Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)

1991-12-19 / 295. szám

★ Komáromy Éva mint nagyhercegnő, a Sybiliben; a Luxemburg grófja Pomerolja, Varga Gyula; Nagy Ibolya és Áb­rahám István a Nem élhetek muzsikaszó nélkül színpadán és Horváth Zsuzsa, a La Mancha Aldonzája. _ ■ # ■ ■ r _________________________________________tmieksze1 mear XXIII. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM ÁRA: 5,80 1991. DEC. 19., CSÜTÖRTÖK FORINT A MISKOLCIAK NAPILAPJA Jött, havazott, ment A meteorológusokat meg­lepő sebességgel jött tegnap a hidegfront: havazott, és rögtön távozott is. Ma vál­tozóan felhős, gyakran sze­les idő lesz, néhány órás napsütéssel. Szórványosan előfordulhat hózápor, komo­lyabb havazásra azonban nem számíthatunk, a leg­magasabb nappali hőmér­séklet plusz 3 és plusz 8 fok között lesz. Éjszakára ismét hidegfrontot ígér az előre­jelzés, újabb lehűléssel. Ma Viola napja van. A Nap kél 7.27, nyugszik 15.54 órakor. Holdkelte 13.53, holdnyugta 5.13 órakor. Szegények szolgálatában Szociális konferencia a keleti végeken A szociális gondok súlyá­nak megfelelően már több­ször írtunk arról, hogy de­cember 11-én, 12-én Keleti végeken címmel szociális konferenciát tartottak Mis­kolcon. Az ott elhangzottak közül lapunk bővebben is­mertette a készülő szociális törvény koncepcióját (dr. Ka- kuszi István helyettes állam­titkár tartott róla előadást), s az állam és az önkormány­zatok főbb szociális felada­tait (ahogy ezt egy szocioló­gus, Zám Mária látja). • MISKOLCON A HELYZET NEM VÁLTOZATLAN Ahhoz, hogy bizalommal fordulhassanak az állampol­gárok a szociális intézmé­nyekhez, emberléptékűeknek kell lenniük, nem szabad túl­bürokratizálni őke., nagy működési szabadságfokkal kell rendelkezniük. E célt szolgálta Miskolcon az ön­kormányzatokhoz tartozó szo­ciális intézmények önállósí­tása. Így ezek az intézmé­nyek lehetőséget kaptak ar­ra, hogy problémaérzékenv- nyé váljanak, gyorsabban reagáljanak az új kihívások­ra. Az irányítás korábban négy osztályra, most egysé­gesen a szociális osztályra tartozik. Az átszervezésről és az új szociális rendsze­rekről Halász Józsefné mis­kolci alpolgármester, aki szo­ciálpolitikai szakember is, tartott előadást a konferen­cián. Az általa felsorolt tervek­ből most csak néhányat ra­gadunk ki. Ha az önkor­mányzat bölcs közgyűlése is áment mond rá, egy, már nem működő bölcsődét át­alakítanának „baba-mama otthonná”, ahová olyan anyukákat fogadnának be, akik nem tudnak máshová menni. Itt hat hónapig, egy évig lehetnének a kisbabá­jukkal együtt és szociális munkás segítené őket a kin­ti életbe való visszatalálá- sukban. A hajléktalanok gon­dozószolgálata 150 férőhelyes szállóval fog bővülni, a nyá­ron talán át is adják. A csa­ládsegítő szolgálat Miskol­con még három helyen kez­di el — pontosabban foly­tatja — a munkáját: Gö- römbölyön, a Szondi-telepen és a Marx téren. Bizony oly mértékben nő a szegénység — mondta az al­polgármester —, hogy a gondozószolgálat lehet bár­milyen gyors, hatékony, mo­Az emelkedés háza A konferencián Fo­dor Katalin pszichológus mondta el, hogy Heidel- bergben, a város köze­pén áll a hajléktalanok háza. így a jómódúak állandóan szembesülnek a szegénységgel, a szegé­nyek meg látják az „álomperspektívát”, amit oly szívesen néz a fél vi­lág a tévésorozatokban. Ez a ház négyszintes. Nemcsak fizikailag. Nor­marendszerei, követelmé­nyei is emeletenként nő­nek. Legalulra kerülnek a legelesettebbek. (Van, amikor részegen viszik be ide őket.) Aztán egy­re magasabbra jutva megtanulnak egyre töb­bet teljesíteni, reményre kapnak, végül a negye­dik emeletről már pszi­chésen egészségesen, mun­kahellyel, kis anyagi bá­zissal rendelkezve egye­nes az út a kinti életbe. Természetesen mindig vannak visszaesők, akik az alsóbb szintre kerül­nek vissza, de a föld­szintről nem „rúgnak ki” senkit! bil, nem tud megbirkózni vele. Tapasztalati tény, hogy a társadalmi problémákat nem lehet megoldani csupán intézményhálózattal. A szo­ciális munkával foglalkozók­nak fel kell vállalniuk az elesettek érdekképviseletét is, hisz önmaguk erre kép­telenek. • ÚJ SZAKMA SZÜLETIK Több előadásban, beszél­getésben elhangzottak a kö­vetkező gondolatok: Minden társadalmi csoportnak meg kell jeleníteni az érdekeit ott. ahol a döntések szület­nek. El kell érni, hogy sen­ki ne haljon éhen, ne fagy­jon meg, mindenkinek le­gyen hol laknia. Általában a szegénység normán kívüli­ségbe taszíthat, ezért az okos. emberközpontú szoci­álpolitika nem „széplelkűs- ködés”, hanem az egész la­kosság jól felfogott érdeke. A magas színvonalú, kitű­nően megszervezett konfe­rencián ott voltak az