Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-12 / 263. szám

* Nekik mindegy, hogy mi, felnőttek mit találunk ki, csak legyen jóízű, bőséges ebéd... (Bujdos Tibor felvétele) Mi kerül a tányérba? (2.) Gazdát cserélő isholai konyhák • Hátba az önkormányzatnak jobban megy ras árak, alacsony norma if Fekete bárányok MM nyomtatásban Magi Mióta a „168 órában” a Magyarországon létező gyer- mekéhezésrő) hallottunk, so­kakat foglalkoztat ez a té­ma. Annak néztünk utána, mi a helyzet a gyermekét­keztetésben Miskolcon. Ki­derült: egyelőre nincs ér­demleges létszám-lemorzso­lódás, ami elsősorban annak tudható be, hogy az önkor­mányzat sokat költ az étkez­tetés támogatására, ponto­sabban a rászoruló családok megsegítésére. Mindez per­sze nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, akiknek ma itt ebben a városban ko­moly gondot jelent a min­dennapi betevő falat előte­remtése ... • LEJÁR A SZERZŐDÉS Elbeszélgettünk a miskolci önkormányzat gyermekét­keztetéssel foglalkozó illeté­keseivel. Mint elmondták: az iskolákban dolgozókra há­rul az a rendkívül felelős­ségteljes feladat, hogy fel­fedezzék azokat a gyereke­ket is, akinél csak a háttér­ben húzódnak meg a ko­moly anyagi gondok. Nem olyan egyszerű ügy ez, hi­szen sok esetben maguk a szülők nem törődnek annyi­ra a gyerekükkel, hogy ki- töltsék a kérvényt, s besze­rezzék a jövedelemigazolást Bkkor az iskola a szükséges iratok hiányában is kéri a gyerek támogatását — ezt meg is szokták adni. Ugyancsak előfordul, hogy a család hirtelen kerül igen nehéz helyzetbe, s bár lát­szólag felette van a jövede­lemhatárnak, mégis megér­demli a támogatást. Summa summárum: egy újabb olyan feladatot végeznek el a pe­dagógusok,1' '-emi létfontossá­gú, a valódi szociális gon­doskodást jelenti, s ezért nemcsak külön pénz, de sokszor köszönet sem na­gyon jár. A gyermekétkeztetés hely­zete a jövőben Miskolcon alapvetően megváltozik: az iskolai konyhákat ugyanis eddig a vendéglátóipar üze­meltette, de a februárban lejáró szerződést nem kíván­ja megújítani az önkor­mányzat. Az önkormányzat tehát maga gazdálkodhat maid, s ha olcsóbban tudja ellátni a feladatot, mint a A magyar irodalom egri büszkesége 4 literátor ügyvéd EGER VÁROSÁHOZ, SZÜLETÉSEM HELYÉHEZ Csendes Eger, boldog magyarok helye, életet adtál, Hálaadásom ezért mint fizetem le neked? A haza szent nyelvén, anyatejjel melyre tanitál, Font versben buzgón egy nefelejcset adok. vendéglátósok, a különböze- tet visszaforgathatja a gyer­mekétkeztetésbe, kamatoz­tathatja a gyerekek javára. • MŰVÉSZET FŐZNI Vannak szakemberek, akik szerint ez a változás inkább csak azt jelenti majd, hogy jobbat, ízletesebbet, többet tudnak esetleg adni ebédre, uzsonnára az iskolai étter­mekben, s nem azt, hogy pénzt sikerülne megtakaríta­ni. A norma igen szűkös: 42 forint 50 fillérből kell‘kijön­nie egy uzsonnának, egy tíz­órainak és egy. ebédnek is, — a mai árak mellett. Iga­zán nem élcelődésnek szán­juk, hogy most virrad fel azon szákáosművészéknek, akiknek abban áll a tudá­suk, hogy szinte a semmiből tudnak ebédet főzni... Mindenesetre az az illúzió, miszerint itt belátható időn belül jól gépesített, tömeges, félkész- vagy készétel-terme­lésre alapozott gyermekét­keztetés lesz, szertefoszlott. Inkább annak van ma esé­lye, hogy ügyesen, a mai piaci helyzet lehetőségeit ki­használva olcsón kell vásá­rolni, s amit lehet, kézzel megcsináltatni, azaz: ügye­sen kell gazdálkodni, mint hajdanán a nehéz években anyáink, nagyanyáink. 