Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-14 / 265. szám

Ha ez a kép fogadja a kirándulót, Bánkúton már tart a síszezon. (Kerényi felvétele) Nyerészkedés nélkül önfenntartók Kaszálják a bánkúti sípályát Kétóránként zavarták el a vaddisznókat Magalakult a Zempléni Vállalkozók Klubja Pénz van, csak a pályázatok Ez itt nem a Ruhr-vidék Bánkút ma a magyar té­li tömegsport fellegvára, a kilenc sípálya az ország leg- hótartóbb helyein van. A pályák jól kezeltek, nehéz­ségi fokuk kezdőktől a ver­senyzői szintig megfelelő sí- zési lehetőséget biztosít az odaérkezőknek. így nem csoda, hogy egy-egy hétvé­gén tízezer ember is meg­fordul e szép tájon, s volt, hogy negyven percig is kel­lett tavaly sorakozni a sífel­vonónál — tudtam meg a bánkúti sí- és sportcentrum vezetőjétől. Tavassy Viktor­tól. — Itt ritkaság a húsz cen­timéter vastagságú hóréteg, és már tíz centisnél is tud­nak síelni a sísport kedve­lői, ami nem kis és nem ke­vés éjjel-nappali munkánk­ba kerül — mondja. — Elő­ször is fontos a jó rög-, gö­dör- és farönk-mentes talaj, a jó gyep, melynek érdeké­ben nyáron kétszer is ka­szaiunk. A porhó megmun­kálásához, a sípályák kar­óim tartásához segítségünkre vannak a hótaposó gépek, a motoros szánok és természe­tesen a szakiképzett üzemel­tetői gárdánk. így sikerül a tömegigényeknek megfelel­nünk. Volt, hogy éjszakán­ként kétóránként csörgött a vekker, és mentünk elriogat­ni a pályáról a vaddisznó­kat. mivel előzőleg úgy fel­túrták a lesiklót. hogy hely­rehozatala kemény, megfeszí­tett munkánkba került. Da van jó hírem is. Most azon dolgozunk minden erővel, hogy a régi tolókaros felvo­nó helyén még a tél folya­Az utóbbi idők legnép­szerűbb együttesévé vált a Republic. Jelenleg országos turnén vesznek részt, — amelynek keretében novem­ber 16-án, szombaton este mán üzemeljen egy új ko­rongos felvonó. — Ügy tudom önfenn­tartók, s áraik mégis messze alatta vannak az Önökéhez minőségben kö­zelálló sípályákhoz, szál­láshoz képest. Hogy tud­ják ezt megtenni? — Nem könnyen. Négyen vagyunk itt főállásban, plusz egy gondnok. Szinte mi magunk végzünk el min­dent. Emellett még nem ke­vés munkánkba kerül hely­reállítani a megrongált, a Nemzeti Park szabványa szerinti drága tájékoztató táblákat. A kitelepült árusok után tavasszal a hó alól a nejlonzsákok, szemét el­takarítása is ránk marad. Ezért is szeretnénk felügyel­ni őket, s jó lenne elérni, hogy valamennyivel hozzá­járuljanak a fenntartási költségekhez. Ezen nem aka­runk nyerészkedni, de mi tartjuk fenn a kis házunk­tól nem messze lévő mel­lékhelyiségeket is. A bevétel érdekében feldarabolt fa árusításával is „kereske­dünk”, télen sítanfoiyamo- kat, nyáron gyermektáboro­kat szervezünk. A francia utazási iroda révén már visszatérő külföldieket is „túráztatunk”. — Nagyon kevés a tu­ristaszálló a Bükkbrn, a bánkúti most is zárva van. Az Önök kis sportcentru­ma igen közkedvelt. — Nálunk a közös szállás­hely 184 forint, az 1—2—3— 4—5 ágyas szobákban pedig 230 forint személyenként a hat órakor az Encsi Városi Sportcsarnokban lépnek fel. Bemutatják majd a napok­ban megjelent új nagyleme­zük anyagát is. díj. Nyáron sátraink is van­nak. Az épületben nagy konyha, társalgó, hűtő, élel­miszer-tároló kamra, fa és villanytűzhely található. Na­gyobb csoportok üstökben is főzhetnék. Hideg-meleg víz, központi fűtés és egy kis bü­fénk biztosítja még a kultu­rált komfortérzetet. — Az energiaárak eme­lése miatt várható, hogy a felvonókat drágábban ve­hetjük igénybe? — Sajnos igen, de csak öt forinttal. — Ha valakit baleset ér, mennyire gyors a segít­ség? — Van ügyeletes Orvo­sunk, ápolónk, de mi, itt dolgozók is képzettek va­gyunk a gyors elsősegély- nyújtásban. Ezen kívül már helikopter leszállóhelyünk is van. Azon dolgozunk, hogy a Bánkúton kialakított sport- központ télen-nyáron meg­felelő kikapcsolódási lehető­séget biztosítson minden ideérkezőnek, s egyúttal megőrizzük a természet ép­ségét is. Szolgáltatásaink árával nem nyereségre, csu­pán rentábi Irtásra törek­szünk. Elmúltak már azok az idők, amikor ilyen-olyan cí­men lehetett pénzeket „ki­sírni” mindegy milyen kere­tekből. Ha éppen ezen nem volt, akkor módosítottak a pályázaton, s alkalmassá tet­ték egy másik pénzforrás el­nyerésére. Nem volt ettől mentes a műszaki fejiesziés sem, ezen a címen bizony elég sok pénz áramlott ki az államkasszából, miközben épp az állami vállalatok tol­ták háttérbe a műszaki fej­lesztést. Pillanatnyilag a műszaki fejlesztési törvény jó kere­teket ad a kiemelkedő telje­sítmények támogatásához, s valójában a gazda, az Or­szágos Műszaki Fejesztési Bizottság pályázati rendsze­re is megszigorodott. Talán ennek is köszönhető, hogy az eddig beadott 2700 pá­lyázat közül a 2000 elbírált- ból mindössze 500-at tudtak elfogadni. Ugyanakikor el­gondolkodtató, hogy például Borsodból mindössze 56 pá­lyázat érkezett be az OMFB Pályázati Irodájához, mely­nek igazgatója Rudan Fe­renc tegnap Sátoraljaújhe­lyen zempléni vállalkozók­kal találkozva kiemelte, hogy solkan nem ismerik a felté­teleket, s ebből is adódhat­nak félreértések. Különösen érvényes ez a Zemplén térségére, ámbár most már nagy segítséget jelent a Zempléni Regioná­lis Vállalkozásfejlesztési Alapítvány létrehozása, il­letve annak Vállalkozói Központja, amely Sátoralja­újhelyen (Rákóczi u. 3., te­lefon: 22-331) működik. Ter­veik szerint tovább építik a hálózatot, s mint Juhász Ist­ván igazgató elmondta, To­kajban, Szerencsen, Sárospa­takon, Cigándon és Pálhá- zán, valamint Ricsén kíván­nak kirendeltséggel, vagy kis központtal a helyi vál­lalkozók segítségére lenni. A tegnapi találkozó ürü­gyén alakult meg egyébként a Zempléni Vállalkozók Klubja is, amelynek ez a rendezvény ugyan egy kissé akadémikus kezdetét jelen­tette, de a jövőben valóban a helyi gondokkal foglalkoz­nak majd. Visszatérve a műszaki fej­lesztésre. Valójában akkor lehet műszaki fejlesztésről beszélni, ha valamely válla­lat, vagy vállalkozás már működik, s pillanatnyilag a térségben épp az jelenti az alapvető problémát, hogy je­lentős cégek is reménytelen kísérleteket tesznek a mű­ködőképesség megőrzésére, így a műszaki fejlesztéssel nem tudnak foglalkozni. Ördögi kör ez, hisz’ épp ilyen időkben volna szüksé­ges fejleszteni. Tőke, ter­mék és piac kellene. Persze végül is az OMFB nem tud eltekinteni a szempontjaitól, s ez így helyes, hogy tud­niillik csak arra ad pénzt, ami a műszaki fejlesztés tárgykörébe tartozik. Rudan Ferenc a Ruhr-vi- dékkel hozakodott elő, mint „hasonló” térséggel, ahol is a termékszerkezet-váltást si­keresen megvalósították, s Barátok, munkatársak, is­merősök búcsúztatták nyug­díjba vonulása alkalmából dr. Kádár Lászlót, a Buda-, pest Bank Miskolci Igazga­tóságának vezetőjét tegnap délután Miskolcon, a Tech­nika Házában. Dr. Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója kö­szönte meg a nyugdíjba vo­nuló igazgató eddigi munká­ját és kérte, hogy tanácsai­val a jövőben is segítse a bank működését. Dr. Kádár László szakmai munkássága a rekordok könyvébe ülik — jegvezték meg az ünneplők: csaknem negyvenkét eszten­Január elsejével már nem lesznek valutáért árusító üz­letek. Élelmiszert, édességet, italokat, kozmetikumokat és cigarettákat árusítanak majd forintért. Nyár elejétől az országban levő összes bolt­jukban kezdvezményes vá­sárokat rendeztek, s így a 18 millió dollárt érő áru­készlet nagy részét elvitték a vásárlók. Jelenleg az ösz- szes boltban mintegy 3 mil­lió dollár értékű árujuk van. A meglevőket az év vé­géig 20—50 százalékos ked­vezménnyel adják el. A MÁV Utasellátó és Ide­genforgalmi Igazgatóság mű­Csóka Béla kiállítása A II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban rendezik meg Csóka Béla festőművész kiállítását. A megnyitó no­vember 15-én, pénteken dél­után három órakor lesz, kö­szöntőt mond dr. Szádeczki Zoltán, Miskolc Megyei Jogú Város jegyzője. A tárlat no­vember 25-ig tekinthető meg, a közönség a művésszel na­ponta délután kettő és hat óra között találkozhat. ma már javarészt az elekt­ronikai iparban dolgoznak az emberek a korábbi kohá­szat—bányászat fellegvárá­ban. Sokan fanyalogtunk erre, hiszen a Ruhr-vidék egy pillanatig se vált működés- képtelenné. csupán egy