Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)

1991-10-17 / 242. szám

Hogyan nevelik a testet felsőbb szinten ? Mozogni kötelező! Mindenki maga választhat sportágat Miskolci és egri versenyzők az MHB—Mari bor o-ralin Volánpörgelésben sem utolsók A Zalaegerszegi TE lab­darúgó-szakosztálya keddi ülésén Madár Gáborral szer­ződést módosított. A szak­ember felállt az NB I-ben bukdácsoló labdarúgócsapat A Borsod Megyei Termé­szetjáró Szövetség alapfokú túravezető-képző tanfolya­mot indít gyalogos szakág­ban. A foglalkozások a Spori tanácstermében (Miskolc, Széchenyi út 103. I. emelet) lesznek keddenként délután negyed ötttől. A tanfolyam ingyenes. TOTÓ 1. Kispest—Vác 1 2. ZTE—Vasas X 3. Leverkusen­Hamburg X 1 4. Rostock—Dresden X 1 5. Stuttgart— Bayern M. x 1 2 6. Torino—Roma 1 7. Napoli—Juventus X 8. Cagliari—Inter 2 X 9. Lazio—Genoa 1 X 10. Foggia—Ascoli 1 11. Messina—Lecce 2 X 12. Palermo—Pescara 2 13. Venezia— Casertana 1 X +1 Rába ETO—Siófok 1 X kispadjáról, és a jövőben az utánpótlás szakágvezetője lesz. Helyét Mihalecz István foglalta el. aki a másodosz­tályú Sabária-Tipot hagyta ott a zalaegerszegiekért. Jelentkezés, egyben a képzés nyitófoglalkozása ok­tóber tizenötödikén délután négy órától volt. A hónap folyamán még bármelyik al­kalommal beiratkozhatnak az érdeklődőit A szövetség vezetői várják a szakosztá­lyok által küldött természet­járókat, valamint azokat az általános és középiskolai ne­velőket, akik gyakran viszik kirándulni diákjaikat. Ér­deklődni keddenként délután négy órától, az 53-511-es te­lefonon lehet. Jégkorong A jégkorong BEK elődön­tőjébe a következő csapatok jutottak be: A csoport: Di­namó Moszkva, SC Bern, Olimpija Ljubljana, Polonia Bytom, B csoport: Düssel­dorf, TPS Turku, HC Mila­no, Steaua Bucuresti; G cso­port: Djurgaarden, Dukla Jihlava, HC Rouen, Vale- rengen. Október 10—12 között rendezték meg az MHB Rt. —Marlboro-ralit. A hely­szín már huszonhetedszer a Mecsek kanyargós hegyi út­jai volt. A hetedik I. éa II. osztályú magyar bajnoki fu­tam tulajdonképpen nem hozott meglepetést. Már ko­rábban eldőlt, hogy a Ranga —Büki duó hosszú évek után megfosztja trónjától a Ferjáncz—dr. Tandari ket­tőst. Ezen a versenyen is bebi­zonyították Rangáék, hogy idén ók a legjobbak. A Lan­cia Integráléval több, mint két perccel megelőzték a második helyezett Ferjáncz- ékat, akik ugyanilyen autó­val álltak rajthoz. Az igaz­sághoz az is hozzá tartozik hogy idén Ferjánczék pénz­hiány miatt nem tudták kel­lően felkészíteni az autóju­kat. Az N kategóriában (normál, azaz szériakocsi) az N 5-ös géposztályban (2001 cm3 felett) a Lajtai—Kiss páros végzett az élen, ami az abszolútban bronzérmet jelentett. Egy Toyota Celica ereje segítette őket. A miskolciakat a Regulus Autósport képviselte. Közü­lük a Kiss—Tóth kettős sze­repelt a legjobban, az ab­szolútban tizenkilencedikek lettek. Az már többet sejtet, ha hozzátesszük azt is, hogy ők egy Lada 2107-es, A 8-as, azaz nem szériakocsi 1301— 1600 köbcentiméteres gép­osztályban harmadik helyen végeztek. Huszonhatodik­ként ért célba a szintén miskolci Hubert—Vojcsik kettős egy Mazdával. Az N 5-ös géposztályban (2001 köbcentiméter fölött) ez a nyolcadik helyre volt elég. A Balázs—Fehér duó az ERLA Eger ASC-től egy To­yotával a harmincnyolcadik lett, az N 3-as géposztály­ban (1301—1600 köbcenti­méter) a negyedik. Huszon­négy, illetve huszonöt perces hátránnyal negyvenkilence­dik és ötvenegyedik (N 2- ben tizenegyedik, illetve ti­zenkettedik) a Varga—Pén­zes (Regulus Autósport) és az egri Ivócs—Kiss páros, mindketten Ladával. A mis­kolci Tóth—Csökö és az eg­ri Mészáros—Jakab párosok kiestek. Érdekesség, hogy Túri Tamás egy Porsche 911-essel előfutó volt. * 1991. október 28-án, hétfőn 18 órától az Ifjúsági Házban újra indul a Volánpörgetők című sorozat. Vendégek lesz­nek Ranga László, a ’91- es év magyar ralibajnoka valamint Farkas János és Mészáros Gábor. A belépő 50 Ft. K. G. Túravezetői Két felsőoktatási intéz, menyi kerestünk lel körze­tünknél! azért, nogy mcB- tudjuk, milyen sportélet zaj­lik az egyetemeinken és fő­iskoláinkon. A kép valami­vel színesebbnek tűnik, mint az alsóbb szintű iskolákban. A Miskolci Egyetemen Csótai József, a MEAFC el­nöke válaszolt kérdéseinkre: — Az idei tanévet kivéte­lesen gondok nélkül kezd­tük. Anyagi kereteink bizto­sítottak voltak az egyetemi testnevelés megkezdéséhez, de tanárokban és szakosztá­lyokban sem szenvedtünk hiányt. Hozzá kell tennem, hogy az elmúlt években ki­alakult bizonytalanság most is érezhető. Itt elsősorban a finanszírozás rendszerére gondolok. Félévente elérke­zünk egy olyan ponthoz, amikór nem tudjuk, hogy a következő félév költségeit vajon miből fogjuk fedezni. — Ennek ellenére virág­zik a szakosztályélet az egyetemen. — Nem panaszkodhatunk. Kosárlabda-, atlétika-, röp­labda-, tájfutó-, úszó- és íut- ball-szakosztályt működte­tünk. Tanulóinknak az első évben választaniuk kell egy sportágat, amivel a kötelező tanítási órákon kívül Is foglalkoznak. Ez az úgyne­vezett szakcsoportos képzés, melyet a hallgató választ, nem edzés jellegű, hanem alkalmanként van. A felté­tel csak az, hogy a karok által' előírt óraszámban ve­gyenek részt a diákok a foglalkozásokon. — Milyen öntevékeny cso­portok működnek az egyete­men? — A szakosztályokon kí­vül a DSK keretén belül különböző csapatok indul­nak a házi bajnokságokon, de magasabb szintű verse­nyeken is — mint például megyei és országos bajnok­ság — ott vagyunk az indu­lók között. — Hány órában foglalkoz­nak a hallgatók testnevelés­sel? — Heti két óra a kötele­ző az első két évfolyamon és a harmadéves jogászok­nak. a műszakira járóknak pedig heti egy órájuk van a harmadik és negyedik évben. — Honnan teremtik tló « sportoláshoz szükséges anya­gi keretet? — Az egyetemi költségve­tésből fedezzük a költsége­ink egy részét, a többit pe­dig pályázatok útján nyer­jük el. Következő beszélgetőtár­sunk Cseh Kálmán, az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskola testnevelés tanszékének adjunktusa volt: — Főiskolánkon kosár­labda-, kézilabda-, atlétika- torna- és úszószakosztály működik. Tehát azok a sportágak, amelyek az álta­lános iskolai képzésben foh­Más ül a ZTE kispadján tos szerepet játszanak. Az itt tanulók elsősorban álta­lános iskolákban fognak testnevelést oktatni, ezért fontos az. hogy jól felké­szültek legyenek. — Miben szenvednek hi­ányt a tanévkezdéskor? — Gyenge a tanszerellá­tottság, pénzünk pedig nincs. Legnagyobb gondunk jelenleg az, hogy december 5-ig elegendő az a pénz, amelyet az energiára — villany, fűtés — fordítha­tunk. Mi lesz azután ... Testnevelés szakos főiskola lévén a sportszereink igen gyorsan használódnak, kop­nak. Még korábban megte­hettük, hogy a kilyukadt labdát újra cseréltük, most már elvisszük megcsináltat­ni, s csak végső esetben ve­szünk helyette újat. Egyéb­ként évente egy alkalommal újítjuk fel teljes egészében sportszerállományunkat. — Hogyan lehetne javíta­ni a helyzeten? — Pénz, pénz 4* megint csak pénz. Ha pénzünk lanna. minden szükséges dolog meg lenne ahhoz, hogy zavartalanul oktathas­sunk. Magasan képzett ta­náraink, modern sportléte­sítményeink vannak, de anyagi keretek nélkül nem tudunk mozdulni. Hiába van NB Il-es kosárlabda­csapatunk, ha nem tudjuk előteremteni az utazásukhoz szükséges összeget. Hogyan akarnak reformokat végre­hajtani as1 oktatásban, ha arra sincs pénz. hogy a le­endő pedagógusokat „felne­veljük”? (monoé) ak A gyerekek órarendi keretbe illesztve járnak az edzésekre. (Szabin Gabriella felvételei) Évente nyolcszázan tanulnak meg úszni Encsen Abaúj egyetlen fedett uszodája Januárig még van pénz a fenntartásra Encsen 1987. december 7-én adták át rendeltetésé­nek Abaúj egyetlen fedett uszodáját. A következő év januárjától már meg is In­dulhatott az Iskolai úszás- oktatás az erre a célra ki­válóan alkalmas medencék­ben. Az épület és a beren­dezések közvetlen állami tá­★ A tanuszoda 29—30 fokos oktatásra. mogatás nélkül, a környék­beli vállalatok, illetve a haj­dani encsl városi tanács ál­tal összeadott pénzből ké­szült el. Az átadás óta eltelt több mint két és fél év alatt az encsi járás tizenhét községé­ből évente nyolcszáz-nyolc- szazötven általános iskolás sajátította el több-kevesebb sikerrel az úszás alapjait. Az úszásoktatás költségeit a he­lyi tanács vállalta magára. Az országban — tudomásunk szerint — egyedülállóan az önkormányzat saját költség- vetéséből tartja fenn mind a mai napig az uszodát. Azonban az encsi polgár- mesteri hivatal sem tartozik a gazdag önkormányzatok közé és nem tudja a továb­biakban bevétel nélkül biz­tosítani az iskolai úszások­tatást. Természetesen az ok­tatási intézményeket sem vize kiválóan alkalmas úszás­akarták nehéz helyzetbe hozni, ezért az uszoda veze­tői pályázatot nyújtottak be a társadalombiztosítás négy- százötvenmillíós alapjából való részesedésre. Válaszul a kuratórium visszautasítot­ta a kérelmet, mert ilyen célra maguk az iskolák kér­hetnek csak támogatást. A nyári szünidő alatt ne­héz lett volna mozgósítani az igazgatókat, így csak né­hány hete futottak be az új pályázatok. Az úszásoktatás viszont szeptember elejétől beindult és úgy tűnik ez év végéig biztosítva van az eh­hez szükséges pénzösszeg.' Addig reménykednek a pá­lyázatok sikerében és abban, hogy a jövő évre jut köz­ponti támogatás az uszoda fenntartásához és a továb­biakban még több környék­beli gyerek tanul meg úszni. Sz. B.

Next

/
Thumbnails
Contents