1440 Hírzárlat után, bölcsészfórum (Vége) (kiss) 1440, mert ennyien van­nak. Mert ennyien vannak a bizonytalanságban is. „Ta­nulni, tehát szellemileg gya­rapodni jöttünk ide, nagy re­ményekre feljogosító ígére­tekre alapozva, mára azon­ban mindenki számára vi­lágossá kellett hogy váljon, hogy e megalapozatlan ter­vek bizonytalanságánál csak a kiszolgáltatottságunk na­gyobb” — írja Jeney Attila, az 1440 című bölcsészfórum beköszöntő számában. Mint ismeretes, a helyi bölcsészképzés megszervezé­sére jött létre a miskolci Bölcsész Egyesület. A mai napig nem sikerült e jó­szándékú kezdeményezést révbe juttatni. Bizonytalan a vállalkozás sorsa, s bi­zonytalan benne az egyesü­leti oktatásban részt vevő hallgatóké is. A legelső kur­zusok diákjai most már kéz­zelfogható közelségbe kerül­tek ahhoz, hogy befejezzék tanulmányaikat. Ám a je­lenlegi kilátások szerin t leg­feljebb arra lehet remé­nyük. hogy egy olyan pa­pírt kapnak a kezükbe, ame­lyik tanúsítja: az egyesületi oktatással voltak elfoglalva az elmúlt években. Vajon mit mond majd annak a fiatalembernek egy középis­kola igazgatója, aki ilyen ok­mánnyal jelentkezik nála, hogy tanítani szeretné mind­azt, amit eddig tanult? Ha nem is nevet az illető ké­pébe, állást valószínűleg ak­kor sem ad neki. Mindezt igen húsba vágó problémaként élik meg a Bölcsész Egyesület hallgatói, akik fizetnék, hogy tanul­hassanak. Ehhez képest még­iscsak különös, hogy az egyesület vezetése úgy akar­ja kezelni az egész helyze­tet, mintha ahhoz a diákok­nak semmi közük sem vol­na. Nem ismeri el a demok­ratikusain megválasztott hall­gatói képviselőket sem, aki­ket fenyegetésekkel próbál kordában tartani. A hallgatók szószólói azonban nem ad­ják fel. Mivel úgy érzik, hogy az egyesület vezetése által alkalmazott, majd’két­éves hírzárlat nem tette le­hetővé a diákoknak, hogy tisztában legyenek a Miskol­ci Bölcsészegyetem néven emlegetett intézmény kusza dolgaival, ezért megteremtet­ték a maguk fórumát. Ki­adták az 1440 című lapot, amelvben rendszeresen sze­retnék közölni az egyesület­tel kaDosolatos információ­kat, ténveket, adatokat, vé­leményeket, s nem riadnak meg attól sem, ha valaki más véleményen lesz, mint az övék: vállalják a vitát. Az 1440-ben —, amelyet a hallgatók terjesztenek az ok­tatás helyszínein, s amelyik önfenntartó vállalkozás — a beköszöntőn kívül Fekete bárányok az éterben cím­mel közük azt a beszélge­tést, amely a RádióMa egyik októberi adásában hangzott el. s amelyben három szak­képviselő: R acsmány Mi­hály, Jakubecz András és Gáspár László beszélt az egyesület ügyeiről. Interjú olvasható dr. Várnai And­rással, akit az MBE vezeté­se vitathatatlan szakértelme ellenére távolított el az ok­tatói testületből. Érdemes megemlíteni még A szivacs­vásárlástól a szélmalomhar­cig című írást, valamint azt az elemzést, amelyet a hall­gatói képviselők véleménye­ként közölnek az egyesület által kidolgozott egyetemi „alkotmányról”. Az 1440 első számában nem olvashatnak az érdek­lődők egy viszonylag új in­formációt, mert ezt csupán az elmúlt hét utolsó nap­jaiban erősítette meg Mang Béla, a Miskolci Egyetem főtitkára. Elmondta, hogy tárgyalnak a Bölcsész Egye­sület vezetése által delegált küldöttséggel az esetleges közös universi tas létrehozá­sáról. Az egyesület delegá­cióját