Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-05 / 283. szám
A csatával a háborút is megnyerték? (2.) A gyors átalakulásnak indult Tokajban sem mindegy, hogy mennyit kell vízre költeni, vagy mennyivel több fordítható a város más irányú fejlesztésére. (Kerényi László felvétele) Mennyit keit fizetni ezután? A más státuszú Miskolc kivételével tizennégy bor- sod-abaúj-zempléni város polgármestere tart ma megbeszélést Tokajban. A soros találkozó vendége Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke, aki a november 9-i kihelyezett miskolci kormányülésről, a régió prioritásairól, az elért eredményekről tájékoztatja a városok vezetőit. A második napirendi pont egy, a sürgetően megoldásra váró feladatok közül, a Borsod Megyei Vízművek részvénytársasággá való átmányzati tulajdonban vannak a vízellátáshoz szükséges vezetékek, rendszerek, épületek, övéké a terület. Az a kérdés vár eldöntésre, hogy ezt az eszköztárat önA Dohányzás Ellen Küzdők Társasága harcol azért, hogy az Országgyűlés napirendre tűzze és megalkossa, a nemdohányzók egészség- védelmére és a passzív doaz önkormányzatok, vagy csatlakozva a születő r't.- hez, apportként viszik magukkal!. Az átalakulás lehetőségeit illetően is kíváncsiak a szakemberek a polgármesterek véleményére. nyeljenek díjtalan plakátokat, feliratokat, matricákat, melyeket lakásuk, munkahelyük, irodák bejárati ajtajára kihelyezve, felhívják a figyelmet arra. állóan mUködtetik-e ezután Dohányzás elleni propaganda „Ez a játék saját zsebre megy” Hatszáznyolcvanan az Ózdi Munkás Kft.-ben Az ózdi hengerészek összefogása, demonstrációi, tömegtüntetései és sok máig is ismeretien támogató segítése révén július 27-én megalakult a Finomhengermű Munkás Kft. A törzstőke 52 százalékát a dolgozók adták össze saját zsebből, az eszközök 48 százaléka a korábbi gazda, az ózdi Kohászati Üzemek tulajdonában van. Hogyan működik egy ilyen új gazdasági formáció? Hogy mertek egy ilyen vállalkozásba belevágni, hiszen neves szakemberek bizonygatták, ilyen létszámmal nem lehetnek eredményesek. Milyen jövőt jósolnak maguknak? Pálinkás László ügyvezető igazgatót kérdeztük: Mi adta a bátorságot, hogy egy ilyen újszerű vállalkozásba belefogjanak? — Nem csupán bátorság kérdése volt, hiszen kellő megalapozottság nélkül már régen belebuktunk volna. Abból indultunk ki, hogy az itt dolgozó 680 embernek továbbra i-s munkalehetőséget biztosítsunk. A rendelkezésre álló adatokból s az évek során felhalmozódott- tapasztalatok alapján mindenekelőtt azt kellett meghatározni, milyen termelési volumen szükséges ahhoz, hogy életképesek lehessünk. A másiik megv álaszoland ó kérdés volt, hogy az általunk gyártott készáruknak tudunik-e folyamatosan fizetőképes keresletet biztosítani, hiszen már több hónapja állt a finomhengermű, a korábbi vevőinlk érthetően más beszerzési források után néztek. Kérdéses volt, tudunik-e megfelelő mennyiségű és jó minőségű alapanyagot biztosítani, elfogadható áron. Sikerül-c- az újraindítás műszaki feltételeit megteremteni, s a több hónapja tétlenségre ítélt dolgozók képesek lesznék-e a korábbi tempóba „visszazökkenni”. Nemcsak a munka intenzitására gondoltunk, új szemlélet elfogadtatására is. A nagy kalapban nem lehet eldugni a veszteségeket, saját zsebre mégy a játék, s mindenki tudja, csak addig létezhetünk, amíg legalább rentábilisan ’tudunk tevékenykedni. séges alapanyagot nagyobbrészt exportból, főleg a esetiektől szereztük be, olcsóbb, mint a hazai. Munkás kft.- nkben most is 680-an dolgoznak, tehát senkinek nem kellett felmondani, senki nem maradt kenyér nélkül. Ebből az évből már nem sok van hátra, számításaink szerint szerény nyereséggel kezdhetjük a következő esztendőt. — A munkásuk ebben a kft.ben iénylegesen tulajdonosok Is. Milyen mó.lon szólhatnak bele sorsuk alakulásába, egyáltalán milyen ennek a gazdasági egységnek a belső működési mechanizmusa? — Mivel munkás kft. még nincs több az országban, tapasztalatok sem állnak rendelkezésre, mondhatnám, mindent magunknak kell kitalálni, tökéletesíteni a napi munka során. A dolgozók valóban egy személyben tulajdonosok és alkalmazottak is, ez persze nem jelentheti azt, hogy minden ember beleszólhat a cég irányításába, az operatív munkába. A dolgozók érdekeit az úgynevezett üzletrészek vezetői képviselik, és természetesen a szakszervezet. A viták, konfliktusok gyakoriak, amit jónak és szükségszerűnek tekintünk. A „cégvezetés” íróasztali mellett nehezen tudná kitalálni, hogy az adott munkahelyeken hogyan lehet ésszerűbben, kisebb költséggel, nagyobb hasznot hozó munkát végezni. A viták tárgyát többnyire ez képezi. Az ügyvezetésnek is újszerű munkastílust kellett meghonosítani. Ha például befut egy rendelés, gyorsan végig kell „zongorázni”: tudunk-e hozzá időben megfelelő minőségű alapanyagot biztosítani, gazdaságos-e annak a terméknek a gyártása, van-e banki garanciája, fizetőképes-e a megrendelő. Mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy hónapokig hiába fussunk a pénzünk után. — Máshol már skanzenekben mutogatják az ilyen korú hengerműveket. Véleménye szerint meddig lehet még ezekkel a termelőberendezésekkel versenyben maradni? — A termelőberendezések adottak, rajtunk is múlik, meddig tudjuk gazdaságosan működtetni. Mindenki szaktudására, tapasztalatára szükség van, hogy a nehéz napokat átvészeljük. Mindenki tudja, csak magunkra számíthatunk. Veszteség esetén lehúzhatjuk a rolót. Végleg... — Nagy csend van mosta- nában a „finom” körül. Mi ennek az oka? — Dolgozunk. Mindenki a munkájával van elfoglalva. És közben aggódva figyeljük a társüzemek sorsának alakulását. Sajnos, nem sok örömre van ok Özdon mostanában. (Vége) Tóth István Bánki Mozart-hangversenye alakulását érinti. Báthori Gábor, a vízmüvek igazga1" tója és ár. Stéfán Márton, az Évizig igazgatóhelyettes főmérnöke ismerteti a vállalatok és a városok lehetőségeit. A víz önköltsége mára más, mint korábban. Az egyes településeken önkorÉrtesítjük a kazincbarcikai és a városkörnyék településeinek pedagógusait, hogy december 5-én, 16.30 órától szakmai fórumot rendezünk Kazincbarcikán, a városházán az új oktatási törvényhányzás ellenzésére vonatkozó törvényt. Addig is’ ájá’nljuik azoknak a nemdohányzóknak, akik a dohányfüstöt nem kedvelik, azt környezetükben korlátozni szeretnék, hogy a Dohányzás Ellen Küzdők Társaságától igétervezetről. Meghívott előadó: Jánosi György ország- gyűlési képviselő, az MSZP ügyvezető alelnöke. Várunk minden érdeklődőt. Az MSZP városi elnöksége hogy ott nemdohányzók tartózkodnak, akik kérik a dohányzás mellőzését és ezáltal környezetük levegőjének tisztaságát, egészségük megőrzését. A feliratok