Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-01 / 254. szám
Megyénkből indultak Miskolcon, az Ifjúsági és Szabadidőházban amerikai filmklub indul november 4- én. hétfőn. A sorozatban az amerikai filmművészet kiemelkedő alkotásait mutatják be szinkronizálás és feliratozás nélkül, majd a vetítések után angol nyelven beszélgetést rendeznek a filmekről Gary C. Twombley vezetésével. A december végéig tervezett program: Charlie Chaplin: Nagyvárosi fények. Modern idők. Howard Hawks: Sebhelyes ember, John Ford: Hatosfogat, Alfréd Hitchcock: Gyanakvó szellem, William Wyler: Életünk legjobb évei. A vetítések kéthetente, délután 5 órakor kezdődnek. Amerikai sikerfilmek $ A baráti kör tagjai a megyénkből indultakat hallgatják. Először gyanakvással fogadták a fotográfusokat A Miskolci Fotóklub negyven éve Jubilál a budapesti baráti kör Tíz esztendővel ezelőtt, 1981. október 31-én, a Sáros, pataki Öregdiákok Budapesti Baráti Körének 85. klubestjén alakult meg Borsod- Abaúj-Zemplcn megye Budapesti Baráti Köre. Szerdán délután a Cseh és Szlovák Köztársaság Kulturális Központjában, a baráti kör őszi. második klubestjén emlékeztek meg a jubileumról. A műsoros klubest kezdetén a baráti kör tagjai ajándékokkal kedveskedtek a jubileum alkalmából dr. Nagy Károly titkárnak. A megyénkből indultak című sorozatban megismerkedhettek Horváth Istvánnal. a Mai Nap című napilap kiadó vezérigazgatójával és főszerkesztőjével, dr. Kormos Vilmossal, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium új igazgatójával. Hortobágyi Tibor fotóművésszel, az 1992. évi Országjárás című fotónaptár alkotójával, és dr. Papp Tiborral, a Borsodi MTESZ nyugdíjas külügyi titkárával. Jelen volt a találkozón Tok Miklós, a Földes Ferenc Gimnázium volt igazgatója. Porkoláb Albert, Del Medico Imre, Hegyi Imre, valamint a szikszói, mályi. encsi és a bogácsi polgármester. j(c Dr. Veszlényi Vilmos okleveles vegyészmérnök (volt pataki diák) a bogácsi népdalkor tagjai között. (Bujdos Tibor felvétele) A kötetlen beszélgetés után a Bogácsi Népdalkor műsorát hallgatták meg, majd zsákbamacska-játékra került sor, melynek célja a vidámságon túl az volt, hogy a jelenlévők — mivel tagsági díjat nem fizetnek — önkéntes hozzájárulással segítsék a baráti kört. (Többek között a terembérleti díj kifizetését.) A baráti találkozó bogácsi ételek, sütemények és borok szerény kóstolójával, közös énekléssel. beszélgetéssel zárult. A. t. Lijra költözik a gyermekkönyvtár? * A kiállítás jól reprezentálja a klub elmúlt negyven évének munkáját. (Szabón Gabriella felvételei) Az idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját a Miskolci Fotóklub. Ebből az alkalomból kiállítás nyílt az Ifjúsáei és Szabadidőház Fotógalériájában, és a megnyitó ünnepségen átvehették a Kiváló együttes megtisztelő címet, és az ezzel járó oklevelet. Tárcái Bélával, a klub alapító tagjával a kezdetekről beszélgettünk. A negyvenes évek végére az amatőrök között kialakult az az igény, hogy felélesszék azt a jól működő mozgalmat, ami a két háború között jellemezte a magyar fotózást. Tevékenységüket biztos alapra kellett helyezni, ezért megpróbálták felkutatni azokat a lehetőségeket, amelyek révén támogatókat szerezhetnének. Végül a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete vette pártfogásába a klubot, helyiséget kaptak, és biztosították számukra a szükséges feltételeket. Ebben az időben már virágzott a fotószakköri mozgalom, amely elsősorban az alapok lerakásával foglalkozott. Itt az érdeklődők megismerkedhettek az alapvető technikai fogások'"'’. Később aztán ‘kiválasztódott az a réteg, amely többet akart elérni, mint hogy a családi albumba emlékképeket készítsen. A maga^bb színiét a kiállítások jelentették, és a Miskolci Fotóklub ezt a magasabb kategóriát célozta meg. Végül is kezdeményezésük modellértékűvé vált, a hasonló vidéki szervezetek miskolci mintára alakultak meg. Akkortájt még gyanakvással fogadták a fotográfusokat. Űri passziónak tartották a fényképezést, és a kiállítások megrendezését nem volt könnyű keresztül vinni. Ezek a bemutatók azonban nem várt sikert hoztak. Olyan nagy tömegeket vonzottak, hogy a felsőbb körök is belátták, hogy erre igény van. A változásokat az is jelezte, hogy a tárlatok megnyitását ezentúl a párttitkárok, a szakszervezeti vezetők is szívesen elvállalták, így a műfaj szalonképessé vált. A klub nemzetközi kapcsolatai igen számottevőek. A hatvanas évektől kezdve küldözgették alkotásaikat a rangosabb kiállításokra, később pedig maguk is rendeztek ilyeneket. Érdekes dolog, hogy a nyugati országokkal sokkal könnyebben tudtak kontaktust teremteni, mint a baráti, szocialista nemzetekkel. Ezeknek a bemutatóknak azonban anyagi vonzatai is voltak. Ügyes szervezéssel megoldották, hogy nekik valutát nem kellett fizetniük, és ez a rendszer egy darabig működött is. Ám megjelent egy cikk A vörösök koldulnak Dr. Bocsa Sándor: a kis beteg. Nyugaton címmel az egyik „kapitalista” újságban, és a Külügyminisztérium leszólt, hogy ezzel le kell állni. A negyven év alatt közel százhúsz fotós fordult meg a klubban. Voltak spontán jelentkezők,, de arra is volt példa, hogy agy-egy tehetséget ők maguk hívtak soraikba. A szakmai fejlődésre nagy figyelmet fordítottak. Van fén.y,kép- és szak- könyvtárunk, hetente tartanak foglalkozásokat, amelyeken előadások, képbírálatok segítik a tagok munkáját. Vallják, a korral lépést kell tartani, és ez eddig még sikerült. (horváth) Egyik zsebből a másikba Október 9-1 számunkban már részletesen foglalkoztunk a Miskolci Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként működő József Attila Klubkönyvtár gyermekrészlegének elfogadhatatlan helyzetével. A gyermekrészleget, amely június végéig a Szent- péteri kapu 66. szám alatt működött — anyagi okok miatt — visszaköltöztették az anyakönyvtár 25 négyzetméteres helyiségébe. A rendkívül szűkös helyen az elmélyült olvasásra nincs lehetőségük a gyermekeknek, s az iskolai tanterviben előírt kötelező könyvtári órák megtartása is csak előzetes átrendezés után lehetséges. Az olvasóteremből helyszűke miatt kiszorult köteteket a rosszul szigetelt, sálétromos raktárban és a raktári folyosón tudták elhelyezni. Petheő Lászlóné képviselőnő a városi köz- gj’űlés szeptember 3-i ülésén interpellált ez ügyben. Az interpellációra kapott választ nem fogadta el, így az október 28-<i ülésen visz- szatérlek a gyermekkönyvtár ügyére. Ügy tűnik, végre pont kerül az ügy végéCigányként is ez a hazám Szüleim vályogvetők voltak, apám később bányász lett. Anyám a mai napig analfabéta. Jómagam cigány költőként elsőgenerációs értelmiséginek számítok tehát. Végül is szerencsésnek mondhatom magam, hiszen nyolc testvéremmel együtt, valamennyiünket taníttattak, szakmát adtak a kezünkbe szüléink. ... Hogyan kezdtem írni? Nagyanyámnak volt egy kalendáriuma, melyben Nagy László egyik verse döbbentett rá, hogy máshogy és másról is szólhat a rím. mint az addig tanult Arany, vagy Petőfi költeményekben. Az alsóvadászi cigánytelepen ezt követően verseket motyogva közlekedtem, nem kis feltűnést keltve, s tizenegy éves koromra már arra is vettem a bátorságot, hogy a megyei lapba, nagy. nyomtatott betűkkel, telis-tele helyesírási hibákkal, beküldtem egy versemet. Akkor kijött hozzánk egy újságírónő „megcsodálni”. s azóta publikálok rendszeresen ott is, máshol is. Most megjelent önálló kötetem anyagát négy-öt éve adtam le, talán a címét érezték túlságosan hivalkodónak: Megfagyott ország. Mégsem mondhatom, hogy az előző rendszer ne támogatott volna. Négyszer- ötször is ösztöndíjas voltam, másokkal közösen jelentettünk meg köteteket. Manapság is szépen keresek az írással, bár jó- néhányszor kerültem már szorult helyzetbe. Előfordult, hogy nem tudtam reggelit adni a gyereknek, ezért nem engedtem iskolába. Elmentünk vasat szedni, gombát gyűjteni, s rikkancsként újságot árulok most is. Nem szeretek ezen sokat keseregni. hamar túllépek rajta, s most tényleg jói vagyok. Az a fontos, hogy a sorszekrény sűrűn legyen polcozva. Egészséges, normális szellemi otthon ugyanis csak ott lehet szerintem, ahonnan a könyvek nem hiányoznak... Sokat írok a hazáról, s ezalatt cigány költőként mit értek? Szerintem az a domb Alsóvadászon, az a bizonyos bokor, mely körül játszottunk gyerekkorunkban, s itt, ahol élek ez a Hazám. Négyszázötven éve élünk itt cigányok, ide tartozunk. Cigány, magyar, német, vagy erdélyi — mindegy. Fontos, hogy egymás másságát megismerjük. s elfogadjuk. Akkor lehet egész az ember, ha ismeri környezete kultúráját, megérti, s meg tudja értetni a sajátját is másokéval... Egyébként, képzeld, valószínűleg rátaláltam őseimre. Ösztöndíjasként bejárhattam Indiát, s ott. Balabárban akadtam a Krisia családokra. Az én nevem ugyanis nem egyszerűen Horváth Gyula, eredetileg a Krista is hozzá tartozott. Szóval az indiai Kristákékről kiderült, hogy még az arccsontozatom is hasonlít az övékhez. Megtudtam tőlük, honnan ered ez a név: a Krisna szóból, mely magasztost, földöntúlit jelent, örökkön élőt. S, valahogy így vagyok a halállal is, melyről nem egy versem szól. Mondják, gyakran látni őket hullaházak falán. Legalább hallják hangomat ők is, akiket nem is tartok tulajdonképpen halottaknak. Rajtuk kívül, másokhoz nem fűz emlék, ők hagytak ránk minden értéket. Azt is, melyre e rövid, albér- letnvi életben a legnagyobb szükségünk lenne, a szeretetek Ezen a sárgolyón pedig az ember árvult el leginkább, nem akarja mostanában tudatosan egymást szeretni, s ez tragédia. Számomra pedig elsődleges. Nem baj, ha föld alatt, vagy föld felett, de szeressek, s szeressenek... Horváth Gyula megjelenő verseskötete apropóján lejegyezte: Nagy Zsuzsanna ne — * eljutnak oda. ahonnan elindultak! Petheő Lászlóné úgy ítéli meg, hogy az alpolgármester asszony válasza után lehetőséget lát arra. hogy a gyermekkönyvtár ismét kulturált körülmények között várja az ifjú olvasókat. Somodi Istvánnétól, a városi könyvtár helyettes vezetőjétől megtudtuk, hogy várják a képviselő-testület döntését, s amennyiben úgy ítélik meg, hogy szükség van a gyermekkönyvtárra, ők abban az esetben — örömmel — nekilátnak a költöztetésnek. Hogy erre mikor kerül sor, az a közgyűlés elé kerülő anyagok mennyiségétől, a napirendtől függ, Érdemes ugyanakkor elgondolkozni a városi könyvtár azon fiókkönyvtárainak (illetve a városi önkormányzat intézményeinek!) helyzetéről, amelyek bérelt épületben működnek. A nehézséget az önkormányzatnak fizetendő, többszörösére emelt bérleti díj előteremtése okozza. Valamilyen megoldást kell találni ez ügyben. Az „egyik zsebből a másikba” elv megszüntetése sürgős feladat lenne, hiszen a fiók- könyvtárak bezárása, összevonása mérhetetlen kárt okoz a városnak. Ki tudja ezt majd pótolni? T. N. E. GONDOLJON AZ AUTÓJÁRA! Kiváló minőségű, csehszlovák 1 literes kiszerelésű, fagyállókoncentrátumot kínálunk. Azonnali átvétellel. ARA 100 FORINT+ AFA Telefon: 46-27-210 MSB Kft.
