Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-21 / 245. szám

Az asszony támadott, a férli szúrt (CIKK A 8. OLDALON) A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1991. OKTOBER 21., HÉTFŐ : 5.80 ORIIUT Japán pedagógusküldöttség érkezik ma Miskolcra. A hu­szonnégy főből átló delegáció kétnapos itt tartózkodása alatt a magyar oktatási rendszer tapasztalataival is­merkedik. Óvodákat, általá­nos és középiskolákat láto­gatnak meg, de találkoznak a város vezetőivel is. A cso­port külön kérte, hogy Mis­kolcon is bepillantást nyer­hessen az itt dolgozó peda­gógusok munkájába. A kül­döttség többek között kíván­csi arra, hogy nálunk meny­nyire használják fel a ta­pasztalat útján való tanulás módszerét, vannak-e diákön­kormányzatok az iskolákban, milyen események színesítik a tanévet. Érdekes kérdésnek ígérkezik, hogy a tanárok mennyire szabadon alakít­hatják ki tantervűket, egy- egy témánál hívhatnak-e szakembert, aki előadást tart. A vendégek fontosnak tartják, hogy az eltérő kul­túrájú nemzetek rendszere­sen érintkezzenek, például ilyen tapasztalatcsere alkal­mából. Egy címer viharos évei Pincében rejtegették a koronát • Egyedüli a millennium idejéből • Nem hibátlan, de szép Nemcsak a könyveknek, hanem úgy látszik a címe­reknek is megvan a maguk története. Különösen a mis­kolci akadémiai székházon lévő címer tudhat maga mö­gött kalandos múltat: volt idő, amikor majdnem el­tűnt. Azután kiderült, hogy csak kissé elszíntelenedett. Iglói Gyula utánajárt a cí­mer-sztorinak. Természete­sen előbb magával a házzal kezdte, amely önmagában vizsgálva sem érdektelen, hiszen a Szabadság — majd most újra Erzsébet — téren álló középület szép, s ráadá­sul, a millennium táján épült. • MEGRONGÁLTA A TÖMEG A Miskolci Kereskedcimi és Iparkamara, csaknem 20 év után, a bérelt helyisé­gekből 1896-ban a maga szá­mára épített új székházba költözött. Az épület előcsar­nokának falaira két, díszes emléktáblát helyeztek el, de ezek 1945 utáni hollétét nem ismerjük. A rajtuk volt fel­iratokat a levéltári doku­mentumok teljes egészében megőrizték. Ennek részei szerint a székház: „Épült 1894—96 években ... Könyöki Károly és Tamási József építészek tervei szerint.” Az avatás előtt álló épü­letet 1896. október 30-án es­te, a képviselőválasztás ered­ményével elégedetlen tömeg megrongálta. A randalírozók a fürdő épületét sem kímél­ték, miként a környék pol­gárházain is sok ablakot be­zúztak. A székház ablakait hamar beüvegezték, a vá­lasztás nyomait „az épület párkányzatán is eltüntették”, s ezek után az épület fel­avatása 1896. november 28- án megtörtént. Arról nem szól a korabeli újsághír, hogy az épület „párkányza­tának” ékessége, a címer, megrongálódott-e? Minden­esetre az épület oromzatán lévő régi magyar címernek számos „hibája” van, ezek ellenére: mégis szép .. ! • FELCSERÉLTÉK A „hibák” azért szembe- tűnőek, mert a millenniumi évében közismert volt a ma­gyar címer, amelyet albu­mokon, hirdetményeken számtalanszor lehetett látni. Az itteni címer külső paj­zsán felcserélődött Horvát­ország és Dalmácia címere, ráadásul Horvátország 25 vö­rös és ezüst négyzetekből álló. sakkozott címermező­jét 30 db négyzetből mintáz­ták meg. A középen lévő kiipcímerben a „7 vágásos paizsmező”, ami 8 csíkot je­lent. itt 8 vágásos, vasvis 9 csíkból áll. Ezek színezése is hibás, mert a legalsót nem vörösre, hanem ezüst színű­re kellett volna festeni. Hi­ányzik a külső pajzs aljáról a Fiúmét jelképező ékalakú címer is, pedig annak hasz­nálatát már 1874-ben rende­let írta elő. A címert két oldalról kísérő olaj-, illetve cserfaág megmintázása sem a legszerencsésebb, alig kü­lönböznek egymástól. • MAR ÜJRA SZÍNES A címerről a koronát a Rákosi-korszakban eltávolí­tották, de egy lelkes lokál- patrióta az avasi pincéjében elrejtette. A pince későbbi új tulajdonosa, látva az 1983- as épületfelújítást, azt visz- szaadta, s a koronát az ere­deti helyére illesztették, majd az egész címert kiszí­nezték. Még állványok ta­karták az épület homlokza­tát, amikor a város egyik akkori párttitkára másként döntött: egyszínűre fessék át a címert. A tervezői tiltako­zás ellenére az építők az „átfestést” végrehajtották, és csak tavaly, nyáron színesed­hetett ki újra a város egyet­len, millenniumkori címere. Szorosabb kanadai kapcsolatokért A köztársasági elnök foly­tatja kanadai tárgyalásait, tegnap a magyar emigráció képviselői előtt beszélt. Göncz Árpád Ottavában a magyarság katolikus templo­mában azt mondta: reméld, hogy sikerül az 1956-os for­radalmat a nemzeti egység példájaként megőrizni. Az államelnök találkozott a ka­nadai főkormányzóval és a két ország politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­tainak további javítását szorgalmazta. Ár A családi sportvetélkedőn forró volt a hangulat a szurkolók között is, nemcsak a küz­dőtéren. „Rendezni végre kosos dolgainkéi)'.. Nemzedékek találkoztak „Fogjuk fel úgy a mai helyzetünkéi, hogy hajótörés után vagyunk, s egy mentő- csónak körül csoportosulunk. Ha mindenki maga felé rán­gatja a csónakot, az előbb- utóöb felborul. A menekülést mindannyiunk számára csak az jelentheti, ha egymást se­gítjük.” Ezeket a gondola­tokat dr. Surján László nép­jóléti miniszter mondta Miskolcon, a vasárnap dél­után megrendezett nemze­dékek találkozóján. A miniszter — aki e ren­dezvény fővédnöke — beszé­dében kiemelte: az erkölcsi értékek átmentése, az egy­másra találás helyett a nem­zedékek között újabb és újabb szakadékok keletkez­nek. Régen a családok egy­másra támaszkodva halad­tak előre, a múlt század má­sodik felében viszont a fia­talok elhagyták otthonaikat, kiürültek a falvak, ahol csak az idős generáció ma­radt. — Megjelent a pénzre vál­tott szeretet: a társadalom- biztosítás, a nyugdíj- és az egészségbiztosítás. Ez a rendszer rossz, hiszen elsi- várodnak az emberi kapcso­latok, érzelmileg semmit nem ad egyik generáció a másiknak. Szakadék mutat­kozik a gyerekek és a nyug­díjas generáció között. Hogy miért? — tette fel a kérdést a miniszter. — Felvetődik a kormányzatban is a kér­dés. vajon kinek adjunk töb­bet? A fiataloknak, akik munkájukkal teremtik meg Hideg Ilii Hideg, szeles, barátságta­lan időre számíthatunk ma is. Délelőtt még lehet nap­sütés, délutántól azonban ke­let, délkelet felől beborul az ég, és egyre többfelé ered el az eső. A magasabban fekvő helyeken havaseső, hó­zápor is előfordulhat. A csúcshőmérséklet mindössze 6—11 fok között várható. Ma Orsolya napja van. A Nap kél 6.10, nyugszik 16.48 órakor. Holdkelte 15.27, hold­nyugta 3.48 órakor. A NATO és Kelet-Európa A magyar külügyminiszter a kelet-európai országok és a NATO közeledéséről ta­nácskozik Madridban. A NATO főtitkára szerint a kelet-európai országok és a katonai szervezet kapcsolata lesz a legfontosabb téma a legközelebbi NATO találko­zón. Jeszenszky Géza ma fel­szólal a NATO parlamenti tanácskozásán. a nyugdíjfizetés alapjait, vagy az időseknek, akik ön­hibájukon kívül kerültek le­hetetlen helyzetbe az ala­csony nyugdíjak miatt? — A generációk nem játszhatók ki egymás ellen, hiszen a szebb és boldogabb >(c A rendezvény szónoka és fővédnöke dr. Surján László népjóléti miniszter volt. (Bujdos Tibor felvételei) jövő alapjait csak közösen lehet lerakni, s együtt lehet boldogulni. A fiatalokra gyakran mondják, közömbö­sek, nem érdekli őket sem­mi, a bezzeg az én időm­ben ... kezdetű mondatokat meg sem hallgatják. Pedig ahhoz, hogy a múlthoz, a magyar múlthoz csatlakozni tudjanak, felnőjenek a fel­adatukhoz, egy új, egymás­ba kapaszkodó nemzedéket hozzanak létre, szükség van arra, hogy lássák, honnan jöttek, milyen szenvedéseket kellett kiállniuk elődeiknek. Ez nagyon fontos, hiszen a másik ember iránti szeretet minden cselekedet mozgató­rugója — fejezte be beszédét a népjóléti miniszter. A Mindszenti Kórus elő­adása után dr. Kovács End­re római katolikus püspök szólt az egybegyűltekhez, akik több százan foglaltak helyet a sportcsarnok lelátó­in. Az apró gyerekek, fia­talok, idősek között a város vezetői is ott voltak. A püspök úr hangsúlyozta: ha a nemzedékek találkozni akarnak, közös nevezőt kell találniuk, hiszen az egymást felváltó utódok nemcsak korban, hanem gondolkodás- módban is különböznek egymástól, ami feszültségek­hez vezet. Ezt a jóra, a szépre, az igazságra, az ál­dozatos szeretetre való kö­zös törekvéssel lehet csak feloldani. Dr. Mészáros István, a Tiszánirmeni Református Egyházkerület püspöke arra hívta fel a figyelmet: soha nem volt nagyobb szükség a nemzedékek egymásra ta­lálására, közös cselekvésére, mint most. A békés munká­hoz alázatra, egymás elfo­gadására, tiszteletben tartá­sára van szükség mind a fiatalok, mind az idősek ré­széről. A hivatalos program után művészeti együttesek mutat­koztak be, majd a küzdőté­ren játékos sportvetélkedő volt. A. É. A a műsorban gyermek népi tánccsoportok is felléptek.

Next

/
Thumbnails
Contents