Déli Hírlap, 1991. október (23. évfolyam, 228-253. szám)
1991-10-15 / 240. szám
Ózd emlékeit megmenteni a jövőnek múzeum, a változások korában >jc A színvonalas produkciókat mindenhol elvárják tőlük. Tizenöt éve az élvonalban Jubilál az egri Lajfha-néptáncegyüftes • Foíkcentrum a Mecsek étteremben • Külföldön is jól cseng a nevük Cw\ár tör tón éti Maga az épület is ipartörténeti emlék, hiszen az Óz- don 1971-ben megnyitott Kohászati Gyártörténeli Múzeum néhány éve a volt Gyár úti iskolában kapott helyett, amelyet csaknem 100 esztendeje építettek fel. Az eltelt két évtizedben negyedmillióan (többségében fiatalok, de külföldiek is), ismerkedhettek meg az ózdi vaskohászat történetével - tájékoztatott a múzeum vezetője, ifj. Dobosy László. Az is igaz azonban, hogy az utóbbi években a válságba jutott Vlagyimir Litvinov bel- gyógyász-extraszensz, Irina Szidorenko neuropatológus-, akupunktúra-specialista, Alekszej Misin masszőr és Szergej Szapozsnyik U-Su- oktató, masszőr és extra- szensz alkotja jelenleg a Miskolci Természetgyógyász Központ orvos-extraszensz teamjét. Komplex terápiájuk nyomán mind több és több beteg gyógyul meg, távozik elégedetten, örömmel a Semmelweis utca 3. sz. alatti Természetgyógyász Központból (telefon: 46/26- 519). A gyógyultak vendégkönyvi bejegyzéseiből a legújabbakat idézzük. .,Állandó fejfájással küszködtem, hosszú évek óta. A fájdalomcsillapítás sem mindig sikerült. Három alkalommal kezeltek, és gyógy- teákat ajánlottak. Most már nem fáj a fejem, ami nekem csodát és örömet jelent. Köszönöm azt a gyógyítóimnak. T. B.-né" * Megköszönöm » természet- gyógyász központ minden munkatársának, amivel évek óta tartó ekcémás betegségemből kigyógyítottak, ezen kívül 3Úlyos köszvényes vérellátási zavaroktól fájó lánem kell különösebben bemutatni a közönségnek. A két súlyos egyéniség, Láng Gyöngyi és Falusi Mariann egyéni színfoltja a magyar rockzenének. A napokban először indultak országos turkohászat miatt megcsappant az érdeklődés a gyűjtemény iránt. A múzeumot fenntartó Öz- di Kohászati Üzemek nehéz anyagi helyzete ellenére is, ha nem is annyit, mint korábban, de biztosítja a működéshez szükséges anyagi eszközöket. A létszámot már nemigen lehetne tovább csökkenteni. A múzeumvezető, a műszaki restaurátor és a gyűjteménykezelő gondoskodik a tudományos bamat és egész szervezetemet meggyógyították. Isten áldja meg mindannyiukat, és sok szenvedő betegen segítsenek még. Köszönettel: R. Cs * „Egyensúlyzavarban is állandó görcsös fejfájásban szenvedő fiatalasszony vagyok. Tele bánattal, hisz’ három kiskorú gyermekem van, és nagyon nehéz volt hozzájuk türelmesnek lennem, amikor a fájdalom kínzóit. Szeptember elején kezdtem el járni ide, a külföldi természetgyógyász orvoscsoporthoz, is egy hónap elmúlta után nem akarom elhinni, ami velem történt, és ez nem csoda, ez a valóság. Aranyozni kéne és sokszorozni az ilyen gyógyító kezeket amilyenekkel itt találkoztam. Köszönök mindent az orvosoknak, amit értem tettek, s kívánom, sokáig éljenek erőben és egész- t égőén. B.-né** * (A bejegyzések írói termé. szetesen nevüket adták köszönetükhöz. Mi azonban úgy tartjuk etikusnak, hogy csak monogramjukat közölnér*. amelynek érdekessége, hogy minden koncert élő feliepés lesz. Miskolcon, október 16-án, szerdán este hét óiHKor szelepeinek a Vasas Művelődési Központban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. munkáról, a segédgyűjtemények, a fotótár, az adattár és a könyvtár kezeléséről, illetve a restaurálásról. Az állandó jellegű kiállítás mellett időszaki kiállításokat is rendeznek. Sajátos eszközeikkel elősegítik a város közművelődési életét. Együttműködnek a Lajos Árpád Honismereti Körrel, segítséget nyújtanak az iskoláknak a múzeumi órák megtartásához, és közreműködnek a város- és környezetismertető versenyek lebonyolításában. A múzeum alapvető tevékenysége nem változott azáltal, hogy kevesebb pénzből kell a már viszonylag magas szolgáltatások színvonalát biztosítaniuk. Csökkenteniük