Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-08 / 260. szám
Miskolc egykor és ma, képekben 26. m A Cím utca szolrot is ián Ma Zsombor napja van. A Nap kél 6.37, nyugszik 16.19 órakor. Holdkelte 8.54, holdnyugta 17.11 órakor. Párás idő Ma sokfelé enyhe időre számíthatunk. Txbbfelé felhős lesz az ég. a nyugati megyékben elszórtan szemerkél az eső. Napközben a Dunántúlon csökken a felhőzet, keleten, északkeleten jobbára felhős marad az ég, ugyanakkor csak lassan javulnak a reggeli párásság után a látási viszonyok. Her lyenként. egész nap párás, ködös marad a levegő. Északkeleten 10 fok körüli csúcshőmérséklet várható. Korszerű törvények, kedvező árak és hitelek Dörnbach Alajos programja szont — igaz, maradandó sérülésekkel — túlélte a korszakonként változó megítélést, s ennek járuléka- két az „atrocitásokat”. Sidló Ferenc alkotását 1934. május 21-én az igazságügy- miniszter avatta fel. mészetesnek tartották, hogy a Szepesség nagy szülöttjének nevét is méltóképpen Miskolcon lehet megörökíteni. Az ún. „ezrednapon” ekkortól kezdve minden évben megemlékeztek Görgey- ről. Így vetődött fel Magyarország első Görgey- szobrának Miskolcon történő felállítása. A Felsőma- gyarország című lap büszkén állapítja meg, hogy amikor Magyarországon még utcát sam mertek elnevezni róla, addig példaértékű, hogy ebben a városban állítottak először szobrot Görgey Artúrnak éppúgy, mint Kossuth Lajosnak. 1934. május 21-én országos ünnepség keretében leplezték le a szobrot, a felavató beszédet az igazságügyminiszter tartotta. „Nevét büszkén viseli a miskolci gyalogezred, s szobor, utca és emléktábla.” Az emléktáblát a MÁV-bérpa- lota falában kívánták elhelyezni a következő szöveggel: „Görgey Arthur 1818. I. 30.— 1316. V. 21. a magyar szabadság- harc legnagyobb hadvezére. (Honvédéivel első ízben a bányavárosokból jövet, 1849. február 22—24-ike közt vonult át városunkon Kápolna felé. Majd március derekán, a diadalmas tavaszi ■ hadjárat küszöbén vezette vitéz hadait erre. Végül seregével Komáromból a Tiszántúlra tartva, július 23—28. közt, e vidéken vívta ki láng- eszével túlerős orosz ellenfele maradandó csodálatát.) Dicső névadója emlékére a m. kir. Görgey Arthur 13. honvéd gyalogezred. Miskolc, 1934. V. 21.” A márványtábla további történetéről nincsenek hiteles ismeretek, de a jelek arra utalnak, hogy a ház falából ismeretlen időben eltávolították. A szobor viAz utca nevének visszaállítása sugallja a szobor méltó környezetben, közterületen történő felállítását. Közlekedési okok miatt eredeti helyére nem tehető vissza. Viszont kínálja magát a múzeumigazgatóság bejárata előtti terület. A főbejárat jobb oldalán, fenyőfáktól övezve, megvilágított és bizonságosnak tűnő környezetben egymásra találhatna az utca és a szobor, így élhetne tovább a névadó emléke. Dobrossy István * A Görgey-szobor helye 1991-ben közlekedési csomópont. Miskolcon a kormány 3, Talpon maradni a mezőgazdaságban is A városi közgyűlés határozata értelmében a Magyar- Szovjet Barátság tér Mindszent térre, az innen kiinduló, s a Lévay József utcáig terjedő Felszabadítók útja pedig Görgey Artúr utcára változott. Az ún. MAV-bérpalota, de a küztudatban megmaradt „Túri bolt” előtti egykori téren l&34-től állt Görgey mellszobra, Sidló Ferenc alkotása. A talapzatáról — mindmáig nem ismert körülmények között és okok miatt — ledöntött alkotás jelenleg a múzeum Papszeren lévő állandó kiállításán látható. Az utca nevének visszaállítása megoldásra váró kérdéseket vet fel a szobor további sorsával, esetleges közterületi elhelyezésével kapcsolatban. 