Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-04 / 231. szám
LJ ni versi last akarnak j(c A Kutyaparadicsomban a téren már kevébé)... kutyák remekül érzik magukat (miközben a nézők a nézőKulyaparadicsom Járó faliak a kiutasított diákok A kutyaparadicsom nem zöldségféle. Illetve nem növénytani értelemben az, hanem mint film. Ez a címe ugyanis a most bemutatott új olasz-francia-spanyol kopro- dukciós műnek, ami állitólag a jó nevű Remo Forlani regényéből készüit. Sietek előrebocsátani, hogy a Kutyaparadicsom nem biblikus ihletésű történet, tehát nem arról van szó, hogy az első kutyapár a Paradicsomban (mondjuk, egy girhes kandúr képében megjelenő) Lucifér unszolására mégiscsak oldalbacsurgatja a Tudás Fáját, aminek következtében halmazati büntetésként, örökre el kell hagyniuk a Paradicsomot. A film nem erről szól, hanem mindenféléről összevissza: a forgatókönyv-olyan; - mintha a koprodukeioban részt* vevő németetek fiái' közösen írták volna, de tolmács közreműködése nélkül. Adva van ugyanis egy kisfiú (Tóm), meg a mamája (Giovanna), meg a mama élettársa i.Bob). Utóbbi örököl egy remek, de kellően Tomos kastélyt Toscanában, ahová családi körben le is vonulnak a városbuzi és komputerbuzi Bob vezetésével, azzal a határozott szándékkal, hogy pillanatok alatt pénzzé teszik az örökséget, átán usgvé, vissza a füstös és pokoli Milánóba. (Ezek után azt gondolhatnák, hogy ez egy gyerekfilm, de nem az.) A kastély lerobbant, viszont tartozik hozzá két kövér hölgy, és két kutya, akiktől Bob meg akar szabadulni, mert kutya- és kövér- hölgy-ellenes. Nem lehet azonban megszabadulni tőlük, mert a kutyákat az örökhagyó hibbant grófnő belevette a végrendeletébe (ezek után azt gondolhatnák, hogy megható állattörténet a film, de nem áz). A mama is rühelli a kutyákat, de rájön, hogy a környékbeli arisztokraták imádják a kutyákat: ettől aztán ő is. (Ezek után azt gondolhatnák, hogy társadalomkritikai mű, de nem az). A mama annyira mély empátiára képes- az arisztokrácia kutyaimádata iránt, hogy maradnak Toscanában, sőt, kutyapanziót nyitnak a kastélyban. A kutyák özönlenek a kutyaparadicsomba, Bob felmászik egy fára és leesik, estében beleszeret a falucska helyre tanítónőjébe (aki kétségtelenül nagyon tud nézni a szemével). Ha mindezek után — teljes joggal — zagyvaságnak minősítik ezt az írást, akkor ne rám nehezteljenek: én is hozott anyagból dolgozom, akár a szabók. A film hol vígjátéknak akar látszani, hol kutyafilmnek, hol családi, vidám ize gyermekszemszögből, hol meg társadalmi hogyishívják, szóval nem tudja az ember, mit is lát. Jobb tanácsot a Kutyaparadicsom megtekintéséhez nem tudok adni, minthogy föl;tétlen vigyenek magukkal kutyát a moziba. Hátha neki tetszik. Ha meg nem, akkor majd bekaparja miután megnézte. Kím József „Hallgatók! Felelősségteljesen gondolkodó tanáraink: Nagy örömmel értesültünk arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úr a szegedi Universitas megnyitóján hangsúlyt adott annak a véleményének: az egyetem oktatók és hallgatók közössége. Mivel a Miskolci Bölcsész Egyesület alapszabályában törekvésként szerepel a miskolci universitashoz való csatlakozás, számunkra csak ez jelentheti a garanciát egy elismert diploma megszerzésére. Azonban egyre nagyobb aggodalommal figyeljük az egyesület megnyilvánulásait és törekvéseit, amelyek csak látszólagos törekvések a Miskolci Egyetemmel történő közös Universitas létrehozására. Ahhoz, hogy a csatlakozás feltételeinek megfeleljünk, nemcsak magas színvonalú képzést, hanem az intézményi demokrácia alapjait is meg kell teremteni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az intézményi demokrácia megteremtésére tett javaslatainkat sorozatosan figyelmen kívül hág? iák. Egy évvel ezelőtt az intézményi tanács felállításáról még hallani sem akartak, továbbá nem voltak hajlandók a szakonként és évfolyamonként demokratikusan megválasztott hallgatói képviselők legitimitását elismerni. Az egyesület sorozatosan semmibe veszi azokat a parlamentáris módszereket, amelyek minimális követelmények egy intézményi tanács létrehozása során (például levezető elnök megválasztása, napirendi pontok elfogadása, szavazása). Ml több! Nem hajlandók legitimnek tekinteni az oktatók demokratikusan megválasztott képviselőit sem. A legutóbbi tárgyalás során, október 2-án olyan incidensre került sor, mint a sajtó nyilvánosságának, valamint az Országos rel- sőoktatási Érdekvédelmi Szervezet elnökének minősíthetetlen hangnemben történő kiutasítása. Mivel így módunk sem volt reagálni az egyesület által két hete előterjesztett javaslatokra, és saját érdemi elképzeléseink ismertetésére, ezért ezeket immáron követelés formájában rögzítjük. Követeljük: 1. Az intézményi tanács felállítását szakonkénti oktatói és hallgatói képviselők részvételével, választások útján. 2. Az intézményi tanács határozza meg működési kereteit és fogadja el intézményünk szabályzatát. 3. Az intézményi tanács választások útján jelöljön ki egy tárgyalóbizottságot, amely haladéktalanul kapcsolatba lép a minisztérium, a megyei és városi önkormányzat, valamint a Miskolci Egyetem megfelelő szerveivel. A hallgatói képviselet A Miskolci Bölcsész: Egyesület hallgatói képviselete október 2-án este fogadta el ezt a dokumentumot, miután a bölcsészet rektorjelöltje, Szabó Árpád professzor magatartása — az OFÉSZ elnökének és az újságíróknak a kiutasítása, valamint az emiatti felháborodásukban kivonuló hallgatói képviselet — lehetetlenné tette a párbeszédet diákok, az egyesület vezetői és oktatói között. Valószínűleg minen, a bölcsészei; sorsáért felelősséget érző ember «tornán), hiszen úgy tűnik, amit az egyesület alapítói, lelkes hívei eddig V 4 V:' i i -•> * Diósgyőri meditációk Szüreti bál Tapolcán Műsorváltozás a miskolci Nemzetiben A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA értesíti a közönséget, hogy az október 4-re meghirdetett BÁL A SAVOYBAN előadása, technikai okok miatt elmarad, az október 6-ra hirdetett előadás helyett pedig a NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL című vígjáték kerül színre. A hétvége műsora: október 5., szombat: BÁL A SAVOYBAN. Bérletszünet, este 7. Október 6.. vasárnap: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL. Bérletszünet, du. 5. Az október 4-re és 6-ra megváltott jegyek a színház jegypénztárában visszaválthatók, illetve a szombati és vasárnapi előadásokra érvényesíthetők. Vérfürdőnek, várstremdnak mondjuk napjainkban art a helyet, amit 1962 előtl diós- gyári Tapolcának neveztek. A közművelődés, a nagy rendezvények központja volt, a háború előtt pedig október első vasárnapján a szüreti felvonulók végállomása. Miután végig járták aalolva az utcákat és u kisbirá megpörgetve dobját közhírré tette, hogy „Gazd- uromék végig vizsgálták a szőlőket és a pincéket. A megmaradt bort siettek meginni és közakarattal megállapították, hogy eijött az ideje a szüretnek. A szőlő megérett és le kell szedni!" Az ünneplők útja az öreg fűzfák között a Tapolcára vezetett. Őst a hegy vonulat lábánál, sziklák közül két forrásból tör elő a langyos víz ősidők óta. Közöttük volt a fürdő- ház és a királyné fürdőháza. Az udvar keleti részén pedig a rendezvények céljára emelt ház, amit most a strand öltözőjének használnak. Hársfákkal díszített, gondozott udvarát léckerítés övezte, és kapuját kőoszlopok tartották. Esti megvilágítását öntött vasoszlopok tetején peiróleumos lámpák biztosították 1921 előtt. Akkor Diósgyőr lakossága még fele arányban volt érdekelve az önálló gazdálkodásban és az iparban. Abból az időből veszem a felvonulást követő ünneplés vázlatos leírását özvegy Földes Józsefné született Koós Erzsébet elbeszélése alapján, aki 1920. október 4-én volt esőszlánv. Amikor a felvonulók a Tapolca udvarára értek, a terített asztalok mellett ülők sokasága nagy tapsba kezdett. Az utcai táncot a „Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs’’ dallamára meg kellett ismételni a cigányzenekar játékára. Az udvar fölött dróthálón színes szalagok és szőlőfürtök lógtak. Régi játékos, incselkedő szokás maradt, hogy amíg a társalgások folytak, és a menyecskék méregették kóstolásként a mustot, addig szabad volt a szőlőfürtöket lelopni. Ügyeltek rá azonban a csőszpárok. Ha a tolvajt észrevették, elfogták és a hegybíróhoz kísérték. <5 pedig a bűnöst hosszú, de tréfás erkölcsi regulával megdorgálta. Amelyik csőszpár a legtöbb tolvajt fogta, az jutalmul „csengetyűt”, szőlőcsokrot kapott. Következett az est fénypontja, a bál. a szőlőlevelekkel dekorált nagyteremben. A szülők, rokonok, ismerősök asztalok mellett ültek és vigyázó szemüket a fiatalokon tartották. ■ ■ Szülő nélkül fiú és lány nem lehetett a bálban. Helyi szokás szerint a táncos rendezvények zártkörűek voltak, de a szüretire nem kellett meghívó. A fegyelem, a rend és az íratlan szabályok betartatására rendezők ügyeltek. A férfiak báli öltözete: sötét ruha, fehér ing, kemény gallér, nyakkendő és kézelő. Csak így engedték be. A kabátot nem vetették le, akármilyen melegük volt, mert az illetlennek számított. Ügyeltek arra is, hogy lány táncos nélkül ne maradjon. Szabad volt a lányt tánc közben elkérni, de ez nem ment mindig simán. Ha a lány volt válogatós, akkor a fiúk ösz- szebeszéltek, egyikük az ajtóig táncoltatta a lányt és otthagyta, ,,'kitáncoltatta”. Ez igen nagy szégyennek számított. A zenekar húzta a taípalávalót, kisebb szünetekkel. Éjfélkor azonban elcsendesedett a terem, „rostok" szünet volt. Mindenki elővette az otthonról hozott élelmet és elfogyasztotta. Az italfélét részben a királyné fürdőházában működő vendéglátóüzem szolgálta fel, részben otthonról hozták. Ha valaki többet ivott és viselkedésén meglátszott, azt a rendezők hazairánvították. Ellenszegülés nem történt. A zenészek időnként tányérozta!;. vagyis egyikük asztaltól asztalig ment. és az ott ülők önkéntesen pénzt tettek a tányérba. Az volt a zenekar fizetése. Éjfél után folytatódott a jó hangulat és a zenekar csárdásba kezdett- „A faluban nincs több kislány, csak kettő, csak kettő”, meg a .Kecskebéka felmászott a fűzfára" kezdetű dalok igen népszerűek voltak. Ez utóbbi vaiahogv illett is, mert a vár meliett még megvolt a halastó, és nyári alkonyaikor a békák tömegének brekegésétől zengett a környék. A bál pirkadatig tartott. Utána szabad volt a lánynak partnerével karonfogva hazamenni, szülők kíséretében, de máskor nem. Ha a tánc és a zene mámorában egy-egy csók megesett a fiatalok között, nem volt belőle nagy baj. (balázs) építettek, most van szétve- rődőfélben. Nem csoda, ha a hallgatók úgy érzik: betelt a pohár, ök komolyan veszik, hogy egy demokratikusan működő intézményben szeretnének tanulni és főleg: diplomát szerezni. De úgy látják: az egyesület vezetése és az oktatók egy része ebben ellenérdekelt. Volt, aki azzal magyarázta mindezt* hogy ha létrejönne a miskolci universitás, akkor a tanárok közül többen jelentős jövedelemtől esnének eL Nem tudjuk, így van-e, de az tény, hogy egyre döcögősebb a dolog. A hallgatók mindenesetre lendíteni próbálnak az ügyeken. Tegnap délután a Miskolci Egyetem egyik vezető tisztségviselőjével tárgyalt a hallgatói képviselet megválasztott delegációja. Sokan most azt gondolhatják, a diákok a saját követeléseik ellenére cselekedtek, hiszen, az imént idézettek között az szerepelt, hogy a létrehozandó intézményi tanács válasszon 'tárgyalóbizottságot. Elébe mennek-e ezzel a dolgoknak, saját kezükbe veszik-e ezzel a sorsuk intézését? Szakítást jelent-e ez a bölcsész egyesülettel? A diákok mindezt cáfolják. Képviselőjük a tegnapi megbeszélés előtt azt nyilatkozta lapunk munkatársának, hogy a tárgyaláson törekvéseikről, elképzeléseikről kívánják tájékoztatni az egyetem vezetését, s ők maguk is tájékozódni akarnak. Hogy pontosan miről folyt a szó a megbeszélésen, erről a Hajnali Hírlap holnapi számában közlünk részletes tudósítást. (bujdos) Európai találkozón jártak Miskolci zeneiskolások sikere Másodszor kapott maghívást a miskolci Egressy Béni Zeneiskola Vonószenekara a ba- den-württembergi tartományban évenként megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Zenei Találkozóra. A tavalyi sikeres szereplés Rastattban és a zenekarról készült kazetta alapján immár Buchenbe várták szeptember 20-22. között a miskolci gyerekeket. Hursán Lászlódé igazgató- helyettes elmondta, hogy Buchen Németország kisebb városai közé tartozik, a környező 13 településsel együtt hatvanezer lakosú. A találkozó megszervezése, lebonyolítása, a megérkezéstől kezdve a koncertekig, minden mintaszerű volt. Dr. Nádassy Lászlónétól s zenekar karmesterétől megtudtuk. hogy az elmúlt évben a közös szám Orff Carmina Buránája volt, amelyben akkor a teljes zenekaruk vészt vett. Ezúttal Mozart kortársának Joseph Martin Krausnak — Buchen szülöttének Te Deum Lau- damus című műve csendült fal az egyik templomban. A miskolciak közül nyolcán játszottak az együttesben, ám mivel egy kisebb csoportról volt szó, így mintegy felét tették ki a Kraus- mű zenekarának. Eberstadt- ban egy önálló estet adtak, amelynek nagy sikere nyoKöztemények Az E 5. kollégium üdvözli a XII. Studili résztvevőit. Értékes régi festményeket, műkincseket vásárol a Sotheby’s aukcióház. Telefon/ fax; Miskolc, 46/66-956. mán „ioron kívül” még >ét vasárnapi fellépésre kérték fel őket, először egy istentisztelet, majd egy gálakoncert keretében. Hursán Lászlóné nagyon kedvező visszhangról számolt be. Dicsérték az együttes profi szintű szakmai fel. készültségét; hangzásban és megvalósításban érezhető volt az alapos műhelymunka. Kiemelték a zenekar egységes vonós hangzását, tiszta ritmikus intonációját, a különböző zenei stílusban való jártasságát. A sikeres szereplések örömteli élményén túl jó érzés volt számunkra, hogy új barátokra leltek. Olyanokra, akik szívvel-lélekkel azon fáradoztak, hogy minél jobban érezzék magukat. Ök komolyan gondolják a határok nélküli Európát, és ez a háromnapos nemzetközi ünnep, az ehhez vezető út egyik állomása volt. B. P. Kiállítás az eoyclemen A Miskolci Egyetem Köz- művelődési Bizottsága rendezésében október 7-én 16 órakor képzőművészeti kiállítás nyílik az egyetem galériában. Kalapos László, aki egyébként színész, fotóművészként mutatkozik be, Kletz László képzőművészszel közösen. A kiállítást Búzafalvy Győző, a Diósgyőr című hetilap főszerkesztője nyitja meg. A látogatókat október 27-ig naponta 8 és 16 óra között várják.