kell azonban az időszaki kiállítások számát, és vissza kell fogniuk a gyűjteményié jlesztési tevékenységüket. A jelenlegi minimális létszám pedig nem teszi lehetővé a kutatási és fejlesztési munkát; erejükből és idejükből csupán napi operatív feladatok ellátására telik. Most pedig, a gyárak átalakulásának időszakában fontos lenne az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, a megszűnő és átalakuló technológiai folyamatokkal, berendezésekkel kapcsolatos emlékek felkutatása és megőrzése. Ezért figyelemmel kísérik a leállításra kerülő berendezések sorsát, s amennyiben ezek muzeális értékeket képviselnek, és megőrzésre érdemesek, elhelyezik a múzeumban. Lehetőségeikhez mérten dokumentálják a megszűnő technológiai folyamatokat is. Akárhogyan is alakul az ózdi gyárak sorsa, a múzeum nem mondhat le mlsz- sziójáról. A múlt bemutatása erőt adhat mindenféle átalakulás túléléséhez, a tapasztalatok pedig a nagy múltú és magas műszaki kultúra megőrzéséhez. Tizenöt év nagy idő. Egyem- bet életében a felnőtté válás kezdetét jelzi, egy együttes esetében azonban sokkal többet jelent. Másfél évtized már minősít egy társulatot, csak színvonalas munkával lehet ennyi ideig a felszínen maradni. 1976-ban Varga Zoltán koreográfus vezetésével jött létre az egri Lajtha László néptáncegyüttes. Mint Gál Attila egykori táncostól megtudtuk, akkoriban munkás- fiatalokból verbuválódott a csapat. Nemsokára már komoly eredményeket értek el, 1981-ben ezüst 1-es minősítést kaptak. Lassanként kialakították saját ruhatárukat, a pénzügyi hátteret pedig több forrásból (Mészöv, Megyei Művelődési Központ) biztosították. Az együttes szakmai munkáját sok neves koreográfus segítette. Dolgoztak többek között Tímár Sándorral, Énekes Istvánnal, BraunMiklóssál, jelenleg Ágoston László vezeti a társulatot. Fejlődésükre jellemző, hogy 1989- ben elnyerték az arany 2-es minősítést, és mindezt kicserélődő tagsággal vitték véghez. Jelenleg 35 tagot számlálnak, új emberek azonban nehezen jönnek. Megpróbálnak gondoskodni az utánpótlásról, ebben nagy szerepet kap az egri néptánciskola, amely három korosztály számára kínál tanulási lehetőséget. Katona Istvánná, az együttes menedzsere szerint, az arany 2-es minősítés inkább kötelezettség, mint kitüntetés, hiszen a színvonalas produkciókat ezek után mindenki elvárja tőlük. De nemcsak itthon szereztek nevet maguknak, külföldön is öregbítették a magyar folklór hírét. Jártak Törökországban, Bulgáriában, Finnországban, Olaszországban, Németországban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Erdélyben is. Nemrégiben a nagykállói fesztiválon léptek fel, s a zsűri különdíjjal jutalmazta műsorukat, A nyáron érdekes vállalkozásba kezdtek. A Mecsek étteremben foikcentrumot alakítottak ki, ahol hetente többször, rendszeresen bemutatták programjukat. A külföldi turistáknak nagyon tetszett a műsoruk, végig filmeztek, videóztak, mindig telt házat vonzottak. Ha továbbra is igény mutatkozik erre, sűríteni is tudják a fellépéseket. A Gajdos együttes a társulat saját kísérőzenekara. A trió profi zenészekből áll, mindannyian zenetanárok, a népművészet ifjú mesterei. Olyan biztos hátteret nyúj- tahak számukra, ami nélkül nem is tudnának dolgozni. A tizenötéves jubileumot nagyszabású találkozóval szeretnék megünnepelni. November 16-án, szombaton, a Gárdonyi Géza Színházban az egykori és a jelenlegi tagok jönnek majd össze, felidézni a régi szép napokat, sikereket. És mindennél beszédesebb, hogy sok mindenre lehet emlékezni. (horváth) VESEBETEG GYERMEKEKÉRT! Támogatókat keresünk vesebeieggyermekek MŰVESE KEZELÉSÉHEZ szükséges dializálógép beszerzéséhez, akik közcélú adományokkal segítenék a gép kedvező feltételek melletti megvásárlását. Számlaszám: 641 -1200 Hivatk. szám: 033789-0 VESEBETEG GYERMEKEKÉRT GYERMEKEÜ. KP. IL NEPHROLÓGIAI OSZTÁLY O. JJ Minimata-kór Ugye ismerik azt az érzést, amikor — alig érzékelhetően, mégis kellemetlenül jéghideg fuvallat éri az ember tarkóját, és kissé megborzongunk? A kellemetlen érzés előállhat fizikai jelenség eredményeképpen, valódi hideg huzattól (lásd a költőnél: „... sír szele kél”), de bekövetkezhet más úton-módon is. Például olvasás közben. Olvasom minap egyik olvasmányos, országos napilapunkat (a nevét nem írom le, ez nem fizetett anyag), melyben a „kis színesek” között figyelemre méltó beszámoló kínálja magát az olvasónak, szolgálva a tájékozódást, egyszersmind az ismeretek szórakozva történő bővítését. Az írás megismertetett a Minimata-kór- ral, ami első olvasásra nem tűnik kellemes betegségnek; afféle paralízisbői, egyensúlyi zavarokból, teljes idegi leépülésből álló tünetegyüttesről van szó. A kór egy kis feltehetően festői, mert arra nagyon ügyelnek a halászok) japán halászfalurói kapta a nevét. A festői holászfalu mellé a hatvanas évek elején festői vegyi üzemet építettek, amelyik — szépen, ahogy kell — okádta a tengerbe a higanyt. Idáig szokványos a történet, hiszen — többek között — erre találták ki a vegyi üzemeket, a dolog történhetett volna akár Magyarországon (vagy éppen Kazincbarcikán). De ez Japánban történt, ahol a vegyi üzemben nem próbáltak sumákolni „itt a higany —, hol a higany”-t játszani, készséggel elismerték, hogy „a higany bele van folyva a tengerbe” (japán nyersfordítás). Sőt: azonnal belefogtak a higanyos iszap kiemelésébe, méghozzá úgy, hogy a dolog üzletileg is megállt a talpán, hiszen a másfél millió köbméter iszapból ezer tonna higanyt vontak ki. A maradék iszapot továbbra is veszélyes hulladékként kezelték: betonsilók, műanyagborítás, ami kell. Klasszul működött minden: a vegyi üzem környezetszennyező technológiával dolgozott, az iszapot kiemelték, feldolgozták, még pénz is lett belőle, amiből megint lehet valamit építeni (praktikusan vegyi üzemet). Tehát ment volna minden szépen, ha nem tartanak be a macskák. Minimatában ugyanis (mint minden festői halászfaluban) annyi a macska, mint mondjuk Magyarországon a sajtótermék. Ráadásul a minimatai macskák éppen úgy képtelenek pozitív szemlélettel hozzáállni a dolgokhoz, mint a magyar sajtó. Az egészen elkötelezett macskákat leszámítva a többiek egyszerűen (és roppant destruktí- van) elkezdtek dögleni. A példátlan macskadöglést megvizsgálva kiderült, hogy a minimatai macskák négylábon járó lézmérck, annyi higany van bennük. Kitalálhatták önök is: a macskák ugyebár halat esznek, s a minimatai öböl halairól le lehet olvasni, hogy hány fokos a tengervíz, annyi bennük a higany. Szóval a halak az iszapot csócsálták, a macskák megették a halakat, a halászok és a minimataiak pedig szintén a halakat (macskát esetleg szorult helyzetben), s ma már a minimatai emberek éppúgy gyógyithatat- lon betegek, mint a problémaérzékeny macskák. 4 bevezetőben említett fképzeletbeli) hideg fuvallat akkor érte a !valódi) tarkómat, mikor Minimatáról eszembe jutott Kazincbarcika, pontosabban a vegyi művek alatt békésen szendergő higanytó. Siettem azonban megnyugtatni magamat. Először is; Kazincbarcikán nincsen tenger (hál' istennek), következésképpen halak dincsenek, amelyek ostobán beszlopálnák a higanyt. Tulajdonképpen nagy baj sincsen, hiszen (a szakemberek akkor megmagyarázták) a higanytó nem érintkezik közvetlenül a föld alatti ivóvízkészletekkel, és a higany nem keveredik a vízzel (csak nagyon vonakodva). Nade — hasított belém a felismerés — mi van a vakondok(ok)kal? Miért lenne több esze egy kazincbarcikai vakondnak, mint egy minimatai macskának? Miért ne enne meg egy barcikai vakondok boldogan valami földalatti mittudoménmicsodát, ami meg rendszeresen torkoskodik a higanyból? Szóval, ajánlom, tessenek figyelni a kotorékebek egészségi állapotára: a foxik, tacskók előszeretettel ásnak ki vakondokokat, és eszik meg azokat. Jusson eszükbe néha Minimata: ott sem hallgatott eleinte senki a macskákra.,. Kiss József Köszönet a ÜH Kft. természetgyógyászainak Most mór nem fáj a lejt „Isten áldja meg mindannyiukatJ” jük.) Pa-Dö-Do-koncert a Vasasban A Pa-Dö-Dő együttest
