Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-20 / 296. szám
XVI. Országos Grafikai Biennále Egy műi aj megújulása A miskolci seregszemlének változatlanul rangja van 3^ A Művelődési és Közoktatási Minisztérium fődíj&t Szurcsik József nyerte el munkáival „Egy magyar, pusztáiról Anglia nyarai közti” Szemere Bertalan és kora Gyöngybetűs írása a mai szemnek is kellemes látvány Valljuk be, még a lokálpatrióta borsodiaknak is elsősorban miskolci utcanév, Szemere Bertalan: a nagy reformkori politikus alakja már a távoli múlt homályába vész. Ezért is fontos, hogy megjelenjenek olyasfajta müvek, mint a Ruszoly József által szerkesztett kétkötetes Szemere Bertalan és kora című tanulmánygyűjtemény a Szemere Bertalan Alapítvány kiadásában. A második kötet tartalmai a bibliográfiát, így kézbeillőbb méretűre sikeredett a húsz tanulmányt tartalmazó első kötet. A beköszöntő a Szemere Bertalan születésének 175. évfordulóján, a megyeházán elhangzott ünnepi beszéd: ezt Ladányi József, a megyei .» tanács akkori elnöke mondta el. (Különös fintora á történelemnek, hogy az 1987 augusztusában megyei tanácselnökként funkcionáló magas rangú tisztviselő neve mára jórészt feledésbe merült, míg a 175 éve született nagyformátumú politikus személye most érdekesebb és fontosabb, mint valaha...) A tanulmányok végigkísérik Szemere Bertalan életpályáját, természetesen mindvégig politikai háttérbe ágyazva: legtöbb teret és figyelmet szentelve aktív politikusi éveinek. A borsodi Vatta községben született Szemere Bertalan tizenhárom esztendős korában ébredt rá a műveltség fontosságára: ettől kezdve óriási akarással és felnőtthöz illő kitartással látott hozzá az áhított tudás megszerzéséhez. Műkedvelő színtársulatot vezetett az iskolában, megtanult olaszul, angolul és franciául (hónapok alatt megtanulta a német nyelvtankönyvet, s hozzá hatezer szót). Zenei jártasságra tett szert, s a sportokban is otthon volt. Mindezt „hátrá- .. nyos helyzete” ellenéré:. pataki '.diákévei alatt télikabátra sem tellett, gyakran a szénába bújva aludt a padláson. Jogi tanulmányai befejezése után Palóczy László, a nagy tekintélyű borsodi főszolgabíró mellett lett jog- gyakornok: két év múlva lépett Borsod vármegye szolgálatába, mint tiszteletbeli aljegyző. Sikerül kijutnia Angliába („Egy magyar pusztáiról Anglia gyárai közt!”). 1843-tól Palóczy László mellett Borsod országgyűlési követe. Minden amellett szólt, hogy tagja legyen az 1848 tavaszán alaikuló kormánynak: a belügyminiszteri tárcát bízták rá. A szabadságharc bukása kihever- hetetlen csapást jelentett számára, a kiegyezést élőhalottként élte meg. Igazi titkát megfejteni aligha lehet, szellemének nagyságát azonban talán jobban megérthetjük a Szemere Bertalan élete és kora című kötet segítségével. Kájé A XVI. Országos Grafikai Biennále, e rangos seregszemle idei bemutatója módot nyújt arra, hogy nagy vonalakban összegezzük, hol is tart ma a magyar grafika. A tárlat a teljesség igényével nyújt keresztmetszetet a kortárs hazai grafikáról, s e művészeti ág újjászületéséről tanúskodik. Nagy szerepe van ebben az országban többfelé létrejött művésztelepeknek. Különösen kiemelkedik a váci, ahol az alkotók több stílusban is dolgozhatnak. A felújítás után ismét megnyitotta kapuit a miskolci művésztelep, és várhatóan régiónkban is ösztönzést ad a helyi művészeknek. A kiállítás anyaga nagyon sokszínű, új technikák egész sora jelent meg, és ez felveti annak kérdését, hogy vannak-e határai technikailag a sokszorosító grafikának? Kishonty Zsolt művészettörténész, a zsűri tagja szerint ezeknek a törekvéseknek nem szabad korlátokat szabni. A hetvenes- nyolcvanas években, a szita-, az ofszet-, vagy a xerox-technika iránt határozott ellenszenv nyilvánult meg, s mára mégis megtalálták helyüket a művészetben. A Győri Grafikai Bienná- lén már külön szekciója van az elektronikus, számítógépes grafikának, és ez a tendencia valószínűleg erősödni fog. Ezek az új módszerek egészen más szemszögből közelítenek a grafikához, mint a klasszikus stílusok. A technikai oldalról indulnak ki, s azt veszik alapul, amit ezek a modern gépek tudnak. A művész megismeri a berendezés jellemzőit, működését, és ezek sajátosságainak kihasználásával hozzák létre az alkotást. Sok fiatal kísérletezik így. A miskolci biennáléró! Lé- vay Jenő xerox-képei emelhetők ki, aki munkáiért elnyerte a Missionart Művészeti Kft. díját. A sokszorosító grafika egyik alapfeltétele, hogy bármilyen új megoldást használ valaki, az adott képről legalább három azonos minőségű reprodukciót lehessen készíteni. Mivel mind a számítógépes, mind a xerox-technika magában hordozza ennek lehetőségét, ez újabb távlatokat nyithat meg a művészek előtt. Figyelemre méltó, hogy sok fiatal tehetséges művész jelentkezett alkotásaival, sőt a díjazottak között U megtalálható a nevük. Ez az „új hullám” egy kicsit másképp dolgozik, mint azt az elődöktől megszokhattuk. Sokan gondolkodnak nagy méretekben, óriási lapokat töltenek meg. A grafika kezdi kinőni azt a díszítő funkciót, amelyet az elmúlt évtizedekben erőltettek rá. (Hivatalokban, fontosabb irodákban helyeztek el grafikai lapokat, pedig nem ott a helyük.) Korábban kialakult az a nézet, hogy a grafika a társadalmi változásokra közvetlenül, gyorsan reflektáló műfaj. Ez azonban csak részben igaz. A grafika sokkal fogalmibb művészeti ág, mint például a festészet, másként kötődik a jelképekhez. A festészet élményszepataki kollégium múzeumában (Jrvacsorai helyitek úr asztali térítők rűbb, direktebb eszközöket használ, a közönség köny- nveben fel tudja dolgozni a vizuális élményt. A grafikának jóval kevesebb eszköz yan a kezében, ezért össze- fogottrbbnak kell lennie. Kishonty Zsolt elmondotta: a nagydíj odaítélésekor a zsűri pár perc alatt döntött, mivel Gaál József magasan kiemelkedett a mezőnyből. Érdekes módon hamar nyilvánvalóvá vált a kitüntetettek köre, munkáik önmagukért beszéltek, egyedül az volt kérdéses, ki melyik adományozótól veheti át jutalmát. A szakmában rangja van a miskolci biennálénak. Amíg másutt csak vegetálnak, vagy éppen megszűnnek a hasonló seregszemlék, addig nálunk mindig vannak új díjak, új cégek, amelyek támogatják a rendezvényt. A város vezetése Is kiáll a kiállítás mellett. A mostani biennále moz- gal.manabb, gazdagabb, sőt azt is lehet mondani, hogy izgalmasabb az előzőeknél — összegezte véleményét Kishonty Zsolt. Friss, új áramlatok jelentek meg az elmúlt időben, s ezeket jól reprezentálja a kiállítás. (horváth) II /1 r I r ii ■ ZIIIZ i programit •sMW. iTi A miskolci Csodamalom Bábszínház külön az ünnepekre való tekintettel állította össze műsorát. December 21-én, szombaton délután három órakor a BetlePályázati felhívás Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala PÁLYÁZATOT HIRDET művelődő közösségek, kulturális egyesületek, peremterületi művelődési házak részére a Mecénási Alap 200000 (kétszázezer) forintos összegének elosztására Kérjük, hogy a pályázatokban konkrét tevékenységi formát megjelölni szíveskedjenek és a rendelkezésre álló összeghez igazodjanak. A pályázatot a polgármesteri hivatal közoktatási és közművelődési osztályára kérjük benyújtani, 1991. DECEMBER 30-IG (Miskolc, Városház tér 8. sz.) A karácsonyt a keresztyén egyházi életben Krisztus eljövetelének várása, négy hétig tartó advent előzi meg. A római katolikusok hajnali miséken, roratékon, a protestánsok bűnbánó istentiszteleteken vesznek részt. Ro- rate! — így kezdődik az adventi misén elhangzó latin nyelvű ének, magyarul azt jelenti: Harmatozzatok! Aztán, ha elérkezik karácsony első napja, Jézus születésének ünnepe, a református templomokban úrvacsoraosztás áll az istentisztelet középpontjában. A hívek magukhoz veszik lelkipásztoruk kezéből Jézus „megtöretett testének és kionta- tott vérének” jegyeiként a kenyeret és a bort. Erre az ünnepi alkalomra ékesen megterítik az úrasztalát. Asztalra kerülnek az úrvacsorái kelyhek — külön a nők és külön a férfiak számára — továbbá a bortartó kanna és egy kis tálka, a patina a vékony kenyérszeleteknek. A megterített asztalt többrétűén úrasztali térítőkkel takarják le. Az egyes gyülekezteknek ugyanis sok úrasztali térítőjük van, hiszen évszázadok folyamán a hívek valamilyen egyházi, vagy családi esemény emlékére gyakran ajándékoztak gyönyörűen hímzett térítőkét egyházuknak. Ezek az úrvacsorái tárgyak iparművészeti tekintetben is igen értékesek. A nagyon régieket, amelyek az elpusztulás veszélye nélkül már nem használhatók, a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezetei szakszerű gondozásra és megőrzésre átadják a Sárospataki Református Kollégium múzeumának. — Egyházművészeti tárgyakban páratlanul gazdag anyaga van múzeumunknak — tájékoztatott Pocsayné Eperjessy Eszter, múzeumigazgató. — Különösen a 17—18. századi emlékekből őrzünk nagyon értékes darabokat. Önedényekből például 200 került eddig a gyűjteményünkbe. Ezen kívül vannak aranyozott, ezüs- tözött ötvösmunkák is, éspedig a 16. századból hét darab gótikus, a 17—18. századból hatvan darab gyönyörűen cizellált kehely. — Ürasztali térítőnk körülbelül 600 van. A 600-ból 263 úgynevezett úrihímzéses terítő. Különböző tájegységek hímzés! mintái, motívumai díszítik ezeket a textilművészeti remekeket. Még a 150 éves török hódoltsági időkre emlékeztető török mintás úrasztali térítőnk is van 30 darab. Megtudtuk még a múzeumigazgatótól, hogy a legértékesebb úrasztali térítők éppen Patakon készültek, a kollégium nagy patrónájá- nak, Lorántffy Zsuzsannának várbeli hímzőműhelyében. A fejedelemasszony ugyanis a pataki udvarában rendszeresen 25—30 előkelő leány oktatásával is foglalkozott: a háziasszonyi munkák elsajátításán kívül kertészkedésre, varrásra, hímzésre is tanította őket. A Patakon készült úrasztali térítők közül négy különösen értékes: kettőt maga a fejedelemasszony készített, kettőt pedig egy Putnoki Klára nevű „tanítványa”. Lorántffy Zsuzsanna egyik úrasztali térítőjét a kiállítási teremben láthatják a látogatók. A gyönyörű alkotás 1650-ben készült, s a közelmúltban dr. Űjszászy Kálmánná által végzett szakavatott restaurátori munka valósággal újjávarázsolta. A nagyméretű terítő anyaga fehér batiszt, szélein vert ezüstcsipkékkel. Közepén a református egyház szimbóluma. a zászlós bárány látható aranyszálakkal, skófium- mal, kerek díszítéssel, alatta a Biblia. A terítő négy sarkában a négy apostolt jelképező aranyhímzésű rajz. A gyönyörű kézimunkát reneszánsz díszítőelemek éke- sík: gránátalmák, levelek, virágok, madarak, s ezekhez igen sok színt használt a fej edelemasszony. A Patakon őrzött és gondozott emlékek arról tanúskodnak, hogy a letűnt időkben, különösen a 17—18. században az úrvacsoraosztáshoz kapcsolódó tárgyakban igen gazdagok voltak az abaúji, borsodi, hevesi, zempléni református gyülekezetek. A textilművészeti remekeknek számító úrasztali térítők mennyiségét és művészi pompázatát tekintve, a pataki anyag — amelyből időnként nemcsak megyénkben, hanem az ország közeli, távoli városaiban is kiállításokat is rendeznek — egyedülálló szépséges értéke a magyar református egyháznak. _ Hegyi József hemi játék című darabot mutatják be. Ezt az előadást láthatják az érdeklődők 22-én, vasárnap délelőtt tíz órakor is. 23-án. hétfőn a Rónai Sándor Művelődési Központban vendégeskednek. Délelőtt tizenegy órakor a Mackó Muki kalandjai című darabot tűzik műsorra. December 24-én. kedden rendkívüli előadást tartanak a malomban, délután fél háromkor, amikor ismét a Betlehemi játékok kerül színre. Karácsony a Lutherudvarban A Miskolci Bartók Kórus és Mátyus Gabriella orgonaművész közreműködésével holnap délután 6 órakor, a Luther-udvarban levő templomban karácsonyi koncert lesz. A műsoron Gounod Messe Brév-je (rövid miséje), illetve a capella művek hangzanak el. A Bartók Kórust Papp Edit és Sándor Zoltán vezényli. ;S
