Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-23 / 273. szám
A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM I ARIS: 5,SO 1991. NOV. 23., SZOMBAT | FORIÍHT Büntetik a garázda petárdázókat (CIKK A 8. OLDALON) Részleges Különleges feladatokra készítették fel határőrségünk egyes alakulatait a jugoszláv szakaszon, ahol a belügyminiszter részleges határzárat rendelt el. Hasonló feladatot kell ellátniuk, mint a háború előtt a határvadász zászlóaljaknak. Meg kell álhatárzár lítaniuk az esetleg hazánk területére törő fegyveres csoportokat addig, amíg a honvédség alakulatai megérkeznek. Olyan eszközöket is kaptak, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, viszont csak védekezésre használhatók. £ a Mindszent tér 1991-ben a templommal, a szakszervezeti székházzal, s az új funkciót kapott, egykori megyei pártszékházzal Nem lesznek ki'aMatások Senkit sem !aKn!tatnak ki * télen Miskolcon. Harminc családot fenyegetett a veszély, hogy télvíz idején az utcára kerülnek. Olyanokról van szó, akik önkényesen foglaltak a város több pontján lakásokat. Bár jogilag tiszta a helyzet, vagyis az önkényes lakásfoglalók akár rendőri segédlettel is kilakoltatha- tóak lennének, egyelőre felfüggesztették az intézkedést a városházán. Mint ismeretes, Csoha Tamás, Miskolc polgármestere már tavaly olyan ígéretet tett, hogy télen nem lesznek kilakoltatások. A város vezetése továbbra is tartja magát ehhez az elvhez. Szó sincs arról, hogy bátorítanák az önkényes lakásfoglalásokat. Ellenkezőleg: továbbra is fellépnek az ilyen eljárás ellen. A kilakoltatásokat tavaszig függesztették fel. Ma Kelemen, Klementina napja van. A Nap kél 6.59, nyugszik 16.02 órakor. Holdkelte 17.11, holdnyugta 8.50 órakor. Holnap Emma napja lesz. A Nap kél 7.01, nyugszik 16.01 órakor. Holdkelte 18.24, holdnyugta 9.47 órakor. Esős napok A hét végén is sok lesz a felhő, de ma átmenetileg kevesebb helyen lesz eső. A hőmérséklet a sokéves átlag fölött, 6—11 fok között alakul. Vasárnap újabb csapadékzóna éri el országunkat, s ismét kiadós esőre van kilátás. H Miskolc egykor és ma9 képekben 2H. m Volt-e „Szenthároms A fogalom az 1980-as évektől vált ismertté, s napjainkban is gyakran találkozunk ezzel o helymegjelöléssel. Egykor a Magyar-Szovjet Barátság térre vonatkozóit, most viszont a Mindszent térre, amely új, s ezért kevésbé ismert. A sokak által természetesnek tűnő elnevezés soha nem volt hivatalos, a templom, a szákszervezeti székház és a megyei pártház teret meghatározó együttese, s a hétköznapok emberének gondolattársítása volt a „szülő”. 1924-ben a Szemere utca kövezésekor vetődött fel, hogy a Mindszent utcát azonos szintre hozzák a Szemeífc A Szemere utca páratlan oldalának házai, helyükön épült 19T5=—1977 között a megyei pártbizottság székháza Új lerakót keres a város Szemét kontra helyi kökörcsin Hová kerül a város szemete? Hosszas huzavona után úgy tűnik, hogy az évtizede tologatott döntés most már nem odázható tovább: a közgyűlés a csütörtöki ülésén a-t -.vagy b-t kell, hogy mondjon. Most már csak két terület kínál választási lehetőséget az új szeméttelep kijelöléséhez a városháza szakértői szerint: a Háromágú völgy és a Darvasvölgy. Az egyik — a Háromágú - völgy — Tapolca mellett, a Juhdöglő-völgynél található, a másik pedig a Bábonyi- bérc— a Felsőbérc — szomszédságában. A Háromágúvölgy, úgy tűnik nem szerencsés választás: ki-ki vér- mérséklete szerint fogalmazta, hogy miért nem. Bán István, a téma egyik szakértője „gyilikossági kísérletnek” nevezte Miskolc lakossága ellen ezt a helykijelölést a megyei laptársunkban megjelent interjúban. A Zöld Párt miskolci képviselője már az első fordulóban, a közgyűlésen jelezte: súlyos aggodalmai vannak a Háromágú-völgy alkalmasságával kapcsolatban. Vízügyes körökből arról hallottunk: a Háromágúvölgy a karsztvízforrásokat veszélyeztetheti, s nem nagyon értik, hogyan lehet kijelöléséről szó, amikor a tapolcai kőbányában három szekér szemét miatt azonnali takarítást rendelt el a Köjál. 9 ELŐNYE ÉS HÁTRÁNYA Ilyen előzmények után olvastuk végig azt az írásos anyagot, ami csütörtökön a közgyűlés elé kerül. Ebben elemzik a két terület előnyeit és hátrányait. A Darvas-völgy pozitívuma az előterjesztés szerint, hogy nincsenek szomszédságában, vagy területén védett vagy különleges növények, és olcsón megoldható az iparivíz-, tűzifa-ellátása. A Darvas-völgyben nem kell elektromos távvezetéket kiváltani — míg a Háromágúban igen. A Darvas-völgy jól megközelíthető a Lyukó- völgy felől — igaz, lenne az úton két meredek szakasz. A Darvas-völgy nagyobb, több szemetet tudna fogadni. A Háromágú-völgyről azt írja a jelentés, hogy elegendő vastagságú vízzáró réteg található benne — ellentétben a Darvas-völgy- gyel, ahol mesterséges szigetelésről kell gondoskodni. A Háromágú-völgy azonban ritka növények élőhelye, a közvetlen szomszédságában szigorúan védett növényi élőhely — a hegyi kökörcsin telepe található. A Háromágú-völgy szeméttelepe egy vízügyi szaktanulmány szerint — amit ma is használ a vízügyi hatóság — veszélyeztetheti a karsztfor- rások vizét. • A LEHETŐSÉG SEM A közgyűlés elé kerülő anyag írói erre azt jegj'zik meg; „egy esetleges rendkívüli vízszennyezés a tapolcai ivóvízbázis számára — pusztán a lehetőség szintjén is — megengedhetetlen”. Mellesleg az is benne foglaltatik a jelentésben: a Darvas-völgynél a Pece III. ága szennyeződhet el. Szó esik a jelentésben az alá- bányászás veszélyeiről is: a Darvas-völgy esetében kellett ezzel számolniuk a szakértőknek, de végül is arra az eredményre jutottak, hogy ez hosszú távon sem reális eshetőség. S végül megjegyzik azt is: a Darvas-völgy esetében kisebb lakossági ellenállásra kell számítani, mint a Háromágú völgy esetében. Ilyen tehát most az a kép, amit a szakértők rajzoltak a képviselők számára — habár az anyag természetesen jóval részletezőbb, mi csak a leglényegesebb vonásokat mutattuk be. Talán nem követünk el szakmai, etikai vétséget, ha azt írjuk: a mérleg nyelvét a jelentésben olvasottak a Darvas-völgy felé billentik, s kicsi a valószínűsége annak, hogy a döntés a Háromágú völgy mellett szólna. őszintén szólva, a józan paraszti ész is azt diktálja, hogy egy nagyváros a szeméttelepét ne a két legértékesebb üdülőterülete közül az egyik tőszomszédságába telepítse. Ez a lépés még akkor is erősen megkérdőjelezhető lenne, ha a Háromágú völgy egyértel-_ műén nem veszélyeztethet-' né a város ivóvízének egy részét... (kiss) re utca vonalával. Ez megkívánta a Mária-szobor áthelyezését, amit a városi közgyűlés jóvá is hagyott. Ekkor született meg a Szent Imre herceg tér, amely az 1948—1953 közötti utcanévátalakítások során kapta a Magyar—Szovjet Barátság tér elnevezést. A Mindszent tér elnevezés történeti ismereteink alapján mindenképpen indokolt, hiszen emléket állít az az egykor önálló Mindszent településnek, amelyre ma már csak a templom, az 1778-as alapítású plébánia, az 1765-ben újraépített ispotály (szegényápolda) s a temető emlékeztet. A tér kiemelkedő, s történetiségében is legkorábbi, meghatározó építménye a római katolikus templom. Bejárata felett az 1728—1743- as évszámok utalnak az építkezés idejére. A templom — minden bizonnyal — a középkori kápolnára épült. Az új templom építésére már 1706-ban, majd 1710-től folyamatosan utalnak adatok, tehát mai ismereteink kiigazításra, „finomításra” szorulnak. Időrendi sorrendben a második téralakító építmény a szakszervezeti székház együttese. Helyén a 18. század elejétől állt a tapolcai apátság „Zöld-fa” vendégfogadója. Többször átalakították, átépítették, funkciója is változott. Bontási tervei 1960- ban készültek el, s helyére Vass Antal tervei alapján 1933-ban született meg a jelenleg is látható objektum. Átadáskor itt volt az SZTK székhelye, a tömb középső részét a megyei szakszervezeti központ hivatalai foglalták el, míg a harmadik részben kezdte meg működését a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ. A Szemere utca páratlan oldalán földszintes, 18—19. századi épületek álltak. Az utolsó egykor, Piva Carlo cukrászdája volt. A Szent Imre herceg tér 5. számmal jelölt épület a második világháború idején helyrehozhatatlan károsodást szenvedett. Az 1970-es években a Szemere és a Zöldfa utca találkozásának ebben a térségében jelölték ki a megyei pártszékház épületének helyét. Dósa Károly építész tervei és Dufala József belső építész elképzelései szerint 1975—1977 között folytak az építkezések. A székházat 1978. április 7-én adták át. 1983-ban megkezdett előkészítő munka után, 1989. decemberében itt alakult meg a Miskolci Bölcsész Egyesület. Napjainkban itt található az Internationale Trade Center, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ. Dobrossy István Tisztelettel meghívjuk Önt ENGEDMÉNYES ÁRUVÁSÁRRAL EGYBEKÖTÖTT TÁ VKÖZLÉSI SZAKKIÁLLÍTÁSUNKRA, melyet november 27-29-e között rendezünk a Miskolci Távközlési Igazgatóság Székházában (Miskolc, Régiposta u. 9 >
