Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-19 / 244. szám

mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik ... mozaik Nem árt, ha ludjuk, mit létezzünk be Mérobusz vallatja a levegőt Az osztrák székhelyű Ys- selbach Umwelttechnik tar­tott tegnap Miskolcon szé­les szakmai körben előadást és bemutatót a mobil és te­lepített levegőminőség­vizsgáló rendszerekről. Re­inhard Schischlikkel, a vál­lalat képviselőjével a szim­pózium kezdete előtt váltot­tunk szót: — Mi a céljuk a mai találkozóval? — Ötödik éve képviselünk egy amerikai vállalatot Ausztriában, ahol hatvan- százalékos a piaci részese­désünk. Ez az adat is mu­tatja, hogy bevált mérőrend­szereket, műszereket forgal­mazunk, amelyekre, úgy véljük, Közép-Európában is egyre inkább szükség van, Lengyelországban és Cseh­szlovákiában már több hi­vatallal, miniszteriális szerv­vel sikerült üzletet, kötnünk, s reméljük, Magyarországon is ez lesz az eredménye an­nak a körútnak, melynek során ezekben a hetekben több helyre is ellátogattunk. Veszprémben, Budapesten és Miskolcon egy-egy régió környezetvédő hivatalait, egészségügyi intézményeit, önkormányzati vezetőit, a környékbeli szennyező üze­mek képviselőit hívtuk meg; lássák, hogyan és mi­lyen műszerekkel lehet a leggyorsabban megállapíta­ni egy adott térség levegő­szennyezettségének mérté­két. — Előre sejthető, hogy igény lenne ezekre a mű­szerekre, azonban igencsak kevés pénz áll rendelke­zésre erre a célra a kör­nyezetvédelemben és az egészségügyben... — Valóban nem olcsó egy ilyen beruházás, hiszen pél­dául a Városház téren meg­tekinthető mérőbusz, melyet egy katowicei vegyi üzem számára szereltünk fel emissziós és imissziós mérő- berendezésekkel, majd’ hat­százezer márkába kerül. Tudni kell azonban, hogy a hatóságok, a minisztériumok csakis akkor dönthetnek fe­lelősségteljesen, ha ismerik a valós levegőszennyezettsé- gi állapotot, a valós értéke­ket. Áldozni kell tehát er­re, ha komolyan tenni akar­nak valamit a helyzet javí­tása érdekében a hatóságok. — Mit „tudnak” ezek a műszerek? — kérdeztük a cég hazai munkatársától is: — Példaként talán említ­hető a múlt heti budapesti mérésünk. A Levegő Munka- csoport számára ez egy tár­sadalmi szerveződés, a bel­városban, a Karolina úton végeztünk el néhány órás mérést. Az eredmények a hivatalosan közzé tetteknek két-három-négyszeresei vol­tak. Ennek pedig nem egye­dül az az oka, hogy esetleg korszerűtlen a hatóság által alkalmazott mérőberendezés, hanem egyszerűen rossz helyre telepítették. A ke­reszteződéstől távol és ma­gasan található a műszer, ezért nem azt a levegőt mé­ri. melyet a járókelők ké­retlen-kelletlen beszívnak. Ezekről az elhelyezési mód­szerekről is szólunk szimpó­ziumunkon. n. zs. Pályázati felhívás Rendőrtiszti beosztás betöltésére A Miskolci Rendőrkapi­tányság felvételt hirdet — korlátozott számban — tiszti beosztások betöltésére. Felvételi követelmények: egészségi alkalmasság, er­kölcsi feddhetetlenség, 35 év ■ alatti életkor, . sorkatonai szolgálat letöltése, főiskola vagy egyetemi iskolai vég­zettség (a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben ré­szesülnek a Jogi egyetemi végzettséggel rendelkezők). Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Miskolci Rend­őrkapitányság személyzeti főelőadójánál. Cím: Miskolc, Prieszol u. 4. sz. Tel.: 24-211/25-20 mellék. ' Ötvenegy éves korában, súlyos betegségben, váratlanul elhunyt Fekete Olivér, a Borsodi Nyomda dolgozója, a mis­kolci sajtóhác gondnoka. Iskolái elvégzése óta, immár 33 éve, a nyomda, az újságkészítés világában élt, mondhatni, éjjel-nappal, mert gondnokként itt lakott székházunkban. Kózvetíen egyénisége, lelkiismeretes, pontos munkája révén közmegbecsülésnek örvendett. Fekete Olivért a Borsodi Nyomda saját halottjának tekinti. XXL tsz ah-magyar országi fotóművészeti Szemle Több mint két évtizedes múltra tekint vissza az Észak­magyarországi Fotóművészeti Szemle. Ez a rangos pályázat mindig irányadó volt, jól tük­rözte az adott kor művészeti áramlatait, elképzeléseit Az idei kiírás élénk ér­deklődést keltett. A fekete­fehér és színes papírképek kategóriájában harminchá­rom szerző nyolcvannyolc alkotást küldött be, a színes diapozitívek versenyére ti­zenöt alkotó ötven képpel pályázott, míg a diaporámák közül három művész öt mű­vét fogadták el. A szakemberek szerint profi képek kerültek a zsűri elé. Mind az elképzelések, mind a megvalósítás érett, átgondolt koncepciókat ta­karnak. Az alkotók nagy kedvvel fotografálták a ben­nünket körülvevő tájat, szí­vesen dolgoztak aktokkal, és jelentős számú portré színe­sítette az anyagot. Hiányoz­nak viszont a ma égető problémáival foglalkozó, szo- cio-jellegű fotók. Pedig nap­jaink ellentmondásos, nehéz­ségekkel teli világa számta­lan témát vet fel, ezek do­kumentálása fontos feladat lenne. Mindenesetre a szem­le idei anyaga erősnek, szín­vonalasnak nevezhető. A XXI. Észak-magyaror­szági Fotóművészet; Szemle ünnepélyes díjkiosztóját a Szakmunkás Galériában ren­dezték meg. A szemlét a B.-A.-Z. Megyei önkormány­zat közművelődési osztálya, a Nográd és Heves Megyei önkormányzat közművelő­dési osztálya, a B.-A.-Z. Me­gyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet, a Felvidéki Fotográfusok Szövetsége és a miskolci Betű, Könyv és Kulturális Vállalkozás támo­gatta. A fekete-fehér és színes­kép kategóriában kiemelt díjat kapott Gedeon Péter (Miskolc), Dohosy László (Űzd), Juhász Miklós (Mis­kolc), további díjat nyert Herbst Rudolf (Jobbágyi) és Molnár István (Eger). A szí­nes dia kategóriában a sor­rend így alakult: Gedeon Péter (Miskolc), Herbst Ru­dolf (Jobbágyi) Bencze Pé­ter (Salgótarján). A színes papírképek alkotói között a zsűri Lökös Zoltánt (Ózd) ta­lálta a legjobbnak, második lett Szűcs Árpád (Miskolc). A öiaporáma kategóriában az első díjat Ádám János (Miskolc) érdemelte ki há­rom művével, Brunczel Ti­bor (Salgótarján) Búcsúznak a fák című összeállítása má­sodik. Papp József (Miskolc) Felsőbb akarat című anya­ga harmadik dijat nyert el. H. Sz. jjc A napelemes háromkerekű az ausztráliai versenyen. Mialatt a Forma—1 zajos világát hétről hétre milliók kísérik figyelemmel, és le­hetnek annak tanúi, hogy a világelső autógyárak hogyan dolgoznak a rob­banómotorok tökéletesíté­sén, a világ több tu­catnyi laboratóriumában a kutatók „titokban” már a napenergiával működő autók fejlesztésével foglalkoznak, ám ők is nagyszabású ver­senyeken mérik össze tudá­sukat. A napautók eddigi két vi­lágversenyén — melyet mindkétszer Ausztráliában rendeztek a kontinens; észak—déli irányban, átsze­lő, több mint 3000 kilométer hosszú Darwin—Adela'ide autópályán — a svájci Bfel- Bienne-i Műszaki Főiskola csapata bizonyult & legered­ményesebbnek; 1987-ben har­madik, 1990-ben pedig első helyezést szerezve. Most a harmadik nagy versenyre készülnek, ahol a legna­gyobb ellenfél a Honda gyár csapata lesz, amely mElió- kat költ évente saját autó­ja fejlesztésére, valamint a General Motors, amely mö­gött három nagy amerikai egyetem kutatógárdája áll. A svájci napautó, amely­nek karosszériája szénszállal erősített kevlarból készült, s tetejét szinte teljesen nap­elemek borítják, a vezetőt próbára tevő, olykor 50 C- fokos hőségben a kontinens­nyi utat több mint 70 kilo­méteres óránkénti sebesség­gel tette meg. A Biel-Bienne-i főiskolán, amelv a hetvenes évek ener­giaválsága óta foglalkozik elektromos meghajtású — napelemes illetve akkumulá­toros — autók fejlesztésével, a világbajnok autót három, korábban kifejlesztett vál­tozat tapasztalatai alapján építették meg. A Magyar Posta Vállalat — II. János Pál papi magyaror­szági látogatása alkalmából — új értékbenyomásos képes leve­lezőlapokat hozott forgalomba. A lapok bélyegképét — amelyet Vagyőczky Károly grafikusmű­vész tervezett, s névértéke 7 forint — II. János Pál pápa portréja látható keretben, lilás tónusban. Az értékbenyomásos sépes levelezőlapot nem tudni, aogy milyen okok miatt — csak kevés postahivatalban for­galmazták, és nem Ismeretes a példányszáma sem. * Megjelent a Magyar Bélveg­.yűjtők szaklapjának októberi itáma. A Filatéliai Szemle szá­mos tudományos és ismeretter­jesztő cikk mellett tartalmazza a Magyar Posta Vállalat posta- és bélyegosztályának elképzelé­seit, az 1992-es évtől kezdődő újdonságszolgáltatásának a fel­A cím őszinte, szó sincs macskafélék zsák-göngyöleg­ben történő árusításáról: ez kérem egy jellegzetesen ame­rikai filmes szokás, még alig hült ki a rókatetem, máris le­rántanak róla egy újabb bőrt. (Nem is szabad kivárni, hogy kihúijön a róka, mert akkora nézők elfelejtik, amiről is van szó.) Tehát, egy második rész. A Csupasz pisztoly 2 1/2 azon­ban üdítő kivétel az agykáro­sultaknak készülő amerikai filmdömping szélesen höm­pölygő áradatában, tudniillik stílusparódiáról van szó: az ostoba, sztereotipiákra épülő, szokvány bűnügyi filmek paró­diájáról. A főhős (ahogyan ar. első részben ás láthattuk) megint * legendás Drebin hadnagy. Ö is olyan, mint a többi bűnügyi fiilm felügyelő-figu­rája: azaz van különös is­mertetőjele. Columbo gyű­rött ballonkabátban jár, Maigret pipázott, Drebin meg hülye. Drebdn hülyesége éppen annyira galaktikus méretű, mint az ostoba, kommersz bűnügyi filmeké, éppen eb­ben van a dolog varázsa: Drebin mindig csak egy pi­cit tesz hozzá a gesztusok­hoz, csak egv kissé viszi túl­zásba a dolgokat, éppen annyira, hogy a néző érzé­kelje, mennyire megközelí­tették már a komolynak szánt efféle filmek a nevet­ségesség határát. Ez jórészt a Drebin hadnagyot alakító Leslie Nielsennek és a ren­dező Dávid Zuckemek kö­szönhető (no meg annak, hogy igazán bővizű forrás­ból meríthetnek). A Csupasz pisztoly snitt­jei (leszámítva persze a fre­netikus burleszkelerneket) tulajdonképpen beleilleszthe­tők lennének bármelyik „ko­moly” krimibe: a felügyelő tételeiről. Kívánatos, hogy az egyenek, valamint a felnőtt kö­ri vezetők és az ifjúsági szak­köri vezetők az anyagot mély­ségében tanulmányozzák át, mert az meghatározza a Jövő­beni bélyegbeszerzési lehetősé­geket. A régi és meglévő szer­vezett tagokat a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövetsé­ge nem fogja cserbenhagyni. Tehát gondjaikkal, elképzelése­ikkel továbbra is forduljanak bizalommal a MABÉOSZ Eszak- magyarurszági Területi Iroda munkatársaihoz, Miskolcon, a Széchenyi út 83. sz. I. emeleti irodahelyiségben, munkanapo­kon. Jó lenne, ha minél töb­ben kitöltenek és beküldenék azt a közvclcménykutato lapot, melyet a Filatéliai Szemle 1991. szeptemberi számában lehet megtalálni. Lehet, hogy az ada­tok alapján jobbítani tehetne a filatelista mozgalmat. B. L. Csupasz pisztoly 21/2 gondolataiba mélyedve au­tót vezet, megérkezik a helyszínre, rutinkérdések, ta­lálkozik az évek óta nem lá­tott volt feleségével, szem­beszegül a gazdag és befo­lyásos emberekkel stb. Mindezekhez hozzájárul­nak a remekül kitalált hely-' zetkomikumok és burleszk- jelenetek, a jól adaptált klasszikus habostorta-gegek, és a poénok amerikai szín­vonalú (ez most kivételesen bók) technikai megvalósítá- Sa. A Csupasz pisztoly 2 és 1/2 ezúttal is (mint az első ,j részben) politikai hangütés­sel kezdődik; Bush elnök: díszvacsoráján látjuk vi­szont a mi Drebin hadna­gyunkat. A továbbiakban aztán semmi nyoma a ,, tikának. De nem is hajísoa nemcsak politikusokon lehet szívből röhögni... Kiss József Vendel A legenda szerint Szent Vendel ír király­fi volt, később egy birtokosnál pásztor­ként szolgált. Ezért vált kedvelt kereszt­névvé a pásztorok kö­rében, akik október 20-án tartják névün­nepüket. Az állattenyésztő vi­dékeken szobrát pász­torként ábrázolták. Szokás volt, hogy a tiszteletére tartott mi­séről szenteltvizet vitr tek haza. Azt a jó­szágok itatóvizébe ön­tötték, hogy „Vendel ne vigye el az állato­kat”. Azaz megvédjék a jószágot az elhullás­tól,, hogy a baj azokat elkerülje. A névmagyarázók szófejtése szerint a Vendel név a pusztí­tásukról hírhedtté vált észak-germán nép­törzstől, a vandáloktól eredeztethető, akik az ötödik században Ró­mát feldúlták. E dúlás emlékét őrzi a mai napig is rombolásra, a kegyetlenségre utaló szavunk, a vandaliz­mus. Talán ezzel is összefügg, hogy nap­jainkban nem tartozik a keresett keresztne­vek közé. A Vendelnek női változata a Vanda, amely szintén a ritka női nevek közé tarto­zik. ök januárban tart­ják névnapjukat. Ha nálunk nem. is. de a lengyeleknél elterjedt női név. BÉLYEGGYŰJTÉS Proli képek, átgondolt koncepciók Elhunyt Fekete Olivér

Next

/
Thumbnails
Contents