Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-03 / 204. szám
Tankönyvosztás A MISKOLCIAK NAPILAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 3„ KEDD IRIS: 5,80 FORINT Országos jelentőségű közlekedési konferenciának ad helyt mától Aggtelek. A Cseppkő Szállóban három napon át tanácskoznak a szakemberek, melyen szó lesz az utak minőségéről, a közlekedés által okozott szennyeződések csökkentéséről, s valamennyi kétezerig szóló hosszú távú elképzelésről. A maffia csak tünet Kinőtte a Búza teret a város • Hangyabotyba kotor a fejlesztő • A nyitva tartás is hat az árra A találkozót dr. Gyulai Gábor címzetes államtitkár, B.-A.-Z. és Heves megye köztársasági megbízottja nyitotta meg, majd Kálnoki Kiss Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára az ezredfordulóig tervezett elképzelésekről tartott előadást. Ezt követően dr. Misley Károly, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára szólt a közúti közlekedés környezeti ártalmairól és az azok csökkentésére irányuló feladatokról. Szerdán a közúti járművek használatának szabályozásáról és ellenőrzéséről, a veszélyes áruk szállításának módszereiről, míg csütörtökön az útvonalakat ellenőrző rendőri tevékenységről. a különböző biztosítási rendszerekről hallhatnak majd többek között a résztvevők. A Faiekas Utcai Általános Iskolában a többi intézményhez hasonlóan, könyvosztással kezdték a tanévet. Az idén ez a feladat újra a pedagógusokra hárult, ám nem jelentett akkora gondot, mint az elmúlt években. A tankönyvek döntő többsége időben és jó minőségben elkészült. Mindössze egy-két munkafüzet hiányzik majd az általános iskolákból, de ezek is megérkeznek pár napon belül. Erről a témáról tartottak sajtó- tájékoztatót a Tankönyvkiadó Vállalat vezetői. (Cikk az 5. oldalon.) (Búss Gábor Olivér felvételei) A nőt megskalpolták, a férfit agyonverték (Fekete sarok című rovatunk a 8. oldalon) Mindenki másban keresi a hibát Tojás után tej háború? A Búza téri piaccal kevesen elégedettek, és annál többen elégedetlenek. Elégedettek azok, akik hasznot húznak a zavarosban való horgászás technikáját alkalmazva, és elégedetlenek azok a kereskedők, akik jobb, rendezettebb körülményekre vágynak, és azok, akik a jövőben szeretnének helyet — és jó helyet — kapni a ma zsúfolt piacon. Elégedetlenek az önkormányzat képviselői, hiszen jobb piacot szeretnének a városnak, és elégedetlenek a rendőrök is, hiszen a piaci útvesztőben nem valami fényes a közbiztonság sem. Elégedetlenek a városrendezők, mert úgy látják, a piac ma már egyre kevésbé képes megfelelni funkciójának. S végül, de a rangsorban elsőként, a városi polgár sem elégedett, hiszen szeretne tolongás nélkül, biztonságban, jó minőségű és elfogadható árukínálatból válogatni, kényelmesen közlekedni és parkolni. A piac a Búza téren változásra megérett — s ezt legutóbb a városháza városfejlesztési szak- bizottsága képviselői indítványra elismerte, a piac fejlesztését a közgyűlés figyelmébe ajánlotta. Mi most a lehetséges megoldások egy, még eddig kevéssé taglalt oldalával kívánunk foglalkozni. • ÉRDEKVITÁK Azzal, hogy a piac elsősorban nem építészeti, városépítészeti alkotás, hanem egy gazdasági alakulat, ahol kemény érdekek munkálnak, amelyek ellen tenni ugyan lehet, csak nem érdemes. A piaci maffiákról szóló igaz, és csak félig igaz történetekkel tele volt egy időben a hazai sajtó. Mostanában kevés szó esik erről, hiszen a legtöbb vásárló ltudja: a piaci maffia pusztán tünet, amelynek a kiváltó okát kell megszüntetni. Az pedig a mélyben keresendő. Ahol jól szervezett termelői, felvásárlói, kereskedői rendszer működik, ott a maffiának nem terem babér. Aki tehát nekifog a Búza fér fejlesztésének, akár vásárcsarnokot bővít, akár csak területet nyer, a kereskedelemnek a buszpályaudvaroktól azzal kell, hogy számoljon: csak akkor vezethet sikerre a vállalkozása, ha figyelembe veszi a piac törvényeit, a kereskedők, termelők, a vásárlók érdekeit. Emlékezzünk csak a Búza téri virágpiac átépítése körüli botrányokra. Amikor felépült az új virágpiac, nem azon volt a vita, hogy kell-e, ott kell-e ahova tették, s hogy szép-e, jó-e, vagy sem, hanem elsősorban azon: ki kerül oda, és mennyiért. # NEM CSINÁLJÁK, HANEM LESZ A piac, miután féligmed- dig öntörvényűén fejlődik, szerzett és valóságos jogok halmazaként is felfogható. Azaz olyan hangyabolyként, amibe a piacot átépítő, fejlesztő belekotor. Mert el kell döntenie például, hogy hol legyen a nagybani piac, és az új építmények felépítésének terheiből mennyit viseljenek maguk a piacon kereskedők. Csak illusztrációként említjük, hogy legutóbb, amikor a város közgyűlése a jelenlegi nagybani piac nyitvatartási rendjéről döntött, éles vita volt a szakértők között, hogy miként működik a nagybani piac, például meddig tart nyitva. Az árakban is megmutatkozik, hogy egy rossz rend felhajtja az árakat, manipulációra nyújt lehetőséget. Tiszteljük a szakértők véleményét piaci ügyekben, s valószínű, hogy a vásárcsarnok-bővítés ötlete jó megoldás lehet a Búza tér gondjaira. De az eddigi vitákban az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy a piacot a csak a kereskedőkkel, az ott érdekelt termelőkkel egyetértésben lehet eredményesen fejleszteni. Mert a piacot nem lehet megépíteni, „megcsinálni”, a piac magától is lesz — mondta az egyik képviselő. S hogy ebben a nagy érdek- egyeztetésben hol marad majd a legfőbb érdek, a vásárlóké? Ez alighanem a polgárok megválasztotta városi képviselők felelőssége. Hiszen azért ülnek ott, ahol ülnek, hogy a választóik érdekeit képviseljék —, ha kell, a piacon. (kiss) Együttműködési megállapodást készítenek elő holnap Mályiban az ország köztársasági megbízotti hivatalainak informatikusai. A köztársasági megbízottak várhatóan még szeptemberben ellátják kézjegyükkel az okmányt, amellyel informatikai szakbizottság létrehozásáról döntenek. E testület dolga lenne a többi között, hogy a hivatalokban használt számítás- technikai berendezéseket, programokat beszerezze, egy- egy új, az államigazgatásban használható programra pályázatot írjon ki. Ugyancsak rájuk vár, hogy elkeVálságban van a tejipar, melynek eredményeként kivágják a szarvasmarhaállomány egy részét, így akarják megakadályozni a túltermelést. Minden állat után tízezer forintot kap a volt gazdája, ami nem nagy pénz, de főként nem megoldás- A jószág elpusztul (parasztembernek nincs ennél szomorüljók az esetleges párhuzamos fejlesztéseket, vagyis hogy gondoskodjanak róla: a köztársasági megbízotti hivatalok valóban egységes informatikai rendszert működtessenek — nyilatkozta a testület feladatairól a DH munkatársának Ardeledn Gábor, a borsodi köztársasági megbízotti hivatal osztályvezető-helyettese. S hogy mire jó egy ilyen informatikai rendszer az államigazgatásban? Amióta létezik a hivatal és egyebek mellett ellátja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, csak Borsodban tízezernél is több határozarúbb), az ember pedig nem lát egyelőre kiutat. Nem tudja, hogyan fog ezután szarvasmarhatenyésztésből, illetve tejtermelésből megélni. A Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetséghez számos aggódó kérdés érkezett ezzel kapcsolatban, mígnem a tisztánlátás érdekében tegnap délelőtt az Agrober székházban megrendezték a tót hoztak, s a dolog természetéből fakad, hogy ezerszám hoznak még a jövőben is. Ekkora mennyiségű adat feldolgozását hagyományos módon lehetetlen volna elképzelni. Ami az új programokat illeti: a menekültügyek pénzügyi nyilvántartását szeptembertől vinnék számítógépre. Az egységes rendszer előnye: az ország bármelyik pontjáról azonnal lekérhetnék az adatot, s ez lehetővé teszi, hogy az eddiginél jobban gazdálkodhassanak a menekültek megsegítésére rendelkezésre álló pénzzel. B. A. tej termel "k, á felvásárlók és a tejipar vezetőinek találkozóját. A zsúfolásig megtelt teremben a kistermelők és a szövetkezetek, állami gazdaságok képviselői igyekeztek először összefoglalni, mik azok az általános gondok, melyek megoldására sürgősen rá kell kényszeríteni a megyei tejipari vállalatokat, ha kell, a Versenyhivatalnál való fellépéssel. Fábián Gyula, az érdek- védelmi szövetség ügyvezető elnöke gyűjtögette a kérdéseket, melyekből hamarosan kiderült, hogy a legnagyobb problémát az okozza, hogy mindenki másban keresi a hibát. A termelő az átvevőben, a szállítóban, a tejiparban, míg a tejipar a gyenge minőségű tejet szállító gazdákban. A kérdések éle pedig egyre tompult, minél perspektívikusabban kezdték a tejágazat várható jövőjét felmérni. Világossá vált, s világossá kell, hogy váljon minden érintett számára, hogy az egykori leosz- tásos, kényelmes helyzetből az egyénnek kell kiutat találni. Ha az általa vártakat nem teljesíti a szerződéses partner, azon csak egy másikkal kötött egyezség segíthet •. . (Folytatás a 2, oldalon.) Menekültek pénzügyei Határozatok számítógépen Hop b'ÉAk Mg?