új szakma leendő képviselői is, azok, akik szociális asszisz­tensnek tanulnak. Nekik nem csak a teljes embert, a lelkűket is igénybe vevő munkára kell felkészülniük, hanem majd ki kell vívni­uk a szakmájuknak az elis­merést is. Most karácsonyra, egy szép születésnapra, a cselek­vő szeretet ünnepére készü­lődve jó volt megtapasztalni a konferencián, hogy a „szol­gálat”, a „szeretet” kifejezé­sek nem avultak el, nem is olyan ósdiak. Annak viszont megvan a veszélye, hogy társadalmi szolidaritásból minél több kellene, annál kevesebb lesz ... (jeney) Legfeljebb régi Csárdáskirálynő-előadásokra emlékez­hetünk, mert a következőt január hamincadikára ígérik, de van-e, aki a december 28-ra hirdetett opera-, operett-, musicaigála címének dallamát ne dúdolná, azonnal? Az előadások után villamoson, buszon, járdán és a fő­utcán (magában!) dalolgató közönséget vár a Miskolci Nemzeti Színház az említett estén és még hat alkalom­mal. Olyat, aki olyannyira emlékszik az elmúlt három­négy év zenés színházi előadásaira, hogy megnézi a pa­rádés válogatást. A színpadon levőkkel együtt gondol vissza az elmúlt esztendö(k)re, és köszönti az újat. (Cikk a 2. oldalon). fiimeiitessÉs Főként az ellenzéki fel­szólalások bíráló megjegy­zéseivel telt az idő tegnap az Országgyűlésben, vala­mint folytatták a jövő évi költségvetés vitáját. A kép­viselők elfogadták a fogyasz­tási adóról, valamint a föld­adóról szóló törvényt. Az utóbbi adónem alól többen mentességet kapnak majd, így például az egyéni kis­termelők, három évi időtar­tamra. A képviselők ma bizottságokban folytatják a munkájukat. Időszerűtlen volt a sztrájk Ma tárgyalóasztalhoz ül­nek a kormány és a szak- szervezetek képviselői, hogy megvitassák a dolgozói kö­veteléseket. A kabinet kül­döttségét Herczog László munkaügyi államtitkár­helyettes vezeti. A munka­ügyi tárca adatai szeüimt a keddi sztrájkban mindössze 90 ezren vettek részt, ami­ből azt a következtetést vonták le, hogy „a dolgozók többsége kételkedéssel fo­gadta a sztrájkfelszólítás időszerűségét”. Szerb nem Szerbia, és a jórészt szerb érdekeket képviselő szerve­zetek elutasítják az Európai Közösség Szerbiával kap­csolatos döntését: a Jugo- szlávia-konferenciát a jövő­ben csak az ENSZ égisze alatt tudják elképzelni, el­lenkező esetben Szerbia ki­vonul a tanácskozásról. A Fazekas Gyermekkar és a Forrás Kamarakórus ka­rácsonyi hangversenyt szer­vez a Minorita templomban Fenyőfavásár Lucfenyő 150 Ft'm, feke­tefenyő 100 Ft/m. Ma és hol­nap Diósgyőrben, a Táncsics tér 3. sz. alatt, 10 órától 17 óráig; Görömbölyön, a Pesti barnabás u. 67. sz. alatt, 15 órától 17 óráig; az avasi la­kótelepen a Márka ABC melletti parkolóban 10-től 17 óráig. ma este 7 órai kezdettel. A belépés díjtalan, de a fel­ajánlott anyagi segítséget a jugoszláv menekültek támo­gatására fordítják. Koncert a délszláv menekültekért Megtakarítottak tisenhéimiiiiót Az eljárást a japánok kísérletezték ki. Cső a csőben Cső a csőben. így lehetne a legtömörebben jellemezni azt az eljárást, amelyet a napok­ban próbált ki a Miskolci Vízművek a volt Kun Béla — ma Soltész Nagy Kál­mán — utcai Szinva-híd- nál. Egy sok gondot okozó, szivárgó vezetékszakasz ja­vításáról, vagy cseréjéről kellett gondoskodniuk, s egy olyan megoldást választot­tak, amellyel a korszerű technika segítségével a költ­ségeket majd egyhetedére faragták. A Szinva-mederrel érint­kező vízvezetékszakasz 80 méteréről van szó, amelynek szivárgása két szempontból is gondot okozott: egyrészt itt nem tűnik fel, mennyi víz folyik el belőle, más­részt a szennyezett talajvíz is beszivároghat az ivóvíz­be. Ha ki kell cserélni ezt a vezetékszakaszt, az több, mint 20 millió forintot kö­vetelt volna, de a „cső a csőben” eljárással három- milliós költséggel megúszta a cég és a város a beavat­kozást. Az eljárás Japánból származik, s ott a földren­gés veszélyeztette közművek megerősítésére találták ki. Egy osztrák cég és egy ma­gyar kft. jóvoltából próbál­ták ki a napokban Miskol­con az eljárást, amelynek lényege, hogy a régi csőbe egy béléscső kerül. Az eljárásnak nagy jövőt lehet jósolni Miskolcon, ugyanis az ivóvízvezetéki hálózatunk jelentős része nincs túl jó állapotban. Ezt egyes helyeken a vezetékek életkora indokolja, de más­hol — elsősorban az avasi lakótelepen — a silány ki­vitelezési munka, a rossz anyagminőség miatt vannak komoly gondjai az ivóvízve­zeték-hálózatot üzemeltető vízműveknek. Miután a közműhálózat önkormányzati tulajdonná lesz, minden javítgatás a polgárok zsebére megy. így a takarékos és megbízható műszaki megoldások mind­annyiunk javát szolgálják. (k—ó)

Next

/
Thumbnails
Contents