ad­dig is kitűnően működő szerkezetet kellett egy má­sikra, vagy éppen magasabb minőségűre átállítani. Ne­künk sajnos az alapoknál kell kezdeni, de az bizo­nyos, hogy miként a hivat­kozott példánál is legalább 300 technológiai centrum működött az átalakítást se­gítendő, valószínűleg folytat­ni kell a Zempléni Vállal­kozói Központ kiépítését. Mert a szemléletváltástól kezdve a pályázati pénzek felkutatásáig nagyon sokat segíthetnek a vállalkozóknak a térség átalakításában. (karosi) dót töltött a bankszakmában s ennek zömét vezetőként. Az elmúlt időszakban há­romszor festették át a cég­táblát,, a volt Beruházásiból Állami Fejlesztési, majd Bu7, dapest Bank lett. A nyug­díjba vonuló dr. Kádár László valamennyi bankot sikerrel eredményesen igaz­gatta. A nyugdíjasbúcsún jelen­tették be, hogy az új igaz­gató dr. Miklón Imre. ö ígéretet tett, hogy elődje példájára vezeti majd a Bu­dapest Bank Rt. legnagyobb vidéki igazgatóságát. ködteti az Utastourist-bolto- kat. Az év végéig árusítanak valutáért. A közeljövőben kurrens kozmetikumokat és márkás italokat esetenként féláron adnak. Az üzleteik hasznosítására több elkép­zelés felmerült: hagyomá­nyos — élelmiszer-, édesség-, ital- — boltokként működ­tetnék azokat. Később az országban levő boltjaikat üz­letlánccá kapcsolják össze. Horváth Aladár, a Prali- phe SZDSZ képviselője no­vember 15-én 11 és 13 óra között fogadóórát tart Mis­kolcon, a Tanácsház tér 1. szám alatt, az „A” épület, 114-es szobában. Ugyanezen £ napon Mikó'. ázán 16 órá­tól a polgármesteri hivatal­ban a Jóléti Szolgálat Ala­pítványról folytatnak esz­mecserét a képviselő rész­vételével. Balázsi Tibor az 1. számú választókerület országgyűlé­si képviselője folyó hó ló­én, pénteken du. 2—4 óra között fogadóórát tart a Felsőzsolcai Polgármesteri Hivatalban, melyre minden érdeklődőt tisztelettel vár. Utazzon a Fáraóval! Minden pénteken: Szabadka. Kéthetente, hétfőn, Kassa, Bécs. Minden kedden: Nagyvárad. November 25-én újra Lipcse-Drezda. December 16-án: Tarvisio-Trieszt. JELENTKEZÉS: VÖRÖSMARTY U. 44. 1/3. TELEFON: 43-318 Drenkó Éva A pedagógusok szakszervezete november 22-én, a hazai közoktatás nemzeti ügye érdekében a magyar közoktatás napját hirdeti meg, a közoktatásunk helyzetének, gondjai­nak bemutatása, a válság felszámolásához szükséges orszá­gos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kiala­kítása céljából. Erre a napra városi szintű fórumot terve­zünk. | Legyen ez a nap minden nevelési-oktatási intézmény nyílt napja, a szülők, pedagógusok, gyerekek, az oktatás irányí­tói, intézmények fenntartói, munkáltatók és munkavállalók szervezetei, valamint a szakmai intézetek közös napja az ok­tatás érdekében, mindezzel hozzájárulva a megfelelő or­szágos és helyi döntések megszületéséhez, a tudás, a nevelő­oktató munka színvonalának emeléséhez. Nemcsak szakszervezetünk álláspontja, hogy az 1992-es költségvetési irányelvekből hiányzik a prioritásokra vonat­kozó politikai döntés, hanem az Országgyűlés oktatási albi­zottságának összegzett véleménye is, melyben a bizottság is elismeri, hogy szükséges a dologi automatizmusra fordítható összeg emelése, és nem lehet azt 15—20% alatt elfogadni. A pedagógus szakszervezet egységes álláspontja az, hogy az oktatás alapvető és közérdekű fontosságú szolgáltatás, felelőssége az államot terheli, amely megfelelő intézmény- hálózatot, ingyenes oktatást és a rászorulóknak anyagi tá­mogatást kell hogy biztosítson. Véleményünk, hogy az oktatáspolitika kialakításában a célok és feladatok pontos meghatározása érdekében szoros együttműködésre van szükség az oktatás irányítói, az intéz­ményfenntartók, pedagógusok, szülők, munkáltatók, munka- vállalók szervezetei között. Csak így lehet a tanulóifjúság zavartalan társadalmi beilleszkedését biztosítani. Ez az egész nemzetünk érdeke. A pedagógusok szakszervezete Miskolc városi szervezetei nevében: Kovácsné Pogány Lenke Élt. isk. titkár A Republic Encsert Dr. Kádár László nyugdíjba vonult A Budapest Bank élén dr. Miklós Imre f aluíásbolíok alkonya II map közoktatás napja

Next

/
Thumbnails
Contents