Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-09 / 235. szám
Hit. haza, emberiség Bujdosó pataki diákok •Jeles egyházi események színhelye volt a közelmúlt napokban a hajdan városi rangú Gönc. Itt tartották a presbiterek koníerenciáját, amelyen az erélvi. szlovákiai, kárpátaljai református egyházak is képviseltették magukat. Két nevezetes évforduló adott alkalmat arra, hogy a presbiterek tanácskozásának színhelyéül a nagy múltú abaújí községet választották. Az egyik a gönci ,,istenes vén ember”, a Biblia-fordító Károli Gáspár halálának 400. évfordulója volt. s ugyanezen a konferencián emlékeztek meg a Sárospataki Református Kollégium egyik szomorú korszakáról: 300 esztendeje ugyanis annak, hogy • Patakról elűzött iskolának nyolc évig Gönc adott otthont Ab üldöztetés ennél korábban, 1671-ben kezdődött. A Weaselényi-féle Habsburg- edlenes összeesküvésnek ugyanis m Rákóeri-vár „tub roea” terme is színhelyéül szolgált. Az összeesküvő főutakat — csak az egykori partaki diák, a tolcsvai Bonts Ferenc volt közitük egyszerű birtokos nemes — kivégezték. Egyedül I. Rákóczi Ferencet sikerült megmenteni a kivégzéstől anyjának, Báthory Zsófiának temérdek váltságdíj árán, és azzal, hogy a pataki várat az osztrák zsoldosoknak, az akkor 140 éves református kollégiumot pedig a jezsuitáknak átengedte. A tanárok és * diákok csak akkor hagyták el iskolájukat, amikor á várbeli katonák ágyúkat vontattak az épület elé. Az értékesebb könyvekért, nyomdai felszereléseket szekerekre rakták, és 1671. október 20-^in, két tak náruk: Pósaházi János és Buzinkat Mihály vezetésével Kenézldn, Debrecenen át Erdélybe menekültek. Apaffy Mihály fejedelem fogadta be őket, és a gyulafehérvári kollégium régi épületét engedte át nekik. ♦ GÖNCRŐL KASSARA De itt sem hagyták nyugton a kollégiumot, s újra bujdosás várt rájuk. Most Kassa fogadta be őket 1695- ben, s előbb a belvárosban tanulhattak egy kőépületben, de nem sokáig, mert a háborgatások miatt kénytelenek voltak a külvárosba menekülni. Protestáns pártfogók támogatásával fabá- zakat építettek maguknak, s Csécsi János professzor ilyen sanyarú körülmények között tartotta előadásait diákjainak. ♦ KURUC GESZTUS A Rákóczi-szabadságharc megkezdése után 1703-ban néhány hét múlva Orosz Pál kuruc generális felszabadította az osztrák megszállás alól Hegyalját és Sárospatakot. Egyik első intézkedése volt a kollégium „restitüálása”, azaz régi törvényes jogaiba való visz- szahelyezése. A szabadságharc bukáaa után néhányszor veszély fenyegette még a kollégium fennmaradását, de az angol és porosz király, a Svájci Köztársaság és a holland rendek közbenjárása megmentette az újabb bujdo- sástól. S most, hogy a pataki iskola újra a Tiszáninneni Református Egyházkerület kezelésébe került, korunkban is maga elé tűzheti azt a felemelő nevelési eszményt, amely a pataki kollégiumot oktató-nevelő munkájában alapítása, 1331 óta vezérelte, s amelyért híre« tanára, Erdélyi János ekként foglalt versbe: „Három fáklyám ég: Hit, haza, emberiség.” .... S*e Hegyi JéMef Levélben kértek bocsánatot Szolzsenvicint nem ismeri a szovjet posta Nyikolaj Trubin, a Szovjetunió főügyésze formálisan is bocsánatot kért Szolzse- nyicintől ..mindazokért a törvénytelen cselekményekért, amelyeket az ügyészség egykori alkalmazottai elkövettek!” Trubin főügyész annak rendje, módja szerint postára adta megkövető levelét és várt. Hamarosan hivatalos értesítést is kapott, miszerint a levél, annak pontatlan címzése miatt elküldhe- tetlen; nem szerepel a borítókon az utca és a házszám. A hiányos címzés — a kanadai Vermont puszta megjelölésével — megoldhatatlan feladat elé állítja a szovjet postát. „De hát milyen címet akarnak, ha abban a kis faluban, ahol él, mindenki jól ismeri híres lakóját?!” — nyilatkozta az ügyész a La Repubbliea tudósítójának. Elmondta továbbá, hogy az Iván Gye- nyiszovios egy napja és a Gulag szigetcsoport írója elleni, egykori vád — felforgatás, hazaárulás — semmiféle vizsgálati anyagra nem támaszkodott. „1974. február 11-én kezdődött a kihallgatás, 12-én letartóztatták, 13- án száműzték és 14-én megszüntették az eljárást, mondván, hogy a helyzet megváltozott.” A vizsgálat lezárult, ám Trubin főügyész nem felejtette el, s az ügyiratok késet tanulmányozása során nem kis meglepetéssel állapíthatta meg, hogy Szolzse- nyioin allén, akkor, olyan értelmiségiek tettek elmarasztaló vallomást, „akik közül számosán, ma • harcos de- jmekneták sorai lián találhaÖtéves álom vált valóra Barcikai diák a siker pódiumán Amikor Thököly Imre 1682-ben, a Habsburg-zsol- dosotatól felszabadította Hegyalját és bevonult Patakra, Erdélyből a diákok egy része Sallay Pál szenior vezetésével visszatért Sárospatakra. Igen nehéz körülmények között tanulhattak ősi iskolájukban, hiszen csak egy tanáruk vall, a kollégium második megalapítójának tekinthető id. Csécsi János. A Thököly vezette sza- szabdságharc azonban néhány év múlva elbukott, s a pataki diákoknak ismét menekülniük kellett Egyesek visszamentek Gyulafehérvárra, a többségük azonban Csécsi János vezetésével 1687. július 12-én Göncié távozott, ahol a pataki kollégiumnak már régóta működött egy partikuláris iskolája. így most a fília, azaz a „leányiskola” fogadta be az anyaiskolát Göncön örvendetesen alakult, fejlődött a kollégium élete. ÚJRA in AZ Európa nyelvstúdió Angol, német, francia, olasz nyelvtanfolyamok minden színtan, mindenkinek (általános iskolásoknak is). Irdeklődnl: 21-979. Szeptember végén rendes- ték meg Budapesten a Zene- akadémián a Liszt Ferenc Nemzetközi zongoraversenyt, amelyre öt év után került sor ismét. Az idei versenyen egyetlen magyar versenyző jutott a döntőbe, a 21 éves kazincbarcikai Kovács Krisztina. aki a rendkívül erős mezőnyben az ötödik helyen végzett. Krisztina a napokban Itthon töltötte a megérdemelt pihenőjét a fárasztó verseny után, s így lehetőségünk nyüt arra, hogy elbeszélgessünk eddigi pályafutásáról, a versenyről és terveiről. — Pályafutásomat Kazincbarcikán kezdtem a Kodály Zoltán zeneiskolában, ahol Jakabné Szántó Emese, majd édesanyja Margit néni foglalkozott velem. Tizenhárom évesen kerültem Kiss Zsuzsához Miskolcra, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába. Jelenleg pedig Nádor György tanár út tanítványa vagyok a Zeneakadémián, Budapesten. — Mikor határoztad el, hogy elindulsz ezen a rangos nemzetközi zongoraversenyen? — Még az előző versenyen, öt évvel ezelőtt? Ekkor még középiskolás diák voltam Miskolcon, de feljártunk a versenykoncertekre, s elhatároztam, ha felvesznék a Zeneakadémiára, akkor megpróbálok elindulni a következő versenyen. Ez az idén sikerült... — Hogyan zajlott Is a verseny? ..... — Harmincnyolcán indultunk el az elődöntőben, ha jól emlékszem, öten voltunk magyarok. Napi 4—5 órát gyakoroltunk, s közben zajlott a verseny. A középdöntőbe 12-en jutottunk be — három magyar is —, majd végül következett a hetes döntő. Az első két fordulóban szól óda rabot játszottunk, a döntőben viszont a szóló mellett zenekarral kellett egy zongoraversenyt előadni. — Mit adtál elő a döntőben, és kik működtek közre? — Szólóban Liszt H-moll szonátáját adtam elő, míg zenekarral az Esz-dúr zongoraversenyt. Egyetlen zenekari próba volt csupán a rádióban, majd következett a verseny a Zeneakadémián, ahol teljesen más az akusz- tuka, és a hangulat is... Ligeti András vezényelte a rádió szimfonikusait. Először játszottam ezt a darabot zenekarral, s máris „élesben” kellett. — A siker így sem maradt el. mert az ötödik helyen végeztél, s a híradások szerint az oklevél mellé pénzt is adtak. A megszerzett hírnév azonban valószínűleg többet ér ennél, amit később lehet pénzre váltani. — A verseny után rengeteg ajánlatot kaptam az ország számos részéből koncert adására. Szerződést kötöttem koncertekre a pécsi és a MÁV Szimfonikusokkal is. sk A könyvtári órákat csak átrendezés után tarthatják meg Gyermekkönyvtár huszonöt négyzetméteren Hogy lesz belőlük olvasó? A gyermekek könyv iránti igényének kialakítását nem lehet elég korán kezdeni. Akit gyermekkorában nem kapott meg a könyvtár légköre, a könyvek, a betű, a tudás tisztelete, az nagy valószínűséggel felnőtt korára sem válik szenvedélyes könyvbaráttá. A Megyei Könyvtár gyermekrészlege kulturált körülmények között várja az ifjú olvasókat, s ugyanez elmondható volt a József Attila Klubkönyvtár gyermek- részlegéről Is, amely június végéig a Szentpéteri kapu 66. szám alatt működött. Kellemes, barátságos körny érzetben, 70 négyzetméteren biz1992 augusztusára pedig meghívást kaptam egy északolaszországi nemzetközi zongoraversenyre, aminek a költségeit az Interkoncert vállalta. A díjnál maradva: az oklevél mellett 60 000 forintot kaptam, az első helyezett japán Midori Nahara pedig 4000 USA-dollárt, ami a nagy nemzetközi versenyek díjazásához viszonyítva nagyon kicsi, de a magyar Zeneakadémiának a hírneve pótolja a különbséget. — Mennyit gyakorolsz naponta? — Általában napi 5—8 órát, de a verseny előtt 8— 9 órát készültem. — Hogyan tudod összeegyeztetni az iskolát és a koncerteket? — Szerencsére nem annyira zsúfolt a tanrendünk mint egy műszaki egyetemé, mert figyelembe veszik, hogy milyen sokat gyakorolnak a hallgatók, de nálunk nincs iskoiaszünet... Már egy éve pihenés nélkül dolgoztam, s azt hiszem, hogy ez így fog menni most egy ideig. — Hogyan tervezed a jö- vödet? — Most harmadéves hallgató vagyok, azaz még három évem van hátra, s utána szeretnék zongoraművész lenni, amihez azonban a tehetség mellett nagy szerencsére is szükség lesz. Csontos László tosította az idelátogató iskolai osztályoknak (is) a katalógushasználat, a könyvkeresés, olvasás lehetőségét. Június végén iskolák, szülők tiltakozása, s a Halász Józsefire alpolgármester által megígért támogatás ellenére visszaköltöztek az anyakönyvtárba, egy 25 négyzet- méteres helyiségbe. A rendkívül szűkös helyen igazi, elmélyült olvasásra nincs módjuk a gyermekeknek. A helyszűke miatt a „feleslegessé” vált könyveket a raktári folyosón és a duplumraktárban tudták csak elhelyezni, amely nincs jól szigetelve, beázik, salétromos. (Ideális hely a könyveknek! — szerk.) A tarthatatlan helyzetre Petheö L ászióné képviselőnő hívta fel a városi közgyűlés figyelmét seeptember 3-i ülésükön. Interpellációjára dr. Kömyey Lászlótól, a művelődési osztály vezetőjétől kapott választ, ám ennek elutasítására a szeptember 30-1 közgyűlésen idő hiányában nem volt módja. Petheő László- né a nemleges választ «DH tudósítójának a következőkkel indokolta: — Az osztályvezető úr azon érvel, hogy az összevonást gazdasági, takarékos- sági, szakmai megíontoláAz egri Gyermek-szabadidőközpontban (Eger, Bartók Béla tér 6.) október ll-én, pénteken délután öt órától rendezik meg az Aprók sokkal, s a ,,B”-típusú könyvtár nyújtotta korszerűbb szolgáltatásokkal indokolja — semmitmondóak, érdektelenek, s tárgyi tévedéseket is tartalmaznak. Hogyan lehet korszerűbbnek nevezni azt a szolgáltatást, amely a könyvanyag egy részének használatát lehetetlenné teszi, megszünteti a helyben olvasás lehetőségét, s a csoportos foglalkozások megtartására is csak előzetes átrendezés után, szűkös körül-' mények között kerülhet sor; Vitatkozom azzal a véleményével is, hogy „ ... minden ilyen intézkedés a kulturális szféra gyengülését jelenti ...”. Nem a kulturális szféra gyengülését, hanem az Iskolai tantervben előírt követelmények elvégzésének az ellehetetlenülését jelenti,’ hiszen a többkönyvű oktatás bevezetése kötelezően! előírja a könyvtári órákat..J A gyermekek gondolkodású módját, nagymértékben b«ú folyósolják a gyermekkori élmények, s ha most elszokik, illetve nem szokik rá a rendszeres könyvtárlátoga- lásra, később ez pótolhatatlan lesz. Valamilyen forrná-' bán megoldást kell találnunk — közösen — a gyermek-’ könyvtár helyzetének a meg-’ oldására.” táncházát. A talpalávalót sí Gajdos-együttes húzza. Min-i den táncot kedvelő gyermeket szívesen látnak. X. N. E. sfc Ezeknek a könyveknek is az olvasóteremben lenne a helyük (Szabán Gabriella felvételei) Aprók táncháza
