Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-03 / 281. szám
Kovács István kiállítása Miskolcon Papírszobrok és performance ok „Kovács István önmaga belső tisztulására, önfelszabadítására használja szobrait, nem hiúságból, vagy pénzért és nem a divatlapok alapján alkot. Eredeti foglalkozását - erdögépésimérnök - űzve kivonult a városi civilizációból, a természetben él, hogy közelebb lehessen önmagához, lelassítsa o túlpörgetett időt, s helyreállítsa érzékelését, gondolkodását." Ezeket a sorokat egyik kritikusa vetette papírra Kovács István papírszobrászról és performerről, akinek kiállítása a napokban nyílt meg a Miskolci Ifjúsági és Szabadidöház galériáján. A megnyitón a művész bemutatta Tojásdad című per- íormance-ét. A bemutató után Kovács István elmondta, hogy számára a szobrai é* az előadásai egyformán fontosak, nem is akar különbséget tenni, vágj- rangsorolni közöttük, a művészeti tevékenységen van a hangsúly, az alkotáson. Minden szobrának külön története van. Egy hangulat, egy történés, ragadja meg, vágj7 éppen egy anyag fogja meg, és készteti munkára. A mű készítése közben folyamatosan változik az elképzelés, így a végeredmény sokszor eltér az eredeti ötlettől. Egyszerre több szobron is dolgozik, de még így is vannak eddig megvalósítatlan álmai. Performance-ai énjének egy másik oldalát tárják a jfc A papírszobrok különös közönség elé. Egy-egy „darabot” csak néhányszor ad elő, és ezek is általában alkalmazkodnak a helyi adottságokhoz. A hely mindig inspirálja, a változtatásra, és a hangulata is gyakran befo- lyásolja előadás közben. Nem könnyű egy fiatal művésznek kiállítási lehetőséghez jutnia. A frekventált galériákban hosszú a sorbán- állás, és nem árt, ha az ember ismer néhány „fontos” személyiséget. Hosszú időbe telik, ameddig valakinek megismerik a nevét, és Dr. Iljceszlay Iciiii ukrán ortopéd traumatolégus orvos-csontkovács oi alábbi betegségeket gyógyítja: NYAKI GERINCFAJDALMAK, KORLÁTOZOTT VALLMOZGASOK, VÉGTAGZSIBBADAS, CSÖKKENT IZOMERŐ, HATGERINC-, DERÉK- ES VÉGTAGFAJDALMAK, LUMBAGO, TALPZSIBBADAS Általános iskolásokat ingyen vizsgál meg, velük, illetve szüleikkel díjtalanul konzultál. A rossz testtartást, a kezdeti gerincferdülést manuális terápiával és speciális testtortásjavitó gyakorlatok előírásával gyógyítja. A kezdeti gerincferdülés háromszori kezeléssel korrigálható. A manuális terápia o Föld számos országában - az USA-tól Németországig, Kínától a Cseh és Szlovák Köztársaságig, Franciaországtól a Szovjetunióig - az orvostudomány által hivatalosan elismert módszer, * * * Érdeklődni a 46/79-640-es telefonszámon (Miskolc, Ady Művelődési Ház) és a 46/26-519-es telefonszámon (Miskolci Természetgyógyász Központ, Semmelweis u. 3.) lehet. Karácsonyi vásár J legolcsóbban Miskolcon ! A K & L Kereskedelmi BT-nél a Fehérteremben KÍNÁLATUNK: A Miskolci Likörgyár termékei A Miskolci Sörgyár termékei A Diósgyőri Édesipari Gyár Nestlé termékei HOZZÁNK ÉRDEMES BEJÖNNI! hangulatot árasztanak. (Szabón Gabriella felvétele) olyan kapcsolatokra tesz szert, amely a karrierjéhez még jól jöhet. A nevesebb alkotók féltik a helyüket, így egy kezdőnek néha igen sokat kell küzdenie. Általában a kísérletező, egyéni elképzeléseket képviselő művészek megítélése is eitérő. A fiatalok szívesebben fogadják, jobban megértik a performance-eket. ö például senkinek sem akar valamilyen konkrét dolgot elmondani. Azt szeretné, ha a nézőben kialakulna egy történet, ami lehet hasonló az ő elképzeléséhez, de lehet gyökeresen más is. Mindenki saját maga számára alakíthatja ki a végső következtetést, és az a szabadság sokkal több élményt kínál, mint egy ddrekt művészeti alkotás. Ritka az, hogy ugyanaz a gondolat szülessen meg két különböző emberben az ő produkcióiról, és ez szerinte jóval izgalmasabb. Manapság nem könnyű művészetekkel foglalkozni. Hiányoznak a menedzsertípusú emberek, így az alkotás mellett minden szervezési dologgal i6 neki kell foglalkoznia. Pedig ha ezt a terhet levennék a fiatal művészek válláról, több idejük maradna alkotni, és ez minden bizonnyal színvonalasabb műveket eredményezhetne. (horváth) Jog és erkölcs kontra bölcsészegyesület Ha tiszteletien vaqy, szedd a sátorfádat! Ha tiszteletlenül viselkedik a diák, hamar az utcán találhatja magát anélkül, hogy fegyelmi eljárást folytattak volna ellene vagy, hogy fellebbezhetett volna a kizárása ellen. Mint arról már beszámoltunk így rendelkezett dr. Gyárfás Ágnes, a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöke. Most dr. Panku- csi Márta jogász-szociológust kérdeztük, aki az egyesület egyik ismert tanára, és a bölcsész egyesülettel kapcsolatban arról irt cikket a közelmúltban, hogy demokratikus egyetemet kellene ebből létrehozni Miskolcon. — ön demokratikus egyetemről álmodik. Nem gondolja, hogy nem sok köze van a demokráciához az elnökasz- szony intézkedésének? — Jogilag is erősen vitatható az intézkedés. Sérti a felnőtt, választójoggal rendelkező állampolgárok alkotmányos jogait, amikor korlátozza őket a véleménynyilvánítási és szólásszabadságukban. Másrészt tudm keli, hogy az egyesület és az általa szervezett oktatásban részt vevők között szerződéses viszony van, amire a polgári jog szabályai vonatkoznak. Az ilyen szerződés lényeges elemeit csak a felek közös megegyezésével lehet módosítani. Márpedig a hallgatói jogviszony megszüntetése — a diákok kizárása —, amivel a tiszte- letlenkedőket fenyegetik, nagyon is lényeges eleme a szerződésnek. Ha valakit bepanaszol a tanára, fegyelmi eljárás és fellebbezés nélkül kizárhatják. Jóllehet a jogállamiság elemi követelménye mégiscsak- az, hogy ilyen döntéseket csak jogilag szabályozott eljárásban lehessen meghozni és a jogorvoslat lehetőségét a legsúlyosabb bűncselekményt elkövetőnek is meg kell adni. Az elnöki rendelkezés minősítése jogi értelemben tehát egyszerű: semmisnek kell tekinteni, hiszen hatályos törvénybe ütközik és sérti a jogállamiság minimális követelményeit is. — A jogi megítélésnél (»tán fontosabb az erkölcsi. Az egyesület elveszi a hallgatóit pénzét, de cserébe önhatalmai»* módosítja a szabályokat, » * legelemibb jogaikban korlátozza a diákokat. — Ezt én is szomorúnak tartom. Fontos és jó dcAog az egyetem létrehozásának szándékával megalakult böV- csész egyesület. Ezért is különösen aggasztó, ahogyan ennek a vezetése az oktatók és hallgatók közötti Jogviszonyt elképzeli. A másik ember tiszteletét én is az egyik legfontosabb emberi értéknek tartom, de ezt csak kölcsönös viszonyként tudom elképzelni. Én például tegeződöm a hallgatóimmal. Sokan bizonyára már azt is tiszteletlenségnek nyilvánítanák, ha a diák visszategezné ókét. Az: én értékrendemben viszont a csendőr- pertu a megengedhetetlen, a megalázó. — Eléggé megfogh«t*ttan, hogy mi a tisztelet é« ml a tiszteletlenség ... — A másik ember tisz- teleiének az a minimuma, ha elismerjük, hogy neki is joga van a saját véleményéhez ragaszkodni,. azt kifejteni. Az a baj, hogy az emberi kapcsolatainkban az elmúlt évszázadokból még mindig magunkkal hurcoljuk a feudalizmus súlyos örökségét. A hivatalnok és az ügyfél, »z orvos és a beteg, a tanár és a diák kapcsolata nem egyenrangú, alá- és fölérendeltségben vannak egy,máshoz képest. Innen eredeztethető, hogy a tiszteletadást sokan összetévesztik a hőhatással, azzal, hogy „a másiknak mindig igaza van velem szemben”. Ha ezt a helyzetet nem tudjuk feloMani, ha ezt a szemléletet konzerváljuk az oktatásban, hogyan lehetséges kritikus, a társadalmat megújítani képes és kész értelmiséget nevelni? — Nem tudunk róla, hogy az On mostani nyilatkozat át leszámítva, bármelyik egyesületi- tanár felemelte volna a szayát az elnökasszony intézkedése ellen. IVIivel magyarázza ezt? — A hallgatók és a tanárok persze elfogadhatják, hogy olyan oktatás résztvevői, ahol a tanár kezében korlátlan a hatalom, bármikor bármire ráfoghatja, hogy az tiszteletlenség, hiszen az elnöki rendelkezés nem siet meghatározni, mit is értsünk ezen. El tudom képzélni, hogy azért rajtam kívül még számos tanár van, aki nagyon rosszul érzi magát a bőrében, amikor olyan körülmények között tartja az óráját, ahol ő, ha úgy tetszik, majdhogynem élet-halál ura. s mindezt a hallgatók zsebére. Az is nagy baj, hogy nem alakultak ki azok a formák, ahol megismerhetik egymás véleményét diákok és tanárok, s megismertethetik ezt az egyesület vezetőivel is. (bujdos) A katolicizmusról Folytatódik a miskolci Ifjúsági és Szabadidőházban a Logos vallásbölcselfeti előadássorozat. Másodikként a katolicizmusról' beszél Jeleníts István professzor, a budapesti Piarista Gimnázium rendfőnöke. Az előadást december 4-én, szerdán délután téá ötkor tartják meg, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A művészek egy emberként tiltakoznak Riadó az új adó ellen A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és a Színházi Dolgozók Szakszervezete lényegében azonos tiltakozó petíciót juttatott el a HT Press Cikkügynökséghez. Ebben jelzik, hogy az adórendszer módosításával szembeni fenntartásaikat eljuttatták az Országgyűlés valamennyi színész képviselőjének és a kulturális, valamint a költségvetési bizottság elnökének. Ezúttal a Színházi Dolgozók Szakszervezetének állásfoglalását közöljük. A módosítást alapvetően a szellemi, tevékenység és a kultúra elleni újabb támadásnak ítéljük meg. A korábbival ellentétben teljességgel figyelmen kívül hagyja a szellemi tevékenység sajátosságait, mint fogalom is eltűnt a törvény szövegéből. A tervezett módosítás lényegében eltörölni javasolja az eddig érvényben lévő diktált költségátalány-elszámolást. Ami megmaradna belőle, az egy 10 százalékos átalány-elszámolás, ami korántsem fedezi a művészi munkával összefüggő költségeket. különösen nem a jelenlegi inflációs időszakban. (Eddig ez az átalány úgy szólt, hogy 200 000 forint bevételig a jövedelem 35 százaléka, a 200 000 forint feletti bevétel 60 százaléka minősült adóalapnak.) A változás elfogadhatatlan a szellemi munkát végzők, így a színművészek szempontjából is. 1. A művészek csak állami kifizetőhelyeken vesznek fel pénzt, tehát jövedelmük minden fillérje nyilvántartott, adóznak belőle. Nincs láthatatlan jövedelem. 2. Nem veszi figyelembe a művészi munka specifikumait. Számtalan olyan költség merül fel. ami számlával nem igazolható. A felkészülés során sok olyan költség merül fel, ami az adótisztviselők felfogása szerint vitatható lenne. (Például könyvek, kották, kozmetikumok, a rendszertelen időbeosztásból származó életviteli többletköltségek.) 3. A közhiedelemmel ellentétben a művészek zöme nem tartozik a társadalom magas jövedelmű rétegéhez. A művészeti intézmények pénzhiánya miatt a jövedelem egyre csökken. Elég itt a tévé és a magyar filmgyártás helyzetére hivatkozni, hogy alig születnek új művészi produkciók, színészek közreműködésével. Az országban összesen 1200— 1300-ra tehető a színészek száma. Ebben az aktív korosztályon kívül a nyugdíjasok is benne vannak. Ebből pillanatnyilag 928 van állandó színházi munkaviszonyban. A színházi átlagbér a színészeknél Budapesten 13 300 forint. vidéken 16 9f>o forint havonta. Ez e*c- szill ki az egyre csökkenő színházon kívüli jövedelemmel. Vidéki szerződésben lévőknél ez eddi* is elenyésző volt. A színészek körülbelül *«ni-harmada jut színházon kívüli egyéb jövedelemhez. I. A jelenleg érvénye, diktált költségátalánvos elszámolás 1989 óta van érvényben. Azóta a hivatalosan elismert infláció lényegesen csökkenő értékű volt. Téhát most ahelyett, hogy közelítenénk a valós értékekhez, még a csökkenő értékű lehetőséget is elvonni javasolják. 5. A jelzett színészlétszámból körülbelül a fele vidéki színházban dolgozik, ezeknél az életformából adódóan kettőzött a költség, mivel két helyen kell egyre növekvő rezsivel lakást fenntartani, a család kétfelé éléséből adódóan nőnek a költségek. Ennek elismerésére semmi lehetőség nincs, sőt a jelenleg adómentes albérleti hozzájárulást is adókötelessé kívánják tenni. C. A diktált költségátalány 200 000 forintos határába a színházi kereset teljes egészében mint adóalap beszámít, tehát emellett körülbelül évi 130 000 forint bruttó kereset, ami még e kedvezőbb átalánykulcsot élvezhette, felette már a bevétel 80 százaléka adóköteles volt. Tehát a tervezett változás minden hirdetett elvvel ellentétben a kisebb jövedelműeket sújtja jobban. 7. A színészek alkatuknál, beállítottságuknál fogva alkalmatlanok egy, a jelenleginél is nagyobb adminisztratív tevékenységre. újabb megaláztatásoknak tesszük ki a művészeket, hogy az adótisztvisclökkel kelljen alkudozniuk a költségek elismeréséért. 9. A vélt többletbevétel nines arányban azzal a közerzetrontó hatással. amit az Intézkedés eredményez, A hangulati tényezőkön túl jelentős költség és adminisztratív adóapparátus-növekedést eredményezhet az új költségelszámolási rend. A tervezett intézkedés a szellemi. kulturális élet munkásait olyan szabályokkal és terhekkel sújtják, amelyek következményei be- láthatatlanok. Ez hatással lesz az egész ország szellemi. kulturális fejlődésére. Az Európához felzárkózás nem csak vállalkozásbarát gazdaságpolitikát, hanem szellemi tevékenység, kultúra-barát intézkedéseket is feltételez. Érthetetlen, hogy a szellemi élet nem élvezhet olyan megbecsülést és elismerést, mint a kisvállalkozó. vagy a mezőgazdasági kistermelő. Mi nem kedvezményt, vagy kegyet kérünk, csupán a végzett munka társadalmi szükségességének és specialitásának — eddig is meglévő — és megfelelő adórendszere fenntartását.
