Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-06 / 258. szám

A kihelyezett kormányülés elé Pedaoésjusok álláspontja Vörösünk oktatási intézményeinek dolgozói nagy várakozással tekintenek a kormány 1991. november 9-i kihelyezett ülése elé. Tisztában vagyunk ózzál, hogy városunk és megyénk milyen ne­héz helyzetben von. Azt is tudjuk, hogy az önkormányzatok igye­kezete az ilyen válságból való kilábalásra hathatós állami be­avatkozás nélkül nem sikerülhet. A struktúra átalakítása, a fog­lalkoztatási gondok megoldása, az új munkahelyek teremtése az eddigieknél magasabb színvonalon képzett, s konvertálható tudással rendelkező munkaerőt követel. Éppen ezért csodálko­zunk azon, hogy az 1992-re összeállított költségvetési tervezet­nek az oktatást érintő irányszámai - az 5%-os dologi és a ja­nuár 1-i 10%-os és májusi 5%-os bérautomatizmus — egy ko­moly költségvetési tervezetbe egyáltalán bekerülhetnek. Országunkban az. oktatás mindig az utolsók között kul­logott, amikor ennek pénz­ügyi fedezetét kellett bizto­sítani. Helyi és országos ve­zetők mindig az oktatásügyi dolgozók hivatástudatára hi­vatkoztak. Tudomásul kell venni, hogy hivatástudatból nem lehet iskolát fenntarta­ni, nem lehet a megnöveke­dett energiaszámlákat kifi­zetni, az oktatáshoz szüksé­ges könyveket beszerezni, az oktatási intézmények tisz­tántartásához szükséges sze­reket megvásárolni, az épü­letekben a megfelelő higié­niai feltételeket biztosíta­ni... Két évvel ezelőtt még Glatz Ferenc minisztersége idején elismerést nyert, hogy a pedagóguspályán dolgozók bére messze elmarad a más értelmiségi pályákon dolgo­zóké mögött. E különbség csökkentésére a pedagógus- társadalmat három éven át tartó bérfelzárkóztatássai biz­Koncert az Avasi Gimnázium aulájában A nemzetközi kapcsola­tairól is ismert Avasi Gim­náziumban került sor Reijo Eronen (ének) és Katalin Bíró-Niva (zongora) kon­certjére. Mindketten a tam- perei konzervatórium taná­rai. Reijo Eronen 1984-ben szerzett diplomát a. Sibeli- us Akadémián. Szólóhang­versenyeken kívül aktív szereplője opera- éi ope­rett-előadásoknak is. Bíró Katalin itt tanult Miskol­con, majd zongoraművész diplomáját 1983-ban kapta meg a Sibelius Akadémián. Négy éve hangversenyeznek együtt. Reijo Eronen kiművelt hangú, nagy repertoárraj rendelkező baritonista. Négy nyelven énekelt, ami önma­gában is jelentős tett. Hoz­zá kell azonban tennem, hogy a szöveg csak egyik eszköze volt a dalok ár­nyalt, sokszínű megoldásá­nak. Jó példa erre a bib­liai szövegekre írott: Négy komoly ének — Brahms műve. Életének utolsó előt­ti évében a német zene­szerző töprengő, az emberi lét hívságain tűnődő, egy 2- dülálló kompozíciót alko­tott. Eronen jól azonosult a fájdalmas hangulatú, a vég­zetbe beletörődő dalokkal, melyek a „kantáta” vége- íelé nimnikussá válnak, ahogy Brahms az örök bé­ke nyugalmát, a szeretetet hirdeti, ábrázolja. Magyar népi SBÖvegeket Sonninen Hét dala, mely­ből két zsánerkép eivene- dett meg, a Pásztor és a Csendes éj. Kodály népdal­feldolgozásaiból is kettőt mutatott be a szimpatikus előadóművész: Elmegyek, el­megyek — Búsan csörög ■ lomb — a közönség nagy tetszésére. Természete* könnyedség, választékos elegancia jelle­mezte a népdalos hangvé­telű finn dalokat, így Síbe lius: Az első csóúc, Evezz, evezz kék hattyú, Vízbe hajlongó bambusz műveit. Rautavaara a Shakespeare- szonettekbSl zen esi tette meg a Nézd, életem ez az év­szak, a Számolva az óra- mondó időt és a Mondjam: társad, másod a nyári nap ■— kezdetűeket. S ha a koncert kezdeti darabjait a bánat, az utolsó műveket inkább a vidám­ság járta át. Reijo Eronen nagy kedvvel, intenzitással és plasztikus ábrázolással keltette életre Maurice Ra­vel 1907-ből származó nép­szerű görög dalait: Meny­asszonyi ébresztő. Ott, ahol a templomtorony látszik, Melyik lovag hozzám ha­sonló, Tavaszi virágok gyűj­tés«, Légy vidám. Katalin Bíró-Niva érzéke­nyen, az énekművésszel tő­kéiét«« össznangban valósí­totta meg a sokszor nem könnyű dalok kíséretét. A miskolci előadást a vendéglátó gimnázium fia­taljainak éneke keretezte. tatták. Ennek két első lép­csője megvalósult. Miért nincs szó a harmadik lép­csőről? Talán a pedagógusok bérelmaradása megszűnt? Akkor, amikor a gazdasá­gi problémákból való kilá­baláshoz a mind magasabb szintű tudásra van szükség, éppen annak a rétegnek a gondjai iránt érzéketlen az állami vezetés, amelyik a cél eléréséhez a legtöbbet teszi ? A pedagógustársada­lom követeli a bérfelzárkóz­tatás harmadik lépcsőjének 1992-ben történő megvalósí­tását! Az állam kötelezettséget vállalt az oktatásügyért. No­vember 4-én hangzott el — nagyon helyesen —. hogy az iskolaköteles kor a gyerme­kek 5-től 16 éves koráig ter­jed. Ha kötelezettségeket ír­nak elő az iskoláztatásra, akkor annak anyagi bázisá­ról is gondoskodni kell. Nem fogadható el sem a szülők, sem a pedagógusok számá­ra, hogy a kormány és az önkormányzatok egymásra mutogassanak. Az oktatásügy és az okta­tásügyben dolgozók helyzete tovább nem romolhat, mert az elbalkanizálódás veszélye fenyeget, s Európába az út nem arra vezet. Szabados Rudolf, a Pedagógus Szakszervezet Középiskolai Alapszervezetének titkára NOV€M868 2 3 4 5 0 7 9 10 11 12 W 14 ‘ 16 17 18J9 20 2Í ; Jb1?4 25 86 OeCÄR 5 2 5 4 S 7 8 4 K5 IH2 M IS 16 J2I.22 23 24 28 29 3Ö3L A természet mindig hálás téma Műszaki fejlesztés A műszaki fejlesztés idő­szerű ..kérdéseiről t az innová- oió felgyorsításáról, a mű­szaki fejlesztési pályázati rendszer tapasztalatairól, a pályázati lehetőségékről és az azokkal kapcsolatos elő­írásokról rendez konferenci­át november 12-én a MTESZ Borsod megyei szervezete Miskolcon, a Teafeniíka Há­zában. A megnyitó előadást dr. Pungor Ernő professzor, akadémikus, címzetes mi­niszter, az Országos Műsza­ki Fejlesztési Bizottság el­nöke tartja A műszaki fej­lesztés stratégiája címmel. A napiár készítés is politika Traktorok helyett Csontváry „Pucér nőt a falra" A naptár nemcsak az idő múlását mutatja szemlélete­sen, hanem az idők változá­sait is. Az első magyar nyel­vű kalendáriumot Benczédi Székely István adta ki Krak­kóban. A siker valószínűleg nem lehetett átütő, mert újabb 23 évnek kellett eltel­nie, mire hasonló kiadvány új­ra megjelent Becsben: ennek fordítója Bornemisza Péter volt. Már akkoriban is „minden politika volt”, még a naptár­készítés is. Manlius János például figyelemre méltó kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot,' amikór megjelentette - az ..1584. évre szóló naptárát. Ennek mel­léklete egy német nyelvű „Schreibkalender” volt, mely­nek szerkesztése nagy kö­rültekintést igényelt: Rudolf király ugyanis elrendelte a Gergely-naptár bevezetését, ami a protestánsok lakta vi­dékeken eladhatatlanná tet­te volna a naptárt. Manlius újított: a kalendáriumon be­lül párhuzamos hasábokon hozta az új Gergely-naptárt az ónaptárral együtt... Nagyot ugorva az időben (stílszerűen: előrelapozva) meg kell említeni a két vi­lágháború közötti időszakot, amikor igen nagy divatja volt hazánkban a naptárki­adásnak. 1945-öt követően aztán — sok más dologgal együtt — elszürkült a nap­tárkiadás is. A fordulat 1956- ban következett be: ekkor készült a Képzőművészeti Kiadónál az első naptár, me­lyet nem traktorok és füs­tölgő gyárkémények díszí­tettek, hanem Csontváry-ké- pek reprodukciói. Ilyen dicső múlt után a Képzőművészeti Kiadó némi küldetéstudattal is rendelke­zik: igyekeznek képviselni egy színvonalat, nem vettek részt az elmúlt évek „pucér nőt a falra” akciójában, és az idén is igen gazdag kí­nálattal várják a szép nap­tárak kedvelőit. Pedig nehéz idők járnak a Képzőművészeti Kiadóra is, mint azt Látki Pétertől, a iVe legyen újabb vasfüggöny Alapítvánnyal a művészetért Bemutatkozás a Gárdonyiban • Műkedvelők bolhapiaca kiadó igazgatójától megtud­tuk: — A naptárkiadásban nem játszódott le az a mindent felforgató rendszerváltás, mint a könyvkiadásban. A könyvkiadók száma ma sok száz, naptárkiadással alig né- hányan foglalkoznak. Ez ugyanis roppant tőkeigényes dolog: nagy pénzt kell be­fektetni az év elején, majd a naptárak vásárlói csak no­vember—decemberben „érté­kelnek”, azaz kizárólag az év végén csordogál vissza a pénz. Részben ez az* oka an­nak az egységes stílusvilág­nak — amit olykor egyhan­gúságként vetnek a sze­münkre —, ami a naptárja­inkat jellemzi. Nagyjából biztosra kell mennünk, ha meg akarunk élni, ennek el­lenére az 1993-ra elfogadott naptártervek között már nem egy meghökkentően új de- sign-nal, szokatlan tipográfi­ával készült. Az idei — azaz a jövő évi — naptárainkat jó részt ismert és keresett művészek készítették (Szász Endre, Gink Károly), de kül­földi művészekkel is dolgoz­tatunk: egy osztrák kiadóval közös vállalkozásban jelen­tettük meg V. Schneiders vi- rágnaptárát, Theo Schild- kamp holland grafikusmű­vész pedig a mi megrende­lésünkre készítette gyermek­naptárunk számára akvarell- sorozatát. Kájé használt fel a finn Ahti Bart» Péter Hadirokkantak szövetsége A Magyar Hadirokkantak Szövetsége 1990 áprilisában Budapesten újjászerveződött. A szövetség a Hadirokkan­tak, Hadiözvegyek és Hadi­árvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ), illetve a Magyar Hadigondozottak Szövetsége jogutódja, mely — Miskolc Megyei Jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatalá­nak közreműködésével — létre kívánja hozni Miskolc városi szervezetét. A szövetség célja a hábo­rús sérültek, károsultak min­denoldalú érdekvédelme, az­az az anyagi, a jogi, az egészségügyi-szociális véde­lem megvalósítása. Az alakuló ülés helye: Miskolc, Petőfi u. 1—3. sz. Időpontja november 6. (szer­da), 13.00 óra. Az alakuló ülésre várjuk a meghívottakat és mind­azokat, akik az I. és II. vi­lágháborúban katonai cse­lekmények által, a Tanács- köztársaság ideje alatt, a fa­sizmus elleni fegyveres harc­ban, nemzeti ellenállási moz­galom fegyveres harcaiban, az 1956-os forradalom és szabadságharcban, hadgya­korlatokon, illetve katonai szolgálat következtében, vagy visszamaradt hadieszközök által, hadifogságban és mun­kaszolgálat miatt megrok­kantak, a rokkantak hozzá­tartozóit, a meghaltak hát- ramaradottait. Várjuk továbbá azokat, akik együttéreznek szövetsé­günk céljaival és készek tá- mógatni munkánkat! Sajnálatos tény, hogy Ma­gyarország egyes területei kö­zött szembetünöek a különb­ségek. Miután lebontották a „nagy" vasfüggönyt, kialakult egy másik, képzeletbeli határ, amely Budapestnél és a Duna vonalánál osztja ketté hazán­kat. A két országrész közötti fejlődési eltérések azonban nemcsak a gazdaságban je­lentkeznek, hanem a művésze­ti életben is tapasztalhatóak. Érezvén a keleti térség háttérbe szorított helyzetét, néhány debreceni fiatal lét­rehozta a Keleti-blokk Ala­pítványt. A kezdeményezés­hez az országban elsőként csatlakozott a miskolci Árta­lom Egyesület, amelynek el­képzelései nagyon közel áll­nak az alapítvány céljaihoz. Szeretnék elősegíteni a ke­leti régió művészeti életének fejlődését, több lehetőséget ■kívánnak teremteni az itt alkotóknak a bemutatkozás­ra. A* Ártalom Egyesület, amelynek tagjai képzőművé; szettel, irodalommal és ze­nével is foglalkoznak, a fia­talokat érintő, de nem kul­turális jellegű problémák megoldása érdekében már tartott demonstrációt. Így többek között az emlékeze­tes kazincbarcikai higany­ügy, a fiatalok lakáshoz ju­tása, valamint a -kiürült hon­védségi laktanyák lakáscélú átalakítása érdekében tartott akcióik nagy visszhangot váltottak ki. Mivel az ala­pítvány is foglalkozik ha­sonló kérdésekkel, az együtt­működést mindkét fél igé­nyelte. A Keleti-blokk Alapítvány elsőként a debreceni P. G. Csoport kazettáját adta ki. A közeljövőben a Karikás és a Muzsikás népzenei együt­tesek lemezét jelentetik meg, más kiadványok mellett. Az alapítvány bemutatkozó ren­dezvénye vasárnap este hét órakor lesz a Gárdonyi Géza Művelődési Házban; a már említett P. G. Csoport mel­lett fellép a házigazda .Ápo­lók zenekar és a Sex Pis- tols Emlékegyüttes is. A következő miskolci ak­ció december harmadik he­tében lesz, szintén a Gárdo­nyi Művelődési Házban. Ek­kor rendezik meg a műked­velő művészek bolhapiacát, ahova a nem profi alkotók hozzák el műveiket. Itt nem szokványos karácsonyi meg­lepetéseket lehetne beszerez­ni, például festményeket, tűzzománcokat, könyveket, kazettákat, kiadványokat. A művelődési házban decem­ber elejétől várják azokat a műkedvelő művészeket, akik szeretnének bemutatkozni. Már a nyárra is tervez­nek. Nemzetközi művészeti és környezetvédelmi táboro­kat szeretnének létrehozni, amelyek kapcsolódási pont­jaik is lehetnének, hiszen a művészek mindig is érzéke­nyebben reagáltak a termé­szet szennyezésének problé­májára. Addig is azonban a kulturális környezetvédelmet sem szabad elhanyagolni, és nem ártana azt a bizonyos képzeletbeli vasfüggönyt is lebontani. (horvátb) Korszerű vízügyi eljárások A korszerű vízügyi dön­téselőkészítésről, tervezések­ről, eljárásokról, a vízellátá­si és csatornázási, szenny­víztisztítási szakterület kér­déseiről tartanak előadáso­kat ma délelőtt Miskolcon, a Technika Házában. A fél tízkor kezdődő program so­rán dr. Stéfán Márton, a vízügyi igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, dr. Búzás Kálmán, a Budapesti Mű­szaki Egyetem oktatója, va­lamint Szabó Attila, a Mély- épterv munkatársa szól a fenti témákról. Az előadá­sok előtt sor kerül annak a kiállításnak a megnyitójára, melyet Széchenyi emlékére válogattak az esztergomi Vízügyi Múzeum anyagából, valamint személyi számító- gépes bemutató is kapcsoló­dik a programhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents