Déli Hírlap, 1991. november (23. évfolyam, 254-279. szám)

1991-11-02 / 255. szám

Kevés a rendőr, több a bűncselekmény A sárospataki képviselő- testület e heti ülésén meg­hallgatta Nagy János őr­nagynak, a bűnügyi csoport vezetőjének beszámolóját a város közbiztonságáról, a rendőrség helyzetéről, aki el­mondta, hogy a lakosság nagy figyelmet fordít a rendőrség munkájára, s ez­zel befolyásolja is. Egyébként nap mint nap érzik a rendőrségi törvény hiányát, de adataik szerint a rendőrség tevékenységének színvonala ugyanolyan jó (?) mint korábban, bár a 46 fős létszám (ebbe már a takarí­tók is beletartoznak) kevés; 103 emberre lenne szükség. December 1-től a Sárospata­ki Kapitányságot III. osztá­lyúvá minősítik (eddig IV. osztályú volt) s reményeik szerint ez talán fejlődést je­lent személyi és technikai téren, bár a jelenlegi állo­mányt is képesnek tartják feladata ellátására. 1991. november 3-án dél­után 17.30-kor nagygyűlést tart a nyékiádházi művelő­dési házban a Független Kisgazdapárt. Témája: Ak­tuális politikai és gazdasági kérdések, valamint beszá­A statisztikák szerint a bűncselekmények száma emelkedett. Ennek oka a társadalmi változásokkal ma­gyarázható. Növekszik a sze­gények s a munkanélküliek száma, s ennek következté­ben több az ittas állapotban elkövetett bűneset is. Saj­nos, egyre gyakoribb a fia­talkorúak bűnözése. Különö­sen sok az ittasan elkövetett lopás, autófeltörés és randa- lírozás hétvégéken, amikor az Otthon étteremben disz­kót rendeznek. (Egyik kép­viselő felvetette, hogy leg­végső esetben nem lenne-e helyes bezárni az ilyen szó­rakozóhelyeket?) Megtudhat­tuk még, hogy Makkoshoty- kán és Vajdácskán önkéntes csoportok segítik a rendőr­ség munkáját, s a képvise­lőtestület szorgalmazta ha­sonló létrejöttét Sárospata­kon is. A testület a beszá­molót meghallgatva megál­lapította, hogy a város köz- biztonsága javult. (tarnavölgyi) J móló amerikai útjáról, ahol a farmergazdaságot tanul­mányozta. Szeretettel vá­runk minden érdeklődőt. FKgP nyékiádházi alapszervezete Hullanak a fákról az őszi levelek... A népi regula sokfelé Simon-Júda napját tart­ja a tél kezdőnapjának. Az idén mintha az idő­járás is igazolná ezt a megfigyelést. Fagyosak a hajnalok, s ha a szél rez- dül. végigsuhan a fák lombkoronáin. peregve hullanak az ezer színben pompázó fák levelei. Vas­tag avarszőnyeget terítve az erdei ösvényekre, tisz­tásokra mely felfogja a léptek zaját az erdei va­dak vonulásának neszét. Csodálatos színorgiát tár az erdőt iárók szeme elé az Őszi Bükk. Ha va­laki megfestené a színek­nek ezt a kavalkádját, bizonyára giccsnek vélné a szemlélő. De így. ahogy a természetben elé tárul, felejthetetlen látványt nyújt. A barna megannyi árnyalatát mutatják a tölgyesek és bükkösök, míg a iuhar kénsárga le- vélzetével hívja fel ma­gára a figyelmet. Vérpi­rosban pompázik a kees- kerágó. a termését beér­lelt vadrózsa. Az erdőt járó kirándu­lók a színes lombú fa­ágakat viszik haza. őszi túrájuk emlékeként. Am akinek szerencséje van, az a fagytól védett haj­latokban. völgyekben még gyűjtheti az őszi kike­rics lilás virágait. Meg­lesheti a téli élelmet gyűjtő és rejtegető móku­sokat. s a déli verőfény­ben megpihenhet a hara­goszöld fenyvesek tisztá­sain. Vidáman csörgedez­nek még a bükki pata­kok. a parton fellelhetők az itatókhoz járó nemes­vadak nyoma. Bár hajna­lonként már ..pillésedik” a víz tükre, még „él” a télre készülő erdő. Zsíros Géza Nvékládházán H Hajnali Hírlap Sátoraljaújhelyen Olcsóbb a a diszkontáruházban Kevesen keresik a lókolbászt A sátoraljaújhelyi Zemp- lén-Hús Kft. az 1991-es át­alakulás előtt a megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat gyáregységeként műkö­dött. Két hónapja az üzem területén olyan diszkontáru­házát üzemeltetnek, ahol a környék lakossága 12—15 százalékkal olcsóbban juthat friss húshoz és szárazáruhoz. Az 1979 óta működő gyár­egységben kezdetben bérvá­gást vállaltak, a városi ma­szek hentesek hozták be ál­lataikat (elsősorban szarvas- marhákat). 1991-től társasá­gi formában működnek to­vább, a tulajdonosi részvé­nyek 80 százaléka az államé, 20 százalékával pedig a dol­gozók gazdálkodnak. A 90— 93 fős létszámmal dolgozó üzem napi termelése eléri a 70—80 mázsát. A tőkehúsok, a tokaji és zempléni cseme­gék mellett különösen a fő­városban és egyes nyugati országokban, például Fran­ciaországban igen kedveltek a lóhúsból készült száraz­áruk — hallottuk Goffa Zsolt ügyvezető igazgatótól. Sokkal egészségesebbek a ló­húsból készült áruk, mert fehérjeadalék nélkül készül­nek. Igaz, a beszerzésük nem egyszerű. A nagyobb meny- nyiségű, ipari feldolgozásra alkalmas lóhúst elsősorban Ausztráliából és Svédország­ból kapják. Adható-veliető értékpapír is Vásáriéi klubok A Promo-Indra Consorcio — amelynek 50 százalékos magyar tőkerészét az Indra Kft. és az Általános Érték­forgalmi Bank Rt. jegyzi — elsőként Budapesten kezdte meg működését ez év már­ciusától, amelyet azóta is igen nagy érdeklődés kísér. A Latin-Amerikában és Portugáliában már több évo működik ez a konzorció, avagy vásárlói klubrendszer, amelyet most vállalkozáskénl akarnak meghonosítani a hazai autópiacon. Ha visszagondolunk a Merkur monopol időszaká­ra. az autóra várók sokat berzenkedtek annak idején, hogy semmilyen kamatot nem kaptak az autók elő­legeként befizetett pénzük után, nos ebben az új for­mában sincs ugyan kamat, ám..nem is kell az autó ér­tékének nagy részét egy­szerre letenni, ám a szeren­csének sokkal nagyobb sze­repe van benne. A lényeg ugyanis, hogy 120 vásárló alkot egy klubot, akik azt vállalják, hogy 60 Havi részletfizetés mellett egy megjelölt márkájú, illetve árkategóriájú autót vásárol­nak. A klubtagok folyamatos részletfizetéseiből minden klub legalább két gépkocsit szerezhet be havonta. A i'f jiyjoH <i í /l.iíi.i szerencsések akár 1—2 hó­nap múltán autótulajdono­sok lehetnek, hiszen köztük sorsolást rendeznek, s ha megkapták az autót, az a tulajdonukba kerül, és to­vább fizetik a részletet. De ezen felül egy sajátos for­májú licitálás során, misze­rint ki-ki ajánlatot tesz hány havi részletet tud egyösszegben kifizetni, s eszerint a legtöbbet ajánló nyeri el a másik autót. Ez utóbbi sorsolás alapján lett egy Daihatsu tulajdonosa Varga István, a mezőkö­vesdi Húsüzem helyettes­vezetője. Elmondta, hogy az ismerősei és a barátai kis­sé hitetlenek voltak, vala­mi stiklit szimatoltak a dologban, amikor e klubról beszélt nekik, de most már ők is látják, nem csalás, nem ámítás. A Promo-Indra Consorcio 6 már működő klubjában rövid idő alatt 50 új nyu­gati márkájú gépkocsi ta­lált gazdára. A cég további klubok szervezésével pár­huzamosan dinamikusan fej ­leszti országos hálózatát. A hatodik vidéki képviselet­ként alakult meg az észak­magyarországi iroda, mely­nek vezetőjétől. Varga Ist­vántól tudjuk, hogy igen nagy érdeklődés kíséri az ajánlataikat, melynek lénye. A telefonról a miskolci rádióban Év végéig Miskolcon 17, I Egerben 3000 távbeszélőál- ! lomás bővítése várható Gyöngyösön és Hatvanban v[iszont csak 1093-ban kap­csolhatnak be újabb 18 000 állomást. A telefonközpon ; tok fejlesztésében nem ma radnak le a kistelepülések sem. A miskolci rádió mű- aorábaa november 4-én, hét­főn szó lesz a telecor rend­szerű nyilvános telefonokról, az ügyfélszolgálati irodák szerepéről, a számla-pana­szokról és a rádiótelefonok­ról is. A hallgatók kérdé­seire Ombódi Béla a Mis­kolci Távközlési Igazgatóság helyettes vezetője válaszol. A műsor telefonszáma: 45-510. autókra ge, hogy a klubtagok egy­másnak hitelezik meg va­lójában az autót, s akinek nem kedvez a szerencse, az végül is 60 hónap múlva juthat a kiszemelt autóhoz. Ez tehát egy takarékossági forma, ami lényegében sza­badon adható-vehető érték­papír is egyben. Az érté­kes autók választéka pedig igen gazdag, hiszen 30 gyártmány több száz mo­dell változata közül lehet választani, amelyek között, nemcsak személygépkocsik, hanem haszonjárművek is szép számmal akadnak. O. E. Nyár végén — a szállítá­si költségek folyamatos emelkedése, és a környéken megjelenő más jellegű disz­kontáruházak példájára — az üzem területén olyan diszkontáruházát nyitottak, ahol a környék lakossága a bolti árunál olcsóbban jut- Jiat húshoz és szárazáruhoz. Az engedmény mértéke hú­soknál 12, szárazárunál 15 Naponta 70—80 mázsa húst dolgoznak fel az üzemben. (Szabán Gabriella felvétele) százalék. A környékbeliek gyorsan felfedezték a jó minőségű árut kínáló üzle­tet, s állandó túlkeresletről számolt be az igazgató. Bár elsősorban az olcsó száraz­áru kelendő ezen a környé­ken (s szerte az országban), saját üzletükben — mint szakboltban — módjuk van új termékek bevezetésére. Jelenleg új termékeik a vak­bélbe (marhabélbe) töltött párizsi, illetve a vákuumfóliá­ba csomagolt zsírcsemécék. T. N. E. Mikor Igazi a brandy f Kevesebb adó terheSje A szőlő- és bortermelés válságából az egyik kiút: a minőségi termékek arányá­nak növelése, hogy minél több szőlőt lehessen eladha­tó termékké feldolgozni. Ezért ösztönzik a valódi brandy gyártását is. Ismeretes: még az első világháborút lezáró párizsi A telefonáló stílusa meggyőző. Sőt! Magával ragadóan lelkes, nem túl divatos szóval élve agitatív. Pedig nem akar rábírni semmire, épp ellenkezőleg: azért telefonált, hogy egy kis biztatást kapjon vállalkozásához. Munkanélküli jelenleg, s arra gondolt: fordít egyet a csa­lád életén és belevág a vendégfogadásba, falun. Nagy dolog, mondhatja erre bárki, hiszen vendéglősnek lenni — ez olyan egyszerű ötlet, ami sokaknak eszébe juthat. Csakhogy a tele­fonáló nem vendéglős akar lenni; amit tervez, több, és más ennél. Azt a fajta vendégfogadást kívánja megvalósítani, ami Nyugat-Európában régóta megszokott, jól menő szolgáltatás: nem lélektelen szobakiadás, hanem a család teljes vendég­szeretete a kínálat lényege. Reménybeli vállalkozónk persze nem tőkepénzes — de hajlandó nagy kockázatot vállalni, és hisz abban, hogy meg lehet csinálni amit akar. Biztatást és információt kér: s ez az utóbbi az, amivel szegényesen szol­gálhatok, s ez bizony a biztatás hatékonyságából is elvesz jócskán. Elszomorító, hogy mindmáig nem tudtuk megteremteni legalább azokat a feltételeket a vállalkozáshoz, amelyek pusztán információt jelentenek, a hol, hogyan, mikor kérdé­sekre való válaszadást. A mai. szinte lehetetlenül nehéz helyzetben is van vállalkozószellem az emberekben — csak tanácsra, türelmes, magyarázó és segítő partnerre lenne szükségük. Vajon kinek a feladata lenne elővarázsolni? Kinek a feladata a hálószövés mesterségének megtanítása, hogy azután tudjunk halat is fogni? Ügy tűnik, egyelőre talán nem is pénz, a tőke hiánya fojtogatóbb. hanem az információé. Azt mondják persze, hogy az információ is pénzbe kerül. De méginkább igaz az, hogy pénzt is termelhet... .................... (kiss) békerendszer rögzítette azt az előírást, amely szerint Magyarország nem gyárthat konyakot, illetve nem hasz­nálhatja ezt a megnevezést. Ezek után a nemes magyar borpárlatok megnevezésére maradt a brandy elnevezés. Igen ám, de abból, amit ma Magyarországon ezen a né­ven forgalmaznak, annak a szakértő becslése szerint csupán 10—20 százaléka tar­tozik ebbe a kategóriába. A fennmaradó rész nem me­leg, hanem hides eljárással készül. Ez utóbbi egy-egv literiéhez sokkal kevesebb szőlőre van szükség. Ez ugyan a magvar szabvá­nyoknak megfelel, de a kö­zös piaci előírásoknak már nem, tehát nem exportálha­tó. Ezen az állapoton kíván­tak változtatni az illetéke­sek, amikor javaslatot tet­tek a kormányzatnak, hogy a hideg eljárással készült brandyk előállítóitól vonják meg a brandy név haszná­latának jogát. A kormány­zat ezt igen kockázatos lé­pésnek tekintette, mert ezekből az italokból több milliárd forint adóbevétele van a költségvetésnek, s er­ről rövid távon nem tud lemondani. Igv végül is kompromisz- szumos javaslatot nyújtott be a minisztérium. Ennek lényege az volt. hogy adó- kedvezményben kell részesí­teni a valódi brandyt ké­szítőket. Amennyiben ezt a kor­mány által is támogatott ja­vaslatot a parlament is el­fogadja és beépíti az adótör­vénybe. akkor a jövőben kevesebb áfát kell máj 1 fizetniük termékük után a valódi brandy előállítóinak. Jelenleg a brandyt hekto­liter-fokonként 420 Ft fo­gyasztási adó és 43 százalék forgalmi adó terheli. A ter­vezet szerint lövőre hektoli­ter fokonként már csak 150 forintot és 14 százalékot fi­zetnének a valódi brandy után. Szent Orsolya-rendház Egerben A Szent Orsolya-rend 1535-ben fiatal lányok ne­velésére. oktatására alakult. Magyarországon az 1940—50- es évek előtt tíz helyen működött a rend, óvodái, iskolái és tanítóképzője volt. A rend Egerben alakult új­já néhány hónappal ezelőtt. Külföldön élő nővérek se­gítségével vásárolták meg a jelenlegi rendházat, amely­ben internátus is működik, a növendékeket zenére, nyelvekre, háztartásvezetés- re (főzésre, varrásra) is ok­tatják a lelkiségre nevelésen kívül.

Next

/
Thumbnails
Contents