Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-26 / 275. szám
Felnevelték önmaguk konkurenciáját 2 A laktanyaudvar még őrzi a régi hangulatot... A Petőfi laktanyába A teniszcipőtől a korcsolyáig, az illatszerektől a márkás italárukig, a játékokon át a ruhaneműig, be lehet szerezni a karácsonyi ajándékokat. Kényelmes pozícióból könnyű gyarapodni Kötetben beszélgetés dr. Csornai Zoilánsial, az IC(P) Rt. vezérigazgatójával — Az IC(P) Rt. csak az anyacégben közel 250 embert foglalkoztat, az IC(P)-s kft.-kben legalább ennyit, s ennek többszöröse azok száma is, akik a cégnek dolgoznak, dolgoztatnak. Sokaknak ad tehát — s nem is kis — kenyeret ez a részvénytársaság. A mai világban ez önmagában véve sem csekélység. Mégis akadnak, akik egyszerre csak nem kérnek belőle. Miért? „Polics tcaitay" Addig is: karácsonyi bevásárlás Karácsonyi bevásárlásra csábít a hirdetés, a helyszín pedig nem más, mint a régóta üresen álló Petőfi laktanya egyik épülete. Az ünnepi vásár idejére a kihalt katonai objektum új életre kel. A kaposvári Impulse Enterprise Kereskedelmi Kft. vette bérbe azt az épületet, ahol hajdan a kultúrterem, a fotószoba, a stúdió és a kantin volt. Az időszakos bevásárlócentrumnak nagy előnye, hogy a volt laktanya területén korlátlan a parkolási lehetőség. Néhány hete a Honvédelmi Minisztérium a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságnak adta át ezt a területet, az épületekkel együtt. Ismeretes, hogy a közeljövőben a rendőrség létszám- bővítést hajt végre. A rendőrök kiképzéséhez azonban jól felszerelt iskolára van szükség. A Petőfi laktanya tehát elsősorban Borsod- Abaúj-Zemplén és a környező megyék tiszthelyettesképző bázisa lesz. Átköltözik ide a Rendőri Ezred miskolci zászlóaljánál működő iskola. A létszámot bővítik, a felszerelést modernizálják. Előreláthatólag egyszerre hatszázan tanulhatják majd itt a rendőri munka fortélyait. De nemcsak iskolát létesítenek itt, a terület alkalmas arra, hogy műszaki bázisa leNaponta változó számban, de félszáznál több, eseten- kint 80 vagon különböző árut vizsgálnak át a bánrévei és a hidasnémeti határ- állomáson a miskolci székhelyű Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás dolgozói. Az utóbbi hetekben megnőtt a feladatuk, hogy minősítsék az exportra kerülő terményeket, amelyek megyénkből kerülnek a külföldi megrendelőkhöz. Az áruszállítás változatos, és sokféle. Ám mindenféle szállítmánynál követelmény, hogy megfeleljen a fogadó ország előírásainak. Erről a „megfelelésről” állítanak ki bizonylatot az állomás szakemberei. Továbbra is szállítanak megyénkből gabonát és lisztet a Szovjetunióba, de megkezdődött ugyanoda a kukorica exportja is. A fel- adóállomások Mezőkövesd, gyen a környék Belügyminisztériumhoz tartozó egységeinek. Itt fogják ellátni a rendőrségek, valamint a zászlóalj és a határőrség autóinak szervizszolgálatát. Valószínűleg itt kap helyet a hamarosan önállósodó közlekedésrendészet. Bár a Miskolci Rendőrkapitányság nem is olyan régen költözött új épületbe, a hely számukra bizonyos vonatkozásban máris szűknek bizonyul. így lehetségés, hogy a városi I Bocs, Taktaharkány. A szomszédos Csehszlovákiába jelentős vagonszámban küldenek cukorrépát. Mellette hagymát is exportálnak. Nem maradnak ki az exportszállítmányokból a nyugati országok sem. így például Németországba sörár- pát küldenek. „Vevők” a borsodi árufélékre az olaszok is. Olaszországba ugyanis a borsodi erdőkben kitermelt rönkfát, nemkülönben pedig Nyékládházá- ról bojtorjángyökeret szállítanak megyénk határállomásain keresztiül. „Vevő” a borsodi termékekre Ausztria is, ahová almát exportálnak. A borsodi termelők, eladók az áru minőségével, a határidők és ami nemkülönben fontos, a növényegészségügyi előírások betartásával vívták ki külföldi partnereik elismerését, tudták megtartani kereskedelmi kapcsolataikat. kapitányság is a Petőfi laktanya felé bővül. A legelső feladat azonban az, hogy megvédjék a területet és az épületeket a pusztulástól, és ha lehet, addig is hasznosítsák valamire. December 22-ig tehát ünnepi bevásárlás a Petőfi laktanyában. (kerényi) Növendékhangverseny A miskolci Fazekas Utcai Általános Iskola ének-zene tagozatos tanulói mutatkoznak be ma délután 17 órakor a Miskolc1 Szimfonikus Zenekar székházában. A növendékhangversenyen Mendelssohn, Chopin, Sosztako- vics, Mozart, Bach, Kaba- levszkij és Hacsaturjan művei csendülnek fel. A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete egész napos vízgazdálkodási tanácskozást rendez az önkormányzatok részére ma, a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében. (Miskolc, Felszabadítók útja 5.) A megnyitó után dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott tart — Mert már felneveltük önmagunk konkurenciáját is. Aki innen más céghez távozik, vagy önálló céget alapít a tőlünk elcsábított néhány szakemberrel, annak az itt szerzett szakismerete teremt erre lehetőséget. Itt alakította ki a szükséges kapcsolatrendszerét, s az itt megtanult tudásából gazdagszik. Ilyen kényelmes pozícióból pedig már könnyű gyarapodni, hiszen nem kell azzal foglalkoznia az új helyzetben, hogy ő maga új embereket tanítson meg vállalkozni, mint ahogy mi tettük az elmúlt négy, négy és fél évben. Tévedés ne essék: ezt mi nem fájlaljuk. Az IC(P) Rt. velük szemben is versenyképes a pályán. Még örülünk is, hogy sikeresen funkcionálnak. A mi neveltjeink, sikereik tehát az általunk kimunkált üzlet- politika helyességét igazolják vissza. — Cégük nagy fegyverténye volt, hogy részt vett a Budapesti Értéktőzsde alapításában, mint egyetlen vidéki társaság az alapítók között. Akkoriban — ha jól emlékszem — szó volt arról, hogy kötvényekkel is megjelennek a tőzsdén, sőt: lakossági részvényeket is kibocsátanak. Miért a csend erről? — A Budapesti Értéktőzsde — noha napról napra izmosodik — még nincs olyan helyzetben, mint amelyik már 20—30 éves tapasztalattal működik. Ennek is tudható be, hogy a kötvények árfolyamai gyakran oktalanul ingadoznak, zuhannak. Az értékpapírok iránt még nincs igazi érdeklődés. Irreális árfolyamokon mozognak a nagyobb bankok értékpapírjai is. Arra az álláspontra helyezkedtünk tehát, hogy az IC(P) Rt.-t nem szabad kitennünk az eredményességtől független megítélésnek. — Finoman fogalmazott. Arról van szó, hogy ne manipulálhassák a tőzsdén a részvények kereslet-kínálati viszonyai a cég minősítését? — Pontosan. Persze egyáltalán nem tettünk le arról, hogy az IC(P) Rt. részvényeihez hozzáférhessen a közönség széles tömege is. Ez azonban a mai helyzetben nem aktuális az előbbi okok miatt. Semmi más nincs a „csend” mögött, csak ez. — Az IC(P) Rt. főként és legkivált cégekkel építi kapcsolatait, s noha a előadást Vízgazdálkodás Észak-Magyarországon a kormányülés tükrében címmel. A tanácskozáson szó lesz a városok és községek vízkárelhárítási rendszereiről, a térségi vízellátási feladatok megoldási lehetőségeiről és a közműszolgáltatás közegészségügyi követelményeiről is. neve ismert a lakosság széles köreiben országszerte is, a polgár igazándiból nem érzi magához közelinek. Nincs látványosan közvetlen kapcsolat. Nem terveznek valami olyasmit, hogy közelítsenek a „civilekhez”? — Áttételes kapcsolataink az emberekkel igenis jelentősek ! Hatalmas mennyiségben hozunk be például külföldről szenet. Ezt a Tüzé- peken keresztül az állampolgárok vásárolják meg. Vagy: nagy tételben hozunk külföldről műtrágyát. Ezt a mezőn dolgozó paraszt teríti a növényekre, kapcsolatunk tehát ezen keresztül létezik. Magánvállalatok indításához adunk tanácsot, s meg is alapítjuk a cégeket, amelyeknek mindegyike 5—10 embert foglalkoztat. Ez is „civil” kapcsolat. Vállalatok részére az IC(P) Rt. segít hitelt kihelyezni, amely általában a termelést finanszírozza. Munkahelyek sokasága maradhat meg általa... Éppen abban látom cégünk jelentőségét, hogy ilyenfajta átfogó kapcsolatokat épített ki az országban mindenhol. Mert sorolhatnám a példákat vég nélkül. Igaz, ezeket az ügyeket nem verjük nagydobra. Üzleti munkánk szerves részei. Magától értetődő dolgok. — S az iskoláknak adott számítógépek... ? — Igaz, abban van reklám is természetesen. Dehát ezt másdk is megtehetnék, hozzánk hasonlóan. Mások is gondolhatnának a színházra, a mozgássérült gyermekekre, a szegényekre. Az ilyen közhasznú „reklámot” nem sajátítja ki részvénytársaságunk. — Ha már reklámról van szó: reggelenként arra ébredek, hogy a régió rádiója mondja cégük reklámját. Szó van benne a partnerek bizalmáról... Dr. Csornai Zoltán vezér- igazgató szerint miért bízzanak, miért bízhatnak a partnerek az IC (P)-ben? — Ez nagyon nehéz kérdés, amire sok szép dolgot elmondhatnék hosszú mondatokban. Megdicsérhetném magunkat, kellőképpen töm- jénezve a cég nagyszerűségét, de úgy gondolom, erre talán nincs szükség. Az IC(P) Rt.„nek léte óta jók az eredményei. A csupasz, natúr számok .kétségbe nem vonható tények! Ezek a megbízhatóságunk alapjai... — Volt már arra példa, hogy valamelyik partnerük panaszkodott? — Társaságunknak idén az első félévi számlaforgalma kilencmilliárd forint volt, ami többezer ügyletből származik. Nagyképűség lenne kijelenteni, hogy ekkora ügyhalmaz mellett soha senkinek nem adtunk panaszra okot. Abban viszont biztos vagyok, hogy szándékosan az IC(P) Rt. nem akart és nem akar másnak kárt okozni. Ha hibát követtünk el, akkor azonban mindig igyekeztünk tisztességesen rendezni. Arra törekszünk, hogy a legvégső határig korrektek legyünk ebben a mai, mondhatnám, hogy borzasztóan inkorrekt, helyenként a gazdasági gengszterizmusra emlékeztető világban. Szeretnénk továbbra is egyenes derékkal bejárni a munkahelyünkre. — Fogalmazhatok tehát úgy, hogy részvénytársaságuk kényes a módszereire is? — Én úgy fogalmaznék, hogy az üzleti világban ma nagyon keményen kell föllépni a különböző szituációkban, de tisztességesen. Erre valóban kényesek vagyunk. Ha a ködös homályból felbukkanó valakik dobálóznak a szavakkal, azokra azonban sohasem reagálunk. A butaság nem orvosolható. — Azért egy ilyen „ködös homályból felbukkanó” valamit mégiscsak megkérdezek: az Űj Magyar- országban néhány hete megjelent egy lista. Neveket sorolt fel, hogy kik azok, akik az eg.ypárti rendszerből a gazdasági szférába menekítették át magukat. Közöttük volt dr. Csornai Zoltánnak a neve is. Hogy őszinte legyek, ezen elképedtem, hiszen önt csak mint gazdasági szakembert ismertem meg, nem valamifajta politikai elit tagját. Kicsoda hát dr. Csornai Zoltán? — Ebbon az ominózus anyagban úgy szerepeltem, mint a KISZ által patronált Alkotó Ifjúsági Egyesülés egykori vezetője. Ehhez csak annyit: ez az egyesülés innovációs szákcég vőlt akkor i.s, amelynek az egyik alapítója 1981-ben az Állami' Fejlesztési Bank, a másik a KISZ KB volt. A cégnek 15—16 képviselete közül az észalkwmagyarországi volt a legnagyobb, s ennek alapítója voltam én. — Ez politikai funkció volt... ? — Gazdasági feladat volt. Újításoknak, 'találmányoknak a menedzselésével foglalkoztunk. A régióban azok közül, akik most vezető politikai szerepet töltenek be, számosán voltak ügyfeleim. Újításaikat, találmányaikat, know-how-ikat menedzseltük annál a cégnél, ahol már akkor két-három szakmával rendelkező szakemberek dolgoztak. Amikor 1987- ben eljöttem onnan, magam mögött egy erőteljes apparátust hagytam. S az ott tanult gyakorlati, gazdasági ismeretekre, a magammal hozott tapasztalatokra alapozva építettem fel az IC(P) Rt. jelenkorát. Az itteni munkámat is a nulláról indulva, egy fapadon kezdtem, amikor a gazdasági innovációról még nem tudtak semmit. Az elsők között voltam, aki ezekről a kérdésekről beszélt, előadások sokaságát vállaltam fel a városban, a régióban, a megyében, agitálva a vállalkozások megindítása mellett, az új gazdasági formációk mellett, ami miatt sokak ellenszenvével kellett szembenéznem. A gazdasági életben való közszereplést pedig sohasem tagadtam meg, ha bárkinek szüksége volt gazdasági kérdésekben a véleményemre, tanácsomra, készséggel megadtam. Hiszen nem azért szereztem három szakmát, hogy szakismereteimet és a műszaki doktorátusomat dokumentáló diplomáimat a falak tapétázására használjam. (Vége) Radványi Éva V ízgazdálkodási tanácskozás
