Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 280-301. szám)
1991-12-03 / 281. szám
Mari néni Jelet látott az égen Kastély állott, most (majdnem) kőhalom A polgármester álmai afc A dúsan faragott régi bútor mellett „neobarakk” stílusú kézmosó Sorskérdéseink a kereszténység fényében Sorskérdéseink, a kérész- egyik leglátványosabb az ténység fényében címmel rendeznek előadássorozatot december 1. és 6. között Sárospatakon, a Művelődés Háza pódiumtermcben. Az első előadás vasárnap volt Egyedül a lakótelepek dzsungelében címmel. Karnyújtásnyira tőlünk emberek tízezrei élnek, és mégis egyedül vagyunk. Mindennapi életünk upha. násában Hiányoznak ía tartalmas pillanatok, és* ezért sokszor értelmét veszíti minden. Mit válaszol az élet kihívására a mai keresztény ember? A hit csak fájdalomcsillapító ópium, vagy megoldás? Ezekre a kérdésekre keresett feleletet az előadás. További előadások: Hétfő: „Egészséget az életnek!” Soha nem tudtunk annyit az egészség titkáról, mint ma, és soha nem éltünk ennyire önpusztító módon egészségünk ellenére. Mit mond erről a Biblia, ami európai kultúránk alapja? Ha ebből az ellentmondásból ki akarunk lábalni, az alapokra kell visszakérdeznünk. Ebben segít ez az előadás. Kedden: „Szerelem vagy szex?” A 20. század sokféle forradalma közül az Az Észak-magyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. külföldi munkavállalás miatt megüresedő munkahelyre REKLÁMMENEDZSER munkakörbe, felsőfokú végzettségekkel, vagy felsőfokú végzettséggel és legalább középfokú nyelvvizsgával, gépkocsival rendelkező fiatal dolgozót keres Jelentkezés: az IC(P) Rt. sajtó-, reklám-, propaganda- és protokoll önálló osztályán. 3530 Miskolc, MSZB tér 1. (Mindszent tér 1.), VII. em. 733. szoba. Telefon: 27-848, vagy 44-509 39 mellék. úgynevezett szexuális forradalom. Gyakran érte az a vád — joggal — a keresz- tyénséget, hogy ezen a téren életidegen elveket képvisel. De mit mond a Biblia a szexualitásról, a szerelemről és a házasságról? Meg lehet-e élni ma is ezeket az alapelveket? Ezekre a kérdésekre keres választ _az, előadás, < JSzgxda:.„Semmire, -sincs 'IcTbm!5*' ^Söjkszor panaszko- üjrfk így, pedig most is 24 órából áll egy nap. Életünk ritmusa alakult át, és feszültségeink növekedtek. Erre a mai kérdésre van-e válasz a Bibliában? A régi elveknek mai hasznát, megvalósulási módját keresi ez az előadás. Csütörtök: ..Hogvan envém az. amim van?” Ennek a különös kérdésnek az az alapja, hogv a Biblia szerint a világnak nem szuverén tulajdonosai, hanem sáfárai vagvunk. Teljes jogon döntünk arról, amink van, de felelősséggel tartozunk érte. Hogyan lehetek íe’elős birtokosa annak, amim van? Ho°van lehetünk anvagi tavainknak. természeti kincsünknek egészségünknek, világunknak hűséges sáfárai? Erre keresi a választ ez az előadás. Péntek: „Reménység — illúziók nélkül” Nagyon sokat csalódunk reménységeinkben. mert — Csokonai szavaival — csalfa is, meg vak is. A Biblia reménysége más. Nem a jelen álmait vetíti ki a jövőbe. hanem megtanít a jövővel szövetséges viszonyban élni — ma. Ez a ke- resztyénség legnagyobb ereje. Az előadások mindennap 19 órakor kezdődnek. Előadó: dr. Szigeti Jenő, a történettudományok kandidátusa. Tarnavölgyi László DÍSZDOBOZVÁSÁR csak itt, a Mese cukrászdával szentben, KULCSMASOLÓBAN! Manhattan- koncert Miskolcon Országos turnén vesz részt a fiatalok egyik legújabb kedvence, a Manhattan együttes^ Ennek keretében december 4-én, szerdán este hat órakor a miskolci Rónai Sándor Művelődési Központban lépnek fel. Mindenkit szívesen látnak. Mesélik, hogy Vilyvitány- ban egy este Mari néni (nevezzük így, tiszteletben tartva a személyiségi jogokat), jelet látott az égen. A jel teljesen úgy nézett ki az esti szürkületben, mint egy nagy, világító vörös, ötágú csillag, s Füzérradvány fölött emelkedett fel az égre. Mari néni megborzongott, sietve bezárta a tyúkokat, mert úgy érezte, ebből semmi jó sem származhat. Igaza volt, nem is származott. 1948-at mutatott ugyanis a naptár, ekkor vették el a Károlyiaktól füzérradványi kastélyukat, s a kastély tornyából kitolható zásziórúdra azonnal vörös csillagot szereltek, jelezvén, hogy már Füzérradványban is kedvükre egyesülhetnek a világ proletár jaá. • FÁCÁNTOLL AZ ESTÉLYI KALAP MELLETT Az öreg kastély akkortájt kereken száz éves volt, ami csikókornak számít egy jól megépített kastélynál, melyet ráadásul igen jónevű építész tervezett: maga Ybl Miklós. A kastélyépítés nem volt úgynevezett „zöldmezős beruházás”. Jórészt átépítésről volt szó, hiszen a kastély története még a Károlyiak birtoklása előtt kezdődött, egy 1700-ból származó összeírásban már szerepel, mint romos épület. A jókora épület könnyed arányain meglátszik a tervező tehetsége, valamint az is, hogy akkortájt sem lehetett könnyű dolga az építésznek a megrendelővel: valamelyik Károlyi ugyanis (meglehetősen dilettáns módon) egy tornyot biggyesztett a kastélyhoz, ami úgy fest, mint egy estélyi kalaphoz tűzött fácántoll. (Mindenesetre ebből a toronyból volt kitolható az említett 18 méteres zászlórúd, melynek jóvoltából Mari néni Vilyvi- tányban jelet látott az égen. A zászlórúd eredeti funkciója — zászlóstul — az volt, hogy jelezze, otthon van-e a kastély ura.) • TÓPARTI LÁTOMÁS A kastélyt legutóbb 1938- ba/n hozták rendbe: attól kezdve 1944-ig működött kastélyszállóként, szolgálva a hazai jómódú vendégek, s a külföldiek igényeit. Az üzlet meglehetősen jól ment, olyannyira, hogy a kastély- szálló ez idő alatt be is hozta az átalakítás és az újjáépítés költségeit. Lensyét László előadása .... Minden az orkánkabáttal kezdődött Aki nem fogyaszthat, nem is dolgozik Lengj’el László közgadász- politológus remélhetően nemcsak a televíziónak köszönheti a szakmájában példátlan népszerűségét, hanem kiváló képességeinek; szerteágazó tudásának, kivételes összegzőkészségének. Sokan szemére vetik, hogy túlteng a hazai tömegkommunikációban, ebben azonban . nem ő a hibás, hanem a tömegkommunikáció: az ránt be feneketlen örvényébe rendszerint újabb és újabb arcokat, aztán később elfeledkezik róluk. Azonkívül: a pálya nyitott, lehet jobb és tartalmasabb előadásokat tartani esszé-szintű publicisztikákat írni stb. • ÁTTETSZŐ FOLYADÉK SZÜKSÉGELTETIK Mindenesetre ma ő a „nagy integrátor”: ha röviden, tömören, elfogulatlanul, tartalmasán és közérthetően kell összegezni a mai magyar helyzetet, úgy tűnik, nincs konkurenciája. Ezért volt szerencsés ötlet felkérni a Miskolcon lezajlott háromnapos Művelődés, közoktatás ’91 című — elsősorban pedagógusok számára rendezett — rendezvénysorozat megnyitó előadásának megtartására, hiszen ahhoz, hogy tiszta vizet önthessenek a nebulók fejébe, hasonlóan áttetsző folyadék szükségeltétik a pedagógusi főkbe is. Lengyel László három megválaszolandó kérdést tett fel önmagának. Milyen volt „Az Elmúlt Négy Évtized” civilizációs technikája? Milyen a ma Európájának civilizációs technikája? Valamint milyen esélyekkel indulhat a magyar közoktatás a kettő között tátongó szakadék betömésére? Ami az elmúlt négy évtizedet illeti, szerencsére itt nem egy kommunista diktatúra bukott meg (bármennyire szeretik is magukat legitimálni ezzel demagóg politikusaink), hanem a kádárista alkurendszer, melynek, egyes elemei ma is tovább működnek, sajnos és hális- tennek. Sajnos, mert a költ- ! ségvetés ma is alku alapján áll össze, így a hatalom perifériájára szorított közművelődés és közoktatás ma is a maradékelv szerint részesedik. Hálistennek, mert a kettős lelkű állampolgárokat nevelő alkurendszerben a hatalom kénytelen volt hagyni (ha fogcsikorgatva is) fogyasztás- vezérelt társadalommá „silányulni” a szocialista modellt, szemben a termelésvezérelt, igazi, központilag irányított diktatúrákkal. (A végromlás az orkánkabáttal kezdődött, s valahol a képmagnó táján ért V'éget, rendszerváltás miatt). Az igazán „jól megnevelt” diktatúrabeli állampolgárok nem tanulták (tanulhatták) meg az egyéni boldogulás hasznos trükkjeit: ennek köszönhetően a Homo Sovieti- cus gyakorlatilag életképtelen a piacgazdaság körülményei között. Ami az európai modellt illeti, ilyen aligha létezik: a magyar benzinkutas nem ügy akar élni, mint egy európai benzinkutas, hanem, mint burgenlandi kollégái, azaz mindenki a szomszéd zöldebb füvére sandít (az osztrákok a német gyepet lesik hasonló sóvárgással). • A NEMET GYEP MEG ZÖLDEBB Lengyel László tudott azért biztatót (vagy inkább lelkesítőt) is mondani a közművelődés és a közoktatás közkatonáinak. Az igazi verseny Európában ugyanis ma a közoktatásban, a kulturális, a vállalkozási technikák, a környezetvédelem területén van: a nyugat nem a magyar technikai, technológiai szintet hasonlítja össze a sajátjával, mert nincs mit összehasonlítani. Érzékelhető tehát, mekkora a veszélye annak, hogy a kormány az eltelt másfél év alatt képtelen volt oktatási, közművelődési, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi programot összehozni. El kellene végre dönteni, mit fejlesztünk, és mit fejlesztünk vissza: mezőgazdasági csoda lesz itt, vagy kis tigrisek leszünk? Valószínű, hogy az alapkérdések eldöntésére már nincs sok idő: ezt jelzi a pártok és politikusok közötti hatalmi harc élesedése, dur- vulása is. A recesszív, fogyasztást visszafogó politika nem sokáig folytatható, ugyanis a fogyasztásvezéreit, alkurendszeren alapuló társadalomban felnőtt generációk már valahogy igy gondolkodnak: ha nem fogyaszha- tok, nem dolgozom... K. J. A kastélyt akkor csodálatos — 140 hektárnyi kiterjedésű — park vette körül, golf- és teniszpályákkal, , úszómedencével: egykori szépségét a „Tóparti látomás” című régi magyar film őrizte meg. Efféle látomások gyötrik Füzérradvány mostani polgármesterét, Czili Mátyást is: éppen olyannak szeretné látni a kastélyt, amilyen fénykorában volt. A ma 449 lelket számláló Füzérradvány számára a kastély elsősorban nem a társadalmi egyenlőtlenség szimbóluma volt, hanem munkalehetőség, méghozzá nem is kevés: legutóbb 99-en dolgoztak itt a faluból, amikor szanatóriumként működött. A füzérradványi kastély tavaly február óta üresen áll, pontosabban csak alkalmi látogatók keresik fel olykor (az őrzés ellenére), s apróbb emléktárgyakat visznek magúikkal. Legutóbb egy három mázsa súlyú, két méter széles, két és fél méter magas, dúsan faragott kere- tű velencei tükör tűnt el. A k tükönkeret gazdag ornamen- - tikijában a K. S. monogram olvasható: Károlyi Sándor kuruc generális monogramja. • A FÁRAÓ ATKA? Ha észreveszik, hogy vala- ki1- ilyesféle -tükörben nézegeti magát (és a heve nem K és S betűvel kezdődik), akkor azonnal szóljanak a * legközelebbi rendőrnek: más remény ugyanis már nincsen a 'tűikor előkerülésére, tekintve, hogy a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság befejezte a nyomzást, miután senki sem tudta meg- mondani Füzérradványban, hogy név szerint ki vitte el a tükröt. (A Hajnali Hírlap sátoraljaújhelyi magánnyomozása során a következő dolgok derültek ki. Mégis volt egy szemtanú, aki látta, kik vitték el a tükröt, de ő időközben elhalálozott, hasonlóképpen az egyik tolvaj is. Füzérradványban is a fáraó átka működne?) Czili Mátyás polgármester maga is szeretne ismét a kastélyban dolgozni (1963-tól egészen tavalyig ott dolgozott), s szeretné, ha a menthetetlenül elöregedő Füzérradványban valami otthon tartaná a kevés fiatalt. Ügy tűnik, most jó esély van rá. hogy z álmok megvalósuljanak: a Consultou- rist Utazási Iroda, a Károlyi család, és Füzérradvány község Nova U. K. néven közös vállalkozásba kezd hamarosan, s mintegy 1.6 milliárd forintnyi beruházással a kastélyszálló úgy fog kinézni, mintha az eltelt majd’ fél évszázad csak rossz vicc lett volna. Ha minden sikerül: a vagyonátadási ceremónia belátható időn belül lezajlik, a megyei önkormányzat nem tart be (a fü- zérradványiak ettől is tartanak), a kastély talán nem is olyan soká ismét az lehet ami volt, s a gazdag külföldi (vagy akár belföldi) vendégekből a füzérradványiak is gazdagodhatnak majd. A dolgok persze mifelénk nem szoktak simán menni, ezért még semmi sem biztos. Talán érdemes lenne ismét megkérdezni Mari nénit Vilyvitányban. nem látott-e mostanában valami jelet az égen ... Kiss József
