Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-11 / 262. szám

A Magyar Köztársaság kormányának tagjai sajtótájékoztatón számoltak be a regioná­lis kormányzati fórumon történtekről. (Kerényi László felvétele) Kormány fórum Miskolcon Nem lettünk válságrégió Bajaink forrása a múltban gyökerezik Azzal, hogy eljöttünk ide, is­mét kifejezésre kívántuk juttat­ni, hogy törődünk ezzel a tér­séggel, hogy a gondját visel­jük. Ezt Antall József mondta azon a szombati sajtótájékozta­tón, amelyet a Miskolcon meg­rendezett regionális kormány­fórum után tartottak. A minisz­terelnök a látogatás céljaként elsősorban a tájékozódást, nem pedig a csodatételt jelölte meg, de később arról is szólt, hogy a kabinet eddig is segítette ezt a nehéz sorsú térséget, s ezután is ez a szándéka. A régió bajainak forrása egy másfél évtizede tartó elhibázott iparpolitika kö­vetkezménye. a kistelepülé­sek tönkretétele, egy telje­sen rossz gazdasági straté­gia. A gondokat csak súlyos­bítja, hogy földrajzi okokból és a termelés struktúrájából. következően a szovjet biro­dalmi piac, a KGST-piac részeként alakult itt a gaz­dasági élet. Amikor pedig ez a piac megszűnt, illetve be­szűkült. kritikus állapotba került a térség. A kormány­fő okfejtése szerint ebből a tényből kell kiindulni. Tűz- oltó-jellegű, rövid távú prog­ramot ígért egyfelől a prob­lémák kezelésére. illetve másfelől arról beszélt, hogy a kormányprogram egészé­hez igazodó, sőt azon túl­mutató irányvonallal azt kí­vánják kidolgozni, hogyan történjen az ipari szerkezet átalakítása, miként alakul­jon a kistelepülések sorsa, hogyan kezeljék az ugaron hagyott mezőgazdaságot, mit tegyenek a nagv történelmi borvidékek továbbfejlesztése érdekében. • „KIEMELTEN KEZELT TÉRSÉG" — Különlegesen támogat­juk és kiemelten kezeljük ezt a térséget, s a mostani látogatás eredményeként a jövőben is ezt tesszük majd — hangsúlyozta a miniszter- elnök. Mondandójának a múltra vonatkozó részét az zal indokolta, hogy 19 mil­liárd forintot kapott a költ­ségvetésből Borsod-Abaúj- Zemplén, 7,4 milliárdot He­ves. Ehhez járul a Phare- program részeként, valamint a kis- és középvállalatokat fejlesztő iroda révén kapott támogatás. A kritikus hely­zet kezelésében együtt kell működni a kormányzatnak az önkormányzatokkal a munkavállalók képviselőivei. s pontosan tudni kell azt is. hogy a felmerülő gondok közül mi az, ami már a kor­mány hatáskörén kívül esik — jelentette ki Antall Jó­zsef, aki arra is rámutatott: a régiónak nemcsak a hatá­ron túli területekkel, ha­nem a szomszédos régiókkal is ki kell alakítania a kap­csolatokat A kormányfő annak a — re­gionális fórumon mások által Is hangoztatott — véleménynek is hangot adott, hogy bár van­nak itt válságos helyzetű üze­mek, válságban lévő területek, ennek ellenére sem kellene ar­ról beszélni, hogy ez egy vál­ságrégió, hiszen ez az egész régióra nem mondható. S alig­ha tenné vonzóvá a térséget azok számára, akik itt kíván­nák befektetni a tőkéjüket, ha azt hallanák, hogy ez egy le­robbant terület, ahol tragikus a közbiztonság, az infrastruk­túra helyzete. Ez nem azt je­lenti, hogy hazudni kell; meg kell mondani az igazat arról, hogy mi van itt. De nem lehet túldramatizálni a helyzetet, mert ha súlyosabbnak festjük le ami itt van, azzal tönkre- tehetjük a térséget. Ezzel kap­csolatban a következőket je­gyezte meg: — Szeretném, ha a válto­zások időszakát nem úgy ér­telmeznék azok, akik a ko­rábbi rendszert kiszolgálták, annak képviselői voltak, hogy most "válságról, válság­övezetről beszélnek,.. Mint­ha ehhez nekik az égvilá­gon semmi közük nem lett volna! Mintha az új kor­szak követné el a hibákat, s ők most megmentik a tér­séget a mi baklövéseinktől. • NEM LESZ KÉZI- VEZÉRLÉS Antall Józse" kérdésre vá­laszolva megjegyezte: elkép­zelhetetlen. hogy kézivezér­léssel próbálja meg kezelni a helyzetet a megyében a kormány. Elmondta: bajor szakemberek vizsgálják majd ■térségünket. A miniszterel­nök köszönetét mondott dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízottnak a regionális kormányfórum színvonalas előkészítéséért. Segíts magadon, az Isten Is megsegít — ez a kormányzati filozófia a térségre. Ezt már Bőd Péter Ákos ipari és keres- kedelmi miniszter szögezte le, aki szerint országrészünk keres­kedelmi híd lehet a gyorsan fejlődő nyugati integráció és a tőlünk keletebbre eső régiók között. Mint mondta: a regioná­lis kormányfórumon felmerült egy fejlesztési társaság, regio­nális bank létrehozásának gon­dolata, a bor, szőlő probléma, aminek a kezelésére az illeté­kes tárca vezetője elégségesnek mondta az eddigi intézkedése­ket. Szóba került az erdősítés, ami a munkanélküliség elleni küzdelem egyik eszköze lesz. Újraindítás előtt áll az ózdi ko­hászat egy része, de már most fel kell készülni a kohászat utáni időkre. Folytatódhat az M3-as út építése, koncesszióban, 1993-tól. Három éven belül meg­duplázódhat a száz főre jutó telefonállomások száma. Komoly munkálatok folynak a regioná­lis válságkezelés eszközeinek kidolgozásáról, egyeztetett kor- mányvélemény lát napvilágot erről hamarosan — mondta a miniszter. Dr. Surján László azt emelte ki, hogy támogatja: francia hitellel induljon meg a miskolci városi kór­ház rekonstrukciója. Dr. Gyulai Gábor címzetes ál­lamtitkár, köztársasági meg­bízott bejelentette: azokat az ügyeket, amelyek döntéselő­készítő szakaszban vannak, illetve amelyekben eljutot­tak a döntésig, egy 5 olda­las anyagban összegezték, ezekről folyamatosan tájé­koztatják a közvéleményt. (bujdos) Mi kerül a tányérba? (1.) 4 gyerekek ebédje • Miit lók támogatásra • Jobb a helyzet mint Pesten Megdöbbenést, sokakban szégyenérzetet keltett az a riport, ami nemrég hangzott el a 168 óra műsorában, és a gyermekéhezésről szólt. Vannak ugyanis gyerekek ma Magyarországon, akik a szó szoros értelmében éheznek — s vannak, akiknek jut enni, de meglehetősen egyhangú koszt. Nem azzal a propagan- disztikus céllal kerestük fel a riport után — amely egyébként a fővárosban ké­szült — a miskolci önkor­mányzatot, hogy azt mond­juk: itt bezzeg másként mennek a dolgok... Hanem azért, mert úgy gondoljuk: a szegénység, és annak min­den következménye, így a gyermekéhezés ellen akkor lehet leghatékonyabban ten­ni, ha mindenki a saját por­táján 'teszi a dolgát. • NÉGY HELYETT NYOLC A másilk ok pedig az: sze­rettük volna a tényékkel megismertetni a városlakó­kat, hiszen bár a statisztika sokat el is 'takarhat, de azért mégis nyújt fogódzót. Miskolcon az elmúlt há­rom év statisztikája azt mu­tatja, hogy mindössze 0,5 százalékkal csökkent napja­inkig a .napközis gyerekek száma. (Vizsgálódásainkat az általános iskolákra és az óvodákra korlátoztuk.) A napközisség azt jelenti, hogy vagy háromszor esziik a gyerek egy nap, vagy leg­alább ebédel. Az is lehetsé­ges ugyanakkor, hogy vala­ki csak ebédel, de nem nap­közis. Miskolcon az általá­nos iskolában étkező gyere­kek létszáma is alig csök­kent. az összes áitalánbé is­kolás — több mint húszezer gyerek :— 57,7 százaléka ét­kezde az idén az iskolában. Tavaly azonban 60,3 száza­lék volt az arány. Vajon mi lehet az oíka an­nak, hogy a megélhetési kö- rüiményék romlása ellenére mégsem csökkent drasztiku­san az étkezést igénybe ve­vő gyerekek száma? (Csak mellesleg: ma egy három­szori étkezés az iskolában teljes áron 42 forint 50 fil­lérbe kerül.) Az örikormányza't illetéke­sei szerint ennék elsősorban az az oka, hogy a miskolci önikormányzat jelentős össze­geket költ a nehéz helyzetbe kerülő családok támogatá­sára a gyermekétkeztetésben is. Az idén az első fél év­ben négymillió, a második fél évben azaz most ősszel nyolcmillió forint jutott er­re a célra. Tehát az összeg megduplázódott, megpróbál­ták követni valóban az életkörülmények romlását. (Nem is duplázásról van itt szó, ugyanis még a négymil­lió hat hónapra jutott, ad­dig a nyolc, négyre ...) • VAN, AKI INGYEN A támogatásnak köszönhe­tően 3255 miskolci általános iskolás szülei nem fizetik meg a teljes térítési díjat az étkezésért. Majd’ ezren tel­jesen ingyen ebédelnek. Óvodákban több mint hét­száz a kedvezményezettek száma, s majd’ kétszázan esznek ingyen. A támogatást bármikor le­het kérni, minden hónapban elküldik az iskolákból az új kérelmeket. Sajnos a nö­velt összeg ellenére sem jut­hat mindenkinek. A kérel­meket rangsorolják, és igye­keznek a valóban legrászo- rulóbbaknak juttatni a pénz­ből. Ma úgy látják az önkor­mányzatnál, hogy a nyolc­millió forint épp, hogy elég lesz az idén. Novemberben alaposan megugrott a kérel­mezők száma, s nem tudni mit hoz még az év vége. Kapnak szívszorító levele­ket, kéréseket, s az is so­kat mond, hogy van olyan miskolci iskola, ahol majd’ nyolcvan gyereknek adták meg eddig az ingyenes ét­kezés lehetőségét. (Folytatjuk) A megyei önkormányzat hozzájárulására várnak Veszélyben a kórházi gyógyszertár? Országosan Is egyedülálló kezdeményezésnek számított idén májusban a megyei kórház közforgalmú gyógy­szertári részlegének a meg­nyitása, amely az elbocsátott betegeken túl az ambulanci- ás rendelésen megjelenő, il­letve a kórházi dolgozók gyógyszerigényét is kielégí­ti. A közgyógyszertár meg­nyitásához a szükséges szak­mai és társadalombiztosítá­si engedélyeket megszerez­ték, így a Társadalombizto­sítási Főigazgatósággal ta­valy decemberben megköt­hették a szerződést, ami azért volt szükséges, mert ők támogatták a patika mű­ködését. Menet közben azon­ban kiderült, hogy a szerző­désben bizonyos joghézagok vannak, ezért a társadalom- biztosítás október 31-vel fel­bontotta szerződésüket, s ra­gaszkodik hozzá, hogy az új szerződést, egy jogi személy kösse meg vele. A gyógy­szertár élére kinevezett jogi személy tehát megköthetné a A gépkocsik átlagosan tíz évi használat után kerülnek a roncstelepre — legalábbis a nyugati országokban. Né­metországban például az idén mintegy két és fél mil­lió kocsi végzi így. A roncskocsikat óriási présekkel tömörítik, a kocsik háromnegyed része fém, és ócskavasként kohókban fel­használható. A többi, eddig nem hasznosított maradék — évente mintegy 400 ezer touna üveg-, műanyag- és gumihulladék —, aminek az elhelyezése a hulladékhegye­ken egyre nagyobb gondot okoz. Nemosak óriási meny- nyisége miatt, hanem azért is, mert a műanyagok jóré­j|c A kiszolgált gépkocsiból az újra felhasználható alkatrészek percek alatt kiszerelhetők. sze természetes körülmények között gyakorlatilag nem bomlik le, és sok mérgező anyagot tartalmaz. Most Németországban olyan törvényi szabályozás bevezetését tervezik, amely szerint az összezúzott gépko­csikból keletkező hulladék mennyiségét már a gyártók­nak korlátozniuk keli. Ezért a gépkocsiipar mérnökeinek tipizálniuk kell a felhasz­nált műanyag alkatrészeket, és lehetőleg újra hasznosít­ható típusokat kell alkal­mazniuk. A szétszereléshez a nagy német gépkocsigyárak külön bontóüzemdk hálóza­tának kiépítését tervezik, ahol a gépkocsikból majd kiszerelik az újra felhasz­nálható műanyag alkatrésze­ket. szerződést a társadalomba tosítással. A kórház jelenleg a me gyed önkormányzathoz tartó zó intézmény, ezért a megy hozzájárulása szükséges : kinevezéshez. A tervezete már benyújtották az önkor tnányzatnak, ám azt a vá laszti kapták; hogy csak ; decemberi közgyűlésen tűzi! napirendre a témát. Addf tehát az új szerződést meg kötni nem tudják, s enélkü (s így támogatás nélkül működik a gyógyszertár. Veszélybe került így i közforgalmú gyógyszertá működése, ám a forgalmú! azt bizonyítja, hogy szüksé; van rá. Az itt dolgozi gyógyszerészek az összes or vos terápiás szokását isme rik, s ennek ismeretébe] olyan gyógyszerekkel is ren delkeznek. ami a városbai csak egy-két patikában kap ható, megkímélik tehát i beteget a felesleges utána járástól. Országos hiánveik kék esetében rögtön kapcso latba tudnak lépni az orvos sál, időt és energiát takarít va meg ezzel a betegnek Szükség lenne tehát a me gyei önkormányzat gyor: döntésére. T. N. E. Szocialisták jogtanácsadása _ A Magyar Szocialista Pá értesíti a lakosságot, hoj ma 17 és 19 óra között, Korvin Ottó utca 9. szá alatti irodájában ingyen jogi és adótanácsadás lesz. tán a Rónai A szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Köz­pontjában ma délután 4 óra­kor lesz a megnyitója a di­ósgyőri képzőművész stúdió kiállításának. A művészek: Kletz László, Fekete Mária, K. Juhász Ilona, S. Marján Ida, Szűcs László és M. Joós Zsuzsa kiállítása no­vember 24-ig lesz nyitva naponta 14—18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents