Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-25 / 248. szám

: Júlia Milakova ukrán népi iparművész világképeiből nyílik kiállítás ma délután .4 órakor Miskolcon, a rí. Rákóczi Ferenc Könyvtárban. A tárlatot a könyvtár és a Déli Hír ap Kft. rendezi.

Júlia Milakova kijevi építész, aki kezdetben kedvtelésből készített a gobelinre émlékeztető virágképeket: virágszárakból, szirmokból, levelekből ..megrajzolva” portrékat, tájakat, szebbnél szebb épületeket. Munkáival ólvan rangot vívott ki magának, hogy nemcsak hazájában. hanem Európa számos más országában is színesen mutatták be egvedi technikájú, finom művű képeit.

A Déli Hírlap Kft. meghívására hozta el városunkba a most megnyíló kiállítás anyagát. A tárlatot Bócz Sándor, Miskolc város polgármesteri hivatalának tanácsosa nyitja meg. A kiállítás a megyei könyvtár nyitva tartási idejében tekinthető meg.

Nem látja, hogy a teámat íő/.öm?

Legszívestbbcn Svájcban ülne a büntetés-végrehajtás parancsnoka

A büntetés-végrehajtás helyzetéről rendezett nemrégen kamarák előtti beszélgetést a Gyulai Városi Televízió. Az eszmecsere egyik résztvevőjének dr. Tari Ferenc vezérőrnagyot, az IM Büntetés-végrehajtás országos parancsnokát is megnyerték. A felvétel után vele beszélgettünk.

— Jerzy Urbant, egy lengyel szatirikus lap főszerkesztőjét rSvidebb börtönbüntetés veszélye fenyegette a közelmúltban. Ezért pályázatot hirdetett a lengyel börtönparancsnokok részére: ki tudja a legkomfortosabb cellát felajánlani számára? Hasonló komolysággal kérdezem, hogy ön melyik magyar börtönbe vonulna be „legszívesebben”?

— Magyarországon nincs ilyen börtön. Nemrégen Svájcban jártam. Az egyik börtönigazgató végigkísért intézetén. Meg akart mutatni egy cellát, ám az elítélt kiszólt az ajtón: „Nem látja, hogy a teámat főzöm?

S

pst nem lehet bejönni!” ittam, hogy megviselte az igazgatót az eset. Mondta is, fiógy igyunk meg egy konyakot, mert aki ilyen nehéz körülmények között dolgozik, annak valamivel enyhítenie kell az óriási stresszhatást. Megnyügtattam,: az engem érő stresszhatást már az is jelentősen csökkentené, ha egy-két évre idejöhetnék börtönjgazgatónak.

— Hány férőhely van a magyar börtönökben, s menynyien szolgálnak a testületükben?

— 17 800, európai normáknak megfelelő hely áll rendelkezésünkre. Ha úgy tetszik, ez elegendő, mert 14 500 elítéltünk van. Egyik-másik intézetünk „szellős”, a megyei intézetek viszont túlzsúfoltak. Ez > utóbbiakban vannak az előzetes letartóztatásban levőik, akiknek ártatlanságát vélelmeznünk kell. A költségvetés fizeti 5800 alkalmazottunkat, 3700- an pedig vállalati .foglalkoztatásban dolgoznak.

— A börtönökben megnött-e a rendkívüli események száma?

— Tavaly 20—26 ember kísérelt meg szökést. Nyilvántartjuk a börtönön belül elkövetett bűncselekményeket, verekedéseket is. De regisztrálják azt is. amit a személyzet követ el.

Emelkedtek a bérleti díjak

Puskavégre kaphatók még a nagyvadak, de megyeszer- te megkezdődött az apróvadak kilövése is. Bár megyénk nem bővelkedik ezekben, jó lehetőség van zsákmányolásukra, például a Bodrogközben, vagy a déli, alföldi jellegű részeken. Az apróvadak felértékelődtek, a vadásztársaságoknak a korábbi éveknél magasabb bérleti díjat kel) fizetniük a terület után.

Mint Kismartoni Károly, vadászati főfelügyelőtől értesültünk, a megyei földműMDF-piac

i

! Az MDF Miskolci Szervezte MDF-piacszervező akciói keretében október 25-én, pénteken 14—17 óra között kedvezményes árusítást tart. Diósgyőrben, a Táncsics tér 3'. sz. alatt kapható: káposzta 5 Ft/kg, burgonya 11 Ft/kg, sárgarépa 10 Ft/kg. Görpmbölyön. a Pesti B. u. 67. sz. alatt szintén kaphatók-a fentebb felsorolt áruk.

velési hivatal hatáskörébe tartozó, a velük szerződéses viszonyban levő apróvadas területek után megemelték a területbért, a korábbi 10—

50 forintos hektáronkénti ár többszörösére. Az új bérleti díj megállapításánál figyelembe vették többek között a terület apróvaddal való el. látottságát, megközelíthetőségét. A bérleti díjat viszont csak a vadgazdálkodásra alkalmas terület után kell fizetni.

A területbér emelkedése egyes esetekben jelentős. A zempléni Rákóczi vadásztársaság például a korábbi 12 ezer forint helyett, több, mint 300 ezer forintot fizet egy évre. A taktaközi Nimród vadásztársaságnak a 22 ezer forintos bérleti díja is megközelíti az új szerződés szerint a 300 ezer forintot. A bogácsi Hórvölgye társasága pedig 13 ezer forint he. Iyett igen tekintélyes summát, több, mint 400 ezer forintot fizet. Viszonylag kisebb az emelkedés a sajóvöl- gyi Nimdórnál, ahol a 4000 forintos bérleti díjat „csak”

51 ezer forintra emelték.

— Nemrégen lázadás! és sztrájkhullám söpört végig börtöneinken. Orrá lettek e helyzeten?

— Az amerikai börtön- tisztviselők 121. kongresszusán felkértek bennünket, hogy mondjuk el: miként tudtuk erőszakmentesen felszámolni a rendszerváltás környéki börtönlázadásokat. Sokan egyedülállónak találták megoldásainkat. Én is így értékelem — mondta dr. Tari Ferenc. .

Kiss A. János

Mézesmadzag, vagy édes élet? 2.

Részvények,

jutányos áron

Süssön a non. jöjjön a rennl

A magyarországi gyárcl- adások, vagy résztulajdonlások meglehetősen nagy vihart kavarnak. Többnyire a jól működő vállalatokat akarják még jobbá tenni nyugati működő tőkével, s ennek legtöbb esetben a racionalizálás a vége, ami végül is, mi tagadás, dolgozók elbocsátásával is jár. Mi a helyzet a szerencsi cukorgyárban? A résztulajdonlással elhúzták előttük a mézes madzagot, vagy „édesebb élet” vár a dolgozókra?

Mint ismeretes, a francia Beghin Say cég 40 százalékban társult a július 1-vel megalakult részvénytársasághoz. S épp az ő javaslatukra sajátos rendszerben a dolgozók is vásárolhatnak részvényt, mégpedig nagyon kedvező módon, jutányos áron.

Pál György vezérigazgató tájékoztatása szerint a kiinduló alap a szolgálati év és az alapfizetés, nevezetesen július 1-től számítva. Bizonyos vita volt, a szak- szervezet ugyanis már egy évtől lehetőséget akart adni részvényvásárlásra, az rt. vezetése úgy gondolta helyesnek, hogy csak 5 év szolgálati idő után legyen mód részvényjegyzésre.

Ami a kedvezményt illeti: az igénylő a névérték 10 százalékáért juthat a részvényhez, s amennyiben elmegy a gyártól, vagy éppen

el kívánja adni, névértékén visszaveszik tőle.

. Összességében megközelítően 600-an jogosultak részvényvásárlásra. Amennyiben nem mindenki él a lehetőséggel, az 5 évnél korábbi munkaviszonnyal rendelkezőknek is felkínálják a részvényvásárlási kedvezményt.

Az élet élet azonban még messze van. Ehhez mindenképpen szükség van egy széles körű műszaki fejlesztésre, aminek alapja valójában a behozott francia tőke.

A világon mindenütt cukortúltermelés van. Meglehetősen nehéz eladni. Igazából a termelők költségeit nem könnyű leszorítani, csak egy út járható, mégpedig a terméshozam növelése. Ezzel összefüggésben érdekes lehet egy adat; nevezetesen a franciák egy hektárról kétszer annyi cukrot tudnak kihozni, mint a magyarok. Persze mások az éghajlati viszonyok is, ám valószínűleg enyhít a különbségen az a kísérlet, amit Tiszavasváriban közösen folytatnak az érdekeltek.

Ha az önköltséget, mármint a cukorgyártás önköltségét vizsgáljuk, kiderül, hogy 52 százalékát a répa teszi ki. Ebből is következik, hogy a terméshozam növelésével nagy költségmegtakarítás érhető el. De ugyancsak fontos tényező az energiafelhasználás. Ezen a

Szakértő rendőrorvosok segítenek

Búcsú a műhibától?

Kártérítési perek

A közvélemény minden alkalommal felzúdul. amikor egy kirívóan brutális orvosi műhiba nyilvánosságra kerül. Legutóbb a miskolci sebészeten hasban felejtett törlőkendő okozott közvetett halált. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága azonban azzal zárta le a vizsgálatot. hogy ebben az esetben sem történt orvosi műhiba. Rémtörténetek keringenek a ráknak nézett terhességekről, halálos kimenetelű orvosi műhibákról. A kárvallott sokáig még a nyilvánossághoz sem tudott fordulni segítségért. Példaértékű volt, amikor az akkor még jogászként dolgozó Kónya Imre, a Független Jogász Fórum színeiben többmilliós kártérítési pert nyert. Olyan családot képviselt, ahol az idő előtt „kierőszakolt” szülés ára súlyosan fogyatékos gyerek lett.

Az Egészségügyi Törvényt naponta és tömegesen meg lehet sérteni. Az orvosra nézve ez gyakorlatilag semmiféle következménnyel nem jár. Orvosi szabályszegés, vagy mulasztás címén pert indítani csak nagyon erős idegzetű, és kitartó embernek érdemes. Az ilyen esetekre ugyanis a jog úgy rendelkezik, hogy mindent a felperesnek kell bizonyítania. És beszerezni boncjegyzőkönyveket, korlapokat, műtéti jegyzőkönyveket. Ez utóbbiakat, megtörténhet, átírhatják, kijavíthatják, újramásolhatják. A bírók az ilyesfajta perekben rendszerint az orvosi szakvéleményekre hagyatkoznak. Az orvostársadalom pedig ielen esetben tekintélyét félti, a hibák leplezésében érdekelt: ma én vagyok bajban, holnap te. A kártérítéseket pedig, ha vannak, nem az orvos fizeti, hanem az az egészségügyi intézmény, amelyben dolgozik.

Nyugaton ez másképp j deklődés, és nem a mámiákusok j ónnak, hanem orvosak, akik azért fordulnak a jog eszközeihez, hogy az övékhez hasonló eset többé ne forduljon elő. A legtöbb anomáliát a szülészeti eseményekkel kapcsolatban érzékeljük. Ugyanakkor járt nálunk már körzeti orvos is, aki munkaügyi jogorvoslatot kért.

van. A legkeresettebb orvosok, a szív- és alhasi sebészek, a szülészék nagy összegű biztosítást kötnek, így kár esetén helyettük a biztosító fizet. Nálunk a beteg teljesen kiszolgáltatott, az orvost viszont semmi sem szorítja kifogástalan munkára. Ezen a helyzeten próbál segíteni a nemrég alakult Iustitia DT, amelynek vezetője dr. Huszár András, a BRFK igazságügyi orvosszakértője.

— Önök hadat üzennek a műhibát vétő orvosoknak?

— Nem kifejezetten erről van szó. Mi nem vagyunk orvosellenesek. Rájöttünk azonban arra, hogy ma sem az ártatlanul meghurcolt orvos, sem a károsult beiteg nem képes a jogait érvényesíteni. Nincs igazán tisztázva. mit akar a beteg, és mit ígér az orvos. A beteg természetesen azt akarja, hogy az orvos a legjobb tudása szerint gyógyítsa meg. De mi van akkor, ha a páciens ennék ellenére meghal? Vagy életben marad, de maradandó károsodást szenved? Ki fizesse ilyen esetben a kártérítést? Mi szigorúan a polgári jog keretein belül maradunk. De akiknek alapos indokuk van a per megindítására, azokat magas szinten felkészítjük.

— Kikből áll a Iustitia?

— Orvosokból, jogászokból, szakértő rendőrorvosokból, akiket eddig egy miniszteri rendelet kirekesztett a magángyakorlatból. Szerződéses kapcsolatunk van ügyvédi irodákkal, és adott esetben a szakma krémjét tudjuk szakértőnek felkérni. Máris nagy az ér— Drágán dolgoznak?

— Középárasak vagyunk. Alapdíjért tanácsot adunk, és az ügy bonyolultságától függően így megy tovább a tarifánk. A kártérítési igények általában nem két fillérre szólnak.

— Mit szól ehhez a szakma?

— Volt, aki fanyalgott, de nagyon sokan ettől is várják az orvosi társadalom tisztulását. Voltak, akik osz- szeférhetetlenséget emlegettek. Erre csak azt mondhatom, hogy a bécsi rendőfő- kapitány orvosa, miniszteri főtanácsosi rangban hivatali ideje után tisztességes magánpraxist folytat.

— Hogyan változtatna a biztosítás bevezetésével az eddigi teljesen kényelmes felelősség nélküli gyakorlaton?

— Ha én önkormányzat, vagy állam volnék, kórházaimban csak olyan orvosokat alkalmaznék, akik kötelező felelősségbiztosítással rendelkeznek. Ez lenne az alkalmazás egyik feltétele. A költségvetésemből pedig egy fillért sem költenék kártérítésekre. Az is igaz azonban, hogy két-három per után megszabadulnék a sorozatosan hibát vétő orvosoktól.

téren a szerencsiek jobbak az összes volt szocialista gyárnál, de rosszabbak a nyugatiaknál. így hát az energiatakarékos gépek egyfelől az enegiafelhasználás költségét hivatottak leszorítani, ugyanakkor a gyártási veszteséget is.

Szűk a cukorpiac, ez kétségtelen. Ámbár ha normalizálódnak a Szovjetunióval, vagy utódával, vagy netán önállóan a köztársaságokkal a gazdasági kapcsolatok, meglehetősen nagy felvevő lehet ez a térség.

Hamarosan megkezdik a részvények jegyzését. Készül a fejlesztési koncepció, várhatóan a jövő év elejétől a gyakorlatban is lendületet kap. Addig is a napi gondok közt élnek. Süssön a nap, jöjjön a répa! Pillanatnyilag ugyanis ez az édes élet alapja Szerencsen.

(Vége)

(karosi)

A rúzst: legvégül

Sminkelésnél az arc- rúzst tegyük fel utoljára. Ha már az ajkunk és a szemünk ki van festve, akkor tudjuk megállapítani, hogy mennyi színt vihetünk még fel arcunkra.

Az arcrúzzsal igen jól alakíthatjuk az arc formáját. Optikailag megrövidíti az orrot egy kis rúzsfolt az orrunk hegyén. Egy leheletnyi rúzs a homlokunkon és a szemhéjunkon frissességet kölcsönöz arcunknak. Az arcrúzs és a szájrúzs színét mindig egyeztessük egymással!

Csupasz térddel a mecsetben

Diana hercegnő. Károly brit trónörökös neje zavarba ejtő helyzet elé állította az iszlám teológusait a legutóbbi, pakisztáni látogatásakor.

Az érdeklődő és közvetlen Diana elfogadta a lahorei n agy mecsetbe szóló meghívást, ám lehet, hogy ez az érdeklődés Abdul Qadir vallási vezető távozását vonja maga után. A hercegnő ugyanis megsértette a vallás előírásait: csupasz volt a térde a mecsetben! Ha lehet, még súlyosabb, hogy a kölcsönkapott vállkendőt nem a meztelen lábszárának eltakarására használta, hanem a fejére tette, a hagyományra oly kényesen ügyelő teológusokat irritálta a látogatás egy másik, már korántsem vallási természetű dokumentuma is: a helyi vezetőkkel készített csoportkép. Ezen a nemzetközösség sudár termetű királynőjelöltjét törpék veszik körül. A helyi lap kommentárja szerint Londonnak le kellene vonnia a következtetést a hosszú lábakat illetően: „A pakisztániak mindig büszkék voltak arra, hogy tagjai a nemzetközösségnek, ám ha Nagy-Britannia továbbra is meg akarja tartani ezt a jó kapcsolatot, nagyobb gonddal kell megválasztania hercegnőit, már ami a testmagasságukat illeti!”