Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-08 / 260. szám
Kereskedni tudni kell Nyolc ember, nyolcmilliárd dollár A* észak-magyarországi régióból, Hevesből, Borsodból meghívott vállalkozók „szorították ki” egy napra a miskolci megyeháza dísztermének (bársony) széksoraiból a közgyűlés tagjait: kül- kereskedni tanultak ez alatt a rövid idő alatt hazánk nyolc országban dolgozó kereskedelmi főtanácsosaitól. Nyilvánvalóan nem lehet ennyi idő alatt megtanulni külkereskedni, de minit azt Gombocz Zoltán helyettes államtitkár, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Ügynökségének vezetője bevezetőjében elmondta: a „Minisztérium a vállalkozó- kárt” rendezvény előadói a magyar export 80 százalékát képviselik, tudásuk, tapasztalataik mögött évi 8 milliárd dolláros piac áll. • GYAKORLÓPÁLYA A SZOMSZÉDBAN Ausztria nemcsak karnyújtásnyira van tőlünk, de (kezdő vállalkozóknak különösen fontos) alkalmas gyakorlópálya is: így jellemezte közvetlen nyugati szomszédunkat dr. Melega Tibor főtanácsos. Ráadásul az osztrákok már „értenek hozzánk” egy kiesőt, főként Ausztria keleti tartományaiban. Ugyancsak kellemes rokonvonás, hogy náluk is nagyon sok a kis- és középvállalkozás (eltérően a legtöbb nyugati országtól), könnyebb megtalálni a közös hangot az azonos' nagyságrendű cégek között. Speciálisak a kiállításaik és vásáraik is: eltérően a nyugatitól, és hasonlóan a magyar gyakorlathoz, ezek többnyire fogyasztói vásárok, azaz vásárolni is lehet a helyszínen. Ez pedig a legolcsóbb piackutatási módszer: a vállalkozó elviszi a portékáját, ami — minőségi és árszempontból — azonnal megmérettetik. Kozma Miklós főtanácsos a legnagyobb partnerünket, Németországot mutatta be dióhéjban külkereskedői szemszögből. örvendetes, hogy javul a magyar részvétel ezen a hatalmas piacon, mennyiségi, sőt strukturális szempontból ic. Itt is (sajnos még nem elég sok) felfedezhetők rokonvonások az adatok szerint a német gazdaság motorját is a kis- és középvállalkozások alkotják. Erre a piacra betörni nehéz is meg könnyű is; további tartalékok vannak még a munkaerő-kiközvetítés területén, hiszen például a német munkás nem vállal második (netán harmadik) műszakot. Ugyancsak nagy lehetőségek vannak az autógyártásban: ha egy részegységet akár fillérekkel olcsóbban tudunk előállítani, máris eljönnek érte Magyarországra, annyira éles az árharc a gépkocsigyártók között. • MIRE ELOLVAD A TANTUSZ Dr. Várnai Iván tanácsos egy megtörtént esettel érzékeltette az olasz találékonylzlések és... Csúnyák kongresszusa Manapság már mindenféle emberi csoportosuláshoz tartozók kongresszusokat tartanak, így nincs mit csodálkozni azon, hogy Olaszországban, egy Piobiccio nevű falucskában éppenséggel a csúnyák találkozóját tartották meg. S nem úgy hipp-hopp, hiszen önálló szervezetük már eddig is hallatott magáról. A legújabb tagszámlálás szerint tizennégyezren vannak. S felettébb demokratikus a szervezetbe való bejutás is. Ajánlókra, jótállókra semmi szükség, mindenki maga döntheti el, érzi-e magát annyira csúfnak, rondának, szakadtnak, a természet megszégyenítőjének, hogy méltónak ítéli magát a tagságra. Érdekes, hogy a bohó ötlet ennyi embert toborzott. Persze a különös csoportosulás eszmeadói arról is gondoskodtak, hogy önérzettel ajándékozzák meg követőiket. A jelszó ugyanis így hangzik: „A csúfság erő, a csúfság szépségkabala”. S ha meggondoljuk, hogy az emberi kultúra térben és időben hány meg hányféle típust tart szépnek, kívánatosnak, ugyanakkor másutt elismerésre jogot formálók egyes tájakon, országokban földrészeken éppenséggel csak a megmosolygás sorsára jutnak, hát igazat kell adnunk a közmondásnak, hogy „ízlések és pofonok különbözők”. Volt a „csúnya-kongresz- szusnak” meglepetése is. Persze, csúnyák, csúnyácskák voltak ott zömmel, ám minit kiderült, a szervezet tagjai közt egykori szépség királynők is vannak. S nem is azért, mintha megvénültek, elfonnyadtak volna. Nem. Még mindig csinosak, nagyon izemrevalók, csakhát ők nem tartják szépnek magukat. Sőt, akad, aki már megválasztásakor is ezen a véleményen volt ságot Nápolyban — nyilvános telefonfülkékből — órák hosszat telefonálgattak valakik a tengerentúlra, óriási számlát csinálva, ám a készülékek érmetartójában tantuszok helyett mindig csak néhány csepp víz maradt A magyarázat: élelmes „vállalkozóik” faformában, tantusz méretűre és súlyúra fagyosztott jég-érmékkel telefonáltak ... Ez persze csak kirívó példa, az üzleti partnerek túlnyomó többsége rendkívül korrekt. A lehetőségek itt is csábítóak: az olasz kis- és középvállalatok eósen szubvencionáltak, ez azonban a közös piaci előírások miatt hamarosan megszűnik, így céltudatosan Igyekeznek kihelyezni termelésüket, ebben Magyarország Igen jó célország lehet Vigyázni kell az üzleti partner magválasztásában. Itáliában 4 200 000 bejegyzett vállalat van, s ha két kezdő (olasz és magyar színekben) összeakad, abból bármi kisülhet ... Svájc „Jdsnagyország" Samu Károly tanácsos szavaival élve. Kis ország hatalmas nemzeti jövedelemmel, amely ráadásul tipikusan a kis- és középvállalkozások országa. Igen nehéz piac, azonban a magas költségek miatt Itt is nagy hajlandóság mutatkozik a termeléskihelyezésre, akár Magyarországra Is. Vendégmunkást sem fogadnak, ellenben különös (sok esetben számunkra előnyös) vámrendszerük van; nem értékre, hanem súlyra épül. A mező- gazdaságra nem igazán alkalmas hegyes ország megtermeli élelmiszer-szükségletének háromnegyedét, természetesen támogatásokkal. Svájcban úgy vélik, hogy nemcsak az a kérdés, hány frank a tej literje, hanem talán fontosabb, hogy a svájci hegyiparaszt ma Is ott él a hegyek között, ■ ettől maradt Svájc az, amd: vonzó, és szép ország... (Befejezó rész a holnapi számban). Kájé A:''■ «-; < * '« * * — .-As ' „"'SíSsn ^ > is/../. y s_____ Borzongató bejelentéssel élt Schalkhammer Antal, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára az elmúlt hét hétfőjén, amikor az Esti Krónikában azt mondta, hogy a BDSZ képtelen együttműködni a kormánnyal, mert az semmibe veszi a bányászok évszázados vívmányait. Szerinte a kormánynak egyáltalán nincs semmilyen elfogadható energiapolitikai koncepciója, s ha ez igy megy tovább, kénytelenek lesznek akár ut- oal demonstráoióval is jobb belátásra bírni s kormányt A fiúk as utcán mennek? Aligha. Ámbár a világon mindenütt, ahol a bányászok megmozdulnák, ott régtől gyűlendő feszültség robban. HetlybáH dolgainknál maradva: november elsejével kettészakadt a Borsodi Szénbányák. Jogi értelemben egyben maradt ugyan, de gazdasági, pénzügyi értelemben elkülönült nyereséges, vagy csaknem nyereséges részre, Illetve veszteséges, ezen belül gyógyítható, vagy gyó- gyithatatain részre. A diagnózist, majd pedig a terápiát a nagyhatalmú SZÉSZEK, a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ határozta meg. Ki kíváncsi a polgárok véleményére? Izmusok és dogmák nélkül Október 7-én alakult meg Kazincbarcikán a Nemzeti Demokrata Szövetség helyi szervezete, a megyében elsőként. Felkerestük Vese lény! Ottót, az NDSZ városi ügyvezetőjét, hogy megismerkedjünk terveikkel, elképzeléseikkel. — Miért csatlakoztak az NDSZ-hez, amikor olyan széles a magyar politikai paletta? — Korábban magánpollti- zálók voltunk, és önálló, szabad véleményt alakítottunk ki a különböző, eseményeikről, gondolatokról, de nem találtunk egy olyan szervezetet, amellyel azonosulni tudtunk volna... Amikor megalakult az NDSZ, ott nagyon sok, hasonló gondolkodású emberre találtunk. Ebben az országban lehet úgy politizálni, hogy a különböző izmusok, dogmák nem egyenirányftják az emberek gondolkodását. Tetszett az is, hogy ez a szervezet alulról építkezik. Olyan embereket keres, akiknél nem az a lényeg, hogy milyen pártnak volt a tagja, vagy jelenleg melyikhez tartozik, csak az számít, hogy a múltban nem kompromittálták magukat... — Önök mit szeretnének tenni Kazincbarcikán? — Észrevettük, hogy elég nagy a szakadék az önkormányzat — bár legitim választás útján jött létre — és az emberek véleménye között. Egy kerekasztalt szeretnénk létrehozni, ahol nem a pártvezetőknek teremtünk vitafórumot, hanem az érintett témákban széles körű tájékoztatást készíthetnénk az önkormányzat számára. A városhan működő pártok, társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek szakértői vennének részt a megbeszéléseken, hogy a legjobb elképzelést ki lehessen választani Időben. Az első kísérletünk kudarcba fulladt, de nem adjuk fel.. — Ez a kerekasztal átvenné az önkormányzat munkájának bizonyos funkcióit esetleg? — Nem. Mi csak tanácsadók szeretnénk lenni. A közvéleményt szeretnénk közelebb vinni az önkormányzathoz, s nem akarjuk a funkcióit átvenni — Hogyan halad a szerveződés a városban? — Az eddig megkeresettek közül két kivétellel mindenki a támogatásáról biztosított minket. Klubjainkban szabadon részt vehetnek a tagok és szimpatizánsok egyaránt. A tagság létszámát azonban befolyásolja, hogy a régi középvezetők még mindig hatalmon vannak, akik eldönthetik indoklás nélkül, hogy kit bocsátanak el — s sokan nem szimpatizálnak közülük Pozsgay úrral... Ilyen helyzetben sokan nem akarnak a tagsággal újabb „fekete ponltot” szerezni. — Milyen jelentőséget tulajdonít annak, hogy Pozsgay Imre rövidesen a városba látogat? — Tulajdonképpen ezzel a december 3-1 látogatással megtiszteli szervezetünket, amely a megyében elsőként jött létre. A látogatás azért is fontos, mert mi nem tudunk minden kérdésre válaszolni, mert a helyi politikára koncentrálunk. Az országos eseményekről csak olyan ember tud felelősséggel nyilatkozni, akinek megfelelő rálátása van az eseményekre ... (csontos) Alighanem egy újabb porhintésről van szó. Illetve, hogy stílszerű legyek, szén- porhlntésről, ugyanis az ilyesfajta elkülönítés nemhogy megoldaná a medence bányászatának gondjait, de tovább fokozza a feszültséget, szembeállítja egymással az aknákat, a bányászokat. Rossz politika. Egyszer s mindenkorra ki kellene már mondania a kormánynak, hogy nem a bányászok felelősek a kialakult helyzetért 1 Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a bányászatot nem lehet a napi piacgazdasági mércével mérni, amikor ugye még nincs la klasszikus értelemben vett piacgazdaság, ■ a »zénár egyébként is központilag szabályozott, nyomott. A bányászokat évek óta hitegetik, miközben lenn s mélyben egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek. Például Putnokon, a térség legkritikusabb bányájában az alkatrészhiány, a berendezések elavultsága nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy veszteséges a termelés. Tehát az a megközelítés, hogy miután veszteséges a bánya, be kell zárni — eleve rossz. De szóba hozhatjuk az egyetlen perspektivikus bányát, Lyukóbányát is, ahol pillanatnyilag ugyan viszonylag jól mennek a dolgok, de fejlesztés híján visz- szájára fordulhatnak. És ml lesz a bányászokkal? Tud-e munkahelyet adni ez a nagyhatalmú SZESZEK? Putnokból ■ térségéből egy újabb ózdot akarnak csinálni? Állítólag a kormány kihelyezett ülésén szót kap dr. Reményi Gábor, a vállalat felszámolási biztosa, vezér- igazgató is. S mint hírlik, a szakszervezet levelet juttatott el a kormányfőhöz, amelyben többek között azt. írják: „...minden nehézség «Hetiére lövőnkért demokratikus eszközökkel kívánunk harcolni, de ha as átgondolatlan döntések következtében rákényszerülünk, a végső elkeseredésig vállaljuk a harcot...” Karos! Imre Tortával és ajándékokkal köszöntötték San Franciscóban Kokót, a világ alighanem legokosabb majmát. A gorilla ez alkalommal egy új komputert is kapott: ugyanazon jelekkel ellátottat, de korszerűbbet, mint amit eddig használt. A megfelelő gomb lenyomásával Koko „beszélni” tud: a számítógép hangra váltja az így kapott utasítást. A világ alighanem legokosabb gorillája 500 szó használatát sajátította el, ezen belül — ha nyelvtanilag nem is tökéletesen — mondatokkal is közölni tudja mondanivalóját. Passzív nyelvtudása még nagyobb: 2000 szót ért meg. Mindez nem csupán az idomítás csodája, hanem tudományos kísérlet, így próbálnak meg az amerikai tudósok az emberhez legközelebb álló, mert vele közös őstől származó gorillák gondolkodásmódjáról értesüléseket szerezni. Beszél a tenyér Múlt - jelen - jövő. Hajlam - lehetőség - Öröklődés. Adottságok - válaszútok. DIAGNÓZIS A TENYÉR VONALAIBÓL Aki segit eligazodni a sors útvesztőjében: Telefon: 46/26-519. $ Szerencse végleg lej Kettéhasították a bányavállalatot Szénporhintés?
