Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-30 / 279. szám

A közgazdászhallgatók vágya: a tanulmányúi Egy világhírű cég titkai Utazni, világot látni - ez átvétele után, akár munka­majd minden fiatal álma. S ha ezt az érdeklődési körén belül teheti meg, akkor ezek az élmények az egész életre kihathatnak. Talán ezért vál­lalkoznak egyre többen arra, hogy jövendőbeli szakterületü­kön tanulmányútokat, külföldi gyakorlatokat szervezzenek meg maguknak. Az ilyen agilis fia­talokat tömöríti az AISEC, a közgazdászhallgatók nemzet­közi szervezete. Hetvenegy tagország fia­taljai szervezkednek azért, hogy minél többen vehesse­nek részt külföldi szakmai gyakorlatokon, konferenciá­kon. szemináriumokon, cse­reprogramok segítségével. A húszéves szervezetnek ha­zánkban tíz bizottsága mű­ködik. A Miskolci Égjretem közgazdászhállgatói is be­kapcsolódtak munkájukba. Rakovics Judit vállalati fe­lelőssel, s Fükö Krisztim, jövendőbeli taggal arról be­szélgettünk, mit is lehet nyernie egy magyar fiatal­nak azzal, hogy tagjává vá­lik ennek a világméretű szervezetnek. — A szakmai felkészült­ségünket, a nyelvi tudásun­kat erősítik ezek az utazá­sok. Tájékozódunk különbö­ző cégek marketingpolitiká­járól, s nem utolsósorban, ez az ismeretség a diploma lehetőséget nyújthat. Amire itthon még kevés példa akad, ott sokfelé tapasztalható: milyen úton válhat néhány év alatt is egy kis cég nem­zetközi jelentőségű vállalat­tá. Ezeket a hasznos tudni­valókat igyekszünk mások­kal is megismertetni. Erre lesz példa az a hétfőn, dél­után két órától kezdődő elő­adás. melyet az egyetem jo­gi épületében rendezünk meg. Vendégeink a Procter & Gamble cég képviselői lesznek. A cég termékeivel néhány éve már itthon is nap mint nap találkozha­tunk: ezek a Blend-a-med fogkrém, az Ariel mosópor, a Head & shoulder sampon, a Pampers pelenka, melye­ket csak P és G termékként emlegetnek világszerte. Pe­dig 1837-ben V. Gamble szappanfőző és W. Procter pedig gyertyaöntő indította ezt a vállalkozást, 7192 dol­lár alaptőkével. Mára multi­nacionális vállalatról be­szélhetünk, mely világszerte 94 ezer embert foglalkoztat, termékeit 140 országban for­galmazzák, s a világ első számú kozmetikumgyártójá­nak számítanak. Hogyan ju­tottak el idáig, erről tudhat­nak meg többet, akik elláto­gatnak a hétfői előadásra. N. Zs. E»y sorozat világsikere Jön a Polip 6 A Polip ismét kinyújtja csáp­jait. A magyar tévénézők «lőtt is ismert és kedvelt sorozat folytatásáról, pontosabbon fel- támasztásáról döntött az olasz televízió. „Ugyanazt tesszük, mint az amerikaiak, akik egy sikeres sorozat után olkészitik a folytatást is” - indokolta a RAI-1 elnöke, Carlo Fuscagni. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a miskolci Mindszenti-plébánia és az Emberért és Miskolcért Alapítvány együttes pályázati kiírása A PALYaZATI KilRAS FELTÉTELEI: 1. A Káivária-áomb eredeii állapot szerinti tereprendezési, növénytelepítési munkáinak elvégzése. KIVITELEZÉSI HATÁRIDŐ: 1992. május 31.: tereprendezés 1992. november 30.: növénytelepítés 2. Az eredeti állapot szerint a stációk között húzódó és az egész területre kiterjedő útvonal kijelölése - az út­vonal felületi burkolásához szükséges anyagok biztosí­tása mellett megépítése. KIVITELEZÉSI HATÁRIDŐ: 1992, június 30. 3. A Kálvária-dombon lévő stációk korabeli dokumentu­mok szerinti helyreállítása, az elpusztult stációk pótlá­sa, a meghatározott anyagok felhasználásával. KIVITELEZÉSI HATÁRIDŐ: 1992. augusztus 1. Az 1-3. pontban meghatározott pályázati kiíráshoz be­nyújtott pályásatok mellékleteként csatolni kell 3 példá­nyos, a munkatechnológia sorrendje szerinti bontásban készített költségvetést. A költségvetéskészítés ára nem képezheti - a pályamun­kák elfogadása esetén sem - a megtérítés igényét. A pályamunkához bővebb tájékozódást biztosítanak a Hermán Ottó Múzeum történész munkatársai. Érdeklődni lehet az Emberért és Miskolcé't Alapítvány cí­mén: Miskolc, Felszabadítók útja 32. szám (Kós-ház), min­den héten szerdán, 14-16 óra között. Telefon: 61-413. A PÁLVAMUNKAK ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ DOKUMENTÁCIÓK (RAJZ, KÖLTSÉGVETÉS STB.) + leadási helye. Miskolc, re'sccáuditók útja 32. + leadási módja zárt borítékban, a borítékon „Pályázati munka” megjelöléssel ♦ leadási határideje: 1992. március 31. 14 óra A pályázatok nyilvános bontási időpontja: 1992. március 31. 15 óra A pályázatok elbírálásának időpontja: 1992. április 7. 14 óra Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Emberért és Miskolcért Alapítvány Miskolci Mindszenti­plébánia A forgatást 1992. január 7-én kezdik, Sandro Ruüli és Stefano Pelraglia könyve alapján. Várhatóan 1993 őszén tűzi műsorára az olasz televízió a hatrészes sorozatot, egyenkint másfél órás epizódokkal. A rende­ző az a Luigi Perelli, aki niár a harmadik, a negye­dik és az ötödik folytatást is jegyezte. A Polip 6-nak három kulcsszereplője lesz: Dávi­dé Licata — Vittorio Mez- zogiomo alakítja —, s aki ahhoz, hogy szuperrendőr­ként formában legyen a kö­zel egy évig tartó forgatá­son, már megkezdte az ed­zéseket. Si’lvia Conti bírónő — Patrícia Millardet alakít­ja — már nem a szicíliai Palermóban, hanem észa­kon, Milánóban osztja az igazságot. És a „gonoszt” Tá­nc Garridi — Remo Girone személyesíti meg —, akit Afrikában kapnak el, jelez­ve, hogy a Polip csápjai már kinyúltak Itáliából. A forgatás is ennek megfele­lően svájci, osztrák, afrikai és csehszlovákiai helyszíne­ken zajlik. Hivatalos indok­lás szerint azért, mert a maffia piszkos pénzét már külföldön mossák tisztára. Nem hivatalosan pedig a RAi üzleti érzéke miatt: a Polip újabb nemzetközi si­kerére. értsd: megvásárlásá­ra számítanak. Peter elmenekül, Jerry fekve marad r­Állatkerti történet Bemutató a Játékszínben Jerry és Peter szerepében Karczag Ferenc és Galkó Bence. Bemutató volt a héten a Já­tékszínben: Edward Albee Ál­latkerti történet című darabját láthatta a közönség. Az egy- részes dráma meglehetősen is­mert - részben a televízió jó­voltából, másrészt sokan emlé­keznek még a kereken húsz évvel ezelőtti bemutatóra, mely ugyancsak itt, a Játékszínben zajlott. Szó sincs azonban „de ja vu” érzésről: akkor ugyanis minden másképpen volt. Érdekes elolvasni a húsz évvel ezelőtti bemutató kri­tikáit: azok egytől-egyig a nagyváros emberpusztító ha­tásáról, a fogyasztói társa­dalom biztosította kispolgári védőburok sérülékenységéről szólnak. Ezzel még véletle­nül sem szeretném a kriti­kák szerzőit bántani, ugyan­is a Mese az állatkertiről (mért ez az eredeti címe) történetesen valóban erről szól. Csakhogy akkor mindezt kívülsől néztük: „nem vala­mi kellemes mifelénk, de legalább ilyesfélék itt nem történnek” — gondoltuk. (Aki nem így emlékszik rá, mélyedjen el kissé jobban az emlékeiben, négyszem­közt önmagával.) Azóta nagyot fordult a vi­lág: bármelyikünkből lehet Jerry, vagy éppen Peter, az- aZ tökéletesen hiányzik a dolog egzotikuma, ami pedig sokkal könnyebbé teszi a kellemetlen és nyomasztó gondolatok megemésztését. Ha Edward Albee felkért volna rá (nem tette meg), értelmez-em az 1958-ban szü­letett művét, akkor — egy mély lélegzetvétel után — ki merném jelenteni, hogy váteszi művel állunk szem­ben, s Jerry nem más, mint mi, azaz Kelet-Európa, Pe­ter pedig a jómódú Nyugat, amely egyelőre még csak megorrontotta a veszélyét a mi közeledésünknek. (Albee — önökkel együtt — nyilván csak mosolyogna ezen az ak­tualizáló erőlködésen, hiszen köztudomású, a jó művek egyik sajátossága, hogy foly­tonosan úgy tűnik, mintha a máról szólnának.) Szóval Jerry szeretne kap­csolatot teremteni Peterrel, aki viszont csak olvasgatni szeretne a pádon, azaz meg­úszni az élet kellemetlensé­geit, amennyire lehet. Jerry azonban makacs és lerázha- tatlan: van energiája, hogy áttörje Peter védőfalát, amely szemüvegből, könyv­ből, jó fizetésből, két kis­lányból és két papagájból, plusz szerető feleségből áll. Peter udvarias és tartóz­kodó, Jerry viszont kétség- beesetten erőszakos: ő már tudja, semmit sem lehet megúszni. Például szállás­adónője szörnyűséges kutyá­ját sem. Megölni, elfutni nem lehet, meg kell hát sze­retni. Peter enged egy da­rabig, készségesen végighall­gatja az „eb-parabolát”. Van. azonban egy határ: a pad birtoklása, ez már Peter vé­dőállásainak legbelsőbb vo­nalait érinti, amit nem lehet büntetlenül megtenni... Peter szerepében Galkó Bencét láthatjuk, akinek nem könnyű feladatot kell megoldania: hosszú perce­ken át hallgatni Jerry mo­nológját, alig reagálva arra, mégis mindvégig jelen len­ni; aztán jómodorú nyárs- polgárból fékevesztetten ki­törni. Galkó jól megoldott Péterjének egyetlen hibát lehet felróni: az udvarias érdektelenséget túl hirtelen váltja fel a Jerry iránt ér­zett valódi kíváncsiság. A Jerry-t alakító Karczag Ferenc aligha okolhatja bár­miért is a darab rendező­jét, tekintve, hogy egyazon személyről van szó. Karczag Ferenc jól oldotta meg az önrendező színész skizofrén helyzetét. Az első percek után (ahol Jerry kissé fél­revezető módon, külvárosi vagánynak tűnik, holott nem az), egyre inkább magára talál a figura. Hatásosa be­fejezés, melynek oltárán fel- áldoztatik majd a meglehe­tős zavarban levő közönség tapsa. Albee Állatkerti tör­ténete persze nem is az a darab, mely után az ember szívesen és felszabadultan tapsolna... Kiss József Meghívó az alkotóházba A Miskolci Galéria Alko­tóházában ismét három mű­vész — Gaál József, Ko­pasz Tamás, Szurcsik József — töltött el munkával né­hány napot. Ma délután 5 A Magyar—Román Baráti Társaság missziója Tízezer könyv Erdélynek A tagság kétharmada él Pécsett órakor szeretnék megmutat­ni barátaiknak, s minden kedves érdeklődőnek az itt készült munkáikat. Az al­kalmi tárlatra, s a hozzá kapcsolódó kötetlen együtt- létre szívesen látnak min­denkit. (Az alkotóház a Csabai kapu 22. szám alatt található.) Már két évkönyvet adott ki a Féesi Magyar—Román Baráti Társaság, amelyek­ben a megalakulásuk óta el­telt esztendők szolgálatait foglalták össze. A Barát­ság—Prietenie című könyv tavaly; első kötete a társa­ság megalakulásának gon­dolatát is feltárja, egy ma­roknyi értelmiségi vállalko­zását. Ez 1988. október 29-én fo­gant meg egyikőjükben, aki a pécsi Szent István téren, egy volt a Szent Jobb hó­dolatára gyűlt össze tízezer között. Nem egyszerű érdek­lődő volt. hanem a Magyar Távirati Iroda szolgálatá­ban lévő munkatársa, újság­író. Az jutott eszébe, „ha élne Szent István, miként fogna hozzá a magyar—ro­mán kapcsolatok rendezésé­hez? ... Szent István azon­ban nincs! Nekünk — kései utódoknak — kell megol­dást találnunk a válságra: a magyar—román ellentétre. Történelmi megbékélésre i van szükségünk. Olyan bé­kére, amilyent az örök el­lenségként számon tartott franciák és németek kötöt­tek egymással. Ámde a ha­talom képtelen erre! Kép­telen volt a múltban, kép­telen a jelenben. Nos, ha »•fent« nem megy, akkor »lent« kell megcsinálni a békét!” A társaság alakuló ülése 1989. január 19-én volt. ?Ji- ért Pécsett, amelyhez „két­száz kilométeren belül nin­csen egyetlen román sem? Talán éppen ezért! Indula­tok és előítéletek nélkül, higgadtan és józanul” tud­tak szembenézni a két nép közötti bizalmi válsággal. Az alakuló ülésen is elis­merték, 1989 elején, hogy „a legnépszerűtlenebb misszió­ra” vállalkoztak, de élt bennük „a pannóniai pol­gárok hite és türelme ...” A társaság kezdettől fogva a népi diplomácia híve, amit az 1990. december 18-i nyilatkozatuk is kifejezett: „Készek vagyunk a találko­zóra bármely keretben, bár­mely időpontban, bármely helyen Magyarországon és Romániában.” A pécsiek, országos körű akciójuk révén, egy év alatt gyűjtötték össze azt a tíz­ezer könyvet, amelyből húsz, egyenként 500—500 kötetes kiskönyvtárat állí­tottak össze. Kizárólag ér­tékes szépirodalmi és szak­mai műveket akartak az erdélyi magyarok kezébe adni. és szándékukat sike­rült is megvalósítniuk. Nemrég, 1991. november 25- én. tért haza Romániából a társaság tízezer könyvet szállító csoportja. Hazatérő­ben magukkal hoztak ma­gyarra fordított román szép- irodalmi műveket, amelyek a pécsi román könyvtár alapját képezik. Sajtótájé­koztatójukon mondotttak köszönetét azoknak, akik se­gítséget nyújtottak az erdé­lyi könyvakciójukhoz. Iglói Gyula a társaság tagja >jÁROs, MISKOLC VTV Vasárnap reggel ismét su­gárzott adással jelentkezik a Miskolc Városi Televízió reggel fél 7-től fél 8-ig, az OIRT 9-es csatornán. Az egyórás összeállításban szó lesz a Digép helyzetéről, a véradók napjáról, de a kép­ernyőn keresztül találkoz­hatnak Szász Endre festő­művésszel js, aki egy galé­riát adott át Miskolcon. Az adásnak két vendége lesz, dr. Gaál Zoltán, a Hungária és dr. Utassy László, az Ál­lami Biztosító területi igaz­gatói, akiket a műsorvezető a biztosítások körüli bizony­talanságról faggat majd. Ez­úttal is lesz „Szerencsejáték Rt.” számítógépes játék, melynek telefonszáma az adás ideje alatt: 63-859.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents