Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-04 / 231. szám

LJ ni versi last akarnak j(c A Kutyaparadicsomban a téren már kevébé)... kutyák remekül érzik magukat (miközben a nézők a néző­Kulyaparadicsom Járó faliak a kiutasított diákok A kutyaparadicsom nem zöldségféle. Illetve nem nö­vénytani értelemben az, ha­nem mint film. Ez a címe ugyanis a most bemutatott új olasz-francia-spanyol kopro- dukciós műnek, ami állitólag a jó nevű Remo Forlani regé­nyéből készüit. Sietek előrebocsátani, hogy a Kutyaparadicsom nem bib­likus ihletésű történet, tehát nem arról van szó, hogy az első kutyapár a Paradicsom­ban (mondjuk, egy girhes kandúr képében megjelenő) Lucifér unszolására mégis­csak oldalbacsurgatja a Tu­dás Fáját, aminek következ­tében halmazati büntetés­ként, örökre el kell hagyni­uk a Paradicsomot. A film nem erről szól, ha­nem mindenféléről össze­vissza: a forgatókönyv-olyan; - mintha a koprodukeioban részt* vevő németetek fiái' közösen írták volna, de tol­mács közreműködése nélkül. Adva van ugyanis egy kis­fiú (Tóm), meg a mamája (Giovanna), meg a mama élettársa i.Bob). Utóbbi örö­köl egy remek, de kellően Tomos kastélyt Toscanában, ahová családi körben le is vonulnak a városbuzi és komputerbuzi Bob vezetésé­vel, azzal a határozott szán­dékkal, hogy pillanatok alatt pénzzé teszik az örökséget, átán usgvé, vissza a füstös és pokoli Milánóba. (Ezek után azt gondolhatnák, hogy ez egy gyerekfilm, de nem az.) A kastély lerobbant, vi­szont tartozik hozzá két kö­vér hölgy, és két kutya, akik­től Bob meg akar szabadul­ni, mert kutya- és kövér- hölgy-ellenes. Nem lehet azonban megszabadulni tő­lük, mert a kutyákat az örökhagyó hibbant grófnő belevette a végrendeletébe (ezek után azt gondolhat­nák, hogy megható állattör­ténet a film, de nem áz). A mama is rühelli a ku­tyákat, de rájön, hogy a környékbeli arisztokraták imádják a kutyákat: ettől aztán ő is. (Ezek után azt gondolhatnák, hogy társada­lomkritikai mű, de nem az). A mama annyira mély em­pátiára képes- az arisztokrá­cia kutyaimádata iránt, hogy maradnak Toscanában, sőt, kutyapanziót nyitnak a kas­télyban. A kutyák özönle­nek a kutyaparadicsomba, Bob felmászik egy fára és leesik, estében beleszeret a falucska helyre tanítónőjébe (aki kétségtelenül nagyon tud nézni a szemével). Ha mindezek után — tel­jes joggal — zagyvaságnak minősítik ezt az írást, akkor ne rám nehezteljenek: én is hozott anyagból dolgozom, akár a szabók. A film hol vígjátéknak akar látszani, hol kutyafilmnek, hol csa­ládi, vidám ize gyermek­szemszögből, hol meg társa­dalmi hogyishívják, szóval nem tudja az ember, mit is lát. Jobb tanácsot a Kutya­paradicsom megtekintéséhez nem tudok adni, minthogy föl;tétlen vigyenek magukkal kutyát a moziba. Hátha neki tetszik. Ha meg nem, akkor majd bekaparja miután meg­nézte. Kím József „Hallgatók! Felelősségteljesen gondolkodó tanáraink: Nagy öröm­mel értesültünk arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úr a szegedi Universitas megnyitóján hangsúlyt adott annak a vélemé­nyének: az egyetem oktatók és hallgatók közössége. Mivel a Mis­kolci Bölcsész Egyesület alapszabályában törekvésként szerepel a miskolci universitashoz való csatlakozás, számunkra csak ez je­lentheti a garanciát egy elismert diploma megszerzésére. Azonban egyre nagyobb aggodalommal figyeljük az egyesület megnyilvánulásait és törekvéseit, amelyek csak látszólagos törek­vések a Miskolci Egyetemmel történő közös Universitas létrehozá­sára. Ahhoz, hogy a csatlakozás feltételeinek megfeleljünk, nem­csak magas színvonalú képzést, hanem az intézményi demokrácia alapjait is meg kell teremteni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az intézményi demokrácia megteremtésére tett javaslatainkat soroza­tosan figyelmen kívül hág? iák. Egy évvel ezelőtt az intézményi tanács felállításáról még hallani sem akartak, továbbá nem voltak hajlandók a szakonként és év­folyamonként demokratikusan megválasztott hallgatói képviselők legitimitását elismerni. Az egyesület sorozatosan semmibe veszi azokat a parlamentáris módszereket, amelyek minimális követel­mények egy intézményi tanács létrehozása során (például levezető elnök megválasztása, napirendi pontok elfogadása, szavazása). Ml több! Nem hajlandók legitimnek tekinteni az oktatók demokrati­kusan megválasztott képviselőit sem. A legutóbbi tárgyalás során, október 2-án olyan incidensre ke­rült sor, mint a sajtó nyilvánosságának, valamint az Országos rel- sőoktatási Érdekvédelmi Szervezet elnökének minősíthetetlen hang­nemben történő kiutasítása. Mivel így módunk sem volt reagálni az egyesület által két hete előterjesztett javaslatokra, és saját érdemi elképzeléseink ismertetésére, ezért ezeket immáron követelés for­májában rögzítjük. Követeljük: 1. Az intézményi tanács felállítá­sát szakonkénti oktatói és hallgatói képviselők részvételével, vá­lasztások útján. 2. Az intézményi tanács határozza meg működési kereteit és fogadja el intézményünk szabályzatát. 3. Az intézmé­nyi tanács választások útján jelöljön ki egy tárgyalóbizottságot, amely haladéktalanul kapcsolatba lép a minisztérium, a megyei és városi önkormányzat, valamint a Miskolci Egyetem megfelelő szer­veivel. A hallgatói képviselet A Miskolci Bölcsész: Egye­sület hallgatói képviselete október 2-án este fogadta el ezt a dokumentumot, miután a bölcsészet rektorjelöltje, Szabó Árpád professzor ma­gatartása — az OFÉSZ el­nökének és az újságíróknak a kiutasítása, valamint az emiatti felháborodásukban kivonuló hallgatói képviselet — lehetetlenné tette a pár­beszédet diákok, az egyesü­let vezetői és oktatói között. Valószínűleg minen, a böl­csészei; sorsáért felelősséget érző ember «tornán), hiszen úgy tűnik, amit az egyesület alapítói, lelkes hívei eddig V 4 V:' i i -•> * Diósgyőri meditációk Szüreti bál Tapolcán Műsorváltozás a miskolci Nemzetiben A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA értesíti a közönséget, hogy az október 4-re meghirdetett BÁL A SAVOYBAN előadá­sa, technikai okok miatt el­marad, az október 6-ra hir­detett előadás helyett pedig a NEM ÉLHETEK MUZSI­KASZÓ NÉLKÜL című víg­játék kerül színre. A hétvé­ge műsora: október 5., szom­bat: BÁL A SAVOYBAN. Bérletszünet, este 7. Október 6.. vasárnap: NEM ÉLHE­TEK MUZSIKASZÓ NÉL­KÜL. Bérletszünet, du. 5. Az október 4-re és 6-ra meg­váltott jegyek a színház jegypénztárában visszavált­hatók, illetve a szombati és vasárnapi előadásokra érvé­nyesíthetők. Vérfürdőnek, várstremdnak mondjuk napjainkban art a helyet, amit 1962 előtl diós- gyári Tapolcának neveztek. A közművelődés, a nagy rendez­vények központja volt, a há­ború előtt pedig október első vasárnapján a szüreti felvonu­lók végállomása. Miután vé­gig járták aalolva az utcákat és u kisbirá megpörgetve dob­ját közhírré tette, hogy „Gazd- uromék végig vizsgálták a sző­lőket és a pincéket. A meg­maradt bort siettek meginni és közakarattal megállapítot­ták, hogy eijött az ideje a szüretnek. A szőlő megérett és le kell szedni!" Az ünneplők útja az öreg fűzfák között a Tapolcára vezetett. Őst a hegy vonulat lábánál, sziklák közül két forrásból tör elő a langyos víz ősidők óta. Közöttük volt a fürdő- ház és a királyné fürdőhá­za. Az udvar keleti részén pedig a rendezvények céljá­ra emelt ház, amit most a strand öltözőjének használ­nak. Hársfákkal díszített, gondozott udvarát léckerítés övezte, és kapuját kőoszlo­pok tartották. Esti megvilá­gítását öntött vasoszlopok tetején peiróleumos lámpák biztosították 1921 előtt. Ak­kor Diósgyőr lakossága még fele arányban volt érdekel­ve az önálló gazdálkodás­ban és az iparban. Abból az időből veszem a felvonu­lást követő ünneplés vázla­tos leírását özvegy Földes Józsefné született Koós Er­zsébet elbeszélése alapján, aki 1920. október 4-én volt esőszlánv. Amikor a felvonulók a Ta­polca udvarára értek, a terí­tett asztalok mellett ülők sokasága nagy tapsba kez­dett. Az utcai táncot a „Rit­ka búza, ritka árpa, ritka rozs’’ dallamára meg kellett ismételni a cigányzenekar játékára. Az udvar fölött dróthálón színes szalagok és szőlőfürtök lógtak. Régi já­tékos, incselkedő szokás ma­radt, hogy amíg a társalgá­sok folytak, és a menyecs­kék méregették kóstolásként a mustot, addig szabad volt a szőlőfürtöket lelopni. Ügyeltek rá azonban a csőszpárok. Ha a tolvajt ész­revették, elfogták és a hegy­bíróhoz kísérték. <5 pedig a bűnöst hosszú, de tréfás er­kölcsi regulával megdorgál­ta. Amelyik csőszpár a leg­több tolvajt fogta, az jutal­mul „csengetyűt”, szőlőcsok­rot kapott. Következett az est fény­pontja, a bál. a szőlőleve­lekkel dekorált nagyterem­ben. A szülők, rokonok, is­merősök asztalok mellett ül­tek és vigyázó szemüket a fiatalokon tartották. ■ ■ Szülő nélkül fiú és lány nem lehetett a bálban. Helyi szokás szerint a tán­cos rendezvények zártkörű­ek voltak, de a szüretire nem kellett meghívó. A fe­gyelem, a rend és az írat­lan szabályok betartatására rendezők ügyeltek. A férfi­ak báli öltözete: sötét ruha, fehér ing, kemény gallér, nyakkendő és kézelő. Csak így engedték be. A kabátot nem vetették le, akármilyen melegük volt, mert az illet­lennek számított. Ügyeltek arra is, hogy lány táncos nélkül ne maradjon. Szabad volt a lányt tánc közben el­kérni, de ez nem ment min­dig simán. Ha a lány volt válogatós, akkor a fiúk ösz- szebeszéltek, egyikük az aj­tóig táncoltatta a lányt és otthagyta, ,,'kitáncoltatta”. Ez igen nagy szégyennek számí­tott. A zenekar húzta a taípalávalót, kisebb szüne­tekkel. Éjfélkor azonban el­csendesedett a terem, „ros­tok" szünet volt. Mindenki elővette az otthonról hozott élelmet és elfogyasztotta. Az italfélét részben a királyné fürdőházában működő ven­déglátóüzem szolgálta fel, részben otthonról hozták. Ha valaki többet ivott és visel­kedésén meglátszott, azt a rendezők hazairánvították. Ellenszegülés nem történt. A zenészek időnként tányéroz­ta!;. vagyis egyikük asztaltól asztalig ment. és az ott ülők önkéntesen pénzt tettek a tányérba. Az volt a zenekar fizetése. Éjfél után folytató­dott a jó hangulat és a ze­nekar csárdásba kezdett- „A faluban nincs több kis­lány, csak kettő, csak ket­tő”, meg a .Kecskebéka fel­mászott a fűzfára" kezdetű dalok igen népszerűek vol­tak. Ez utóbbi vaiahogv il­lett is, mert a vár meliett még megvolt a halastó, és nyári alkonyaikor a békák tömegének brekegésétől zen­gett a környék. A bál pirka­datig tartott. Utána szabad volt a lánynak partnerével karonfogva hazamenni, szü­lők kíséretében, de máskor nem. Ha a tánc és a zene mámorában egy-egy csók megesett a fiatalok között, nem volt belőle nagy baj. (balázs) építettek, most van szétve- rődőfélben. Nem csoda, ha a hallgatók úgy érzik: betelt a pohár, ök komolyan veszik, hogy egy demokratikusan működő intézményben sze­retnének tanulni és főleg: diplomát szerezni. De úgy látják: az egyesület vezetése és az oktatók egy része eb­ben ellenérdekelt. Volt, aki azzal magyarázta mindezt* hogy ha létrejönne a mis­kolci universitás, akkor a ta­nárok közül többen jelentős jövedelemtől esnének eL Nem tudjuk, így van-e, de az tény, hogy egyre döcögő­sebb a dolog. A hallgatók mindenesetre lendíteni pró­bálnak az ügyeken. Tegnap délután a Miskolci Egyetem egyik vezető tisztségviselőjé­vel tárgyalt a hallgatói kép­viselet megválasztott delegá­ciója. Sokan most azt gon­dolhatják, a diákok a saját követeléseik ellenére csele­kedtek, hiszen, az imént idé­zettek között az szerepelt, hogy a létrehozandó intéz­ményi tanács válasszon 'tár­gyalóbizottságot. Elébe men­nek-e ezzel a dolgoknak, sa­ját kezükbe veszik-e ezzel a sorsuk intézé­sét? Szakítást jelent-e ez a bölcsész egyesülettel? A di­ákok mindezt cáfolják. Kép­viselőjük a tegnapi megbe­szélés előtt azt nyilatkozta lapunk munkatársának, hogy a tárgyaláson törekvéseikről, elképzeléseikről kívánják tá­jékoztatni az egyetem veze­tését, s ők maguk is tájé­kozódni akarnak. Hogy pon­tosan miről folyt a szó a megbeszélésen, erről a Haj­nali Hírlap holnapi számá­ban közlünk részletes tudósí­tást. (bujdos) Európai találkozón jártak Miskolci zeneiskolások sikere Másodszor kapott maghívást a miskolci Egressy Béni Zene­iskola Vonószenekara a ba- den-württembergi tartomány­ban évenként megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Zenei Találkozóra. A tavalyi sikeres szereplés Rastattban és a ze­nekarról készült kazetta alap­ján immár Buchenbe várták szeptember 20-22. között a miskolci gyerekeket. Hursán Lászlódé igazgató- helyettes elmondta, hogy Buchen Németország kisebb városai közé tartozik, a kör­nyező 13 településsel együtt hatvanezer lakosú. A talál­kozó megszervezése, lebo­nyolítása, a megérkezéstől kezdve a koncertekig, min­den mintaszerű volt. Dr. Nádassy Lászlónétól s zenekar karmesterétől meg­tudtuk. hogy az elmúlt év­ben a közös szám Orff Car­mina Buránája volt, amely­ben akkor a teljes zeneka­ruk vészt vett. Ezúttal Mo­zart kortársának Joseph Martin Krausnak — Buchen szülöttének Te Deum Lau- damus című műve csendült fal az egyik templomban. A miskolciak közül nyolcán játszottak az együttesben, ám mivel egy kisebb cso­portról volt szó, így mint­egy felét tették ki a Kraus- mű zenekarának. Eberstadt- ban egy önálló estet adtak, amelynek nagy sikere nyo­Köztemények Az E 5. kollégium üdvözli a XII. Studili résztvevőit. Értékes régi festményeket, műkincseket vásárol a So­theby’s aukcióház. Telefon/ fax; Miskolc, 46/66-956. mán „ioron kívül” még >ét vasárnapi fellépésre kérték fel őket, először egy isten­tisztelet, majd egy gála­koncert keretében. Hursán Lászlóné nagyon kedvező visszhangról szá­molt be. Dicsérték az együt­tes profi szintű szakmai fel. készültségét; hangzásban és megvalósításban érezhető volt az alapos műhelymun­ka. Kiemelték a zenekar egységes vonós hangzását, tiszta ritmikus intonáció­ját, a különböző zenei stí­lusban való jártasságát. A sikeres szereplések örömte­li élményén túl jó érzés volt számunkra, hogy új barátok­ra leltek. Olyanokra, akik szívvel-lélekkel azon fára­doztak, hogy minél jobban érezzék magukat. Ök komo­lyan gondolják a határok nélküli Európát, és ez a há­romnapos nemzetközi ün­nep, az ehhez vezető út egyik állomása volt. B. P. Kiállítás az eoyclemen A Miskolci Egyetem Köz- művelődési Bizottsága ren­dezésében október 7-én 16 órakor képzőművészeti kiál­lítás nyílik az egyetem ga­lériában. Kalapos László, aki egyébként színész, fotómű­vészként mutatkozik be, Kletz László képzőművész­szel közösen. A kiállítást Búzafalvy Győző, a Diósgyőr című hetilap főszerkesztője nyitja meg. A látogatókat október 27-ig naponta 8 és 16 óra között várják.

Next

/
Thumbnails
Contents