Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-29 / 278. szám

A Nagy durranás! igazi •nigmatikus cím: a nézőnek megint fogalma sincs, mire számítson. Kaphat ugyanis a pénzéért ezen a címen egy pirotechnikai remekművet (pl. Matuska Szilveszter-életrajzot), vagy egy erotikus filmopuszt, amelyik (a szponzoráló pezs­gőcég miatt) mondén félho­mályba burkolózó pezsgőspin- cében játszódik. A Nagy durranás! azon­ban másról szól: súlyos dol­lármilliókért készített ame­rikai stílusparódiát látha­tunk ismét forintért, ami nem kis dolog. Tekintve, hogy a forint folytonos le­értékelése ellenére ugyan­annyi pénzért ugyanolyan (hogy milyen, arról máskor) minőségű amerikai filmet kap az ember. A Nagy durranás! című filmet Jim Abrahams és Pat Proft írták, ugyanaz a pá­ros, akik a Csupasz pisz­toly filmeket, valamint a té­véből megismert Nagyon Különleges Ügyosztály soro­zatot. Nagy durranásukat — di­cséretes szerénységgel — „Minden filmek anyjának” nevezik, abból a tényből ki­indulva, . hogy a forgató­Micbael Jaekson Amerika híres és dúsgaz­dag popsztárja. Michael Jack. són új nagylemezének videó- klipjével lepte meg hódolóit. Ezt követően pedig azzal, hogy ünnepélyesen bocsána­tot kért tőlük, mindenek­előtt a gyerekektől. A popvilág e szokatlan gesztusa azonban inkább üz­leti felismerés, mint stílus­korrekció. A „Black or whi- te”, „Fekete vagy fehér” címmel forgalmazott klip ugyanis — a téyészerkesztők szeri pt js — .túlment a ja íz­lés határán. Á vasaltarcú énekes a kritikusok vélemé­nye szerint korábban is szí­vesen folyamodott a vulga- ritás és az obszcén kifejezési formájához, „matatott nad­rágja villámzárja körül”, ez­úttal azonban Jeff Fox, a New York-i rádió kritikusa úgy fogalmazott, hogy „M. J. megőrült, egyszerűen el­vesztette a fejét.” Jaekson ugyanis a 11 perces klip utolsó 4 percében különös átalakulás részese: kiderül róla, hogy tigris, egy vadál­lat lakozik benne. Minden zenei háttér nélkül. Így az­tán a világ számos tévéállo­mása cenzúrázta az új Jack- son-klipet; egyszerűen ki­vágták belőle az utolsó 4 percet. S hogy nem a szer­zői jog csorbításáról van szó, hanem komoly üzleti ve­szélyről, ezt vette észre az énekes menedzsere is. Mi­chael Jaekson tehát sietve közreadta nyilatkozatát: „Rettenetesen sajnálom, hogy fájdalmat és félelmet okoztam a gyerekek és a szüleik körében, meg más vásárlóknál is ezzel a tigris betéttel. Én mindig arra tö­rekedtem, hogy jó példát mutassak. És most borzasz­tó arra gondolni, hogy ez a videoklip károsan befolyá­Óvónők A Magyar Óvodapedagó­giai Egyesület Miskolc Terü­leti Köre nyilvános vitát rendez az új közoktatási tör­vénykoncepcióról, december 2-án, 17 órától, a Leszih ut­cai óvodában. Minden ér­deklődőt szeretettel várnak; a városkörnyéki óvodákból is. Nagy d urranas: f A szívdöglesztő Harley hadnagy, akitől akkorát szól a nagy durranás. könyv megírása előtt meg­nézték az elmúlt 50 év (!) meghatározó repülősfilmjeit, hogy kiszúrhassák a kifigu­rázásra alkalmas gyenge pontjaikat. Ügy tűnik, talál­tak eleget a gyenge pontok­ból, jószerével annyit, hogy bocsánatot kér solja a gyerekeket, a fizikai és a szexuális erőszakot hir­deti a körükben. Bocsánatot kérek minden vásárlótól ezért a nagy percért.” őszinte szavak. És rek­lámnak sem utolsó. majd szétpukkad tőlük a Nagy durranás!. A film alkotói lehet, hogy nem készítettek tökéletes filmparódiát (mindenesetre sokat lehet röhögni rajta), azonban felfedeztek egy tit­kot. IJevezetesen azt, hogy a mozinéző különös szerzet: képes halálosan komolyan venni a filmhősöket, amikor azok mandinerből átugornak egy ötméteres kőfalat, ugyanakkor, ugyanez a kö­zönség könnyesre tudja ne­vetni magát ugyanezen a hősön, ha az egy filmparó­diában elbotlik a cipőfűző­jében. Szóval adva van Sean „Topper” Harley, a magá­nyos, fiatal repülőhadnagy, aztán pilótakollégái: „Hulla­jelölt” Thompson, „Pancser” Pfaffenbach és a többiek. Itt van Bensőn admirális, aki a második világháború óta minden jelentősebb üt­közetben elvesztette egy-egy jelentősebb testrészét. Aztán a gyönyörű Eamanda Thompson (neki megvan minden testrésze), aki pszi­chológus, fémszoforász és bártündér, ráadásul nagyon tud nézni a szemével. És itt van a legendás amerikai technika: Harley hadnagy remeik gépe, az Oscar EW 5894 Fallos, amely már-már veszélybe kerül. A poénok mellett a film tele van kok'télreceptekkel is. Kóstolónak a „Fény az éjszakában”: 2/3 fehér rum, 1/3 curacao, egy tojás sár­gája. Shaíkerben összerázzuk, nagy köktélospohárba szűr­jük, majd egy mozdulattal bevágjuk. Tessék vigyázni, nagyot durranhat! Kiss József Az első katolikus iskola Borsodban A nevelés az oktatásnál is fontosabb Még a rendszerváltozás előtti évben, mikor úgy tűnt, hogy mindenki támogatja az egy­házak visszatérését az okta­tásba, a szociális munkába és egyéb hagyományos munkate­rületre, néhány mezőkövesdi keresztény család úgy döntött: kéri a tanácsot, tegyék lehe­tővé, hogy gyermekeiket az egyház erkölcsi normái alap­ján, egy katolikus általános iskolában neveljék és tanítsák. Akkor hatszáz aláírást gyűjtöttek össze a szülők, ám a tanács már nem fog­lalkozott a kéréssel, meg kellett várniuk az önkor­mányzati választásokat, és a képviselőtestület sok-sok vita, gyűlés, megbeszélés után egyhangúlag meg is szavazta, hogy az 1. Sz. Pe­tőfi Sándor Általános Isko­lából katolikus iskola le­gyen. Az egri érsek ezután Mol­nár Máriát kérte fel az im­már Szent Istvánról elne­vezett iskola igazgatójának (ő korábban a középiskolai kollégiumban volt igazgató- helyettes), és Tóth István —, aki a közeli Jézus Szi­ve plébánia káplánja — lett az egyházi „mindenese” az intézetnek. Ó az egyik hit­tanár, de segítséget nyújt mindenben, ha a szükség úgy hozza, a szülőkkel, pe­dagógusokkal együtt a fei­:• JM a ÉápHan A középkor semmihez sem hasonlítható hangulatát idézi a Hermán Ottó Múzeum Pap­szeren levő kiállítótermében a napokban megnyílt bemutató. A kassai céhek emlékeit fel­vonultató tárlat a Kelet-szlo­vákiai Múzeum anyagára épül. Dr. Pollák Róbert muzeo­lógus, a kiállítás rendezője elmondta, hogy az együtt­működés a Kelet-szlovákiai Múzeum és a Hermán Ottó Múzeum között nem újkele­tű. Kölcsönösen járnak egy­más bemutatóira, segítik a szakmai munkát, közös régé­szeti terepbejárásokat tarta­naik. Kapcsolatukat az idén már szerződésben rögzítet­ték, ennek keretében rende­zik meg együtt ezt a kiállí­tást. Kassa a középk-yri Ma­gyarország legjelentősebb cé­hes központjai közé tarto­zott. Innen származik az ed­dig ismert legkorábbi céh­alapító levél, amely szerint 1307-ben a szűcsök alkották meg először szabályzatukat. Az eredeti okirat már nincs meg, de egy 1448-as keltezé­sű hivatalos papíron utalnak erre, az eseményre. A céhek megszűnésükig, 1872-ia je­lentős szerepet játszottak a közénkor folyamán. Hatásuk­ra jellemző, hogy bár az imént említett évtől már nem működtek, tradícióik sokáig tovább éltek. Ez nem is cso­da, hiszen a szakmai tevé­kenységükön felül vezetőik fontos posztokat töltöttek be az adott város életében. A céhekre nagy feladatok há­rultak a gyakori tűzesetek eloltásánál, és védelmi funk­ciókat is elláttak. A mostani kiállítás anya­gát úgy válogatták össze — tudtuk meg dr. Pollák Ró^ sjc Egy kovácscéh figyelemfelkeltő cégére. (Szabón Gabriella felvétele) béritől —, hogy a Miskolcot is érintő, vagy magyarnyel­vű emlékeket láthassa a kö­zönség. A tárlat képet pró­bál adni a céhek keletkezé­séről, mindennapi munkájá­ról, megszűnéséről. Több, mint kétszáz eredeti tárgyat állítottak ki, jelentős részük írásos emlék. Ez azért érde­mel külön említést, mivel köztudottan a papír a legké­nyesebb a szállításra, táro­lásra. Láthatnak itt az ér­deklődők 1692-ből fennma­radt, egy szabó céh pontos mesterebéd-leírását tartal­mazó füzetet, vándor- és céhkönyveket, pecsétnyomó­kat. mesterdarabokat. Napjainkban nagyon nehéz újabb emlékeket beszerezni. Ennek két oka van. Egyrészt már nagyon ritkán bukkan­nak fel ilyen tárgyak, de ha el is kerülnek, általában a műgyűjtőknek több pénze van, mint a múzeumnak. Utoljára hét éve vettek egy pecsétnyomót, azóta nem gyarapodott az egyébként így is rendkívül gazdag lelet­anyag. Korábban ha valaki talált egy értékesebb tár­gyat, egyből felajánlotta a múzeumnak. Ma hasonló helyzetben inkább a piacon néznek szét, hátha jó pén­zért túl lehet rajta adni. A kiállítás szemléletes-hát- információkat kínál az álta­lános és középiskolai törté­nelemoktatáshoz, így elsősor bán a diákoknak hasznos időtöltés a tárlat megtekin­tése. Ez persze nem zárja ki, hogy bárki más érdeklődjön a téma iránt. (horváth) Az elsősök figyelmét nem könnyű lekötni. újítási munkákban is részt vesz. A történetet ők foly­tatják. teljes tetőcserére is szükség volna. — Jövőre megépítjük a tornatermet, ebben támogat is bennünket az önkor­mányzat, ám eléggé érthe­tetlen, hogy az egyházi is­kolák nem fordulhatnak a minisztériumhoz céltámo­gatásért. A ml gyermekeink szülei is éppolyan adófize­tő állampolgárok, mint a többiek. Ez diszkrimináció. Év elején is összesen 90 ezer forintot kaptunk fel­újításra. Ebből még anyag­ra sem futotta. — Kétszáz szülő, a taná­rok, s mi mindnyájan dol­goztunk rajta, kimeszeltük a termeket, felcsiszoltük, felkentük a parkettát, és még arra is gondot fordí­tottunk, hogy az egyik szer­tárból ismét kápolna le­gyen. Egy héten egyszer misézik itt István atya, de a gyerekek a szünetekben is gyakran betérnek néhány percre. Mi is megnéztük a kápol­nát, aztán bementünk két elsős osztályba is. Ugyan­olyan gyerekek, ugyanolyan osztály, mint bárhol má­sutt. A különbség a feszület a falon, s ahogy a gyerekek kántáló hangon köszöntik a vendéget: — Dicsértessék a Jézus Krisztus! — Máshol is próbálnak egyházi iskolákat létrehoz­ni — mondja búcsúzóul az igazgatónő. — Velük is megosztva tapasztalatun­kat, mondom: az előző is­kola hagyományrendszeré­ből át kell venni mindent, ami jó, ne legyen, vagy minél kisebb legyen a tö­rés. Ugyanakkor új hagyo­mányokat is teremtünk. Á mi iskolánkban a keresz­tény erkölcsön alapuló ne­velés talán még az okta­tásnál is fontosabb. Gróf Lajos AIDS-wilágnap Tudományos ülés kezdődik december 2-án délelőtt 10 órakor, a Megyei Népegész­ségügyi Intézet (Miskolc, Ba­csó Béla u. 12.) 4. emeleti dísztermében, az AIDS világ­napja alkalmából A kihívás megosztása címmeL Dr. Sedlák Mária tiszti fő­orvos megnyitója után az AIDS-járvány alakulásáról, az AIDS-rő! a venológus szemével és a HIV- pozitívok gondozásáról hallhatnak előadást az ér­deklődők, a folyosón pedig óvszerautomata-bemutató lesz. A gyűjtőknek több pénze van, mint a múzeumnak — A tanári kar összeál­lításánál az volt az egyik szempont, hogy a régiek kö­zül senki se maradjon mun­ka nélkül — mondja Mol­nár Mária. — Aki itt ma­radt — és van közöttük nem katolikus, sót nem hí­vői is —, annak vállalnia kell a katolikus iskola támasz­totta követelményeket, a mi nevelési elveinket. Vé­gül négy pedagógus döntött a távozás mellett, ők a vá­ros más iskoláiban kaptak állást. Az igazgató — túl a korhatáron — nyugdíjba ment. — Seregély István érsek úr tartott szülői értekezle­tet a tanévkezdés előtt. Itt mindenki tájékozódhatott a változásokról. Mindössze 13 család döntött úgy, hogy gyermeküket másik iskolá­ba íratják. Ugyanakkor 11 gyerek jött hozzánk más iskolából. Az engedélyezett létszám 450, jelenleg 378 gyereket tanítunk. Termé­szetesen nemcsak katolikus, hanem református és más vallású gyerekeink is van­nak, és nálunk sem köte­lező tantárgy a hittan. — Azt azért tudni kell, hogy itt már a változás előtt is a gyerekek 70 szá­zaléka hittanos volt. Igazá­ból az elsősök jöttek úgy ide, mint katolikus iskolá­ba. Az alsó tagozatosoknak órarendbe iktattuk a hit­tant (aki nem jár, a tanár korrepetálja ez idő alatt), a felsősöknek azonban ná­lunk is csak a hat-hetedik órában van hitoktatás. — Gazdasági szempontból nagyon nehéz a helyzetünk, a költségvetés ugyan szá­munkra is biztosított, de a városban egyedül ennek íz iskolának nincs tornaterme, csak itt nincs gázfűtés, és

Next

/
Thumbnails
Contents