akkor oldódhatnak, ha a hatalom bárki számára el­lenőrizhetővé válik, ha mű­ködik a nyilvánossága, ha tisztán látják az emberek, hogy mi miért történik. Bujdos Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents