Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-29 / 278. szám

sk A húsipari vállalat flamand pástétommal is kirukkolt a gyöngyösi expón. (Bujdos Tibor felvételei) Nyitás a civil társadalom felé A szocialisták a kormwvülésről a munkanélküliségről Felemelkedés csak összefogással Expo GySngy j|c A Schwinn—Csepel kerékpárjai iránt az idősebbek sem maradtak érzéketlenek. Nincs párbeszéd a pártoik között, a parlamenti képvi­selők és a lakosság között, alapvető törvények hiányoz­nak, a fiatalok, a munkásak helyzete bizonytalan, szinte kilátástalan — fogalmazó­dott meg néhány nappal ez­előtt az MSZP országos ta­nácskozásán és a pár Me­gyei Szövetségi Tanácsának ülésén, Miskolcon is. Ezért fontosnak tartották a szocia­listák egy új irányvonal meghatározását, nevezetesen a civil társadalom felé való nyitást, a párbeszéd elindí­tását. Az országos tanácsko­zás által meghatározott irányról, a kihelyezett kor­mányülésről és a párt to­vábbi tennivalóiról, tervei­ről beszélgettünk Fedor Vil­mos megyei elnökkel ésKo- rinthus Katalin miskolci ügyvivővel, megyei alelnök- kel. — A párt országos tanács­kozásán Horn Gyula pártelnök az emberekkel való szorosabb kapcsolatfelvételt, kapcsolat­tartást jelölte meg új irány­ként. Az MSZP céljaként fo­galmazódott meg: minél több embernek a legtöbb jót ten­ni. Miskolcon milyen felada­tokat jelent ez Önöknek? — kérdeztük a miskolci ügyvi­vőt. — A Magyar Szocialista Párt eddig is sok egyesület­nek adott helyet, összejöve­telt szervezett, a gitársuli­tól kezdve a clgányfolklór- együttesen át a horgászegye­sületig. Hetente ingyenes egészségügyi, jogi, adó-, tü­zeléstechnikai tanácsadásra hívtuk az érdeklődőket. Az ingyenes, népszerű tanács­adásokat természetesen meg­hagyva. minél több klubjel­legű beszélgetést szervezünk, hiszen köztudott, hogy a parlament eltörölte a társa­dalmi vita intézményét, így nem nagyon van lehetőség arra, hogy a bennünket érintő kérdésekről beszélges­sünk, vitatkozzunk, iáala­kítsunk egy közös állás­pontot — pártpolitikai ér­dekektől függetlenül, az emberek érdekeit figye­lembe véve. Felsorolásszerű­en a tervekről: agrárértel­miségi. oktatásügyi, mflsza­Egy éve indult a régió irodalmi-társadalmi lapja, a Holnap. A szerkesztőség megítélése szerint rpég nem igazán vannak jelen Miskolc és a megye szellemi életé­ben. ezért hogy elébe men­jenek a dolgoknak, véle­ményalkotásra próbálják serkenteni az érdeklődőket. Vitaülést szerveznek a Hol­klubokat szervezünk, mun­kanélküli egyesületet, mun­kás-érdekképviseleti vezető- képzést. Ezekkel a fórumok­kal az a célunk, hogy mi­nél közelebb kerüljünk az emberekhez, konkrét kérdé­sekben, ’témákban kérjük ki a véleményüket, s ezért min­denkit várunk, hovatartozás­tól függetlenül. — A november 9-j kihelye­zett kormányülés előtt látott napvilágot a Munkástanácsok Megyei Szövetsége és az MSZP közös álláspontja a megye helyseiéről. Ebben a legfontosabb kérdésnek tekin­tik Borsod-Abaúj-Zemplén megye válságövezetté történő nyilvánítását. A kormányfó- rum utáni sajtótájékoztatón Antall József miniszterelnök úr kifejtette: szükebb pátri­ánkban nincs válság, csak válságjelek. Ha válságövezetté nyilvánítják a térséget, ez el­riaszthatja a befektetőket. En­nek ellenére fenntartják-e to­vábbra Is álláspontjukat? — A szocialista párt — válaszolta Fedor Vilmos — álláspontja, az általunk el­készített helyzetértékelés sok pontban megegyezett a megyei önkormányzat és a Gazdasági Kamara vélemé­nyével, amá azt jelenti, hogy nemcsak mi látjuk helyze­tünket válságosnak. Rend­kívül sajnáljuk, hogy a vál­ság mint fogalom körül ala­kult ki vita, és nem a valós gazdasági-társadalmi folya­matok körül. Fontosnak tart­juk, hogy e terület egészére szülessen olyan intézkedés, amely fékezi, illetve meg­állítja a kedvezőtlen 'tenden­ciákat. Példaként említeném Zemplént, a Hegyközt, ahol már 20 százalék körül mo­zog a munkanélküliség, s ebből egyértelműen látszik, hogy hatékony területfej­lesztési program szükséges. Az itt élő emberek készek segíteni, de kell egy olyan szervezet, amely koordinál­ja a fejlesztést. — Említette a munkanélkü­liséget. Mi a leginkább kifo­gásolni való ez ügyoen a kor­mány politikájával kapcsolat­ban? — Ogy látjuk, hogy a kormány nem kutatja a mun­kanélküliség okát ebben a régióban, pedig csak ezt is­merve lehetne tenni vala­mit. Azt javasoltuk a kor­nap jelenéről, vagyis „májá­ról” a lap szerkesztői és a Magyar írószövetség Észak­magyarországi csoportjának tagjai, amelyet november 30-án, délelőtt 10 órától tar­tanak a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A vi­taindítót Domokos Mátyás irodalomtörténész tartja. mányzatnak,, hogy adóked­vezményekkel segítsék az itt befektetni szándékozó, mun­kahelyteremtő vállalkozáso­kat létrehozó partnereket, ám erre semmiféle választ nem kaptunk. Az elkészített anyagunkon tovább dolgo­zunk, az apróbb régiókból (Hegyköz, Bodrogköz stb.) gazdasági szakembereket ké­rünk meg, hogy kutassák to­vább a lehetőségeket, s Igyekszünk ebben a kérdés­ben ts konszenzusra jutni a megyei önkormányzattal, a pártokkal és a gazdasági szakemberekkel. A japán kormány az Egyesült Nemzetek iparfej­lesztési szervezetén (UNIDO) keresztül 19S0-ben tett aján­latot a Sajö-völgy környe­zeti helyzetének javítását célzó programra. Az elmúlt év szeptembere és ez év augusztusa között japán szakértők közreműködésével vizsgálták Miskolc vas- és acéliparának környezetvé­delmi állapotát, a térség le­vegőszennyezettségének mér­tékét. Minderről tegnap a Dimag Rt. vendégházában dr. Bakonyi Árpád, az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője tá­jékoztatta az újságírókat. A Sajó-project indulása­kor, még az egész folyó­völgy felmérését célozta meg, azonban az anyagi ke­ret — 180 ezer dollár — vé­gűi is, csak négy nagyobb régió környezeti helyzetének vizsgálatát tette lehetővé, űzd, Kazincbarcika, Tiszaúj- varos, valamint Miskolc és környéke került nagyító alá, de ezek közül is leginkább ez utóbbi térsége. A külföldi szakértők helyszíni bejárá­sokon vettek részt, tanulmá­nyokat készítettek, két terü­leten a technológiai korsze­rűsítés lehetőségeit vizsgál­ták, valamint a környezet- védelmi teendőket. A Dimag műszaki állapo­táról megállapították példá­ul, hogy a vállalatnak van Még ma is fájna a nya­kam, amibe tegnap reggel heves prüszkölések közepet­te állt bele a görcs, ha tör­ténetesen nincs expo Gyön­gyösön. De hát Gyöngyösön csütörtök óta expo van, ahol az 54 kiállító egyike, az SMG Hungary bemutat­ta a Magnetonuls nevű gyó­gyászati segédeszközét. Né­hány percig kellett csak a megrándult részre szoríta­nom. s éreztem: múlik a fájás. Ennvit a reklámról. Lé­nyegesen fontosabb, hogy amíg az ország változatla­nul hangos a vitától: le­gyen-e világkiállítás, vaev sem hazánkban. Gyöngyö­sön. a Mátra alján a helyi iparosok gondoltak egyet: bizony jót tenne a térség­nek, ha volna egy helyi expo. Az ötletet többen fel­karolták, így például a vá­rosi önkormányzat, s ennek köszönhető, hogy november 28-tól december 1-ig a Mát­ra Művelődési Központban (Barátok tere 5.) bemutat­kozik a város és környéke gazdasági élete. A megnyitó alkalmából szinte mozdulni sem lehe­tett a művelődési központ földszintjén, annyi volt az érdeklődő. Nagy Róbert szervező így nyilatkozott la­punknak: — Reméljük, a város gaz­dasági fellendülését szolgál­ja majd az itteni vállalko­zók és vállalatok bemutatá­sa. Bízom benne, hogy va­sárnapig nagyon sok üzletet sikerül majd kötniük a ki­állítóknak. Dr. Gyulai Gábor, címze­tes államtitkár, Borsod és Heves megye köztársasági megbízottja pedig így fogal­mazott megnyitóbeszédében: egy jó acélműve, egy köze­pesen jó állapotban levő nyersvasgyártó műve, vala­mint egy felújításra szoruló hengerműve. Ahhoz, hogy az esetleges hazai autógyártás­ba bekapcsolódhassanak, kö­rülbelül 190 millió dollár ér­tékű befektetésre lenne szükség. Környezetvédelmi oldalról tekintve pedig el­kezdődött annak a monito­ring-rendszernek a kiépítése, mellyel értékelni lehet a je­lenlegi környezeti állapotot. Mérhető az egyes technoló­giák által kibocsátott leve­gő-, vagy vízszennyezés. Az eredmények azt mutatják, hogy jelentős mértékben csökkent a városra kibocsá­tott kéndioxid és szén- monoxid mértéke. Ezek a műszaki és hatás- tanulmányok — részben — tehát elkészültek. Azonban a gyakorlatban, a technoló­giákban nemigen történt változás. Mi az esély arra, hogy a felmérés eredménye­ként, ennek szellemében, olyan beruházások indulhat­nak, vagy olyan szűrőberen­dezésekkel szerelhetők fel a térség üzemei, amit az euró­pai környezetvédelmi szab­ványok is megkívánnak, és erre lesz-e egyáltalán pénz? t- erre voltak kíváncsiak el­sősorban a sajót munkatár­sai. Mint Bakonyi Árpád és munkatársai elmondták, köz­vetetten, már most is van eredménye annak, hogy el­készültek ezek a hatástanul­mányok, hiszen a külföldi — November 9-én volt a kihelyezett kormányfórum Miskolcon. A térség helyze­tével, a régió jövőjét meg­határozó kérdésekkel foglal­kozott a kabinet. A kor­mány állást foglalt: nem szabad válságövezetté nyil­vánítani a régiót, egyik me­gyét sem, hiszen abban a pil­lanatban, amikor rákerül ez a címke, ez visszariasztaná a beruházókat, külföldi be­tőke számára egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezetben fektetheti be pénzét. ■ ■ Azonban nagy az esély ar­ra, hogy anyagi forrásokhoz is juthatunk a közeljövőben. Az UNIDO ugyanis időköz­ben egy új, Lengyelciszágot, Csehszlovákiát és Magyaror­szágot érintő szubregionális project beindítását is kez­deményezte, hiszen itt, Kö- zép-Európában egy rendkívü­li mértékben szennyező ko­hászati, vegyipari, papíripari koncentráció található, melynek kedvezőtlen kiha­tásai a nyugati országokat is érintik. A UNIDO 6,7 mil­lió dollárt kíván ebben a térségben befektetni, mely­ből hazánk 2 millióra szá­míthat. Koppenhágában az ősszel találkoztak annak a tíz nyu­gati országnak szakemberei, melyek hajlandóak ezekre a célokra áldozni, s december 17-én, Bécsben, már a költ­ségek előteremtéséről lesz szó. Valószínűleg éppen Mis­kolc ad majd a jövő év ele­jén helyet annak a megbe­szélésnek, ahol a donorok, s a három ország képviselői vesznek részt. Téma: az ökológiai szempontú iparfej­lesztés. Nagy Zsuzsanna fektetőket. Én teljes egészé­ben osztom ezt az álláspon­tot. Az is telj eseti nyilván­való, hogy a térség mene­dzselésében nem szabad ki­zárólag a kormányzati erők­re számítani, hiszen hely­ben is megvannak azok a szellemi erők. amelyek moz­gósításával megalkotható a térség felemelkedéséhez szükséges helyi program. Ez az expo példaértékű, hi­szen azt jelzi, hogy a térség felemelkedése csak az itt élő polgárok, önkormányza­tok, cégek, a gazdasági élet szereplőinek összefogásával képzelhető el. Hogy ki mindenkit lehe­tett a pavilonokban látni? Volt. aki autóalkatrészeket, vagy kerékpárokat hozott. Mások nyomdai szolgáltatás­sal, biztonságtechnikai be­rendezésekkel jöttek. Gusz­tusos volt a húsipari válla­lat standja és sokan meg­álltak az Erdőmester Kft- nél is. ahol friss Kapsreiter sört csapoltak. Az egészsé­ges táplálkozás hívei felfe­dezhették — igaz, meglehe­tősen hátul — a tejipari és a gabonaforgalmi vállalat vitrinjét is. A gyöngyösi expo egyéb­ként abba a négynapos programba illeszkedik, ame­lyet a köztársasági megbí­zott hivatala és hat borsodi és hevesi település önkor­mányzata szervezett „A Ke­let- és Nyugat-Európa kö­zötti interregionális együtt­működés perspektívái 1992” címmel. Ezen a Közös Piac, az Európa Tanács és az Eureg szakértői mellett Ba- den-Württemberg, Kelet- Szlovákia, Kárpátalja és a borsod—hevesi régió vezetői vesznek részt. Ma szakmai konzultációkat tartanak. Gyöngyösön az energetiká­ról, Egerben a bank és fi­nanszírozás témaköréről, Miskolcon a kommunális gazdálkodásról, az iparfej­lesztésről, a gazdasági fej­lesztés stratégiájáról, Ka­zincbarcikán a körnj'ezetvé- delerhről, a környezeti ká­rok felszámolásáról, Sátor­aljaújhelyen az interregioná­lis együttműködésről lesz szó. E tanácskozások min­denhol a helyi városházán, délelőtt fél 11-kor kezdőd­nek. (bujdos) ki-ertelmisegi, egészségügyi A Holnap 9,mája99 Aczél Éva Visszariaszthatja a külföldi tőkét A Sajó-völgy szomorú állapota Vizsgálat japán szakértők segítségével %

Next

/
Thumbnails
Contents