prof. dr. Szabó Árpád vezeti, akit ők úgy ismer­nek, mint az egyesület rek­torát. Legalábbis így mutat­ta be őt dr. Gyárfás Ágnes, az MBE elnökasszonya a megbeszéléseket kérő leve­lében. A diákok viszont úgy ismerik Szabó professzort, mint rektorjelöltet. De ne akadjunk fenn ezen az „ap­róságon”. Sokkal lényege­sebb, hogy Mang Béla meg­erősítette lapunknak azt az értesülését, ami szerint Sza­bó úr azzal nyitotta a közös universitas lehetőségét is felvető tárgyalást a miskol­ci (állami) egyetemen, hogy ’56-ban megfogadta: soha az életben nem tanít többé ál­lami egyetemen. Talán nem 'tévedünk nagyot, ha felté­telezzük: a sorsukért aggódó egyesületi hallgatók nem mennek el szó nélkül emel­lett, s reagálnak majd rá az 1440 következő számában. (bujdos) „Jó híremre jól vigyázok” — írja a költő ama korban, melyben „aki szegény, az a legszegényebb”. Mert hát mi­je van a szegénynek, mint a becsülete, a jó híre. Mindezt azért hozom szó­ba. mert akaratlanul is tu­dunk sebet ejteni, illetve bi­zonyos félreérthetőség foly­tán egy ember rossz hírét kelteni. Idézem azt a bizonyos Déli Hírlap-beli cikkrészle­tet: „A rendelkezésre álló adatok szerint tavalv és idén év elején Tóth Zoltán és társai személygépkocsikat vettek át műszaki vizsgázta­tás szempontjából hat-, il­letve tízezer forint kíséreté­ben azzal, hogy a járműve­ken az esetleges hibákat ki­javítják, a gépkocsikat mű­szaki vizsgára felkészítik, illetve le is vizsgáztatják azokat. Vitkovics Mihály, a fenti versike szerzője Egerben született, és huszonöt éves koráig élt a városban, ősei Hercegovinából jöttek Ma­gyarországra. Egyik dédapja a törököktől visszafoglal; eg­ri várban volt várkapitány. Vitkovics Mihály szerb anyanyelve mellett a ma­gyart is kiválóan elsajátí­totta. tgy megszerette az Egerben és a város környé­kén hallott népdalokat. Jo­gi tanulmányai után ügyvéd lett. Történeti érdekesség, hogy Deák Ferenc is nála ügyvédbojtárkodott. A ma­gyar irodalom mindennél jobban érdekelte. Nemcsak | mint író-költő vett részt benne, de sokat fáradozott a magyar könyvek terjesztése és kiadása érdekében is. Egy irodalomtörténeti ér­dekesség felfedezése is a költőhöz fűződik: ő bukkant rá Egerben egy 1525-ben íródott becses magyar nyelv­emlékünkre, melyet azóta Vitkovics-kócexként emle­getnek. Vitkovics Mihálj szülővárosa mellett tanítóit is mindvégig nagyon tisztelte és szerette. Nemcsak állandó kapcsolatot tartott velük, de verseiben is megemlékezett róluk. Íme egy négysorosa, melyet magyartanárához irt: Czpizel Endre nem tart vészétytőt A magzatok és a sugárzás T. IVANSZKY ANTAL ŰRHÖZ, EGERBEN a MAGYAR NYELV TANÍTÓJÁHOZ > Írni. beszélni tanítsz magyarul, 16 földim, Ivánszky! E hivatal pora közt a hajad őszbe borult. Mit vársz mindezekért, hanem azt a régi jutalmat. Hogy majd hálaadón emleget a maradék. Uosvai Ferenc A sugárzás Csernobilban i megölt 32 embert, Európá­ban viszont 45 ezret! Ennyi indokolatlan terhességmeg­szakítás történt ugyanis ki­fejezetten azért, mert hogy a terhes kismamák féltek a sugárzás miatt rendellenes­séggel világra jövő gyerme­kek megszületésétől. Az em­beri tudatlanság tehát eny- nyivel veszélyesebb, mint a sugárzás — mondta dr. Czei- zel Endre orvos-genetikus azon a konferencián, ame­lyet .Kérdőjelek a paksi atomerőmű kapcsán címmel rendeztek. A genetikusok régóta vé­geznek megfigyeléseket, kí­sérleteket a sugárzások ge­netikai hatását illetően, számtalan egzakt tény, ösz- szefüggés vált ismertté és nyert bizonyítást ezen a te­rületen. A terhesség 8—16 hete között a legérzékenyebb a magzat az őt ért sugár­zással szemben, s a tudósok világszerte a legkisebb ki­mutatható hatás alsó hatá­raként a 100 mSv (milliSie- vert) sugárterhelést jelölik meg. Ezzel szemben Cserno­bil következtében ennek ez­redrésze, vagyis 0,1 mSv ter­helés érte a magyar lakossá­got, amely ilyen ártalmat nvilván nem okozhat. S va­lóban, a Magyarországon is elvégzett sokféle vizsgálat, statisztikai elemzés eredmé­nye az volt, hogy a születé­si rendellenességek számá­ban semmiféle növekedés nem mutatható ki Csernobil után. A paksi atomerőmű által okozott lakossági sugárterhe­lés a legérzékenyebb műsze­rekkel sem mérhető, csak számítógépes modellezéssel a kibocsátásokból számítha­tó ki: ez évente 0,0001 mSv. A számok összehasonlításá­val egyértelművé válik, hogy az erőmű működése semmi­féle genetikai ártalmat nem okozhat. A dr. Czeizel Endre által vezetett intézetet sokan a sugárzási ártalomtól félve keresik fel. Ennek oka, hogy eleve kedvezőtlenül indult az atomtechnika társadalmi megítélése, sok rossz tapadt hozzá, kezdve az atombom­bától egészen az atomerő- művi balesetekig. Az emberi természetből fakad továbbá, hogy jobban félünk az olyan veszélytől, amely nem látha­tó. tapintható, érezhető. Sajnos még az orvosok jó része sem igazán érti a ha­tásokat, összefüggéseket, s gyakran tanácsolnak indoko­latlanul abortuszt. Az ígért vizsgáztatás azonban elmaradt, Tóth az '•olcsóbb* megoldást válasz­totta. Budapesti ismerősével belehámisitiatta a műszaki érvényesség idejét, és a ke­letkezett hasznon megosztoz­tak.” Hát ennyi a Szálak a fő­városba vezetnek című cikk­ből. Illetve az olvasók egy része tovább fűzte a szála­kat, egészen Nyékládházáig. ott is a Harangi Zoltán ve­zette gmk.-ba, annak is egy szerelőjéhez, Tóth Zoltán­hoz. Feltételezvén, hogy ő az a Tóth Zoltán, aki. De nem ő az, bár a kitűnő szerelő nagy kuncsaftkörrel rendel­kezik. maga is felkészít ko­csikat, s vizsgáztat. Valójá­ban tehát elképzelhető len­ne. hogy esetleg, netán, mi­ként a cukkolok terjesztik, hogy persze, persze, tudjuk mi. csak névazonosság, de bizony ez az igazság... Már mint hogy sajnálatos névazonosságról van szó. Se­gítendő a nyékládházi Tóth Zoltán helyzetén, ünnepélye­sen ú.ifent kijelentjük, hogy az a Tóth Zoltán nem az a Tóth. Remélve persze hogy jó hírére jól vigyáz, mint minden mesterember, mert névazonosság ide. névazonos­ság oda, végül is a munká­ja révén tartja meg becsü­letét az ember. (karosi) Közlemények Miskolctapolca, Martos F. u. 1. sz. alatti élelmiszerbolt, ki­bővített áruválasztékkal és nyit­va tartással várja kedves vásár­lóit. 2-es buszvégállomásnál. Va­sárnap is nyitva! A Zeolitbolt rendkívüli árenged­ménnyel várja kedves vásárlóit. Bálás ruhák, szabadidőruhák, kozmetikumok. Miskolc, Bocs­kai u. 36. Népkerti salakmotor- pálya mögött. A SAGHMA Utazási Iroda ajánlata: Trieszt—Velence—Bécs: november 14—16-ig, 2400 -f 10 DM. 2 nap Kolozsváron! Elhe­lyezés I. o. szállodában, ellá­tással, idegenvezetéssel, novem­ber 18—19-ig, 1790 Ft. Hívjon bennünket, vagy nézzen be hoa- zánk! Széchenyi u. 29. sz. T#» lefon: 46/43-938. I iVem Nyékládházára vezetnek a szálak Ti Zoltán nem az a Tol... A mesterembert munkája dicséri

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents