Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-28 / 250. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Minőségi áru, pontos szállítás Bükki ia, exportra Nemcsak a hazai piacon értékesíti termékeit a Bor­sodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság, de igyekszik meg­vetni lábát a külföldi piacon is. Bár mind nehezebb ez, mégis szép sikereket érnek el a fa exportálásában. Ezt tudtuk meg Varga József vezérigazgató-helyettestől. Nemrégiben nagyobb tétel kérgezett bükki papírfát si­került elhelyeznie ausztriai tárgyalása során a külföldi partnernél, amelynek érté­két, osztrák schillingben már át is utalták. Hasonlóképpen megkezdték a lillafüredi igazgatóság területéről a megrendelt áru szállítását is. Ennek a partnernek ko­rábban már eladtak 1200 űr­méter fát, s a gyors, pontos szállítás és a kifogástalan minőségű áru tette lehetővé az újabb üzletkötést. Arról is tájékoztatott Var­só József vezérigazgató-he­lyettes, hogy az idei szállí­tásokon kívül a bükki és a zempléni erdőségekből to­vábbi 1500 űrméter fát kül­denek a külföldi megrende­lőknek. Az eladásokat, az üzleti eredményt azonban a piactól való távolság miatt a fuvarköltség is befolyásol­ja. Tájékoztatása szerint az év második felében az első fél­évet meghaladó, mintegy 170 millió forint értékű faféle­séget kívánnak exportálni. Ezeknek a tételeknek szállí­tását folyamatosan végzik. Így Svédországba és Német­országba bútorlecet és par­kettafrízt szállítanak, ame­lyet Pálházán, a ládi fűrész­üzemben valamint Olaszlisz- kán készítenek. De szállíta­nak OLaszliszkáról rakodóla­pot is Olaszországba, vala­mint Ausztriába. Minőségi áruval, pontos szállítással vívták ki a vevők elismeré­sét, az újabb üzletkötések lehetőségét. Mutasd a kebledet, babám! Műmetl vagy igazi? Átsw- bott idomok, avagy a Te­remtő csodás alkotása? Nem kisebb jelentőségű ügyben kell ítéletet hirdetnie a ge­novai bíróságnak, november S-án. A tárgyalási, érthetően nagy várakozás előzi meg, hiszen a szórakoztatóipar két közismert személyisége inti­mitásairól kell íellebbente- ni a fátylat, ha « mellbe­vágó ügyben az igazságot akarják kimondani. Arról van szó, hogy Angéla Ca- vagna olasz showgörl a nyilvánosság előtt azzal vá­dolta az — egyebek között — idomairól is jól ismert Sabrina Salerno énekesnőt, hogy a csodálat tárgyát ké­pező bájai esztétikai szabá­snak keze nyomán alakul­tak ki. Ezzel szemben az 6 domborulatai a természet ajándékának ia nevezhetők. Miután a különböző lapok­ban zajló nyilatkozathábo­rú nem vezetett eredményre, végül is a bíróság elé került a kétségkívül szokatlan ügy. Nem tudni, hogy az ítélet- hozók végeztek-e már hely­színi szemlét, egyáltalán szükségesnek tartják-e a szemrevételezést az igazság kimondásához, tény azonban, hogy Sabrina Salerno elébe ment a procedúrának: be­szerezte azt az orvosi igazo­lást, miszerint „ki lehet zár­ni, hogy Salerno kisasszony mellét és ajkait sebész na- gyobbitotta volna meg”. A japánok az ibolyasalátái kedvelik Jól tudjuk, hogy az asz­talunkra kerülő ételek egy része tulajdonképpen virág. Közismert például, hogy a karfiol — vlrágtermés, ezért is hívják másként virágkel­nek. Hallhattunk a rózsa- lekvárról is, melyet a szir­mokból főznek, főként Bul­gáriában, Törökországban, Romániában. Az emberiség azonban en­nél sokkal több virágot is fogyaszt. Az eszkimók pél­dául annyira megbecsülik rövid ideig tartó nyaruk vi­rágait, hogy — a kék ha­rangvirág kivételével — mindegyikből főznek lekvár­szerű pépeket, melyeket a gondos háziasszony olvasz­tott fókazsírral léöntve kis bor zsák okban tesz el a kam­rájába. A japánok ibolya­salátát is fogyasztanak, In­diában a banán virág-saláta közkedvéit. A kínaiak tej­ben, sóval és erőspaprikával összefőzött liliomlevelet is tesznek az asztalra és jóízű­en megeszik. A törökök ked­velik a jázmin és az ibolya levelével készült édességet. Európában nem szokatlan a kirántott bodzavirág. Az egészséges fürtöket liszttel, tejjel, tojással készült híg tésztába forgatják és forró olajban sütik ki. Német te­rületen, a népi konyhamű­vészetben maradt fenn a hagyománya. A három ollósból álló gyer­mekbénulás elleni oltássoro­zat második kampánya az 1991. október 28—november 2. közötti időben lesz. Azo­kat a gyermekeket oltják, akik 1988. július 1—1991. jú­nius 30. közötti időben szü­lettek. A védőoltást Sabin-csep- peknek szájon át történő beadásával végzik, ezért a szülök, illetve hozzátartozók kávéskanalat, valamint az oltások idejének bejegyzése miatt a gyermekek oltási könyvét is vigyék magukkal. Amennyiben a kötelező ol­tásra kijelölt korú gyerme­kek hozzátartozói — átköl­tözés, vagy egyéb ok miatt — az oltási értesítést nem kapnák meg, úgy a lakás szerint illetékes gyermekkör­zeti rendelőben jelentkezze­nek. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete Közúti veszélyek A szüret idején megszapo­rodnak a koccanásos ütközé­sek Ennek elsődleges oka, hogy az átlagosnál jóval több kivilágítntlan jármű (szekér, utánfutó, pótkocsi) lepi el az utakat. Rövideb- bek a nappalok. így a látási viszonyok is nehezítik a ki- világítatlan szállítóeszközök felismerését, és természete­sen azok kikerüléséi is. Kér­jük olvasóinkat, fokozott óvatossággal autózzanak! Számítsanak arra is. hogy — a téli fagy előtt — többhe- lyütt javítják az útburko­latot. Versengő autógyárak, bizonytalan piacok Fontot a magyar vevőnek Az autóiparban egyre nagyobb szerep jut a haszonjár­művek gyártásának. Nem vált be a cerrestep! A közelmúltban fejezte be a Sző vaut Vállalat a cor- rostop technológia alkal­mazását. Nem járt ugyan­is sikerrel a korrózióvéde­lem érdekében alkalmazott — elektrolízisen alapuló — eljárás. Lényege, hogy a gépkocsi lemezfelületein kis­feszültséget cirkuláltatva megakadályozzák a rozsdá­sod ás folyamatát, illetve an­nak továbbterjedését. A mód­szer egyébként sikereket ho­zott a tengerjáró hajók ese­tében, de egyes keleti típu­soknál nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sok esetben annyira rosszak vol­tak az alapok (pl. lemezfe­lület. festés, hőkezelés), hogy' nem is produkál hatott -.igazi' eredményeket, a nyugatom sikert aratott technológia. Nekem a keleti kell! Egy vásárló furcsa kíván­sága ütötte meg a fülem a hétvégi autópiacon, „Nekem a keleti kell” — mondta. Ma, amikor a pénzzel ren­delkező vásárlók közül min­denki a nyugati gépkocsikat mustrálja, nem kis döbbene­tét váltott ki ez a kijelen­tés az autók között bóklá- szók körében. A szokásos miért-re így felelt: — Szá­moljon utánam: 400 ezerért veszek egy újszerű Favori- tot, négy év múlva eladom. Addig szinte nem is kell rá- költenem, ha mégis, köny- nyebben beszer/.em az alkat­részt a szomszédból, mint Japánból. A négyéves ko­csiknál az amortizálódást 30 százalékra becsülik. Jelenle­gi árakon számolva 280 ezer forintra biztosan számítha­tok. Számolja ezt végig egy nyugati kocsinál. Ki veszít többet? Lehet, hogy igaza van?..i A táguló gazdasági (gaz­dálkodási) lehetőségek köze­pette nemritkán szigorú far­kastörvények irányítanak. Ám, hogy ki issza meg en­nek levét, azt nem könnyű eldönteni. A regulák alkotói sem számolhatnak azzal a következménnyel, amelyet a vásárló kénytelen elviselni. Ez jutott eszembe, amikor abban a miskolci szervizben jártam, ahol az új szabályok szerint, egy szerelő bére at­tól függ, hogy mennyi meg­Kelet-Európa immár foko­zott üzleti lehetőséget je­lent a tőkés befektetők szá­mára. A befektetési terüle­tek egyike az autóipar. Ilosz- szas várakozás után vált bi­zonyossá — a* ’magyarországi autógyártás. -ki éls«­Ma már eufórikus a han­gulat, de amikor várakoztat­tuk a sorban álló konszerne­ket — miközben azok a szomszédos országok felé is erőteljesen kacsingattak —, kevésbé voltunk bizakodóak. A szomszédos országok leg­többjében ugyanis meglevő infrastrukturális alapok csá­bítgatták az autóipar befek­tetőit. Gondoljunk csak a lengyel FSO-ra, a jugoszlá­viai Zasítava, vagy a szovjet Lada művekre. Magyaror­szág nem büszkélkedhet gyártási múlttal, infrastruk­turális alapokkal, a befekte­tések mégis megindultak. A Suzuki, a GM és Ford vál­lalkozik arra, hogy a parla­gon, virágzó gyümölcsöst te­remt. Vajon mekkora lépés- hátrányban vannak ők azok­kal szemben, akik az emlí­tett országok (és) gyárak egyikében vélték célszerűnek a befektetést. A Volkswagen megvásárolta a Skodát (ha­marosan új és korszerűbb motorral indítja a Favoritot), a FIAT kétmilliárd dolláros beruházási programot indí­tott a Szovjetunióban, és eközben intenzív kapcsolat tartására törekszik a Zaszta- vával is. Miért választanak bennün­ket is? Tudva azt, hogy a hatalmas beruházások ko­rendelői igényt elégített ki egy adott hónap alatt. Igv tehát a kapuban őgyelegve vadászgatnak, mert egymás orra elől kell elragadni a „zsákmányt”. Mi pedig csak állunk a váróban, és nézzük hogy még mindig nem lát munkához a derék szaki. Később, némi jattért, el­árulja az igazat. Megértjük hót a baját, de mi köze a megrendelőnek a műhelyek belső törvényeihez? rántsem biztonságos befek­tetések, a kérdés jogosnak tűnik. Az eruópai autógyár­tás jelenleg is évi 2,5 millió gépkocsit termel. A multina­cionális konszernek kelet­európai gyáregységeinek be­üzemelésekor ez a szám akár tíz százalékkal is növeked­het. A túlkínálat veszélye tehát nagyon reális. Főként, ha figyelembe vesszük azt a nem titkolt célt, amely sze­rint az itt gyártott gépkocsik jelentős részét helyben kí­vánják értékesíteni. Szükség- szerű törekvések ezek, hi­szen közismerten telítettek a nyugati piacok. Néhány pél­da az 1990. évi autóértékesí­tésről. (1991. évi adatokkal az utolsó negyedévben még nem szolgálhatunk.) Eladási gondokkal küzdött a FIAT. Dolgozói elbocsátására és a Helyikben Napjainkban csöppet sem beszélhetünk mérsékelt — vagy legalább effelé tendáló — üzemanyagárakról. Nem csoda, hogy egyre nagyobb piaca van a fogyasztáscsök­kenést hirdető, különféle „se­gédeszközöknek”. Remény­kedve vásároljuk sorra őket, mert hiszünk az ígért hatá­sukban. A minap összeszá­moltam, hogy az általam is­termelés visszafogására kényszerült. Drága kerékpá­rokat ajándékozott minden eladott autójához a francia Peugeot. Az autógyárak azon­ban így sem könyvelhettek el valódi sikereket. A jövő év­re tekintve (amely már nincs is távol), számtalan kérdés vetődik fel. Hogyan rendeződnek át a gépkocsi - értékesítés hadoszlopai. Mennyire lesz rentábilis az itteni autógyártás? Ennek függvényeként meddig mű­ködnek majd itt a — mun­kahelyeket is teremtő — gyá­rak. Mit profitálnak, és mit kapunk mi? Valóban töme­geiben sikerül ellátni a la­kosságot kiváló autókkal? A válaszra — ha nem is a véglegesre — évtizedek he­lyett csupán hónapokat leéli várnunk. bízhatunk ? mert csodaszerek, milyen mértékű üzemanyag-megta­karítást eredményeznének abban az esetben, ha mint det alkalmaznám a gépkor csimban. Kapaszkodjanak meg: ha mindegyik valóban hozná a hirdetett megtakarí­tást, az autóm üzemanyag nélkül működne. Természe­tesen adódik a kérdés: me­lyikben bízhatunk? Farkastörvények között

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents