Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-16 / 215. szám

A JXepkertben áll egy hás • 1927-hen a kormány is adóit pénzt • Elherdáljuk az örökséget? Szokatlan, nyárias meleg­gel köszöntött be az idei szeptember. A népkerti sé­tányokon ősz eleji a forga­lom, noha a Vigadónál mu­tatványosok vannak, a sportcsarnoknál meg sör- fesztivált tartottak. A régi népkerti söröző helyére már csak egy-két lámpaoszlop maradványa emlékeztet. Nemrég bizottság járt a Vigadónál, megnézték a mai állapotát, amelyről — egy újsághír szerint — a mis­kolciak mondják: a Népkert szégyene. Majdnem 100 éve a régi Lövölde-épületről mondták ugyanezt és azért határozták el a hajdani vá­rosatyák a millennium ideién, hogy a kor igényei szerint új „vigalmi helyiséget” épí­tenek a Népkertben. • EGY ÉV ALATT ÉPÜLT Az épület terveit Görgey Lá:zló államvasúti üzletve­zető és Siess Viktor állam­vasúti főmérnök készítette el. A tervezők szerint az építésre 60 ezer korona ele­gendő, ,?k mutatkozott, s ezt az összeget a városi képvi­selők „Miskolcz város háztar­tási viszonyaival arányban” állónak minősítették. A Vi­gadó építésére alakult bi­zottság az építkezés helyét is kijelölte, amivel Lichtens­tein József képviselő nem értett egyet. Szerinte a kert közepén kellett volna a Vi­gadót megépíteni. A kibon­takozott vitában ezzel a vé­leménnyel Lichtenstein egye­dül maradt, a többség által elfogadott helyszínt a bel- ügymininzter harmadfokú határozatával erősítette meg. A kivitelezést Grenyó Ber­talan építőmesterre bízták, •ki alig l év alatt felépítet­te a Vigadót. Az átviteli bi­zottság 1903. április 24-én már az új épületben ülésez­hetett. A krónikák szerint az építés költségei sem ér­ték el az előirányzott ösz­Éíeíet varázsolhatna... A Vigadó megmentésé­re több ötlet is született már az elmúlt években — sajnos egyik sem ju­tott el a megvalósulásig. A vendéglő életben tar­tása pedig sajnos nem sikerült a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalatnak. A szerződéses rendszer­ben is üzemeltetett üzlet olyan állapotba került, hogy így nem lehet meg­nyitni, vállalkozót lelni rá. A legnagyobb baj az, hogy magára az épület­re kellene rákölteni jó néhány milliót, akármit is akarnak vele kezdeni. A házat használó sport­egyesületnek természete­sen erre pénze nincs, de az önkormányzat sem dúskál az anyagiakban. Egyetlen megoldás jöhet­ne szóba: egy megfelelő funkció megtalálásával tőkét, társat szerezni a ház megújítására. Lehet­ne belőle sok minden: urambocsá’ újra kávé­ház, kaszinó, kikapcsoló­dásra, szórakozásra al­kalmas hely, mert ez ta­lán életet varázsolna az egyre halottabb Népkert­be is. <k-ó) FSZAK - ÍT1AG9ARORSZRGI INNOVÁCIÓS cemRum /park/ at. VÁLLALKOZÓK, KISIPAROSOK! VÁLLALATOK, INTÉZMÉNYEK! SZÁMÍTÁSTECHNIKAI CENTRUM 3531 Miskolc, Győri kapu 21. Postacím: Miskolc, 3501 Pf.: 604 Telefon: 46-22897, 47870 Fax: 46-22897. telex: 62779 Az IC(P) Rt. Számítástechnikai Centrumában egyedi és integrált ügyviteli és gazdálkodási szoftverek nagy választékban kaphatók. A szoftverek az ország minden területén működnek és a gyakorlatban bizonyították alkalmasságukat. Kezelésük nem igényel különös számítástechnikai ismeretet. Betanítással és részletes leírással együtt forgalmazzuk, a kért helyszínen üzembe helyezzük. AJÁNLATUNK: ÉKSZER magyar nyelvű grafikus szövegszerkesztő titkárnői alkalmazás céljára 19 900,- Ft-tól FINESSE magyar nyelvű kiadványszerkesztő program vállalati kiadványok egyszerű kivitelezésére 46 000,- Ft MEGASZTÁR integrált pénzügyi és számviteli programcsomag kis- és nagyvállalkozások számára 29 900,-Ft-tól VÁM 91 vámadminisztrációs programcsomag minden vállalkozás számára 19 000,- Ft-tól. (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Az ajánlott szoftvereket mintatermünkben bármikor működés közben bemutatjuk, kérésére ingyenes tájékoztató anyagot, illetve bemutató programokat biztosítunk. Keressék munkatársunkat, Tóth Ilona Viktóriát, illetve Szekeres Pétert. HÍRLAP, A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ S! 81 SE ; Si.S© (P «6 fa fcfc V szegei, mert az elszámolás szerint „csupán” 55 ezer 285 korona 65 fillérbe került a Vigadó felépítése. • VÍVÓTEREM ÉS VENDÉGLŐ Ezt a Vigadót később Hajós Alfréd tervei szerint átépítették torna- és vívóte­rem céljára, amihez még a kuhuszkormányzat is adott 100 miihó koronát. A vá­ros ugyanis 1926-ban, 25 évi tartamra, azzal a kikötés­sel adta át az épületet a Miskolci Atlétikai Körnek, ha az gondoskodik az átépí­tésről, az épület megóvásá­ról. Az átalakított torna- csarnok ünnepélyes átadása 1927-ben volt. A 25 év le­telte idején, 1951-ben már más szelek fújdogáltak a Népkert fái között is. A Vigadó vendéglőjét — egy időben — Sport vendéglő­nek is hívták, és a kerthe­lyiség kedvelt helye volt a népkerti közönségnek. Jó ideje, hogy már ez a sörö­ző is bezárt, és több átépí­téssel megváltozott a Vigadó Hajós-féle külseje is. Amint arról bárki a helyszínen meggyőződhet, az atyai örök­séget sikerült 90 év után mára elherdálni. • LEGALÁBB A LÁMPÁKAT... A Vigadó üveg nélküli, vaksi ablakai a hajdani sö­rözőre merednek. A kecses, elegánsan szép lámpaoszlo­pok közül már csak az egyik őrzi a teljes formát, mert a másik oszlop tete­jét már letörték. A lámpa­oszlopok törzsén, a vastag festék miatt alig olvasható az eredeti felirat: „Hercz Gépgyár Miskolcz.” Nemcsak a Vigadó előtti, hanem a park ujabbkori közvilágítás lámpái is tönk­resilányodtak. A 20 éve lé­tesült sportcsarnok melletti díszvilágítás fényszóróit szét­zúzták, a sétányok melletti vasbetonoszlopokból kusza vezetékek lógnak ki. Az ezeken lévő lámpatestek leg­többje az emberi pusztítás nyomait viselik. Nemes dolog lenne, na r* Miskolci Városszépítő Egye­sület szavát hallaná Viga­dó-ügyben is a városvédő alapszabályának megfelelve. Az egyesület kezdeményez­hetné a Népkertben meg­maradt., régi, öntöttvas lám­paoszlop megmentését, fel­újítását és ismételt üzembe helyezését is, talán éppen az ÉMÁSZ Technika Háza épü­let környékén. Csak ebben az esetben garantálható, hogy az egyetlen, hamisítat­lan miskolci lámpaoszlopot az „unokáink is látni fog­ják” ... Iglói Gyula sfc Családeszmény az ötvenes években. (Relief az egyik művelődési ház falán). Bánvász míivelodési házak sorsa 1. A ssocrcál Nincs vevő ■ Lassan béri se tudnak fízelni Valamikor a hetvenes évek elején jósorsom Put- rokra vetett népművelőnek. Immáron tündérekkel ját­szó öreg igazgatóm, Kanóc lakonikusan megjegyezte, mikor nagy lelkesen ügy­ködni kezdtem, hogy