Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-04 / 256. szám

az olvasóké a szó • Postacím: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. — Telefon: 42-666. • Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehe­tőleg 8-14 óra között keressenek fel bennünket. Kí«érle(i nyíllak voltunk a Dobóban Éppen harminc esztendeje, hogy a Magyar Népköztár­saság Országgyűlése elfoga­dott egy új oktatási tör­vényt (1961. évi III. tör­vénycikk). amely célul tűz­te ki, hogy „mind szoro­sabbá váljék az iskolák kap­csolata az élettel, a gyakor­lattal, a termeléssel.” Az ak­kori középiskolások nyelvén ez a fellengzősen megfogal­mazott célkitűzés az „öt plusz egy” jelzőt kapta. Aki ma elsétál Egerben a Dobó István Gimnázium földszinti ablakai előtt, nem is sejti, hogy a hatvanas években maró- és eszterga­gépek zaja dübörgött ki on­nan, fennen hirdetve a szo­cialista oktatásügy újabb diadalát. Az ország negyven gimnáziumában, az egri Do­bóban is, megkezdődött — kísérleti jelleggel — az „5-fl”-es műszaki-gyakorlati oktatás. Mint egykori növendék, tisztelettel gondolok vissza alma materünk igaz ember­ségű és nagyszerű pedagó­gusaira (nem mindenki volt ilyen!), akikkel a röpke négy év alatt jó sorsom összeho­zott. Ám még a megszépítő messzeség sem tudta feled­tetni velem azt, a gimnázi­um jó híréhez méltatlan, klasszikus szellemiségétől idegen iskolavezetési elvetés stílust, amely a hatvanas években jellemezte a Dobót. Diktatórikus irányítással si­került a pártállam egyik mintaiskolájává kalapálni a nagy múltú, nemes hagyomá­nyokkal rendelkező iskolát. Kis írásom azért született, mert a mai fiataloknak sem árt tudni, hogy akadt egy­két szeplő százéves gimná- ziziumunk történetében. A ziumunk történetében. A Do­bó István Gimnázium tehát rövid időre profilt váltott. „Szerencsére a mi iskolánk is e negyven gimnázium kö­zé (ahol kísérlet kezdődött!) tartozott!”" — írta lelkendez­ve műhelyfőnökünk az isko­la 1962—83-as Értesítőjében. Azóta sajnos sokszorosan bebizonyosodott, mennyire meggondolatlan és megala­pozatlan volt ez a képzési forma. A párt durván be­avatkozott a hagyományos felépítésű és jól működő gimnáziumok pedagógiai munkájába — deklarálva ezzel érteimisógellenességét. Bár magam is szenvedő ala­nya voltam diákként a tö­méntelen pénzt és fáradsá­got felemésztő, „nagyszerű kísérletnek”, mégis inkább műhely főnökünk véleményé­ből idéznék, mely az alatt­valói alázat iskolapéldája. Szar ai nemcsak az új rend­szerű politechnikai oktatás lényegére világítanak rá. de jól érzékeltetik az akkori társadalmi légkört is, mely szerencsére ma már a múl­té. „Az oktatás elsőrendű sze­repe a munka és a munkás- osztály megszerettetése és megbecsülése — írja a mű­helyfőnök. — Tudatosítani kell fiataljainkban a munka célját, értékét, politikai és erkölcsi jelentőségét. Világo­A küldöttek jogairól — elnöki szemmel A Hajnali Hírlap október 17-t szántában a miskolci Hermán Ottó Lakásszövet­kezet küldötte, Barba Rafa­el Péter irt elmarasztaló cikket a szövetkezet vezetői­nek munkájáról. Az aláb­biakban közöljük a szövet­kezet elnökének, Krasznai Józsefnek álláspontját az őket ért bírálatról. „Tisztelt Barba Űr! Ön azzal revoiverez, hogy nincs elfogadott költségve­tés. Igaz. De miért nincs? A második küldöttgyűlés pont ön és társai miatt lett határozatképtelen, amikor a megszavazott 2 perces hoz­zászólás ellenére hosszú per­cekig beszélt. A küldöttek ezért bírálták, amiért sértő­dötten távozott. Mindettől függetlenül a kiadott ter­veknek megfelelően dolgo­zunk, végezzük a beterve­zett felújítási és karbantar­tási munkákat, annak vi­szont anyagi vonzata van. Mindenesetre nem ártana, ha már egyszer elvállalta, tisztában lenne azzal is. mi a küldött joga és hatásköre. Nem vezet jó útra. ha a demokrácia emlegetése mel­lett ..játsszák” a saját kis anarchiájukat. Az átmentés­ről nem akarok részletesen írni. ezt már megtettem ko­rábban. A választásnál, amikor ál­lást foglaltunk a jelölőbi­zottság személyére vonatko­zóan. Barba úr még nem volt a küldöttek között. A jelölőbizottság feladata a je­lölés, amit korrektül, a kül­döttek 90 százalékának meg­elégedésére el is végzett, ön a tíz százalékban foglalt álláspontot, így nem _ ért egyet a jelenlegi vezetéssel, azzal, hogy szövetkezetünk­ben egyetértés lenne. Ezt felnőtt módon kell elviselni és megemészteni. Hiszen a többség akarata érvényesül. Egyébként a küldöttgyű­lés hozta azt a határozatot is, hogy várjuk meg a szö­vetkezeti törvényt, addig ne módosítsuk, mert mint a Cégbíróság is megállapítot­ta, az alapszabály érvényes és jó. A bérekkel kapcsolat­ban. Mivel eltávozott a szó­ban forgó küldöttgyűlésről, az ott jelenlévők — 64 szá­zaléka — felhatalmazott, hogy hajtsuk végre a bér­emelést. A prémium alapbé­resítését illetően ismételten elmondom: Budai Béla kül­dött-társa javasolta. A Mészöv-tagsági vitára miért nem került sor? Mert határozatképtelenek lettünk. Viszont a kilépés lehetősé­géről való döntés és a ha­tározati javaslatomat beter­jesztettem, erről a küldöttek is tudnak, így ön is. El sze­retném mondani, hogy téves az az állítása, hogy mi ural­kodunk. Ebben a szövetke­zetben senkinek sem kötele­ző maradni, ki is lehet lép­ni. akár társasházként üze­melhet. akár még az ön ve­zetésével is. Szeretném visszautasítani meghívását. A szövetkezet belső élete úgy gondolom, ránk tartozik, nekünk kell megoldani a problémákat. A sajtó nem tud. sőt nem is akar beleszólni abba. Ügy gondolom, ezzel lezárhatjuk vitánkat. Se időm, se ener­giám tovább foglalkozni ve­le. Én közel 3060 lakás mű­ködéséért vagyok felelős. S még egvet: kettőnk nyilat kozatai között az a különb­ség. hogy míg egy küldött bármit . felelőtlenül leírhat, népszerűsítése érdekében én csak bizonyítható, konk­rét tényekről nyilatknzha­tom. Jó lenne, ha az Önök részéről is hasonló, és bizo­nyítható lenne, amit leírnak, elmondanak.” Krasznai József a Hermán Ottó Lakásszövetkezet elnöke Miskolc san látnunk kell azt a célt, amelyet Hruscsov elvtárs a következőkben jelölt meg: »Széles ismeret, ezermester kéz és kommunista szív*.” Hát kérem! Mit is mond­hatna az egykori kísérleti nyúl? Hruscsov elvtárs mag­vas gondolatai dacára sem lett az ,,5-jT'-esekből eszter­gályos. marós, lakatos. Mi, kétbalkezes gimnazisták, ha a fémmegmunkálás rejtel­mei vonzottak volna minket, nem gimnáziumba, hanem szakmunkásképzőbe kértük volna felvételünket. Azt hit­tük botorán, hogy van más­fajta hasznos tevékenység is az életben, amire mi alkal­masabbak lehetünk. A mun­kát — „mint olyat” — azért így is megismertük. Sőt, legtöbben meg is szerettük. Természetesen azt. amit a magunk képességeihez és ér­deklődéséhez választottunk, s nem központi akarat dön­tött róla. Leérettségizve el­felejtettük megköszönni, hogy kísérleti nyulak lehet­tünk, de mindannyiunk he­lyett megtette ezt sokat em­legetett műhelyfőnökünk — a rendszer tökéletes állam­polgára —. aki kollektív há­laadást kanyarított. iskolánk Értesítőjében közzétett iro­mánya végére: „A szakmai oktatás és képzés mellett nagy fontos­ságot tulajdonít iskolánk vezetősége annak, hogy tan­műhelyünk produktív mun­kával is kifejezhesse hálá­ját pártunk, kormányunk és népünk azon erőfeszítéseiért és áldozatvállalásaiért, ame­lyeket a gyakorlati foglal­kozások bevezetésének meg­valósításáért tett.” Ez a kis szeplőcsike, mint iákoiátörténeti tény is hoz­zá tartozik országosan ismert, sok hírességet útjára bocsá­tó, öreg gimnáziumunk „élet­rajzához”. Ilosvai Ferenc Eger Letarolt ózdi leietonok Az ózdi rongálok sokoldalúsá­gát mutaja, hogy maradandót alkotnak, amerre csak járnak. Különösen felháborító, amikor nyilvános telefonokat tesznek használhatatlanná, hiszen ve­szélyhelyzetben a telefonhiány valakinek az életébe is kerülhet. Holló János üzemmérnöktől ar­ra kértem választ, mit jelente­nek nekik a vandálok hőstettei? — Sok kellemetlenséget, bosszúságot, munkát és sok­sok kiadást. Ózdon 88 pénz­bedobó nyilvános telefon van, sajnos nem múlik el nap, hogy valamelyiket meg ne rongálnák. — A leggyakoribb esetek? — Amikor széttörik a ké- zibeszélőit, kiszerelik a hall­gató mikrofonját, betörik a fülkék ablakait és lehetne tovább sorolni. Értelmetlen az ilyen pusztítás! Van ami­kor a perselyt viszik el a készülékből. Ilyenkor ter­mészetesen a pénz meg­szerzése a cél. Az idén az is előfordult, hogy komplett készüléket szereltek le. Egyet Hódoscsépányban, egyet a városközpontban, a Halászcsárda mellől. Van olyan telefonfülke, amely­Pártbázból egészségház yf. Egészségházat avattak a napokban Ózdon, az Alkotmány úton. Dr. Mészáros Miklós avató beszédében hangsúlyozta, hogy a volt MSZMP-épület ezentúl a város lakosságának egészségét, gyógyítását szolgálja majd. A továbbiakban el­mondta: azt tervezik, hogy a mentőállomást is ide fogják áttelepíteni a közeljövőben. Az Egészségházban kapott helyet a Munkásőr úti II. sz. és a Munkás úti VII. sz. felnőtt-, va­lamint a IV. és a VII. sz. gyermekkörzeti rendelő. (Kerékgyártó Mihály, Ózd) ben a telefonkönyvet éget­ték el. — Hol történik a legtöbb rongálás? — Az Újváros téri Álta­lános Iskolánál, a város- központban, a Vasvár sörö­ző előtt. Ez utóbbit a na­pokban ismét tönkretették. Előfordul, hogy a műszeré­szünk még be sem érkezik a műhelybe, már jelzik ugyanannak a berendezés­nek a megrongálását. — Szándékoznak-e a régi készülékeket erősebbre cse­rélni? Ugyanis ezekkel köny- nyedén elbánnak ... — Igen. A régebbi beren­dezések cseréje folyamat­ban van. Egy új konstruk­ciót alakítottak ki, amely­ben a perselyt biztonságo­sabban helyezik el. — Gyakran előfordul. ho*y a készülék „elnyeli” az ér­mét. Mi erről a véleménye? — Tisztelet a kivételnek, de van, aki nem tud tele­fonálni. Például valaki fel­hívja a kórházat jelentke­zik az alközpont kezelője. Közli, hogy kapcsolta a kért osztályt. Ha nem sike­rül rögtön a kapcsolás, ak­kor a hívó fél leteszi a kagylót és várja, hogy visz- szakapja az érmét, hiszen nem beszélt... — Azért előfordulhat olyan eset is, amikor szabályosan telefonál, mégis elnyeli pén­zét a készülék minden szol­gáltatás nélkül. _ Volt olyan esetünk, amikor valaki papírzseb­kendőt tömött az érme út­jába. Ebben az esetben hiá­ba várta vissza az érmét az, akinek nem sikerült a telefonbeszélgetés. — Ha már a pénznél tartunk, hallottam, hogy egy telefon- előfizető 4» ezer forintos szám­lát kapott. Létezhet ez? — Előfordulhat. A sajtó­ban is megjelent olyan köz­lemény, miszerint külföldi hívással lehet horoszkópot hallgatni. Aki mondjuk Ausztráliából hallgatja többször is egy héten, az bizony csinálhat ilyen nagy számlát. — Visszatérve a rongálások­ra. Melyik hónapban történt & legtöbb? — Tavasszal. Márciusban szinte valamennyi készülé­ket tönkretették. , Kerékgyártó Mihály Az idősekért — az év minden napján Miként az országban bár­hol, a kommunikációs csa­tornák és források mind­egyikén láttuk, olvastuk, hal­lottuk, hogy október 21. és 28. között az idős korúakra több figyelmet fordítottunk, mint máskor, hiszen ez a hét az ő Ünnepük volt. örökzöld, sajnálatos honi szokás a kampány, amikor napokra vagy hetekre kon­centrálódik figyelmünk vala­ki, valakik felé. S ennek visszatetsző volta sokszor beárnyékolja a szeretetteljes szándékot. Bízom abban, hogy az idén Miskolcon, az Időskorúak Szociális Ottho­nában sikerült az idősek he­te nyomán is kialakult szte­reotípiákat pozitívre váltani, száműzni a megemlékezés kampányjellegét. Halász Józsefné alpolgár­mesterünk gondolatai is en­nek a reménynek adtak hangot október 21-én dél­után, amikor megnyitotta a hét ünnepi programját. A fotókiállítás, az Egressy Bé­ni Zeneiskola növendékeinek programja kiegészült a 90 évesek születésnapi üdvözlé­sével. melyre a Ftamand pékség, s a Miskolci Tejipa­ri Vállalat küldte el jókí­vánságai mellé gazdag aján­dékát. Énekelt a Kossuth Gim­názium kórusa, dalcsokrot nyújtott át a Regős vokál, Moliére-t idézett a Guruló Színház. Kása László utat mutatott a természetből ve­Kulcscsomót találtak Kulcscsomót találtak októ­ber 30-án, délután fél 5 kö­rül Miskolcon, a Szent An­na templom melletti villa­mosmegállóban. Jogos tulaj­donosa szerkesztőségünkben, Az olvasóké a szó rovatnál átveheti. hető energiaforrások haszná­latára, s ugyanezt segítette a Herbária-üzlet helyszíni árusítása és tanácsadása is az Időskorúak Szociális Ott­honában. Volt szüreti mulatság, me­lyet a 10. Sz. Általános Is­kola ajándékműsora, a 20. Sz. Általános Iskola Csipogó Táncegyüttesének vidám, kedves népjátéka tett emlé­kezetessé a házi szüreti bálon Jónás Jancsi és zenekara muzsikált. Ajándékműsort adott a Vakok és Gyengénlátók Szö­vetsége, s meghitt emberkö­zeli jókívánságokat mondott az intézmény igazgatója, Fo­dor Ottó. Miként most kö­szönetét fejezi ki mindazok­nak, akik az idősek hetét megszépítették. S kérjük mindannyian az Időskorúak Szociális Otthona nevében is, hogy ne csak egy héten át. hanem minden évben, 365 napon keresztül segítsük őket, akik minket segítettek, amikor még tehették. Köszönjük a nevükben Véradónaptár Megyénkben az alábbi üzemek dolgozói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vérmennyiséget november 4- től 8-ig. Hétfőn: B.-A.-Z. Megyei Kórház-Rendelőintézet Mis­kolc; Kedden: Egyesített Bölcsődék Miskolc, Területi Szociális Gondozó Szolgálat Miskolc, RUB1KON Kft. Sá­rospatak, Borsodi Vegyi Kombinát Kazincbarcika; Szerdán: Magyar Honvédség mezőcsáti alakulata; Csütör­tökön: Halmaj község, Váro­st Kórház Sátoraljaújhely; Pénteken Mezőkövesd város. Vöröskereszt megyei Szervezete

Next

/
Thumbnails
Contents