Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-08 / 234. szám
Dliskolc egykor és ma. képekben 22 Két műemlék a színház mellett A MISKOLCIAK NAPILAPJA Ősz van újra Ma már — sajnos — inkább őszies időjárásra számíthatunk, mint az elmúlt napokban. Változékonyabbra fordul az idő. gyakran meg növekszik a felhőzet, bár esőtől még nem kell tartani A délkeleti szél napközben megerősödhet, a legmagasabb délutáni hőmérséklet 19 és 24 fok között alakul. Ma Koppány napja van. A nap kél 5.52, ! nyugszik 17.13 órakor. Holdkelte 6.34, holdnyugta 16.56 órakor. ^ A Weidlich-palota és a fotó Mi lesz a többi miskolci utcanévvel ? Az átkeresztelés harmadik hulláma Nem teljes a tanulmány • Van aki változást vár, van aki nem Mi a Mónus Illés utcán lakunk. Nagyon remélem, hogy a halasztás nem azt jelenti, hogy ezt az utcanevet ne változtatnák meg a jövőben... Ezt egy telefonáló mondta nekünk. olvasván annak a 31 utcának, térnek a nevét, amit első körben megváltoztat év végéig a miskolci önkormányzat. A többi változást — például a Mónus Illés utca ügyét — további megfontolás tárgyává kell tenni, mondta ki a közgyűlés döntése — s ez az, amire a telefonáló célzott. Természetesen van ellenvélemény is: a polgármesteri hivataltól írásban kérték egy miskolci utca lakói, hogy ne változzon meg az utcanév (a Iíorach Mór utcát változtatnák meg Déliusz Kristóf utcára). Ezek a vélemények is azt jelzik: az utcanév-változtatási hullám, még számos vitára ad majd okot a városban. • KÉT HÓNAP ELÉG LENNE Dr. Dobrossy István történész felszólalásában, a döntéshozó közgyűlésen kimondta, amüt sokan csak kerülgettek: politikai indíttatású utcanév-változtatásokról van most szó. Ezt azért fontos leszögezni, mert nem sok ér_ telme lenne, a mostani névváltoztatási hullám sodrában olyan neveket is megváltoztatni, amelyeknek a politikához semmi köze nincs, és nem szól alapos helytörténeti, vórostörténeti indok sem a változás mellett. A történész elmondta azt is: nem először zajlik le ilyen átfogó átkeresztelés a városban. A századfordulón is volt egy nagy hullám — 1890 és 1900 között —, majd 1945 és ’54 között. Mindkét esetben az átkeresztelés egy évtizedre húzódott el — nem máról holnapra írták át a neveket. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy míg 1910-ben 170 utca volt Miskolcon, most számuk eléri majd az ezret... A történész szerint is muszáj a már eldöntött 31 néven felül a tervezett változtatásokat átgondolni, ugyanis az a bizottság, amely tavaly márciusban jött létre, nem tudott teljes munkát végezni. Vannak nevek, amelyről több oldalnyi tényanyag van, de akad számos olyan is, amelyikről nincs szinte semmi. Azt pedig kénytelen figyelembe venni az önkormányzat, hogy a tizenegy tagú bizottság az azonnaliság nyomása alatt, még a rendszerváltás előtt végezte munkáját, és a felszólalásokból kitűnt az is, hogy emiatt van, aki nem is tekinti hitelesnek az így született dokumentumot. A történész szerint körülbelül két hónap alatt lehetne kiegészíteni, teljessé tenni, kijavítani az anyagot, amelyben természetesen sok munka fekszik és rengeteg felhasználható adat, javaslat gyűlt össze. 9 SÍP és kurt Hogy mi mindenen lehet még vitázni a már eldöntött 31 változtatáson túl, arra is nyújtott bőséggel illusztrációt a közgyűlési vita. Volt aki az 56-os hősök neveit hiányolta. Mások az avas- déli helyzetre hívták fel a figyelmet — ott ugyanis kis túlzással szinte minden utcanevet meg kellene változtatni, ha komolyan gondolják az utcatáblák világában is bekövetkező rendszerváltást. De megszívlelendő a történész megjegyzése is, aki azt mondta: vajon kinek ártanak az olyan utcanevek, hogy Síp, Kürt, Zászló? Avagy, hogy nem szabad immáron fogalommá lett neveket megváltoztatni — például Kilián-dél, Petneházy- bérházak, Erzsébet tér. Érdekes kérdés, hogy mi legyen a testvérvárosi nevekkel? Ha Tampere városrész és lépcső maradhat, miiért ne maradhatna Katowice neve is? Még nem tudni, mi történik a továbbiakban: lesz-e új bizottság, amelyik befejezi az elődök névátkeresztelő munkáját, avagy teljesen új dokumentum készül? Egy biztos: szerkesztőségünk örömmel helyt ad minden elnevezéssel kapcso. latos megjegyzésnek, javaslatnak és kritikának is. (kiss) Honecker: irány Chile Erich Honecker Chilében akar letelepedni, a chilei kormány azonban egyeztetni akar a német kormánynyal, mielőtt beutazási engedélyt adna a volt NDK utolsó állam- és pártvezetőjének. A Moszkvában élő Honecker ellen Németországban bűnvádi eljárás van folyamatban a nyugatra me. nekülők ellen kiadott tűz- parancsa miatt. Az emberélet fordulói A Mandorla Közművelődési Egyesület szervezésében Molnár V. József tart előadást Az emberélet fordulói címmel ma délután öt órakor a Zrínyi Gimnáziumban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. színház épülete közötti házról az 1950-es évek elején készült Csaknem három évtized alatt megszoktuk ezt a beépítettséget. A kép 1991-ben készült. A Miskolci Nemzeti Színház átalakítási és felújítási munkálata] Bene László és ifj. Horváth Béla építészeti tervei alapján, 1956 szeptemberében kezdődtek el. Ez nemcsak az alapfalakon belül, hanem a környéken is lehetőséget adott településtörténeti kutatásokra. Az évekig tartó munka megváltoztatta a környezetet is. hiszen két műemlékházat le keltett bontani. Az Un. Xiff- kovich—Dadányi-házak helyén a bontással, majd az új beépítéssel párhuzamosan, hónapokon keresztül folytak kutatások. A feltárt leletanyag összehasonlítása az írásos dokumentumokkal igazolt, illetve megnyugtatóan tisztázott néhány szakmai feltételezést. A kél régi miskolci lakóház helyén 1964-tól áll napjaink — képünkön is látható — épület- együttese. A Széchenyi u. 21. számmal jelölt telken 1768-ban cseréltek gazdát a tulajdonosok. Ez az időszak a görög kereskedők miskolci fénykora, így szinte az is természetes, hogy az új tulajdonos a kereskedő kompánia tagja. Pilta Mihály mellett még öten, ötféle házban laktak a telken. Kereskedőcsaládból emelkedett ki, s lett ügyvéd és író a nemességet szerzett fiú, aki „Miskolcz végnapjai” címen közreadta az 1843-as tűzvész történetét. Szerzője volt a „Szivárvány” c. alatt megjelent albumnak, amelyben így summázták a város addigi történetének legnagyobb tragédiáját: „s néhány óra alatt romokba dőlt Magyarhon alföldi kereskedelmének nevezetes gyupontja, az ős szokások — s nemzetiségben szűz magyar város, Miskolcz”. A Széchenyi út 21. sz. alatti, egykori épület a főutca 27 méter hosszú, egyemeletes, kilenc tengelyes üzletháza volt. A telek nyugati oldalán féltetős raktárak, melléképületek helyezkedtek el kb. 40 méter hosz- szan. Az L-alakú, az utcával párhuzamos nyeregtetejű épület dupla traktusú, négy üzletet foglalt magába, kosáirbaltozatos mennyezettel, tehát boltozott szobákkal. Barokk, kőkeretes, kosáríves kapubejáró vezetett a mindig forgalmas udvarra. A másik, Széchenyi út 23. sz. alatti ház legősibb részét a telek nyugati vonalán találták meg. A 16 méter hosszú, egyméter vastagságú cementált habarcsba rakott, szivacsos mésztufa falazat 15—16. századi maradvány volt. Az utcafrontra néző főépület a 18. század elején városi tulajdonba került, majd a század végén aztAl- másy József lebontotta. Ö építtette fel a későbarokk stílusú, egyemeletes, emeletén hatablakos, földszintjén két üzlethelyiséget rejtő, közepén kőkerestes kapubejáróval ellátott házat. A kapubejárón még a bontáskor is jól látható volt az 1793- as évszám. Ezt a házhomlokzatot a 19. század végén Ádler (Adorján) Károly tervezte át koraeklektikus stílusban. Az épület egyik földszinti helyiségében hirdette Schweitzer Adolf 1842-ben megnyitott „ezukrász boltját” Dobrossy István XXIII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1991. OKTÓBER 8., KEDD ARII: 5,80 FORINT A magyar és a lengyel kormány a Biztonsági Tanács azonnali összehívását javasolja: ez hangzott el Antall József magyar, és Bieleczki lengyel miniszter- elnök tegnapi, varsói találkozóján. A ikét kormányfő nyilatkozatban szögezte le, hogy a jugoszláv néphadsereg Horvátország és Zágráb ellen intézett támadásai agressziónak minősülnek, amelyet a nemzeti jog ■ és az ENSZ alapszabályai is tiltanak. A lengyel és a magyar miniszterelnök szerint nem egy országon belüli fegyveres kinfliktusról van szó, hanem a nemzetek önrendelkezését megakadályozó fegyveres akcióról. A két miniszterelnök azonnali tűzszünetet követel, és nemzetközi békefenntartó erők küldését kéri Horvátországba. ... Pilótaakció Zágráb ellen? Az Európai Közösség által kijelölt időpont előtt két órával a jugoszláv szövetségi hadsereg újabb tűzszünetet javasolt: feltételként azt szabták, hogy a horvát fegyveresek is szüntessék be támadásaikat. Ennék megfelelően éjfél óta nem érkezett jelentés újabb harcokról, bár Zágrábban csak hajnali három óraikor fejeződött be a légiriadó, amely már nyolc órája tartott, s az éjszaka folyamán több helyen is robbanások voltak a horvát fővárosban. Markovics, szövetségi miniszterelnök a tegnapi, Zágrábot ért rakétatámadás után ragaszkodik Kadievics védelmi miniszter lemondásához. A szövetségi légierő cáfolta, hogy parancsot adtak volna ki Zágráb bombázására. A kommünikében a pilótáik egyéni akcióira hivatkoztak, sőt azt is lehetségesnek tartják, hogy — provokációs célból — a_hárvátok bombázták Zágrábot. A jugoszláv állameílnökség szerb blokkja úgy döntött, hogy a hadsereg beszünteti a támadást, ha az Európai Közösség szavatolja, hogy ezt a horvát fél is betartja. A magyar külügyminisztérium egyelőre nem döntött arról, hogy átengedi-e a Szlovéniából magyar területen át Szerbiába tartó katonai szerelvényeket. A honvédelmi tárca ezzel kapcsolatban hivatalos felkérést eddig nem kapott. Nyolc év (egyház, erőszakért (FEKETE SAROK ClMC ROVATUNK A 8. OLDAI.ONl