átvehetők Miskolcon, a Kazinczy u. 19. sz. alatt, a Borsodi Szénbányák épületének VIII. emelet 809. sz. szobájában a Társadalmi Egyesülések (TESZ) irodájában. A Dohányzás Ellen Küzdők Társasága — A feltett kérdésedre gondolom kedvező választ kaptak, hiszen belefogtak a vállalkozásba, s azóta is működnek, Mik az eddigi tapasztalataik? — Az élet igazolta a számításainkat, a működés feltétedéi mindeddig biztosíthatóak voltak, nem küszködtünk likviditási gondokkal sem. A korábbi belföldi rendelőink miind többen visszatérnek hozzánk, úgy tűnik, jövőre se lesznek értékesítési gondjaink, sőt már exportra is nyílik lehetőségünk. A termeléshez szükMozart-emlékhangversenyt rendeznek ma este fél nyolctól a Miskolci Nemzeti Színházban a nagy bécsi klasszikus zeneszerző halálának 200. évfordulóján. A műsoron a Szabadkőműves- gyászzene, a c-moll zongoraverseny és a D-dúr, avagy Párizsi szimfónia szerepel. Közreműködik Bánki Dezső zongoraművész és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara Gémesi Géza karnagy vezényletével. A hangverseny teljes bevételét a közreműködők a Miskolcént, a Gyermekekért Alapítvány javára ajánlották fel. A te-; hetséges és hátrányos helyzetű miskolci gyerekek megsegítésére létrehozott alapítvány 270 97 544 7289 számú számláját a Magyar Hitelbank kezeli. Karácsonyi vásár Karácsonyi vásárt rendeznek szombaton reggel nyolctól a miskolci, avasi 42. Sz. Általános Iskolában. Az egész napos rendezvény bevételét az intézmény Hermán Ottó alapítványa javára ajánlották fel. „Békesség földön az embernek” Aranyvasárnap (december 22-én) 17 órakor az Országház előtt az MDF által állított karácsonyfa alatt 1000 szál gyertyát gyújtanak ökumenikus imádság keretében azokért, akik r em ünnepelhetnek békében. Az MDF elnöksége kéri a városok és községek vezetőit, hogy kezdeményezzenek hasonló ünnepségeket településeiken. Az Országház előtti ünnepségre és a helyszíneken mindenkit szeretettel vár az MDF-rendezőség. laay helyett a%y Dicsérni jöttünk a drótgyárat, nem temetni, mármint azért dicsérni, hogy a mesebeli Afrikával jó üzletet kötött, ugyanakkor temetési hangulatban váltunk el. mert ez a lendület annyira elegendő, hogy már csak fél lábbal legyenek a sírban; a kikáozálódáshoz kevés. De szerintem, az üzleten túlmenően van itt még egy dicsérnivaló, s ez nem más, mint a környezetvédelem. Pillanatnyilag a drótgyári technika, technológia talán legneuralgikusabb pontja a hőkezelés. Ez bizony környezetszennyező a javából. Egyrészt a levegőbe jutnak mérges gőzök, gázok, másrészt a vegyszerek iszapjait, a zagyot el kell szállítani, s mint hírlik, telített a zagytér Zsoleán. Valószínűleg ez a dél-afrikaiaktól beszerzett automata kö- tegpácoló-berendezés sem teremt svájci állapotokat. Ott ugyanis, mint a szakemberek elmondták, úgy megszűrik a vizet, hogy halak úszkálhatnak c hőkezelő mellé telepített medencében. Egyszóval erre még nálunk várni kell, de már az is dicséretes, hogy a berendezés kiválasztásánál messzemenően figyelembe vették a környezetvédelmi szempontokat. Laza számítások szerint egy új zagytér kialakítása 60 millió forintba került volna, ugyanakkor ez a berendezés kiváltja — részben — az elavult technológiát, aminek a karbantartására további tízmilliókat kellett volna költeni. Istenem, de szép is leírni, hogy a környezetvédelem kifizetődik. Mármint közvetlen gazdasági haszna van. Mert eddig a cégek többnyire a költségek miatt szabotálták. Csak remélni lehet ugyanakkor, hogy mi, az egyszerű halandók se jutunk jobban halandófélbe a szennyezések miatt. Ez a berendezés mindenesetre megszűri a zagyot a felelősen gondolkodó ember révén. Egyszóval zagy helyett agy. Akár jelmondat is lehet a környezetvédelem zászlaján. (karost) Davaj A magyar ember nem a pontosságról híres: ezt az erényt inkább a németeknek szokás tulajdonítani. Az időmérő eszközök közül azonban az óra, főként a karóra rendkívül fontos szerepet játszott u magyar történelem közelmúltban lezajlott korszakában, melynek megítélése a ,„felszabadítástól” a „leigázásig’’ változott azóta. Ez a korszak a hadtörténelembe „a Vörös Hadsereg 1944—45 közötti európai hadműveletei” címmel vonult be, míg a magyar illetőségű karórák (mindeddig meg- iratlan) történetében a „davaj csasz!” cím alatt található. Hogy miért jutott ilyen eltúlzott szerep a karórának ebben a zabrá- lási periódusban, máig rejtély tanulmányozva az orosz irodalmat ugyanis kiderül, hogy az arrafelé lakó népek életében az idő, mint tényező korántsem játszik olyan fontos szerepet, mint az európai ember gondolkodásában. Talán egyfajta státusszimbólum lehetett: akinek a karján három-négy karóra díszelgett, az (mondjuk) beérkezett és sikeres tüzérnek, vagy gyalogosnak számított a Vörös Hadseregben. Az idők azóta nagyot változtak. Rengeteg nagyon drága, meglehetősen fölösleges dolgot találtak fel, s vásároltattak meg az emberekkel, de a karóra szívósan tartja magát a hatalom, a gazdaság és a sikeresség szimbólumai között. Csak az órák változtak meg. A ma sikeres embere például Seiko órát hord, amelyik — pontosságát és megbízhatóságát illetően — pontosan annyit nyújt, mint egy ötezer forintos Casio, csakhát a két dolog mégsem ugyanaz... csasz! A. fogyasztói társadalmakban (állítólag a miénk is ilyen lesz) a roppant drága holmik azok számára is nyújthatnak előnyöket, akik nem tudják megvenni ezeket a dolgokat. Egy drága karórát ugyanis nem lehet úgy reklámozni, mint egy meleg talpbetétet, vagy egy WC-szagosítót, sanem elegánsan, finoman, kulturáltan. Mondjuk úgy, mint ahogyan a Seiko cég tette: öt magyar városban öt koncertet szponzoláltak, közöttük a miskolcit is. A Seiko Mester Hangversenysorozat keretében így került sor Liszt Ferenc Szent Erzsébet Legendájának előadására a Miskolci Nemzeti Színházban. A hangversenyt követő állófogadáson a Seiko cég menedzsere rövid beszédet mondott. melyben kifejtette, milyen nagyra becsülik Japánban a magyar zenei kultúrát. A beszédet követően a kedves japán úr ajándék karórákat nyújtott át mindazoknak, akik tevőlegesen és aktívan részt vettek a felemelő zenei élmény létrejöttében: a karmesternek, zenészeknek, a Filharmónia munkatársainak, valamint városunk polgármesterének és alpolgármesterének. Ha Konfuciusz élne, nyilván bölcsen mosolyogna a szakállába, és levonná a konzekvenciát. Az emberiség története örökös körforgás: pár évtizede elindult egy nép Ázsiából, s elvit néhány karórát, most megint hódító útra indult egy keleti nép, s órákat hozott ajándékba ... Egyetlen aggasztó kérdés maradt csak nyitva: melyik az a nép, amelyik majd újra eljön a karórákért, és mikorra várhatók? Kiss József Pedagógusok fóruma