1930-ban Miskolc város honvéd gyalogezredét, a i(u- dolf-laktanyába telepített 13. ezredet Görgey Artúrról nevezték el. Az indoklásból megtudjuk, hogy Miskolcon talál (talált) helyet az eperjesi jogakadémia, a tanítóképző és a tót- sóvári erdőigazgatóság. TerXXIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM I £& R fi í 5.80 1991. NOV. 8., PÉNTEK | FORINT A forintleértékelés következményei A kormány 5,8 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valutához képest. A pénzügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy ily módon támogatják a további gyors exportnövekedést, egyúttal védik a hazai ipart. Kupa Mihály elmondta azt is, hogy a leértékelés a lakosság számára a külföldi áruk drágulását jelenti majd. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azt állította, hogy ez volt az utolsó nagy, jelentős leértékelés, mert a jegybank hamarosan rugalmasabb árfolyampolitikára tér át. Cinkotai János kormányfőtanácsos szerint a mostani leértékelés éves szinten két-három százalékká] növeli az inflációt, de az idei 35—37 százalékos áremelkedési indexet lényegében már nem módosítja. A MISKOLCIAK NAPILAPJA Msszenyíünfefés (CIKK A 2. OLDALON) Ki képviselje a kisembert? November 9-én, délelőtt 11 érakor megkezdi kihelyezett ülését a miskolci városházán a Magyar Köztársaság kormánya. Folytatjuk annak á dokumentumnak a közlését, amelyet a régió helyzetéről, a kormányzati szintű intézkedésekre vonatkozó javaslatokról állítottak össze a köztársasági megbízott hivatalában. A gazdasággal kapcsolatos fejezetben, a mezőgazdaságról írottaknál ez áll: „Összeomlás fenyegeti a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, magántermelőket egyaránt. Veszélybe került a gazdálkodás, a termelés folyamatossága és biztonsága, a falun élők egyetlen megélhetési forrása bizonytalanná vált. A nagyüzemek átlagos leterheltsége a vagyonhoz viszonyítva megközelíti a 20 százalékot, de a szövetkezetek egvharmad részénél ez a 40 százalékos mértéket is eléri. Az értékesítési gondok mellett súlyosbítja a helyzetet, hogy a felvásárló vállalatok — sajátos nehéz helyzetükből adódóan — az átvett termékek 30 százalékát fizetik ki az átadást követően, a 70 százalékát általában egy éven belül. A régióban 25 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Érzékenyen érinti a mezőgazda- sági üzemeket a nehézipari ágazat gazdasági leromlása is, mivel a kedvezőtlen adottságból adódó nehézséget az alaptevékenységen kívüli tevékenységgel próbálták az üzemek enyhíteni, nagyrészt régióbeli üzemekre alapozva. A feszültségek feloldása érdekében szükséges kormányintézkedések: a bizonytalanság oldása, a tulajdon- viszonyok átrendeződése, a magántulajdonon alapuló vállalkozások, szövetkezetek megteremtése sürgősen szükségessé teszi a mezőgazdaságot érintő alapvető gazdasági törvények megalkotását (szövetkezeti törvény, banktörvény, garanciatörvény, földtörvény stb.). Szükséges szabályozni az agrártermelés és agrárpiaci rendtartás elveit. (A kvóta-rendszer kialakítását, az intervenciós alap megteremtését, a garantált ár biztosítását.) Felül kell vizsgálni az elvonás és támogatás helyzetét a mezőgazdaságban. Az arányt úgy kell kialakítani, hogy a talponmaradás lehetősége megmaradjon. Meg kell teremteni a mezőgazdaság finanszírozásának korszerű pénzügyi rendszerét. A ter- , melés és értékesítés folyamatossága érdekében elkülönített, alacsony kamatú hitelkontingensekre van szükség a tőkeszegénység és az ágazati sajátosságokból adódó lassú megtérülés miatt. A struktúraváltás szükségessé teszi a mezőgazdasági