Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-26 / 249. szám

Szaladozó szakma a miénk Laczó József képei alá Szeretnék újra magabiztos kisfiú lenni, egyszál gatyá­ban, meztélláb a pályán. Háttal a nagyoknak. Szeretnék újra határozot­tan menni, menetelni a zöld gyepen, az éntudomcsak mi­ért arra úton, az éntudom­csak hol a labda felé; hogy­ha kell, spiccel rúgjak, hogy belekéküljön a körmöm, csattanjon a csüdöm, de szálljon a csoda, szálljon a labda be, a pipába. Laczó József Focisták cí­mű képét nézegetem Miskol­con, a Fortuna Galériában (Széchenyi út 26.). Mi minden szeretnék még lenni! Élettel telítődöm kitű­nő kollégám (az Észak-Ma- gyarország fömunkatársa) ké­pei láttán. Egyszál virág, vagy éppen kinövő kiscsibe a múlandóság kezei közül. De lehetnék kohász sugárzó mosolya is, hogy mindenek ellenére érdemes. Szaladozó szakma a mi­énk. Pillantgatunk, de nem látunk, felszint kapirgálunk, mélybe ritkán hatolunk. Az­tán a hely, az mindig ke­vés. vágni kell a képen, húz­ni a szövegen, s még min­dig „csodákra képes” a Nem fejtágítás, hanem alkotás EljőaNA T Az ördög a részletekben van M nyomda ördöge, a megkom­ponált riportfotó helyén, szűrkésfekete folt jelenik meg csupán. Laczó Jóska legendásan precíz. Minden képét úgy készíti, mintha kiállításra szánná. Felbecsülhetetlen ér­tékű archívuma van. Immá­ron meg nem mondom hány éve naprakészen elrakja a filmeket, albumba kötve. Honnan ered ez? Talán a mesterség szeretetéből, ab­ból, hogy valószínűleg erre született. Kissinqer és Tony Curíis is ott lesi Göncz-bemutató a Broadway-n Izgatott munka folyik New Yorkban a Brcodway Riverside Shakespeare Színházban, ahol Göncz Árpád Rácsok mögött című darabjának bemutatójá­ra készülnek. A bemutató­hoz az első anyagi támoga­tást az amerikai Emmanuel Alapítvány nyújtotta, amely­nek tiszteletbeli igazgatója Tony Curtis. Érdekességként megemlíthető, hogy nemcsak a híres, magyar származású szí­nész édesapját, de a darab főszereplő figuráját is Emma- nuelnek hívják. Az alapítvány részéről Mi- chael Hont mondta el tudó­sítónknak', hogy a november 10-én tartandó gálapremie­ren jelen lesz többek között Mario Cuomo, New York ál­lam kormányzója, Richard Dinkins, New York City polgármestere, Tony Curtis, Henry Kissinger és Bush el­nök öccse. Az elnöki há­zaspár is elment volna a be­mutatóra, de a tervek sze­rint éppen külföldön fognak tartózkodni. Természetesen New Yorkba várják Göncz Árpádot is. Nem tudjuk még, hogv az elnökön és Erdős André, ÉNSZ-nagyköveten kívül ki lesz még jelen ma­gyar részről, mert a wa­shingtoni nagykövetségen egy amerikai újságíró kollé­gának elmondták, semmit nem tudnak a bemutatóról. Az Emmanuel Alapítvány részben azért választotta Göncz Árpád darabját, mert sokaknak, többek között Szé­kely Andrásnak, a darab társrendezőjének, az ABC- televízió alelnökének nagyon tetszett, részben a magyar államelnök iránti elismerés kifejezéseként. Az Emmanuel Alapítvány egyébként a Wallenberg-em­lékmű felállításából is ki­vette a részéti; „és szorosan együttműködik az amerikai Wallenberg Bizottsággal. , A darab egyik rendezője, Vámos László Budapestről érkezett.. Elmondta tudósí­tónknak, hogy a szereplővá­lasztás várakozáson felül jól sikerült. A szarepek ki­osztása, meghallgatás alap­ján történt, a két rendező legnagyobb egyetértésével. A darab zeneszerzője is magyar származású; a Los Angeles-i Víg Tamás. „Sze­retnék nagyon sok zenei ele­met vinni az előadásba” — mondta Vámos László. A rendező szeretné Göncz Ár­pád színművét Magyarorszá­gon is színre vinni. Hogy itthon miért nem mutatták még be a darabot? Vámos László szerint Göncz Árpád­nak, mint drámaírónak nem volt igazán szerencséje. „Fur­csa kettős helyzet állt elő. A múltban nem játszhattuk a darabjait a múltja miatt. Ma vonakodunk színre vinni eze­ket a jelene miatt. Konfor­mistának, az elnöknek hízel­gőnek bélyegeznék azt, aki komolyan • elkezdene foglal­kozni a drámaíró Göncz munkáival. Mindig gyanús, ha egy művésznek bármi kö­ze van a hatalomhoz”. Ami a hazai színházi éle­tet illeti, Vámos László sze­rint: „A társulatok egyelőre dicsőségesen küszködnek, és ha az önkormányzat tovább­ra is hasonlóan támogatja a színházakat,, nem is lesz na­gyobb . baj...” Addig is: a Broadway-en megkezdődtek a próbák és a rendező most ennek a mun­kának szenteli minden ener­giáját. Molnár Éva Mondok egy példát. Pan­nonhalmán van egy kis ká­polna. kőbordás mennyezet­tel. Ha feltekint a látogató, gyönyörű faragásokat lát, le­vélmintákat. díszítéseket. Ám egy alkalommal, mikor festették a kápolnát, kide­rült: a mester a kőbordá­zatnak azt a felét is kifa­ragta, ami lentről nem lát­ható. Ügy hírlik, a mester nem csupán néhány piaszterért, hanem végül is Isten dicső­ségére alkotott. Aki Laczó József képeit nézegeti a Fortuna Galériá­ban, mint magam is, élettel telítődik. Láthatja, hogy e megalázott, meggyötört, meg­gyalázott szakmánknak van­nak olyan művelői, akik igyekeznek megragadni, s felmutatni az emberhez mél­tó élet néhány pillanatát. (karost) Ügy tűnik, hogy mostani, hirtelen megváltozott vilá­gunkban az iskolák két do­loggal nem tudnak igazán mit kezdeni: az egekig szö­kő rezsiköltségek kifizeté­sével, és a hasonló mérték­ben megnövekedett önálló­sággal. Aligha lehet ezt hi­baként felróni nekik, hiszen az elmúlt évtizedekben krea­tivitásra nem sok szükség volt iskolai berkekben, sőt nagy öngólokat lehetett lőni az egyéni kezdeményezések­kel. • EZ VALAMI MAS Most valóban nagyot for­dult a világ: a hőn óhajtott önállóságot megkapták az is­kolák, vele együtt azonban számos nyomasztó gondot is, amelyekkel ez ideig nem kel­lett foglalkozniuk. Itt van például a NAT. A félelme­tes betűszó a nemzeti alap­tantervet rövidíti, mely egy előkészítő szakértői bizottság munkájának köszönhetően már el is készült, hamaro­san az Országgyűlés elé ke­rül, és várhatóan „át fog menni”. Harcedzett szülők már számos tanügyi reformot megértek, az azonban vala­mi egészen más. (A régebbi tanügyi reformok közös jel­lemvonásai közül most egy sem tapasztalható: nem nő a szülői munkaközösség és a tanerők „leterheltsége”, és nem kell hétfőn bevinni a gyereknek nyolcvan forin­tot.) Alighanem a NAT ígérke­zik a legátfogóbb változás­nak az oktatásügyben II. Jó­zsef óta: nem kevesebbet vállal fel ez a törvény, mint az iskolák szabadságának legitimálását, ugyanakkor biztosítania keld az állam­Évadnyitó hangverseny A Nemzeti Filharmónia hang­versenyeinek évadnyitó előadá­sait általában ünnepi hangu­lat jellemzi. Sok esetben ven­dégzenekar, külföldi karmes­ter, szólista szereplése avatta jelentőssé az első előadást Ezúttal másként alakult. Kedves gesztusként a kon­certet megelőzően adta át Halász Józsefné alpolgármes­ter Apró László fuvolamű­vésznek és Halász István fa­gottművésznek Az év leg­jobb zenekari művésze ki­tüntetést, illetőleg a Miskolc városi önkormányzat ní­vódíj áit. A hangverseny első részé­ben Rachmaninov II. (c-moll) zongoraversenyét szólaltatta meg, a szinte évenként visz- szatérő vendégművész, üzele- csényi Norbert. Elöljáróban el kell mondanom, hogy biz­tos, káprázatosán virtuóz já­téka feledtette az elmúlt évi Csajkovszkij-koncert fiaskó­ját. Mégsem kaptuk azon­ban azt, amit joggal elvár­hatunk egy népszerű, ro­mantikus versenymű előadá­sánál. Ebből az interpretá­cióból hiányzott az a ro­mantikus érzékenység, mely a kottakép mögött rejtőzik. Magvasabb, tömörebb, dif­ferenciáltabb billentéssel, sokféle színt kellett volna megvalósítania. A Miskolci Szimfonikus' Zenekar, élén Kovács László is elsősorban arra törekedett, hogy biz­tonsággal szólaljon meg ez a nem repertoár mű. A ritmi­kai pontatlanságok, a vas­tag, szólistát fedő hangzás árulkodott arról, hogy Rach­maninov színes zenéje még nem talált otthonra az együttesnél. Az előadás második része már nagyobb zenei élményt nyújtott. Bartók Beia A Kék­szakállú herceg vára című egyfelvonásos operája csen­dült fel koncertformában. Az est karmestere kotta nélkül vezényelte a művet, ami egy operaprodukciónál nem cse­kély dolog. Természetesen nem csak ezzel vívott ki Ko­vács László elismerést, ha­nem elsősorban azzal, hogy keze alatt látványosan kelt életre a történet, s a kibő­vített zenekart, szólistákat imponáló fölénnyel irányí­totta. A zenekar — milyen jó ezt leírni! — anyanyelvi szinten játszotta Bartók ze­néjét, pontosan, ihletetten. A kétszereplős operában Ta­kács Tamara valósította meg Judit, Melts György a Kék­szakállú alakját. A női szó­lista a mélyebb fekvésekben nem volt igazán „otthon”, míg társa néhány dallam he­lyett nagy rutinnal prózába váltott. Amivel még adósak maradtak, a figurák pozitív, illetőleg negatív irányú fej­lődésének ábrázolása. Ezzel együtt Takács Tamara és Melis György produkciója számos megoldásával aratott felhőtlen örömet; a drámai kifejezések, nagy pillanatok, zenedramaturgiai hangsú­lyok, a kétségbeesés megin­dító perceinek maradéktalan megvalósításával. Barta Péter polgárok (amúgy alkotmá­nyos) jogát az őket megil­lető műveltséghez, tudáshoz. • TANULJ, HOGY TANÍTHASS! A NAT azonban nem jósá­gos tündér, amelyik majd kézenfogva átvezeti a tantes­tületeket a keskeny pallón a nehézségek felett, hanem csupán kereteket jelöl ki. E keretek kitöltéséhez próbál most segítséget nyújtani a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet, amely — információik szerint — az országban először a megyé­ben működő egy tucatnyi, önként vállalkozó általános iskolát megtanít a NAT gya­korlati alkalmazására, ma­gyarán : megtanítja őket a helyi, önálló tanterv elké­szítésére. Ez ugyanis külön szakma, s ez idáig erre szakosodott, pedagógusok készítették el az országosan kötelező egy­séges tantervet, amely olyan volt, mint a konfekeióöl- töny: úgy általában minden­kire jó volt, konkrétan azonban senkire sem illett igazán. • PETŐFI? AZ KI? A szóban forgó iskoláktól 3—3 fő vesz részt a most in­duló és 1992 januárjáig tartó tanfolyamon: az igazgató, egy természettudományi és egy társadalomtudományi szakos tanár. Az új szeleket mi sem jel­zi jobban, mint a tanfolyam frazeológiája: alkotó műhely- : nek, alkotó körnek nevezik i a programban a szemináriu­mot (azelőtt: fejtágító). A tanfolyam előadóinak a leg­jobb szakértőket igyekeztek ' megnyerni, közöttük Szebe- nyi Péter kandidátust, a NAT szerkesztőbizottságá- ; nak titkárát, aki az előadá­sok közötti szünetben vála­szolt a kérdéseinkre. ’ Sietett megnyugtatni min- denkit, hogy a NAT ugyan valóban csak a kereteket jelöli ki, a gyakorlatban nem áll fenn az oktatásban az anarchia veszélye. Nem : fordulhat elő, hogy míg az egyik iskolában a gyerekek > mondjuk folyton Petőfit ta­nulnak, addig a másikban nem is hallanak róla. Szá­mos esetben tulajdonképpen össznemzeti konszenzus vari (ritka jelenség magyarhon­ban!), így aligha vitatná bárki is, hogy a Himnuszt meg kell tanulni a nebulók­nak. A helyes irányok kije­löléséhez igénybe vették a kollektív bölcsességet is: másfél ezer iskola tanárait kérdezték ki, mit tanítaná­nak, s mit hagynának ki, ha rajtuk múlna. Végezetül még egy meg nyugtató gyakorlati példá- említett Szebenyi úr: az Amerikai Egyesült Álla mokban soha nem létezett központi tanterv, mégis — némi eltéréssel — nagyjá­ból ugyanazt tanulják a gyerekek az általános isko­lákban. Kiss József BÉLYEGGYŰJTÉS A Mágyar Fóita Vállalat ok­tóber 30-án J.A Szuverén Máltai Lov&grehcL címére” elnevezéssel egycímletű, 12 Ft névértékű bé­lyeget bocsát forgalomba. A bé­lyeg Vertei József grafikusmű­vész terve alapján, többszínű of srüretnyoliiáxs' ».l az Állami Nyomdában készül, 352 OGt? foga­zott és 3000 fogazatlan példány­ban, 25 bélyeget tartalmazó ivek­ben. A bélyegképen kék színű keretben a Szuverén Máltai Lo­vagrend címere látható. A cí­mer alatt ,1990. június 14. A Szuverén Máltai Lovagrend és a Magyar Postaigazgatás megálla­podása” szöveg olvasható. A bélyeg megjelenésének napján, az arra kijelölt postahivatalok — Miskolcon az l-es és a 10-es — használni fogják az elsőnapi bélyegzőt is. Egyébként a bé­lyeg mindenfajta postai külde­mény bérmentesítésére korlátla­nul felhasználható. A gyűjtők észrevételeit meg­szívlelve 1992-re a Magyar Filatélia Vállalat már nem adott ki teljes árjegyzéket, csak pót­lást. E kiadvány megérkezett a MABEOSZ Észak-magyarországi Területi Irodájához is, s a gyűj­tök rendelkezésére áll munka­napokon Miskolcon, a Széche­nyi út 83. sz. alatti irodában. Ugyanott az érdeklődők bete­kintést nyerhetnek a 41. őszi nagy árverés anyagának jegy­zékébe is, melyet a MABÉOSZ- központ rendez november 9-10- én. Akik e rovatot rendszeresen azért kísérik figyelemmel, hogy mikor és hol lehet megszerezni az esemény- és alkalmi bélyeg­zéseket, igazuk van, hogy köz­leményünk késik. Ez sajnos nem rajtunk múlik, a gond az, hogy az illetékes postai szervek az ilyen témákra nem fordítanak kellő gondot. Ennek a következ­ménye az, hogy egyes esemé­nyekről lemaradnak a gyűjtők. Ezúttal is igyekszünk informá­ciót adni a közeljövőben törté­nő eseményekről, bélyegzések­ről: A „Gróf Széchenyi István- emlékév vándorkiállítása, Szé­chenyi bál — Hotel Tisza” bé­lyegzést a Szeged 1. Sz. Posta- hivatal fogja használni október 30-án, a rendezvény színhelyén. A budapesti 4. sz. postahivatal­ban lehet megszerezni október ->0 30-én a „Postaegyezmény — Convenzione Postaié” elnevezé­sű bélyegzőt. Október 30-án a budapesti 4. sz. postahivatal az „Amerika felfedezésének 500. év­fordulója” bélyegzéssel látja el az ott feladott postai küldemé­nyeket. R. L. ■ Az egri Siketnéma Intézet homlokzatát egykor Szalézi Szent Ferenc szobra díszítet­te. Az ötvenes évek túlbuz­gó döntése nyomán a szob­rot lebontották, de az inté­zet akkori — szerencsére bá­tor — igazgatója, hogy meg­őrizze, egy gödörbe elásta azt. Most, hogy az intézet fenn­állása 90. évfordulójának megünneplésére készül, az igazgatóság úgy döntött: ki­ássa a szobrot, A szobor fel­tárása során kiderült, hogy egy kábelfektetés alkalmá­val az útba eső szobrot egy­szerűen átfúrták. Ez a sérü­lés azonban könnyen retu­sálható lesz. Az egriek bíz­nak benne, hogy e munkára akad a város szobrászművé­szei közt valaki (vagy vala­kik), aki önzetlenül hozzá­járulna a szobor helyreállí­tásához, hogy az eredeti szépségében ismét a helyére kerülhessen. Szalézi Szent Ferenc szobra Markup Béla szobrász munkája — egyéb­ként a Parlament, két orosz­lánszobrát is ő készítette.

Next

/
Thumbnails
Contents