bányá­szok és cigányok között nincs becsülete a kultúrá­nak fiam. Azután, milyen az élet, csaknem tíz évet töltöttem a bányászok kö­zött szerkesztőként, s volt alkalmam megfigyelni azt a heroikus küzdelmet, amit az elemekkel vívnak, illetve láttam miként hajtja ki ma­gából a lelket egy-egy nép­művelőjük, s nem azért, mert a bányászok igényte­lenségével volna baj. A r össznépi összeborulást hirdető tömegkultúra idején monstre házak épültek szer­te az országban, mára mind­ezek lepusztulva, elhagyatva sorsuk beteljesedésére vár­nak, vagy éppen vegetálnak. A hajdani lelkesek, kiégve a mindennapi megélhetés fogságában vergődnek. Nincs pénz a kultúrára. Midőn a bányászat kike­rült „a szén és acél orszá­gának” bűvköréből, majd fo­lyamatosan csökkent, s meg­szűnt az állami támogatás, a bányák igyekeztek megsza­badulni minden olyan te­hertől. ami nem tartozott közvetlenül a termeléshez. Aztán mikor tovább csök­kent a termelés, a bányá­szat jelentősége, a bevételek elapadtak, elsőként kezdték nyirbálni a jóléti kulturális keretet. A szakszervezet égi­sze alatt működő művelődé­si házak sorsa végképp meg­pecsételődött. Elsőként Herbolyán adtak túl a művelődési házon, ösz- szefüggésben Tervtáró bezá­rásával. Majdan a farkas- lyuki került kalapács alá. Egy vállalkozó vette meg. S voltaképpen ezzel az értéke­sítésnek vége szakadt, hi­szen például Ormosbányán is megszűnt ugyan a ter­melés, de mindmáig nem si­került vevőt találni az öt­venes évek világát idéző ha­talmas házra. Végül Ku- rittyánban is bizonytalan, a klubkönyvtár sorsa, hiszen a volt üzemépületben árvál­kodik. Ugyanis az üzem megszűnt, s az aknaépület­be költözött a vezetés, így üresen áll a nagy múltú üzem központja. Nincs rá jfc A Vigadó olyan vállalkozót keres, aki az épületre is tud áldozni. Hogy mi lesz az albertte- lepi, a rudolfi, az edelényi, a putnoki, a királdi műve­lődési házzal, meglehetősen nehéz kérdés. Talán azért Putnok művelődési háza ke­lendőbb lehet a többinél, hi­szen nemrégiben újították fel, alakították át. S ugyan­ide sorolható a sajószentpé- teri is, amelyikre úgy tűnik, a városnak szüksége van. A pénztelenség napi mű­ködési zavarokat okoz. örül­nek, ha minden hónapban bért képesek fizetni. Hogy miként tudnak segíteni ma­gukon, ha már a jóisten itt­felejtette őket, erről a kö­vetkező részben szólunk. (Folytatjuk) II jőve zenéié Az Európai Magyarorszá­gért Alapítvány még a hang­versenyidény kezdete előtt ehónap 20-án öt nagyváros­ban rendez hangversenyso­rozatot A jövő zenéje 1991 címmel. A rendezvények helyszíne Budapest, Miskolc, Szolnok, Szombathely, Zala­egerszeg. A közreműködők között olyan neves személyi­ségek vannak, mint Kocsis Zoltán, Mártira István, s az együttesek közül például az Amadinda. A budapesti egyik nagy napilap szerint „stíluskevert zenei rendez­vény”. Miskolcon csupán egy­napos. Szeptember 20-án este 7- kor a Rónai Művelődési Ház­ban a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt. A műsor: Lutoslawski Zongo- roverseny (szólista Király Csaba) és Bartók Tánc­szvit. Vezényel Kovács László. A miskolci rendez­vény bevételét a Miskolcért a Gyermekekért Alapítvány javára utalják át. Vigasságra ok itt nincsen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents