Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-24 / 247. szám

A Magyar Köztársaság Or­szággyűlése az 1956. évi ok­tóberi forradalom és szabad­ságharc idején a nemzet szol­gálatában és a haza szabad­ságának védelmében szerzett érdemek elismeréséül ‘56-os Emlékérmet és '56-os Emlék­lapot alapított, melyet a Ma­gyar Köztársaság elnöke ado­mányoz. Miskolcon, a megye­háza dísztermében dr. Gyulai Gábor, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottja, címzetes államtit­kár adta át kedden e kitün­tetéseket, köszöntve azokat az idős embereket, akik 1956 ok­tóberében védték hazánk füg­getlenségét, s akiknek életét megtörte a forradalmat követő megtorlás. XXIII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1991. OKT. 24., CSÜTÖRTÖK ARA: 5.80 FORINT Nem csodaszer, de gyógyszer a falusi turizmus (1.) A hollandok maguknak főzik Pénzt ígér a minisztérium • Faház, kajszibaracíossal A holland házaspár évek óta egy magyar gazda fa- házában nyaral, amely egy kajszibarackos közepén áll. A faház ugyanolyan egysze­rű alkotmány, mint amit százezrével lehet látni az or­szágban, de az igazi vonz­erő nem is az épületiben rejlik. Hanem abban, hogy a vendégek maguk szedik le a barackot, amiből ott, hely­ben lekvárt is főznek a hol­land asszonyok, amit azután szépen hazavisznek. A gazda természetesen nem szívjóságból vendéglá­tó, hanem pénzt szed a szol­gáltatásokért. Ö egy falusi „vendégfogadós” — azaz saj­nos, egyelőre nem túl sok társával együtt a hazai fa­lusi turizmus éltetője. Itt máris azt mondhatják a kedves olvasók: ez olyan té­ma, amely már a könyökén jön ki mindenkinek, hiszen csak beszélnek róla, de nem történik semmi. Most még­is azt kell mondanunk: min­den eddiginél nagyobb esély van arra, hogy legyen is va­lami a hazai falusi turiz­musból. Mindezt átfogalmaz­hatjuk felszólító módban is: legyen is belőle valami, mert ott — például Észak- Magyarországon — is meg kellene élni valamiből a fal­vakban, ahol szép a táj. de jövedelmezően termelni szin­te alig lehet valamit. # HA A PARLAMENT IS RÁBÓLINT Dr. Csáky Csaba, a Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendég­fogadók Szövetségének elnö­ke nemrég elmondta az új­ságíróknak: az utóbbi idő­ben az önkormányzatok és kormányzat részéről is olyan biztatást tapasztaltak, hogy úgy tűnik, valóban lehetne . a magyar vidéknek, a ma­gyar falunak egy új gazda­sági lehetőséget teremteni a turizmussal. De mi is tör­tént? A Földművelésügyi Minisztérium nemcsak át- szérveződött, hanem gondol­kodásmódot is változtatott: most úgy látja a tárca, hogy vissza nem térítendő támo­gatásban kell részesíteni pá­lyázati úton a falusi turiz­mus keretében új szállásfé­rőhelyeket teremtő, vállalko­zó gazdákat. Ha az Ország- gyűlés jóváhagyja, akkor er­re a célra évente sok tíz­milliós nagyságrendben lesz pénz. 8 TÍZMILLIÓ MÁR MOST További konkrétum, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatal hamarosan tízmillió forint erejéig pályázatot hir­det a sajtóban, ugyancsak a fentebb már körülírt célra. Itt 25 000 forintot adnak egy „ágyra”, azaz egy új férő­helyre, támogatásként. De dr. Csáky Csaba szerint to­vábbi új források is kínál­koznak. Itt van például az a har- mincmilliárd forint, amit a költségvetésben a világkiál­lításra irányoztak elő. Ma még nem tudni ugyan, pon­tosan mi lesz a világkiállí­tással, de a falusi turiz­must támogató szövetség elő­készít egy javaslatot a kor­mánynak, amely ezen ösz- szeg egy részét a falusi tu­rizmus fejlesztésére kéri fordítani. S végül, de nem utolsósorban: a már rendel­kezésre álló világbanki hi­telkonstrukció keretében is lehet támogatást adni a fa­lusi turizmus kiépítői szá­mára. Csakhogy ez utóbbi inkább azt jelzi, hogy Nyu­gaton már felismerték, amit itthon még nem nagyon: a falusi turizmus: a vidékfej­lesztésének egyik igen fon­tos része. Sajnos, azt azon­ban még nem jelenti, hogy pénzhez is juthatnak a hi­telből a vállalkozók, mert a sajtótájékoztatón részt vevő, egyik reménybeli fogadós el­mondta: ma gyakorlatilag a hitel hozzáférhetetlen, mert a hazai, pénzügyi és tanács­adói rendszer nem alkalmas a kisösszegű hitelügyek ke­zelésére. No, de a falusi turizmus ügye mégsem kizárólag a tá­mogatási összegeken múlik, hanem valami egészen má­son is. Ez a megállapítás és ami mögötte van, épp a Miskolc környéki, borsodi, hevesi falvak munkanélkü­liségtől sújtott lakossága szá­mára lehet igen lényeges tudnivaló.. (Folytatjuk) Jk Az 1956. október 24-i miskolci sortűz áldozatainak emlék táblája előtt Orbán Viktor mondott beszédet. 4 miskolci ünnepség szónoka: Orbán Viktor A forradalom évfordulója az önuralom napja legyen! Nyilvánosan kérjenek bocsánatot a bűnösök „Vannak olyan dolgok, amivel nem lehet megbékülni. Apa soha nem békélhet meg azzal, hogy fiát elvették tőle. Fiú sohasem békélhet meg azzal, hogy anyját kegyetlen és oktalan módon lemészárolták. És mi sem békülhetünk meg azzal, hogy ártatlanok százait akasztották fel, csak azért, hagy megfélemlítsék és megtörjék az élőket. Nem kérhe­tünk senkit arra ezért, hogy béküljenek meg, csak azt kér­hetjük, legyenek úrrá indulataikon. Ez a nap az önuralom napja kell, hogy legyen. Az évfordulókon arról kell tanúbi­zonyságot tennünk, hogy bár nem felejtettük el, ami tör­tént, mégis képesek vagyunk úrrá lenni elemi erővel feltörő érzéseinken, s a jövő érdekében felül tud kerekedni ben­nünk a józan ész. Hiszen, ha ésszerű belátás helyett keserű és súlyos indulatok lepik el a politikát, akkor senki sem lesz képes talpra állítani Magyarországot, pedig 35 évvel a forradalom kitörése után, két és fél évvel az első szabad választások után, még mindig ez a tét.” Dr. Orbán Viktor ország- gyűlési képviselő mondotta a fentieket szerdán délelőtt Miskolcon, a Zsolcai kapui emléktáblánál megtartott vá­rosi ünnepségen. A fiatal demokrata képvi­selő arról is beszélt, hogy az 1956-os forradalom célki­tűzései megvalósulni látsza­nak napjainkban: az orosz csapatok kivonultak, Ma­gyarország semleges és füg­getlen, megtartottuk az el­ső szabad választásokat, van szabad parlamentünk és a parlamentnek felelős kor­mányunk is. Az ország talp- raállítása viszont csak ren­dezett körülmények között és a demokratikus intézmények megerősítése révén lehetsé­ges. Ez azonban nem jelenti azt, hogy túlléphetünk azon, ami 1956 októberében és az­után történt. Nyilvánosság­ra kell hozni a vérengzése­ket és megtorlásokat, a vesz­teséget szenvedőknek leg­alább részleges kárpótlást kell nyújtani. Rehabilitálni kell az utódokat, mert amíg ez nem történik meg, addig adósok maradunk a jogál­lam keretei között megtehe­tő politikai igazságtétellel, addig lezáratlan a múlt és könnyen áldozatul eshet a jelen. Orbán Viktor után Csor­ba István, a Történelmi Igazságtétel Bizottság — amely 1988-ban alakult meg azzal a céllal, hogy szorgal­mazza az igazságtételt és ápolja ‘56 eszmeiségét — észak-magyarországi szerve­zetének vezetője lépett a mikrofon elé. Az 1956-os követelések java megvaló­sult — mondotta. — Meg­szabadultunk a béklyóktól, s most már tőlünk függ, ho­gyan tudunk élni a lehető­ségekkel. Az 1956-os forradalom idején az egységes alkarat volt a domináns. Ez az ak­kori szabadságharc mának szóló üzenete: meg kell te­remtenünk az egységet — ami ma még hiányzik köz­életünkből —, mert ennek hiányában könnyen veszély­be kerülhet a nehezen meg­szerzett demokrácia. A TIB álláspontja szerint az igazságtétel még várat magára. Ezért követeljük: nyilvánosan kérjenek bocsá­natot a bűnösök mindazok­tól. akiket börtönbe juttat­tak, s a felelősségre voná­suk mihamarabb történjen meg. Nemzeti méltóságunkat közös akarattal .állítsuk hely­re — hangoztatta Csorba István —, s ez a munka jó­részt a fiatalokra vár, akik csak így tudnak méltóak lenni elődeikhez, s válhat­nak a későbbi nemzedékek érdemes őseivé. Ezután a város vezetői, a pártok és szervezetek képvi­selői helyezték el a meg­emlékezés koszorúit a Zsol­cai kapui emléktáblánál. (aczél) (Borsod-Abaúj-Zemplén megye közgyűlése kedden tartotta ünnepi ülését — tu­dósítás a 3. oldalon.) Miskolcon ülésezik a Megyei Jogú Városok S(öveiséfre A Megyei Jogú Városok Szövetsége — amely jelenleg 21 tagot számlál — ma és holnap Miskolcon tartja ülését. A polgármesterek tájékoztatót hallgatnak meg az elmúlt ülés óta eltelt időszak eseményeiről és a szövetség egyéves mű­ködéséről. Nem kevésbé fontos az a napirendi pont, amelyet így fogalmaztak meg: A megyei jogú városok jelene és jövő­je az önkormányzati rendszerben; a megyei jogú városok és a megyék kapcsolata. Szó lesz a kormányzat és a szövetség 1992. évi költségvetési elképzeléseiről, a Megyei Jogú váro­sok Szövetsége és más országos önkormányzati szövetségek kapcsolatáról, az önkormányzati televíziók létrehozásáról. Megvitatják a világkiállítással kapcsolatos kérdéskört is. Alpolgármesteri fogadóóra Értesítjük a számozott ut­cák, Marx tér és környéke (a stadionig terjedő terület), valamint Lyukóbánya válasz­tópolgárait. hogy Kohold Ta­más önkormányzati képvise­lő, október 24-én (csütörtö­kön) 16—18 óra között a Fadrusz J. utcai általános iskolában fogadóórát tart, melyre tisztelettel várja a 23 sz. választókerület lakossá­gát. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Télies Illő Ma folytatódik a hideg, szeles, már-már télies idő, sok helyen várható zápor, hózápor. Az északi szél meg­erősödik. néhol viharos szél­lökések is lesznek. A hőmér­séklet csúcsértéke 3—8 fok között alakul. Ma Salamon napja van. A Nap kél 6.15, nyugszik 16.43 órakor. Holdkelte 16.48, hold­nyugta 7.32 órakor. Értesítjük a 30. sz. válasz­tókerület lakosságát, hogy Seres László önkormányzati képviselő október • 25-én (pénteken) 16—18 óra között az Árpád u. 126. sz. alatt, a Máltai Szeretetszolgálat épü­letében (volt általános is­kola) fogadóórát tart, mely­re tisztelettel várja az Ár­pád u. 60-tól végig, a Hegy­alja utca és a papírgyár környékén élő választópolgá­rokat. Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents