Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-13 / 213. szám
/// Evangélikus J^gakadémia és tanárai tiszteletére Baltával sújtott a rendőrre (FEKETE SAROK ClMC ROVATÜNK A S. OLD A LŐNI DELI HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK ARA: 5.80 „Darut a tűzoltóknak!” Halálos kutyaszorítók Autómárka kerestetik Tegnap délután a miskolci öregjogászok baráti köre rendezésében emléktáblát avattak a városháza épületének Hunyadi utcai falán. Ebben az épületben működött ugyanis az eperjesi ősi evangélikus kollégium jogutódaként a Miskolci Evangélikus Jogakadémia 1919 és 1944 között. A Himnusz hangjai után az egybegyűltek meghallgatták az akadémia egyik utolsó tanárának, dr. Bolcratzky Lorándnak emlékbeszédét. A szónok felidézte az akadémia történetét, emlékezett a kiváló professzorokra és nem kevésbé jeles növendékekre, köztük Kossuth Lajosra. aki három évig volt hallgatóin az akadémiának. De a márciusi ifjak közül is többen tanultak az intézetben. Az 1919-es kényszerű át- település után Miskolcon, a városháza TI. emeletén működött tovább az akadémia, s dr. Bruckner Győző dékán idejében élte fénykorát. Az előadó megemlékezett dr. Zsedényi Béla professzorról is, aki később a Polgári Demokrata Párt képviselőjeként tagja lett a Debrecenben megalakult ideiglenes nemzetgyűlésnek. Később ő lett a nemzetgyűlés elnöke, rövid ideig államfői feladatokat is ellátott, majd a pártok feloszlatása után Rákosi börtönébe került, s itt halt mártírhalált .szívelégtelenség” következtében. A jogakadémia még eddig sem állt, 1949-ben megszüntették. Az egykori alma mater falán elhelyezett emléktáblát Szebik Imre evangélikus püspök áldotta meg. Tanáraikra emlékeztető versét dr. Iván Géza országgyűlési képviselő, a jogakadémia volt hallgatója szavalta el A megkoszorúzott emléktáblánál a Szózat hangjaival fejeződött be az ünnepség. Nemcsak a jogrendszer, az oktatás is változott A XX. század végi motorizált világban «16 ember korszerű rémálmokat álmodik. Ezekben nem tűzokádó sárkányokkal viaskodik, nem gonosz szellemekkel küzd, hanem mondjuk ott fekszik beszorulva egy összetört autóroncsban az útpadkán: mellette a tehetetlen mentősök, akik nem tudják kiszabadítani a halálos kutyaszorítóvá változott autóból. Ez a rémálom sajnos azonos a valósággal: Borsod megyében mindössze egyetlen olyan „szer” van (tűzoltónyelven minden szernek számít: az autó, a létra, a mentőkészülékek, stb.), amely erre a célra gyorsan bevethető. Ez az autó fel van szerelve vágó-feszítő eszközökkel, melyekkel gyorsan ki lehet szabadítani az összelapult karosszériába szorult sebesülteket. Elképzelhető, mennyire hatékony egyetlen autó a megye sokszáz kilométernyi úthálózatán: kritikus esetben 40—45 perc is lehel a vonulási idő. ezalatt a mentők tehetetlenül várnak, nem tudják ellátni, vagy elszállítani a sebesülteket. Az áldatlan helyzetre egy, az idén Budapesten bekövetkezett súlyos baleset hívta fel a figyelmet: akkor egy villamos borult fel, s kiderült, hogy a tűzoltóknak nincsen olyan darujuk, amellyel fel tudták volna állítani a kisiklott villamost. Ekkor alapította a Rádiósok Egyesülete az S. O. S. Rádiós Segélyhívó Alapítványt, mely elsőként a „Darut a tűzoltóknak!” akciót karolta fel. Az adományok gyűjtése várakozáson felüli sikert hozott: meglett a daru, sőt, a megyei tűzoltíeszélgetés dr. Novotni Zoltán dékánnal Ennék köszönhetően szeptember végén a borsodi tűzoltók is kapnak egy korszerű, zárt furgont, amely két- főnyi legénységgel, s a már említett vágó-bontó, feszítő eszközökkel. hidraulikus emelőkkel lesz ellátva. Nem dőlt el még, hogy milyen típusú lesz az autó: szóba jöhet bármilyen, korszerű nyugati, vagy japán márka. Az alapítvány kuratóriuma természetesen igyekszik a lehető legjobb vételt felhajtani: megkeresni azt a márkaképviseletet, amelyik felismeri a remek reklámlehetőséget abban, ha árengedménnyel, vagy a szervizelés átvállalásával támogatja ezt a nemes célt. (Az ominózus daru is ilyenformán került Magyarországra, az egykori NSZK-ból, ahol úgyszólván bevett szokásnak számít a „levetett darukat” a tűzoltóságnak felajánlani.) Meglátjuk hamarosan, hogy lesz-e ilyen cég, ilyen gondolkodású autókereskedő: ugyanis az efféle tettek fontos mérföldkőnek számítanak az annyit emlegetett, „Európához vezető úton” ... Kiss József t Átépítik a Ma reggel 8 órától szeptember 16-án, reggel 8 óráig lezárásra kerül a 3. sz. fő- közlekedési út a 180+994— 183+138 kilométerszelvények között (a felsőzsoleai és az arnóti csomópontok között), a 182+830 kilométerszelvényben lévő kis Sajó-híd átépítése miatt. A forgalom Tíz éve indult meg a Miskolci Egyetemen (akkor még NME) a jogászképzés. Az évforduló alkalmából ma nyilvános ünnepi ülést tart az Egyetemi Tanács és a Kari Tanács, majd tudományos ülésszakkal emlékeznek a jogi kar jubileumára. Ebből az alkalomból a kar múltjáról, jelenéről és jövőjéről kérdeztük dr. Novotni Zoltán dékánt. — Az egyetemen tízéves a jogászképzés, de Miskolcon sokkal régebbi... — Eperjesről 1913—19- ben költözött Miskolcra az Evangélikus Jogakadémia. Trianon után el kellett onnan menniük és Miskolcon örömmel adtak helyet és anyagi támogatást is (a nyolc tanszék közül hármat a város tartott fenn) a település első felsőoktatási intézményének. A jogakadémiát 1949-ben politikai okokból szüntették meg, egyrészt mert félig egyházi intézmény volt, másrészt abban az időben éppen nem ajogSajó-hidat terelőutat táblák jelzik. A terelőút teljes szakaszán sebességkorlátozás és előzési tilalom van érvényben. Fel- sőzsolca községben jelzőőrök segítik az áthaladást. Az útszakaszon torlódások alakulhatnak ki, ezért a járművezetők megértését és tü. államiság kialakítása volt a fő cél. — Mi indokolta tíz évvel ezelőtt a jogi kar létrehozását az NME-n? — Ugyancsak politikai okokból akkor ismét felértékelődött a jogi pálya. Abban az időben már beszéltünk a jogállamról, a választójogi pluralizmusról (ha többpártrendszer még nem is volt), a piacgazdaság kialakításáról, a szabadabb vállalkozási formák bevezetéséről, egyszóval olyan tényezőkről, olyan helyzetről, amelyben a jog szabályozó szerepe megnő. Előtérbe kerültek a törvényes eszközök, a „törvények uralma”. — Másfelől a működő jogászok harminc százaléka a nyugdíjkorhatár küszöbén állt, a rosszul fizetett pálya elnőiesedett, ezért a képzés ismét előtérbe került. A kormányhatározat nyomán az NME készséggel vállalta az ország negyedik jogi karának befogadását. — Akkor úgy tudtuk, elsősorban a vállalati jogászképzés lesz a kar feladata. — Ez tévhit, erről sohasem volt szó. Az első perctől kezdve generális jogász- képzés folyik Miskolcon, a többi jogi karral azonos tematikával, azonos értékű diploma kiadásával. Igaz, 1984-ig intézeti jelleggel működtünk, és voltaik kezdeti nehézségeink, szakemberben, dologi javakban hiányunk, nem volt könyvtárunk, és szervezési gondjaink mellett — Mi változott a tíz év során az eredeti elképzelésekhez képest? Az ország és a jogrendszer változása következtében az utóbbi két évben az oktatásnak is módosulnia kellett. A törvényhozás óriási léptékű munkája mellett nehéz oktatni, hiszen a tananyag módosítására is szükség van. Az államigazgatás, az önkormányzati rendszer, a gazdasági élet változásait, a bűncselekmények megítélésében bekövetkezett különbségeket mind figyelembe kell vennünk. Megjegyzem, a törvénj'hozás munkáját a kar oktatói a kodi- fikációs bizottság tagjaként segítik, részesei a törvények előkészítésének. — Ezen kívül milyen tudományos tevékenységet folytatnak munkatársai? — Kari szintű egységes tudományos munkáról nem beszélhetünk. Egyes területeken folyó kutatásokról igen. Például a közigazgatási jog és a számítógépek alkalmazása témájában. Vagy a bűnözés (fiatalkorúak bűnözése, kábítószeres bűnözés, stb) okainak vizsgálata. A büntetésvégrehajtás korszerűsítése. A gazdálkodó szervek jogi szerkeze trendszere. Az agrárviszonyok újrarendezése, új típusú ag- rárkapcsolaiok. De még más témakörökről is beszélhetnénk. — Milyen a kar presztízse itthon és külföldön? — Nagy az érdeklődés a a túljelentkezés. A végzett hallgatóknak jó a híre, elfogadják őket, sokan nyertek el külföldi ösztöndíjat. A szakmai versenyeken, az országos tudományos diákköri találkozókon jól szerepelnek. Ma már jó az eszköz- és könyvállományunk, diákjainkat kivétel nélkül kollégiumban tudjuk elhelyezni. — Az oktatói állomány minőségéről csak annyit mondok, hogy nyolc professzor és tizenegy docens oktat a karon. Nyolcán nagydoktori, kilencen kandidátusi fokozatot szereztek. Sokan vesznek részt külföldi képzésen az Egyesült Államokban, Ausztriában és Németországban. Nemzetközi kapcsolataink jók, egyre bővül a vendégelőadók köre, gyakoriak a professzorcserék. Erre szükség van, hiszen hallgatóinknak az Európai Közösség jogát is oktatnunk kell. — Mi lesz a mai ünnepség programja? — Az ünnepi ülésen négy külföldi jogtudóst avatunk díszdoktorrá. Kiállítás nyílik a kar tízéves működé- sérői. Az egyik előadótermünket Zsedényi Béla professzorról nevezzük el, és felavatjuk az őt ábrázoló reliefet is. Végül a már említett tudományos ülésszak előadásait hallgathatják meg a vendégek, akik között tudtommal ott lesznek a minisztérium vezetői, a többi jogi kar dékánjai, az Alkotmány- bíróság, a bírói és ügyészi szervezetek legfelsőbb képtóparancsnokságok is gyaFelsőzsolcán keresztül kijerelmét kéri a Miskolci Közaz ellenérzéssel, értetlenkar iránt. Az idén a nappaviselői. rapodhatnak. lölt terelőúton bonyolódik, A úti Igazgatóság. séggel is megküzdöttünk. lí tagozatra négyszeres volt (gróf)
