Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)
1991-09-11 / 211. szám
101 urnát sírba helyeznek (A TEMETETLEN HAMVAK SORSÁRÓL A 8. OLDALON) Gazdasági társaságok alakultak az EMV-ben Nem [iocsátják el az embereket Sajóhábony új piacokat keres Az egyébként is nehéz helyzetben lévő Borsod megyében dolgozó munkavállalók között meglehetősen nagy riadalmat okozott az a hír, hogy Sajóbábony- ban, az Észak-magyarországi Vegyiművektől legalább hatszáz dolgozót bocsátanak el a közeljövőben. A hír ál- hírnek bizonyult — hallottuk dr. Mogyoródi Ferenctől, az Észak-magyarországi Vegyiművek vezérigazgatójától. Már korábban is félreértésre adott okot a tények elferdítése, amely hamis színben tüntette fel a vállalat vezetését. Ezzel kapcsolatban kérdeztük meg a Porán Kft.-vei kapcsolatos fejleményeket is. Országos napilapokban nem egyszer egyoldalúan állították be az üzletkötést. Tények bizonyítják, hogy mennyire bizonyult sikeresnek a többéves múlttal rendelkező, jóhírű Greiner cég bevonása. A napokban már a második közgyűlését tartja az ÉMV első külföldi tőkével létrejött közös kft.-je, ahol máris a tőkeemelésről tárgyalnak. Már az első hónapokban sikerült a hul- hámvölgyből kikerülnie a poránhabot gyártó társaságnak, és nyereséget is termeltek. Amikor létrejött a Porán Kft. az ÁVÜ és az IPM jóváhagyásával, 400 millió forintot kapott a Greiner cégtől az ÉMV, hogy az összeget a vállalat további privatizálására fordítsa. Most újabb kft.-ket hoztak létre — erről adott tájékoztatást lapunknak dr. Mogyoródi Ferenc vezérigazgató, egyúttal bemutatva az új társaságok ügyvezető igazgatóit is. Ez azt jelenti, hogy a sajóbábonyi gyárban 1730 dolgozónak, tehát a létszám 83 százalékának van munkája az új kükben. Természetesen a későbbi teljesítményüktől is függ, hogy az új munkaszellemnek megfelelően menynyire biztos az állásuk. A gazdasági társaságok egyébként 100 százalékban az ÉMV tulajdonában maradnak, hogy majd megerősödve, a valós eredmény elérése után, 1992-ben külföldi befektetőket vonhassanak be a társaságokba. Mint azt a vállalat vezetése kiemelte, az állami vagyonügynökség ezúttal igen jó és alapos munkával segítette a sajóbábonyi gyár jövőjének megalapozását. A mindenkit érdeklő létszámkérdésre visszatérve, még elmondta a vezérigazgató, hogy a későbbiekben újabb kft.-ket is létrehoznak — ilyen lesz például a számítástechnikai gazdasági társaság, amely az összes, már eddig megalakult társaságnak, de külső megrendelőknek is vállalhat munkát. Ebben az esetben sem szeretnék, ha távozna a gyárból a szellemi munkát végzők zöme, mint ahogyan továbbra is szükség lesz a kutató- és fejlesztő munkára, hiszen enélkül ma mór elképzelhetetlen egy vegyigyár jövője. Azok a munkatársak, akik nem kerültek be egyik újonnan alakult gazdasági társaságba sem, továbbra is az ÉMV álla- mányában maradnak, de számolniuk kell azzal, hogy fizetésük 75 százalékát kapva, esetleg otthon kell tartózkodniuk. Közülük már DELI1 HÍRLAP A MISKOLCIAK NAPILAPJA A távközlési szalonban Csupán néhány napja nyitotta meg új távközlési szalonját a Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatósága, a Széchenyi út 60. szám alatt, s a kapunyitás óta igen sokan fordultak meg a szépen berendezett üzletben. Jó néhányon érdeklődtek eddig a telefonigénylésekkel kapcsolatban, s fizették be telefon- számláikat, hiszen a szalonban az adott hónapban nem számítanak fel késedelmi kamatot a fizetési határidő lejárta után sem. Sokan vásároltak eddig Düsseldorf és Kontrax típusú telefonkészüléket. Az ügyfelek jó néven vették, hogy ebben a szalonban telefax-szolgáltatást is igénybe vehetnek, s azt is örömmel fogadták, hogy itt mindig működnek a nyilvános telefonkészülékek. Jogász nemzetnek kellene lennünk? Nehéz lecke cégbíróknak Már peres ügyeket is kaptak XXIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1991. SZEPTEMBER 11., SZERDA KA: 5.80 FORINT voltak, akik a végkielégítést választották, és harmincötén le is számoltak. ■ ■ A sajóbábonyi gyár a mintegy kétesztemdeje tartó hullámvölgyből igyekszik most kijutni — amely elsősorban a szovjet piac összeomlása miatt következett be —, ezért teljesen új piacokat kereső, megújult üzletpolitikával rendelkező társaságok kezdték meg szeptember elsejétől működésüket. A Sagrochem Kft. 713 millió forintos alaptőkével növényvédőszer- és intermedier gyártásra, az Intermed Kft. 260 milliós alaptőkével, gyógyszer intermedier, a Saszölg Kft. p>edig 260 millió forintos alaptőkével ipari szolgáltatásra, energiaellátásra, karbantartásra, valamint környezetvédelemre vállalkozik. Természetesen ők szolgáltatnak az ÉMV által alapított vegyes vállalatoknak is, ám ugyanakkor külső megrendelésre is dolgoznak. Mint ahogyan azt dr. Mogyoródi Ferenc vezérigazgatótól megtudtuk, a Greiner cég szándékában áU, hogy tőkével beszáll a számára legfőbb szolgáltatást nyújtó kft.-be, a Saszolg-ba is. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tőke már a második ÉMV társaságban jelenne meg. Vadas Zsuzsa A Cégbírók Országos Egyesületének második tanácskozására — amelyet a múlt héten rendeztek Tapolcán — ismét meghívták dr. Isépy Tamást, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, akinek meg is köszönték mindazt a segítséget, amit munkájukhoz nyújtott. Üjbóli meghívása tehát nem volt véletlen, hiszen egy év alatt a cégbíróságok és az egyesület életében számos olyan újabb probléma jelentkezett, amelynek megoldására ismét szükség lesz az államtitkár, illetve az Igazságügyi Minisztérium támogatására. Dr. Isépy Tamás a konzultációt megelőző bevezetőjében a jogalkotók és a bíróságok jelenlegi, kritikusnak mondható helyzetéről beszélt. Valójában csak az igazságügy elhivatottjai válKésik a számítógépes program A biztosító tortája Nagy verseny volt a biztosítótársaságok között a nyáron. Az új rend szerint — nagyon helyesen — mindenki foglalkozhat a biztosítás minden ágával, s így a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításával is. Ez korábban a Hungária privilégiuma volt, s talán éppen ezért, a többség most is megmaradt ennél a biztosítónál. Egy miskolci olvasónk most panaszával kereste meg szerkesztőségünket. Bosszúságának oka az, hogy minden számláját átutalási betétszámláról fizeti, aminek éppen az lenne az értelme, hogy nem kell a postán sorakozni a hó elején, nem kell attól tartani, hogy elfelejti valamelyik tartozását kifizetni, amiatt izgulni, hogy éppen nincs otthon, mikor jön valamelyik díjbeszedő. Ha már egyetlen számla „kilóg a sorból”, az egész értelmetlenné válik, hiszen ha egy miatt a postára kell menni, a többit is kifizethetné ott Márpedig a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása nem törleszthető a betétszámláról, azért, mert a Hungária nem tudta számítógépre vinni szerződéseit, s így a betétszámla kezelőjéhez nem jutnak el az adatok. Megkerestük dr. Gaál Zoltánt, a Hungária Biztosító megyei igazgatóját olvasónk panaszával. Az igazgató csak megerősíteni tudta a panasz jogosságát, orvosolni egyelőre nem áll módjában. Mint elmondta, nem anyagi okai vannak a számító- gépes program csúszásának. Július elsejéig a HB 1 millió 700 ezer szerződést kötött az országban (ebben nemcsak a gépjárművek biztosítása szerepel), s a nyilvántartás bonyolultsága miatt még nem jutottak odáig, hogy mind számítógépre kerüljön. — A tortából mi haraptuk a legnagyobbat, úgy tudom, az Állami Biztosító talán 500 ezer, a Colonia és a Providencia csak néhány ezer szerződést kötött. Ennek dacára ők sem tudták számítógépre vinni adataikat. Mi úgy terveztük, hogy október elsejére ezt megoldjuk, hiszen tudjuk, hogy bosszúságat okozunk így ügyfeleinknek. Sajnos most már biztos, hogy január elsejénél hamarabb nem sikerül a rendszert kialakítani. Elnézést kérünk ezért ügyfeleinktől. Igazából nincs mit hozzátenni az igazgató szavaihoz. Bosszankodni lehet, megjegyzéseket is fűzhetnénk az esethez, persze ettől még nem készülne el hamarabb a számítógépes program. Ahogy hallottuk, az sem megoldás, hogy más biztosítóhoz pártoljon át az ügyfél, mert egyikük sem tart előrébb a Hungáriánál. Nincs más hátra, venni kell a fáradságot, és készpénzzel befizetni az esedékes részletet. S amíg a tisztelt ügyfél áll a sorban, meditálhat a szavak értelmén, mit is jelent, hogy kötelező, mit az, hogy felelősség, és mit, hogy biztosítás. <g> lalják már a jogalkotói munkát, akiknek nem kis politikai viharokat kell kiállni. Sokan pártolnak el a jogászélet más munkaterületeire, hiszen, ha néhány kft., vagy társaság ügyeit viszik, anyagilag alaposan lekörözik azokat a szakembereket, akik nem vállalhatnak ilyen jellegű munkát, vagy mellékállást. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok egyre több támadásnak vannak kitéve, borzalmasan sokat várnak tőlük. Az elmúlt néhány évtized igyekezett a magyar társadalomról letörölni azt a címkét, hogy „lovas és jogász nemzet vagyunk”, és most ezt kellene visszafordítani. Hiszen a gazdasági életben a cégbírók munkájának hatékonysága a gazdaság motorja lehet, ám a túlterheltség, vagy a zavaros gazdasági viszonyok a féke- zői is. A közgazdászok tippeket adhatnak a privatizációra. de ezeket le kell fordítani a jog nyelvére, mert anélkül biztonságos gazdasági élet nem lesz. Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a képzésben is fokozzák az ezzel kapcsolatos minőségi követelményeket. • RENDEZETLEN TULAJDON- VISZONYOK Dr. Isépy Tamás ismertette, hogy az elmúlt évben egy-egy cégbíróhoz hány ügyirat érkezett: Komárom megyében 2000, Baranyában 1900, Tolnában 1026, Borsodban 803. E számok alapján kérték a résztvevők, hogy az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja felül a korábban kért. illetve engedélyezett cégbírói létszámot, hiszen a csoportok megalakulásakor még semmilyen adataik nem voltak arra nézve, hogy a gazdaság mobilitása mit igényel tőlük. Javasolták továbbá, hogy egységesítsék a statisztikát, hiszen míg a fővárosban külön csoport foglalkozik a felszámolási eljárásokkal, addig vidéken ez nem így van, sőt az alapítványok és az egyesületek cégbejegyzése is a megyei cégbírókra hárul. Óriási lecke lesz számukra — és további terheket jelent majd — a szövetkezeti törvény életbelépése. Ez már ha készen lenne is késő lenne — mondták a résztvevők —, mert a várakozás már irtózatos társadalmi feszültséget okoz. Tudnak több olyan faluról, amely két táborra szakadt, s vannak olyan vezetők. akiket már az üzletben sem szolgálnak ki. A rendezetlen tulajdonviszonyok az okozói a legtöbb jogvitának, amelyek végső soron a Legfelsőbb Bíróságon csapódnak le, és erről dr. Gabányi József né. a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke informálta a résztvevőket. A statisztikájuk szerint a fellebbezett ügyek száma a múlt évihez viszonyítva 33 százalékkal emelkedett. Ennek okát továbbá abban is látják, hogy a több, mint 100 éves kereskedelmi törvény összhangban volt minden hozzá kapcsolódó lényeges törvénnyel, most viszont az ágazati szabályozásból adódó jogalkalmazási problémák számos vita tárgyát képezik. @ SZOLGÁLTATÓ JELLEGGEL Lesajnált szakma volt a miénk — mondta dr. Gál Judit, a Cégbírók Országos Egyesületének elnöke, akit arról kérdeztünk, hol is van most a helyük a szakmai hierarchiában ? Elmondta, hogy a két és fél év alatt a szakemberek javarésze igyekezett elismertetni magát. Elérték, hogy munkájuk már nemcsak a cégbejegyzésekre korlátozódik, hanem rájuk bíztak néhány peres ügyet is. mert eddig általában a polgári bírókra szignálták az ügyeket, akik természetesen hozzájuk mentek tanácsért, illetve tőlük szerezték be a szükséges iratokat. Pedig akik a cégbírói munkát szakmai elhivatottságból végzik, leginkább önszorgalomból tanulják, hiszen még az egyetemen is speciális kollégiumként veszik fel e tantárgyat, akik akarják. Hivatalos tankönyvük, vagy brosúrájuk sincs. Ezért az egyesület a Céghírnök című lapjában közli a legfontosabb jogszabályokat, s próbálja meg egységesíteni az ezzel kapcsolatos joggyakorlatot. Mert a nemritkán zűrzavaros társaságok ügyeit tisztába tenni az ő dolguk, és ami nem kevesebb, hogy az igazságszolgáltatás szolgáltató jellege az ő munkájukban teljesedhet ki igazán. (oláh)
