Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-06 / 258. szám
A kihelyezett kormányülés elé Pedaoésjusok álláspontja Vörösünk oktatási intézményeinek dolgozói nagy várakozással tekintenek a kormány 1991. november 9-i kihelyezett ülése elé. Tisztában vagyunk ózzál, hogy városunk és megyénk milyen nehéz helyzetben von. Azt is tudjuk, hogy az önkormányzatok igyekezete az ilyen válságból való kilábalásra hathatós állami beavatkozás nélkül nem sikerülhet. A struktúra átalakítása, a foglalkoztatási gondok megoldása, az új munkahelyek teremtése az eddigieknél magasabb színvonalon képzett, s konvertálható tudással rendelkező munkaerőt követel. Éppen ezért csodálkozunk azon, hogy az 1992-re összeállított költségvetési tervezetnek az oktatást érintő irányszámai - az 5%-os dologi és a január 1-i 10%-os és májusi 5%-os bérautomatizmus — egy komoly költségvetési tervezetbe egyáltalán bekerülhetnek. Országunkban az. oktatás mindig az utolsók között kullogott, amikor ennek pénzügyi fedezetét kellett biztosítani. Helyi és országos vezetők mindig az oktatásügyi dolgozók hivatástudatára hivatkoztak. Tudomásul kell venni, hogy hivatástudatból nem lehet iskolát fenntartani, nem lehet a megnövekedett energiaszámlákat kifizetni, az oktatáshoz szükséges könyveket beszerezni, az oktatási intézmények tisztántartásához szükséges szereket megvásárolni, az épületekben a megfelelő higiéniai feltételeket biztosítani... Két évvel ezelőtt még Glatz Ferenc minisztersége idején elismerést nyert, hogy a pedagóguspályán dolgozók bére messze elmarad a más értelmiségi pályákon dolgozóké mögött. E különbség csökkentésére a pedagógus- társadalmat három éven át tartó bérfelzárkóztatássai bizKoncert az Avasi Gimnázium aulájában A nemzetközi kapcsolatairól is ismert Avasi Gimnáziumban került sor Reijo Eronen (ének) és Katalin Bíró-Niva (zongora) koncertjére. Mindketten a tam- perei konzervatórium tanárai. Reijo Eronen 1984-ben szerzett diplomát a. Sibeli- us Akadémián. Szólóhangversenyeken kívül aktív szereplője opera- éi operett-előadásoknak is. Bíró Katalin itt tanult Miskolcon, majd zongoraművész diplomáját 1983-ban kapta meg a Sibelius Akadémián. Négy éve hangversenyeznek együtt. Reijo Eronen kiművelt hangú, nagy repertoárraj rendelkező baritonista. Négy nyelven énekelt, ami önmagában is jelentős tett. Hozzá kell azonban tennem, hogy a szöveg csak egyik eszköze volt a dalok árnyalt, sokszínű megoldásának. Jó példa erre a bibliai szövegekre írott: Négy komoly ének — Brahms műve. Életének utolsó előtti évében a német zeneszerző töprengő, az emberi lét hívságain tűnődő, egy 2- dülálló kompozíciót alkotott. Eronen jól azonosult a fájdalmas hangulatú, a végzetbe beletörődő dalokkal, melyek a „kantáta” vége- íelé nimnikussá válnak, ahogy Brahms az örök béke nyugalmát, a szeretetet hirdeti, ábrázolja. Magyar népi SBÖvegeket Sonninen Hét dala, melyből két zsánerkép eivene- dett meg, a Pásztor és a Csendes éj. Kodály népdalfeldolgozásaiból is kettőt mutatott be a szimpatikus előadóművész: Elmegyek, elmegyek — Búsan csörög ■ lomb — a közönség nagy tetszésére. Természete* könnyedség, választékos elegancia jellemezte a népdalos hangvételű finn dalokat, így Síbe lius: Az első csóúc, Evezz, evezz kék hattyú, Vízbe hajlongó bambusz műveit. Rautavaara a Shakespeare- szonettekbSl zen esi tette meg a Nézd, életem ez az évszak, a Számolva az óra- mondó időt és a Mondjam: társad, másod a nyári nap ■— kezdetűeket. S ha a koncert kezdeti darabjait a bánat, az utolsó műveket inkább a vidámság járta át. Reijo Eronen nagy kedvvel, intenzitással és plasztikus ábrázolással keltette életre Maurice Ravel 1907-ből származó népszerű görög dalait: Menyasszonyi ébresztő. Ott, ahol a templomtorony látszik, Melyik lovag hozzám hasonló, Tavaszi virágok gyűjtés«, Légy vidám. Katalin Bíró-Niva érzékenyen, az énekművésszel tőkéiét«« össznangban valósította meg a sokszor nem könnyű dalok kíséretét. A miskolci előadást a vendéglátó gimnázium fiataljainak éneke keretezte. tatták. Ennek két első lépcsője megvalósult. Miért nincs szó a harmadik lépcsőről? Talán a pedagógusok bérelmaradása megszűnt? Akkor, amikor a gazdasági problémákból való kilábaláshoz a mind magasabb szintű tudásra van szükség, éppen annak a rétegnek a gondjai iránt érzéketlen az állami vezetés, amelyik a cél eléréséhez a legtöbbet teszi ? A pedagógustársadalom követeli a bérfelzárkóztatás harmadik lépcsőjének 1992-ben történő megvalósítását! Az állam kötelezettséget vállalt az oktatásügyért. November 4-én hangzott el — nagyon helyesen —. hogy az iskolaköteles kor a gyermekek 5-től 16 éves koráig terjed. Ha kötelezettségeket írnak elő az iskoláztatásra, akkor annak anyagi bázisáról is gondoskodni kell. Nem fogadható el sem a szülők, sem a pedagógusok számára, hogy a kormány és az önkormányzatok egymásra mutogassanak. Az oktatásügy és az oktatásügyben dolgozók helyzete tovább nem romolhat, mert az elbalkanizálódás veszélye fenyeget, s Európába az út nem arra vezet. Szabados Rudolf, a Pedagógus Szakszervezet Középiskolai Alapszervezetének titkára NOV€M868 2 3 4 5 0 7 9 10 11 12 W 14 ‘ 16 17 18J9 20 2Í ; Jb1?4 25 86 OeCÄR 5 2 5 4 S 7 8 4 K5 IH2 M IS 16 J2I.22 23 24 28 29 3Ö3L A természet mindig hálás téma Műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés időszerű ..kérdéseiről t az innová- oió felgyorsításáról, a műszaki fejlesztési pályázati rendszer tapasztalatairól, a pályázati lehetőségékről és az azokkal kapcsolatos előírásokról rendez konferenciát november 12-én a MTESZ Borsod megyei szervezete Miskolcon, a Teafeniíka Házában. A megnyitó előadást dr. Pungor Ernő professzor, akadémikus, címzetes miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke tartja A műszaki fejlesztés stratégiája címmel. A napiár készítés is politika Traktorok helyett Csontváry „Pucér nőt a falra" A naptár nemcsak az idő múlását mutatja szemléletesen, hanem az idők változásait is. Az első magyar nyelvű kalendáriumot Benczédi Székely István adta ki Krakkóban. A siker valószínűleg nem lehetett átütő, mert újabb 23 évnek kellett eltelnie, mire hasonló kiadvány újra megjelent Becsben: ennek fordítója Bornemisza Péter volt. Már akkoriban is „minden politika volt”, még a naptárkészítés is. Manlius János például figyelemre méltó kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot,' amikór megjelentette - az ..1584. évre szóló naptárát. Ennek melléklete egy német nyelvű „Schreibkalender” volt, melynek szerkesztése nagy körültekintést igényelt: Rudolf király ugyanis elrendelte a Gergely-naptár bevezetését, ami a protestánsok lakta vidékeken eladhatatlanná tette volna a naptárt. Manlius újított: a kalendáriumon belül párhuzamos hasábokon hozta az új Gergely-naptárt az ónaptárral együtt... Nagyot ugorva az időben (stílszerűen: előrelapozva) meg kell említeni a két világháború közötti időszakot, amikor igen nagy divatja volt hazánkban a naptárkiadásnak. 1945-öt követően aztán — sok más dologgal együtt — elszürkült a naptárkiadás is. A fordulat 1956- ban következett be: ekkor készült a Képzőművészeti Kiadónál az első naptár, melyet nem traktorok és füstölgő gyárkémények díszítettek, hanem Csontváry-ké- pek reprodukciói. Ilyen dicső múlt után a Képzőművészeti Kiadó némi küldetéstudattal is rendelkezik: igyekeznek képviselni egy színvonalat, nem vettek részt az elmúlt évek „pucér nőt a falra” akciójában, és az idén is igen gazdag kínálattal várják a szép naptárak kedvelőit. Pedig nehéz idők járnak a Képzőművészeti Kiadóra is, mint azt Látki Pétertől, a iVe legyen újabb vasfüggöny Alapítvánnyal a művészetért Bemutatkozás a Gárdonyiban • Műkedvelők bolhapiaca kiadó igazgatójától megtudtuk: — A naptárkiadásban nem játszódott le az a mindent felforgató rendszerváltás, mint a könyvkiadásban. A könyvkiadók száma ma sok száz, naptárkiadással alig né- hányan foglalkoznak. Ez ugyanis roppant tőkeigényes dolog: nagy pénzt kell befektetni az év elején, majd a naptárak vásárlói csak november—decemberben „értékelnek”, azaz kizárólag az év végén csordogál vissza a pénz. Részben ez az* oka annak az egységes stílusvilágnak — amit olykor egyhangúságként vetnek a szemünkre —, ami a naptárjainkat jellemzi. Nagyjából biztosra kell mennünk, ha meg akarunk élni, ennek ellenére az 1993-ra elfogadott naptártervek között már nem egy meghökkentően új de- sign-nal, szokatlan tipográfiával készült. Az idei — azaz a jövő évi — naptárainkat jó részt ismert és keresett művészek készítették (Szász Endre, Gink Károly), de külföldi művészekkel is dolgoztatunk: egy osztrák kiadóval közös vállalkozásban jelentettük meg V. Schneiders vi- rágnaptárát, Theo Schild- kamp holland grafikusművész pedig a mi megrendelésünkre készítette gyermeknaptárunk számára akvarell- sorozatát. Kájé használt fel a finn Ahti Bart» Péter Hadirokkantak szövetsége A Magyar Hadirokkantak Szövetsége 1990 áprilisában Budapesten újjászerveződött. A szövetség a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ), illetve a Magyar Hadigondozottak Szövetsége jogutódja, mely — Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közreműködésével — létre kívánja hozni Miskolc városi szervezetét. A szövetség célja a háborús sérültek, károsultak mindenoldalú érdekvédelme, azaz az anyagi, a jogi, az egészségügyi-szociális védelem megvalósítása. Az alakuló ülés helye: Miskolc, Petőfi u. 1—3. sz. Időpontja november 6. (szerda), 13.00 óra. Az alakuló ülésre várjuk a meghívottakat és mindazokat, akik az I. és II. világháborúban katonai cselekmények által, a Tanács- köztársaság ideje alatt, a fasizmus elleni fegyveres harcban, nemzeti ellenállási mozgalom fegyveres harcaiban, az 1956-os forradalom és szabadságharcban, hadgyakorlatokon, illetve katonai szolgálat következtében, vagy visszamaradt hadieszközök által, hadifogságban és munkaszolgálat miatt megrokkantak, a rokkantak hozzátartozóit, a meghaltak hát- ramaradottait. Várjuk továbbá azokat, akik együttéreznek szövetségünk céljaival és készek tá- mógatni munkánkat! Sajnálatos tény, hogy Magyarország egyes területei között szembetünöek a különbségek. Miután lebontották a „nagy" vasfüggönyt, kialakult egy másik, képzeletbeli határ, amely Budapestnél és a Duna vonalánál osztja ketté hazánkat. A két országrész közötti fejlődési eltérések azonban nemcsak a gazdaságban jelentkeznek, hanem a művészeti életben is tapasztalhatóak. Érezvén a keleti térség háttérbe szorított helyzetét, néhány debreceni fiatal létrehozta a Keleti-blokk Alapítványt. A kezdeményezéshez az országban elsőként csatlakozott a miskolci Ártalom Egyesület, amelynek elképzelései nagyon közel állnak az alapítvány céljaihoz. Szeretnék elősegíteni a keleti régió művészeti életének fejlődését, több lehetőséget ■kívánnak teremteni az itt alkotóknak a bemutatkozásra. A* Ártalom Egyesület, amelynek tagjai képzőművé; szettel, irodalommal és zenével is foglalkoznak, a fiatalokat érintő, de nem kulturális jellegű problémák megoldása érdekében már tartott demonstrációt. Így többek között az emlékezetes kazincbarcikai higanyügy, a fiatalok lakáshoz jutása, valamint a -kiürült honvédségi laktanyák lakáscélú átalakítása érdekében tartott akcióik nagy visszhangot váltottak ki. Mivel az alapítvány is foglalkozik hasonló kérdésekkel, az együttműködést mindkét fél igényelte. A Keleti-blokk Alapítvány elsőként a debreceni P. G. Csoport kazettáját adta ki. A közeljövőben a Karikás és a Muzsikás népzenei együttesek lemezét jelentetik meg, más kiadványok mellett. Az alapítvány bemutatkozó rendezvénye vasárnap este hét órakor lesz a Gárdonyi Géza Művelődési Házban; a már említett P. G. Csoport mellett fellép a házigazda .Ápolók zenekar és a Sex Pis- tols Emlékegyüttes is. A következő miskolci akció december harmadik hetében lesz, szintén a Gárdonyi Művelődési Házban. Ekkor rendezik meg a műkedvelő művészek bolhapiacát, ahova a nem profi alkotók hozzák el műveiket. Itt nem szokványos karácsonyi meglepetéseket lehetne beszerezni, például festményeket, tűzzománcokat, könyveket, kazettákat, kiadványokat. A művelődési házban december elejétől várják azokat a műkedvelő művészeket, akik szeretnének bemutatkozni. Már a nyárra is terveznek. Nemzetközi művészeti és környezetvédelmi táborokat szeretnének létrehozni, amelyek kapcsolódási pontjaik is lehetnének, hiszen a művészek mindig is érzékenyebben reagáltak a természet szennyezésének problémájára. Addig is azonban a kulturális környezetvédelmet sem szabad elhanyagolni, és nem ártana azt a bizonyos képzeletbeli vasfüggönyt is lebontani. (horvátb) Korszerű vízügyi eljárások A korszerű vízügyi döntéselőkészítésről, tervezésekről, eljárásokról, a vízellátási és csatornázási, szennyvíztisztítási szakterület kérdéseiről tartanak előadásokat ma délelőtt Miskolcon, a Technika Házában. A fél tízkor kezdődő program során dr. Stéfán Márton, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, dr. Búzás Kálmán, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, valamint Szabó Attila, a Mély- épterv munkatársa szól a fenti témákról. Az előadások előtt sor kerül annak a kiállításnak a megnyitójára, melyet Széchenyi emlékére válogattak az esztergomi Vízügyi Múzeum anyagából, valamint személyi számító- gépes bemutató is kapcsolódik a programhoz.