feldolgozókapacitás korszerűsítését és növelését. A piaci viszonyok megteremtése függvényében biztosítson a kormány pályázatok útján lehetőséget a feldolgozás korszerűsítésére, a kapacitás növelésére a régiók részére. A struktúraváltás és a foglalkoztatás megoldása érdekében a pénzügyi nehézségek miatt nélkülözhetetlen a külföldi tőkének a régiók mezőgazdaságába, élelmiszer- iparába »-irányítása«. Segítse elő a kormány pályázatok, tenderek figyelemmel kísérésével, illetve kiírásával ezen lehetőségek kihasználását. Javasoljuk, hogy a mezőgazdasággal és élelmiszer- iparral kapcsolatos jogalkotó tevékenység felgyorsítása és az átalakítás meggyorsítása érdekében a kormányzat közreműködésével hozzunk létre regionálisan szakbizottságot, melyben részt vesznek: kormányzati szakemberek, régió országgyűlési képviselői. régiónk szakemberei, szakirányú tudományos műhelyek munkatársai.” (Vége) Miskolcon, az SZDSZ székházában beszélgetett tegnap este a nagy számú jelenlévővel Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnö- ke, az SZDSZ elnökjelöltje. Érintette pártjának belső ügyeit, melyek részletezésétől eltekintek, de közérdeklődésre méltó, hogy ő nem hisz az elnöknek adandó nagy hatalomban. Sokkal inkább a rugalmas szerepvállalás,: a kész politikusokban, akik a túlterhelt parlamenti képviselők mellett járják az országot, erősítik a hitet és megbékélést, segítik a szervezetek munkáját. Magukról úgy tartják, hogy az SZDSZ szociálliberá- lis párt, ami részben azt jelenti, hogy a példa nélküli gazdasági átalakulásban igen sokáig kiemelten kell kezelni a szociális szférát. Maga Surján miniszter úr is elismeri, hogy az SZDSZ-es szakemberek tiszteletre méltó segítséget adnak bizonyos szociális kérdések megoldásához. Felállítottak egy úgynevezett önkormányzati irodát, amely a Belügyminisztérium szerint is kiválóan működik, s nemcsak SZDSZ- es önkormányzatok veszik igénybe, hanem mások is. Arra a kérdésre, hogy az SZDSZ, mint lehetséges szövetségest, mely pártot, vagy pártokat vesz fókuszába, egyértelműen kimondta első helyen a Fidesz nevét. Ugyanis a két parlamenti frakció között oldódik az ellentét, s világosan látszik, hogy a Fideszt már nem érheti az a vád, hogy az SZDSZ ifjúsági szervezete, mert ezen túlnőttek, ugyanakkor az SZDSZ nélkül csak lebegnének, mert nincs tagságuk — mondotta Dornbach Alapos. Az MSZP-vel sok kérdésben érdekazonosság mutatkozik, jó néhány tiszteletre méltó politikusuk van, de sajnos nem eggyel kompromittálnák magukat. Az MDF-fel semmilyen paktumot nem köthetnek — mondta az SZDSZ elnökjelöltje. Néhány nemzeti kérdésben, politikamentes gazdasági kérdésben, külpolitikában természetesen szinte kötelező az együttműködés, de a politika lényegét tekintve csak a szembeszegülés a helyes magatartás, mert csupán ily módon aka- dályozhatók meg a kormány centralizáló törekvései. Valóban megakadályozhatok? Sajnos nem — mondta az elnökjelölt —, de visszafoghatok. Abban az esetben, ha az SZDSZ kormányra kerülne, sok mindent újra kellene kezdeni a törvénykezésben. És a kisember? Vele mi lesz? A nagy pártok igazából nem vállalják fel a képviseletüket, s így a kalandorpártok, -szervezetek riogatják vagy tüzelik őket. Dornbach Alajos szerint ahol nincs mit elosztani, nem lehet azt mondani az embereknek, hogy „a követeléseiteket mi a zászlónkra tűzzük”. Valójában az átala. kulást kell gyorsítani; bemutatni, hogyan lehetne eredményesebben is csinálni. Meggyőződése, hogy a szociális szféra nem a lehetőségei szerint működik, bár erre a célra nem kevés pénzt áldoz a kormány. (karosi)
