Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)
1991-11-22 / 272. szám
Halálcsók Furcsa megnyilvánulásai lehetnek a szerelemnek. Itt van például ez a jól öltözött, markáns arcú fiatalember, és az a csinos lány. Láthatóan lángolnak egymásért, szinte felfalják a másikat a szemükkel, amint mennek a házasságkötő terem felé. Ám egy óvatlan pillanatban a fiú kidobja kedvesét a tize- dlkrfil. Mellbevágó jelenet. És mindez a film harmadik percében. A mozinézőben rögtön felmerül, hogy a srác érzelmei körül valami gubanc van. Gondolkodni kezd. vajon mi késztette a férfinem e jeles példányát, hogy rövid, de végzetes röp- pálvára indítsa szíve csücskét? Ezzel a filmszínház-látogató máris kizökken abból a kényelmes, biztonságos állapotból, amit a külső szemlélő helyzete nyújt számára. Izgatni kezdi a probléma, megpróbál a báránybőrbe bújt farkas észjárásával azonosulni, és rátapintani az indítékra. Ez azonban nem is olyan könnyű. James Dearden rendező érezhetően gyűlöli a rögtön átlátható sztorikat. Minden egyes elmúlt perccel, - lepergetett filmkockával ösztönzi a nézőt, hogy jöjjön rá a megoldásra. Időnként elejt egy-két nyommorzsát. Hol csak finom utalás egy fontos részletre, máskor pedig szinte sokkoló felismerés vezeti tovább a né+ Max von Sydow (balra) itt még nem tudja, hogy kígyót (jobbra) melenget a keblén. zőtéren kuksoló, erősen felduzzadt nyomozó sereget. De nincs idő sokat morfondírozni, az események letépik láncukat, és egyre jobban közelítenek a végkifejlet felé. James Dearden rendező feléleszt Csipkerózsika-álmából egy kihalófélben levő műfajt, a Hitchcock-féle pszichckrimit. Finom kézzel adagolja az izgalmakat, szépen, egyenletesen, csavar mindig egyet a történeten. Remek feszültségteremtő erő jellemzi végiig a filmet, amihez a kitűnő színészek teszSiket gyermekek Jubileumi és megsegítésére évkönyv- .«sitt1 A siketek egri általános iskolája, melynek beiskolázási körzete kiterjed Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyékre, nemrégiben ünnepelte fennállásának 90 éves évfordulóját. A bentlakásos intézet október 25-én alapítója: Mlinkó István nevét vette föl, s jubileumi évkönyvet adott ki ebből az alkalomból. A közel 170 oldalas könyv nem csupán az iskola jelenlegi tanulóinak (szüleiknek) és dolgozóinak nyújt érdekes, sok-sok fotóval illusztrált olvasnivalót, de azok a felnőtt hallássérültek is élvezettel forgathatják, akik egykoron maguk is e patinás egri iskola növendékei voltak. Az évkönyv végén álló, 1901-től vezetett adattárban ki-ki megtalálja a saját nevét. A kis kötet szerkesztői a fejezetek összeállításakor nemcsak a hallássérültekre és a velük foglalkozó szakemberek érdeklődésére voltak tekintettel, gondoltak azokra a nyitott, érdeklődő emberekre is, akikben munkál a fogyatékos emberek iránti tenniakarás. A jubileumi évkönyv 200 forintos áron megvásárolható, illetve Képviselői lo ff ml óóra Az MSZP Városi Elnöksége Kazincbarcika, november 25-én 16 órától képviselői fogadóórát, és ingyenes jogi tanácsadást tart. Helye: MSZP Iroda, Kazincbarcika, Rákóczi tér 4. 1/8. megrendelhető a következő címen: Mlinkó István óvoda, Általános Iskola és Diákotthon 3300 Eger, Klapka György u. 10. Tel.: (36)13-943. Minden eladott példány az Intézet alapítványát gyarapítja ! A ’90-es évék szűkös gazdasági lehetőségei a siketek egri iskoláját is nehéz helyzetbe hozták. Az alapítás 90. évfordulójához közeledvén a tantestület elhatározta, hogy a gondok enyhítésére alapítványt hoz létre: Mlinkó István Alapítvány a síiket gyermekeikért néven. Az alapítvány célja — általában — a hallássérült gyermekek alapfokú oktatásának., színvonalasabb ellátása, az iskola anyagi 'lehetőségeinek bővítése. Konkrétabban: Az alapítvány további lehetőségeket kínál a tehetséges, valamint funkciózavarokkal küzdő tanulók képességfejlesztésére. Segíti az arra rászorultak hallókészülékkel történő ellátását. Segítséget ad egyes szaktárgyak korszerű oktatási segédeszközeinek beszerzéséhez. Elő kívánja segíteni a tanulók szervezett szabadidejének tartalmas eltöltését és a hét végi hazautazást. (Oj autóbusz, sporteszközök beszerzése stb,). Ösztönzi a kiemelkedő tanári teljesítményeket is. Pénzeszközeivel és más módon lészt vállal az intézet épületének felújításában, korszerűsítésében. Hozzájárul az intézet rendezvényeihez (évfordulók, szakmai 'tanácskozások, kiállítások, tanulmányi versenyek stb.) és kiadványok megjelentetéséhez. A Mlinkó István nevével fémjelzett, „siket gyermekekért alapítvány” számlaszáma: OTP Eger, 725-11202-2. I. F. nék a legtöbbet. Matt Dűlőn, az angyalarcú ördög, Sean Young, a botcsinálta nyomozó és potenciális áldozatjelölt, és Max von Sydow, az ehhez statisztáló gazdag papa szerepében kiváló. Hitchcock) hatások szövik át újra meg újra a filmet. Sőt, néhány pillanatig a nagy mester egyik klasszikus alkotása is felbukkan, amint az egy ik szereplő éppen elmélyed benne. A rendező sok fogást lesett el példaképétől, és ezekét nagy szakmai tudással használja fel. Elég csak annyit mondani, hogy az ügyre mindössze négy perccel a The end felirat megjelenése előtt derül fény. Csak kísérővel ajánlatos becserkészni ezt a filmet. Igv legalább lesz kinek szorongatni a kezét, és szé- les/gyönge (nemek szerint változó) vállához bújni. Az izgalmas kilencven perc után pedig sokkal megnyugtatóbb, ha ezek a széles vállaik hazáig kísérik a gyönge vál- laikat, Csalk vigyázzunk a csókkal. Nem túl egészséges, ha a végeredmény egy halálcsók. Horváth Szabolcs Abcúg...valaki! Miért nem muzsikaszó nélkül? A Gárdonyi Géza Színház Ózdon Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékiról írhatnám: zseniális szereposztásban könnyfakasztó darabot láthatott az ózdi közönség. Az egri Gárdonyi Géza Színház tagjai ugyanis gondoskodtak arról, hogy már a darab első pillanataiban elfelejthessük a ruhatári tumultuózus jeleneteket. A nyitóképben a Viktort (pesti jogászt) játszó Balogh András akár a Kékes ormáig emelkedhetett volna, ha nem lép már ekkor a néha- néha megnyikorduló deszkákra a férfi főszereplő, Balázs szerepében: Fésűs Ferenc. A picit zűrzavarosra sikeredett harmadnapos viga- lom-jelentetben még kitűnt Veronika, a vígözvegy szerepében: Deák Éva, valamint a cigánybanda. Pólika, Balázs felesége ekkor még szürkécskének mutatkozott. Annyi azonban már ekkor is kitűnően érkzelhető, no és látható volt, hogy a Pólikát alakító Saárossy Kinga úrnői megjelenéséhez nemcsak a tartása (fenségest), hanem szépsége i* hozzájárult. Mindemellett nem is rossz színésznő! Sőt... Maga a Móricz-darab, amelyet a Nemzeti Színház Kamaraszínházában mutatták be először 1928. december 8-án, habkönnyű és a legtöbb dialógusában könnyfakasztó humorú. Pedig Móricz igencsak egyszerű módszerekkel operált, de talán. annak is köszönhető a frenitikus fogadtatás, hogy a könnyes röhögés ingere mellett a lírai könnyfakasztást is belecsempészte a darabba. Az egyetlen politikai — és éppen ezért mélyebb gondolatokat igénylő — mondat is az első jelenteben hangzik el. Az egyik részeg vendég „Abcúg Tisza!” felkiáltással jelzi, hogy Móricz a konstruktív ellenzék szerepében olykor a „politikát” is elkövette. Tulajdonképpen át is léphetnék a darab egészén azzal, hogy a mulatozó Balázs megorrol feleségére, Póliká- ra, mivel az a harmadnapja tartó dáridót a vendégek hazaiküldésével megszakítja. Majd ellentmond férjének és nem hajlandó táncolni vele, aminek egyenes következménye, hogy nagy égzengés közepette összevesznek. Pólika a rokonaihoz menekül. De itt a következik az, ami miatt még annak is meg kell néznie a Gárdonyi Géza Színház előadását, aki eddig — mondjuk — Jancsó mély- lelkekben szántó műveihez szokott a mozikban. Zsani néni — Olgytji Magda interpretálásában —, Pepi néni — játssza Bókái MáAz Október Párt kongresszusa A Magyar Október Párt 1991. évi hivatalos közgyűlését november 23-án, szombaton délelőtt 10 órakor tartja a budapesti Jurta Színházban. A közgyűlés témái: 1. Beszámoló az előző közgyűlés óta élteit időszakról. 2. A párt jelenlegi helyzete. 3. A párt jövője. ria — és a töksüket Mina néni — alakítja a csodálatos Pdbár Éva. aki egy-egy mozdulatában, mondatában a felejthetetlen Kiss Manyira emlékeztet — olyan varázslattal állt elő, hogy azt már csak a frenetikus Csonka Anikó — aki a huncut kis „koiiaboráns” szerepét, Birit játszotta — múlta felül. Az előadásban ettől fogva már csak a desszert következhetett és következett is. Fekete Györgyi Kisvicáné szerepében, majd a Jászai- díjas Somló Ferenc Lajos bácsi alakítójaként kavarta ki a tejszínhabot és tette rá a mazsolát. Kész a torta. Lehet fogyasztani. Lajos bácsi furmányos cselei következtében a kibékülés természetesen elkerülhetetlen: Balázs ölben viszi haza Pólikát. A zárójelenet még a legszőrösebb szívű inkvizítor szeméből is köny- nyet csal elő. Konklúzió. A darab mégsem ezért tetszett annyira, hogy a tenyerem már fájt a sokadik viharos visszatapsolástól. A katarzist az hozta meg számomra, hogy — Schöpflin Aladár ’28-as gondolatai szerint — a múltnak leven- dulás illata ja vagyon és több, mint két óráig belebújt azon illat az orrlikainkba. Onnan feláramlott az agyunkba és elhódította az ezernyi kínkeservvel küszködő ózdi polgárt. Nem volt munkanélküliség. Nem volt aktuálpolitikai vita. Nem. volt fenyegetőzés ... Csak Pólika és Balázs volt, na és az öreg cigány, meg a bandája. Most már én is vallom: nem élhetek muzsikaszó nélkül. Szcmán László A bahá’i hit Az Igazság Egyetemes Háza Az emberek a Föld állampolgárai Az emberiség eddigi történelme sajnos a véres erőszak története. Ennek ellenére — vagy talán éppen ezért — sorra születtek vallások, melyeknek fókuszába magát a csupa nagybetűvel írandó JÓT helyezték: az emberben megtalálható nemes és jó tulajdonságokat. Ezek a vallások ráadásul általában (tanulva az esetekből) független vallásoknak tartották magukat: semmiféle együttműködést, alá- vetettségi viszonyt nem vállaltak a mindenkori politikai hatalommal. Jó egy éve eljutott Magyarországra is a világ legfiatalabb, független vallása, a bahá’i vallás (akkor erről hírt is adtunk), sőt ma már létezik magyar bahá’i közösség. melynek képviselői Miskolcra is ellátogattak: szívesen várják az érdeklődőket holnap délután 6 órára a Fidesz Győri kapu 57. szám alatti helyiségébe, ahol a hit alapelveivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban pedig szombaton lesz rendezvényük (ugyancsak 6 órakor), itt a bahá’i hithez tartozó zenei világgal találkozhatnak az érdeklődők. A bahá’i vallást egy igen régi és gazdag perzsa patrícius család »arja, Bahá’u’lláh alapította, 1863- ban: ekkor jelentette ki, hogy ő az a próféta, akinek eljövetelét egy fiatalember már 1844-ben megjövendölte. Mi sem természetesebb, minthogy a fiatalembert bebörtönözték, megkínozták és kivégezték (nagyjából húszezernyi követőjével együtt), és magának Bahá’u’lláh-nak is rosszra fordult a sorsa, miután prófétának nyilvánította magát. Amikor származásából eredő kivételezett helyzete megszűnt, megfosztották vagyonától. bebörtönözték, megkínozták és száműzték. Ennyiben kísértetiesen hasonlított a sorsa mindazon (valódi és önjelölt) prófétákéhoz, akik úgy vélték, másféle erőknek kellene irányítani világunkat. Semmiféle hatalom soha el nem tűrte, hogy a szellem és a lélek emberei packázzanak velük: Bahá’u’lláh például nem átallotta felszólítani a XIX. század uralkodóit és elnökeit, simítsák el ellentéteiket, csökkentsék hadifelszereléseiket és szenteljék energiáikat a világbéke megalapozásának. Mint tudjuk, a világbéke azóta sem valósult meg, a bahá’i vallási közösség azonban nem adta fel, sőt mára 6 millió tagot számlálnak bolygónk majd' minden fajtje Az Igazság Egyetemes Háza Haifában tájából, hitéből és kultúrájából (és ez önmagában sem kis dolog). Az Igazság Egyetemes Házát (mely e vallás legfelsőbb törvényhozó szerve), s a szervezet egészét adományokból tartják fenn: külső adományokat azonban nem fogadnak el. Első olvasásra kissé egzotikusnak tűnhet a dolog számunkra, figyelemre méltó azonban, hogy kikből áll az a négytagú csoport, amelyik most Miskolcra érkezett. Két magyar hölgy: egyikük tanárnő, a másik egyetemi hallgató (ő gitórjátékával és dalaival fejezi ki a hittel kapcsolatos gondolatait). Aztán egy fiatalember Űj-Zé- landból, aki úgy érzi, hogy nagyon időszerű szólni a férfi és nő közötti egyenlőség megvalósításáról. Végül a negyedik társuk egy Romániából érkezett hölgy, aki nem egyebet szeretne bizonyítani, minthogy nincs különbség nemzet és nemzet, ember és ember között... Kájé
