Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-02 / 203. szám

a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap, Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 42-666. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Nem kioktatást vártunk A Miskolc. Mednyánszky u 40—42. számú lakóház lakóbizottsága visszautasítja Torma Ivánnak, a miskolci távhőszolgáltató vállalatnak ..ex katedra" ízű nyilatko­zatát. A lakóbizottság a lakók­kal egyetértésben azért for­dult az Alkotmánybíróság­hoz. mivel a korábbi, de a mostani miniszteri rendelet­tel sem ért egyet, nem tud­ja megemészteni az ,át- áramló hő" fogalmát, amit a hivatkozott rendelet a távfűtés alapjául rögzít. A lakóbizottság és a la­kók — úgy gondoljuk más lakóházakban is — nem ki­oktatást vártak. Torma Iván úrtól, hanem véleményt a problémával kapcsolatban. Nem hisszük, hogy a Ko­rábbi időben — amkor még nem volt ilyen magas a szolgáltatás díja — a szolgáltatás alapjául nem a teljes alapterületet vették volna figyelembe (amely­ben a lakások erkélye is benne volt), hiszen a hely­színi vizsgálatokhoz a táv­hőnek megfelelő apparátusa nem volt. így ezzel abban az időben nem is volt ér­telme foglalkozni. A probléma most, azért vetődött fel különösen éle­sen. mert egyrészt volt olyan nap a múlt évben, amikor teljesen szünetelt a szolgáltatás, másrészt pedig a lakások hőmérséklete nemhogy elérte volna a mi­nimális 20 Celsius-fokot, ha­nem annak jóval alatta volt. és a lakók nagyrésze fázott. Kénytelenek voltak más fűtőalkalmatosságot használni. Ezenkívül sok olyan lakás van. amelyben nincs elegendő fűtőtest (tag) felszerelve, úgyhogy emiatt nem tudják lelfűteni a la­kásokat. ezért hidegek. Ennyit szerettünk volna több hete tartó vitás ügyünkhöz hozzátenni. A Mednyánszky u. 40—42. •számú házak lakói nevében: dr. Zalán Péter lakóbizolt- sági elnök Hol váltják be a sérült baukjegyeket? Sírással küszködő idős em­ber kereste meg szerkesztő­ségünket. Elmondta, hogy egy miskolci pénztárnál ezerforintossal fizetett. A visszajáró között volt egy ötszázas is. Nem vette ész­re. s valószínűleg a pénztá­ros sem. hogy szakadozott, sőt egy darabka hiányzik is a pénzből. Akkor lepődött meg, amikor egy újabb üz­letben ezzel a pénzzel akart fizetni, és nem fogadták el tőle. Mit kezdjen most ve­le, neki óriási veszteség öt­száz forintot „eldobni". Elmondtuk az idős ember­nek. hogy szó sincs arról, hogy el kellene dobnia. A Magyar Nemzeti Bank pénz­tárában beválthatja. S hogy ez milyen formában törté­nik. arra kértünk választ a Nemzeti Bank szakemberé­től. Bárdost Gábor csoport- vezető főelőadó az úgyne­vezett csonkabankjegyek be­váltására vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adta szerkesztőségünknek. — A csonkabankjegyek olvan bankjegyek melyek­nek szélei a rendes forga­lommal járó kopás, véletlen sérülés, vagy rongálás követ­keztében hiányoznak. Az ilyen bankjegyeket fizetőesz­közként nem lehet elfogad­ni. A lakosságnak és közü- leteknek ezeket a bankje­gyeket a Magyar Nemzeti Bank pénztáraihoz kell be- nyújtaniok. A megyében je­lenleg csak az MNB B.-A.- Z. Megyei Igazgatósága (Miskolc. Hősök tere 3.) vált be ilyen bankjegyeket. Ma délutáu: díjtalan jogtanácsadás Ma délután 4-től 6 óráig lesz díjtalan jogtanácsadás szerkesztőségünkben, a Sa.i- tóház III. emeletén. A mis­kolciaké a szó rovat, szobá­jában. Tanácsot ad: dr. Szarka Sándor egyetemi ta­nársegéd. — Fontos tudnivaló, hogy a bank abban az esetberj váltja be a csonka, vagy sé­rült bankjegyet, ha legfel­jebb a félé, vagy a felénél-kisebb rész hiányzik, továb­bá. ha a bankjegy olyan állapotban van, hogy annak valódisága, valamint a hiány és ennek alapján a térítési összeg kétséget kizáróan megállapítható. A csonka­bankjegyekért a bank ará­nyosan csökkentett ellenér­téket térít. A térítés össze­gét az erre a célra készített, száz egyenlő részre osztott háló segítségével állapítjuk meg. Mindegyik hiányzó ré­szért a bankjegy 1/100 ré­szét vonjuk le. Ha a sérült, vagy csonka bankjegy hi­ányzó része az ötezer forin­tos címletű bankjegynél a felület 2/100 részét, az ezer forintosnál a felület 2/100 részét, az ötszáz forintosnál a 2/100 részét, a 100 forin­tosnál szintén a 2/100 részét, az ötven forintosnál a 4/100 részét, a húsz és tíz forin­tosnál a 10/100 részét nem haladja meg, akkor teljes értéket térítünk. — Fontos tudnivaló az is, hogy szakadt bankjegyeket csak összeragasztott állapot­ban fogadunk el. Ha a bankjegyek égés, rothadás, egérrágás következtében tönkremennek és értékük nehezen állapítható meg, utólagos elszámolásra vesz- szük át és Budapestre küld­jük az MNB emissziós fő­osztályához. Ha a bankjegy tűzeset következtében sérül meg, beráltaskor a tűzoltó­ság jegyzőkönyvét szükséges felmutatni. A pénzek bevál­tására pénztáraink reggel 8 órától 11-ig állnak az érde­keltek rendelkezésére. — Szeretném még a lakos­ság tudomására hozni, hogy a 20 és 10 forintos papír­pénzek jelenleg is érvény­ben lévő fizetőeszközök. Azért kívánom ezt elmonda­ni, mert sokszor hallottunk mar olyan esetről, hogy egyes pénztárak nem fogad­ják el. mondván, hogy már bevonták ezeket a bankje­gyeket. Erről szó sincs, mint mondtam, érvényes fizető­eszközök. Virágok Egy másik előterjesztés bölcsődeügyben gc Minden kisgyerek ér­zékeny a szépre. Érzelemvi­lágukhoz tartozik a virágok szeretete is. Ismertessük meg velük az erdö-mező virágait. hogy később a maguk szed­te csokorral értékeljék a természet ajándékát. Bár — ahogy képünk mutatja — a kislány már tudja, hogy nincs szebb éke a női haj­nak sem. (Szabán Gabriella felvétele) N. Z.-né (Miskolc): Szerkesz­tőségünkhöz küldött „Névnapi ajándék” című levelében leír­takkal megkerestük az lPeté'TPs egység üzemvezetőjét. Kivizs­gálják az ügyet, melynek ered­ményéről következő rovatösszc- állításunkban írunk. Miskolc város 1980 óta büszkélkedhet azzal, hogy nincsen bölcsődei férőhely gondja, minden szülő el tud­ja helyezni gyermekét, ha akarja. E hagyomány meg­törésén fáradozik a miskolci önkormányzat. 1991. szeptember 3-án ke­rül az önkormányzati kép­viselők tanácsa, a közgyűlés elé az a határozati javaslat, amely három, többek között a 20. sz. Oszip I. u. 2. sz. alatti, bölcsőde bezárását in­dítványozza gazdasági szem­pontokra hivatkozva, de nyomós érvek nélkül. Ezzel az intézkedéssel az 1990-ben felszámolt 811 bölcsődei fé­rőhely után 1991-ben újabb 220 férőhely megszűnésére kerülne sor, nem számolva a bezárás várható hatásának számszerű és minőségi kö­vetkezményeivel. Az előter­jesztés korrekten nem indo­kolja a bölcsődék közötti választást, sőt szakmai szempontból erősen megkér- dőjelezhetők a férőhelycsök­kentést alátámasztó követ­keztetései is. Hibás, tudományos körülte­kintést nélkülöző a vázolt prog­nózis, miszerint az elkövetke­zendő időszakban csökken a böl­csődei elhelyezést igénylő gyer­mekek száma. Ugyan az utóbbi években tendencia a gyermek­születések csökkenést-, ennek ellenére 1989 óta a bölcsődébe beíratott kisgyermekek száma minő abszolút értékében, mind százalékosai:, nőtt. A bölcsőde iránti érdeklődés növekedésének egyik oka az 1989 óta kiala­kuló. a családok gazdálkodását alapjaiban átformáló uj gazda­sági környezet, melyben a nagy­mérvű inflációnak köszönhetően a gyed reálértéke 2 év alatt kö­rülbelül 55 százalékára csökken. Ugyanezért nem hozhat látvá­nyos eredményt a gyed idejé­nek te: vezeti, 3 évre történő ki- terjesztése sem. Egyre több a megélhetési gondokkal küszködő család, melyeknél a minél több kereső munkába állítása a cél. A továbbiakban számolnunk kell azzal is, hogy az 19t>8-as gaz­dasági fellendülést követő de­mográfiai hullámban születettek szülőképes korba kerülnek. Ér­demes felidézni a korábbi, or­szágszerte jellemző bölcsődei, óvodai, majd iskoláztatási gon­dokat, melyet a népességnöve­kedés okozott, és amely egy ilyen bölcsődei „nyírbálás” után újra előállhat. Az önkormányzat, mint az egész gazdaság pénzügyi gon­dokkal küzd. Annyira szegé­nyek azonban nem vagyunk, s nem lehetünk, hogy gyermeke­ink kiegyensúlyozott fejlődését, egészségét kockáztassuk. Ezzel a megszüntető „racionalizálás- saP* az önkormányzat a közel 7 milliárdos éves költségvetése 248-ati részét szándékszik meg­menteni más közhasznok javá­ra. Arra vonatkozó költség- becslés nem történt, hogy az elbocsátott dolgozói; munkanél­küli segélye, nyugdíja, az épü­letek kimondottan kisgyerme­kek számára létesített, speciá­lis kiképzésű, felszereltségű egy­Felszerelték az ajtózárakat Augusztus 12-i rovatösz- szeáliítusunkban a Dorottya utca 1. szám alatti lakók panaszát közöltük. Elmond­ták. hogy épületük állaga minősíthetetlen állapotban van. S úgy tudják, eladják ezeket az otthonokat. Ügy, hogy a szemétleengedők el vannak dugulva, hemzseg­nek bennük a férgek. Nem­rég a liftjüket bevakolták ugyan, de a kimeszeléséről megfeledkezett az ingatlan- kezelő. Véleményük szerint olyan az egész lépcsőház, mintha bombatámadás érte volna. A lakók az ingatlan- kezelő vállalat igazgatójá­nak figyelmébe ajánlották, győződjön meg róla, hogy milyen körülmények között laknak. Sürgős intézkedést várnak gondjaik megoldá­sára. A Dorottya utca 1. szám alatti lakók panaszát az in­gatlankezelő vállalat kivizs­gálta, és az alábbi választ kaptuk intézkedésükről Nyí­ri Istvántól, a MIK igazga­tójától. „A Miskolc, Dorottya u. 1. sz. alatti lakóépületet a Miskolc Megyei Város Ta­nácsa VB. a XI-112 30 762-2 ' 1990 számú határozatával értékesítésre kijelölte. Az önkormányzati (egykor álla­mi) tulajdon elidegenítését — az értékbecslés időpont­jában jellemző műszaki ál­lapot figyelembevételével — vállalatunk Ínköz irodája végzi. Az ideig, míg az ér­tékesítés ütemétől függően az épület közös képvisele­tét a társasházközösség át nem veszi, kezelői kötele­zettségünknek — a lakóház üzemeltetéséhez elengedhe­tetlenül szükséges munkák­ra szorítkozva — eleget te­szünk. Helyszíni szemlénk alap­ján megállapítottuk, hogy a panaszos észrevételei zömé­ben megalapozottak, s így azok megszüntetése érdeké­ben a liftek falifülkéjének festéséről és a folyosóajtók zárhatóvá tételéről gondos­kodunk, Megjegyezni kívá­nom, hogy a szemétleöntök dugulása az épületben saj­nos krónikus probléma, mi­vel fakóink a háztartási hulladék mellett a számuk­ra fölösleges tárgyaktól, nem ritkán bútordaraboktól is, ezen a berendezésen ke­resztül válnak meg. A sze­métleöntő rendszer folya­matos üzemeltetését ennek ellenére ellátjuk. amihez több alkalommal kértük bérlőink együttműködését.” ségei felszámolásának költség­vonzata milyen arányban áll a várható megtakarítással. Az előző gondolatokból kiin­dulva, a bölcsödcügy gazdasági reformjának semmiképpen nem a megszüntetés irányába kell haladnia. Akár bizonyos gaz­dasági terhek felvállalása árán is, a „nincs” állapotát kikerül­ve kell megoldást találni. Az előterjesztés szerint a fcrühcly- csökkenések nem rontják, síit „optimalizálják” a várostervek szerint megmaradó 15 önkor­mányzati bölcsődéjének kihasz­náltságát. Ha elfogadjuk ezt az el­vet, hogy a területenként felmerülő elhelyezési igé­nyeket túlnyomó többségé­ben helyben kell kielégíte­ni, s a területekre bontást a város területei szerint vé­gezzük, igen visszás képet kapunk. A II. kerület 5 böl­csődéje jelen pillanatban összesen 340 férőhelyen 409 gyermek elhelyezését bizto­sítja. A kihasználtság min­den év szeptemberében a legmagasabb, az idén 120,3° „, ami felette van a miskolci átlagnak. Az öt bölcsőde közül a ..legrosszabban" 105%. A megszüntetésre szánt Oszip I. u. 2. és Pet- neházv u. 10—12. bölcsődék­kel összesen 120 férőhely veszne el. Ha a ténylegesen növekvő bölcsődei igényt ál­landónak tekintjük, az ava- si körzetben eav év múlva számszerűen 185,9%,-os ter­heléssel kell szembenézni, ami azt jelenti, hogy egy férőhelyre közel két kisgyer­mek iut majd. Erősen kifogásolható az önkormányzatnak a bölcső­deügyben tanúsított maga­tartása, döntéselőkészítési módszere, melv kísértetiesen hasonlít a tanácsi gyakorlat­hoz. > Elkészült a javaslat, különlLwő bizottságok már tárgyalták, sőt el is fogad­ták, s csők ezután került az érintettekkel kapcsolatba az anyagot kidolgozó csoport képviselője tégy szülői érte­kezlet keretéiben). így for­dulhatott elő, hogy az elő­terjesztés több aspektusát lel sem tárta e kérdéskör­nek, ami érthető .annak a ténynek a tükrében is. hogy szakmailag megalapozott környezettanulmány az ügy­ben nem készült. Így példá­ul figyelmen kívül hagyták a két bezárásra ítélt bölcsőd de egészségügyi előnyeit. A Petneházy úti bölcsődében sok asztmás gyermeket he­lyeztek el, mivel téglaépü­let. az Oszip I. úti zöldöve­zetben fekszik, s egyike a város azon kevés bölcsődéi­nek, amelyben nem fenye­get a légúti megbetegedések és az ólomfertőzés veszélye. Az emberi egészség nem áru, és hiánya — persze, távlatokban gondolkodva —, komoly gazdasági terheket is jelent. Az Oszip I. úti bölcsőde, a szülők egybe­hangzó véleménye szerint megbecsülésre érdemes, em­berséggel és magas szakmai színvonalon végzett alapte­vékenysége mellett, 163 idős ember étkeztetését is meg- oldia. Tisztelt Képviselő-testület! A döntés még nem született meg, kérem tehát Önöket, hogy a felsorolt, a szülők közösségének álláspontjával is összhangban álló érveket figyelembe véve rendezzék a bölcsődék ügyét. Ifj. Bernáth Attila A bérlet (8.) Tisztelt Olvasók! A Polgári Törvénykönyvben szabályozott bérleti szerződés bemutatá­sa során elérkeztünk az-utol­só részhez. Az eddigiekben szó volt a felekről, a jogaik­ról és kötelezettségeikről. Az előző részben már a bérlet megszűnéséről olvashattak. Most innen folytatom. A bérlő köteles megen­gedni, hogy aki a dolgot meg akarja venni, azt megfelelő időben és módon megtekint­hesse. Vétel esetén a határo­zott idejű bérletet a vevő nem mondhatja fel, kivéve, ha a bérlet fennállása, vagy lényeges feltételeik tekinte­tében őt a bérlő megtévesz­tette. Előfordulhat, hogy a bérlő a bért az eladónak már előre megfizette. Ekkor a vevő bért csak úgy köve­telhet, ha az adás-vételi előrefizetésről nem tudott, és arról nem is kellett tudnia, különösen, ha a bérlő e vo­natkozásban megtévesztette. Ha a bériét megszűnik, akkor a bérlőnek a dolgot kötelessége visszaadni a bér­beadónak. Amennyiben azon­ban a bérlőnek a bérleti jogviszonyból eredő követe­lése van a bérbeadóval szemben, úgy a dolgot an­nak használata nélkül visz- szaiarthatja a követelése ki- egyenlítéséig. Ez a szabály ingatlan és lakás bérletének esetére nem vonatkozik. Ha a bérlő a dolgot jogosulatla­nul tartja vissza, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett vol­na be. A bérlőt megilleti az a jog, hogy mindazt, amit saját költségén a bérelt do­logra felszerelt, a dolog ép­ségének sérelme nélkül le­szerelje. Dr. Sz. S. Megkerült a gazdi Kedves női hang mondja el a vonal túlsó végén, hogy az elmúlt hét végén Ta­polcán jártak, ahol egy jól ápolt spániel kutya csapódott hozzájuk. Valószínűleg elkóbo­rolt gazdájától. Ma­gukhoz vették, sajnál­ták otthagyni. Biztos keresi majd. a gazdája — gondolták. A Gor- kij-telep 9. számú ott­honukba vitték. Mivel már van egy kutyájuk, csupán megőrzésről le­het szó. Petrován Sán- dorné olvasónk azt kérte, valamilyen fór- mában adjuk közre az esetet. Lapunkban hirdet­tük. hogy a spániel keresi a gazdáját. Csü­törtökön ismét telefont kaptunk a Gorkij te­lepről; jelentkezett a kutya gazdája. Olva­sónk köszöni, hogy kérésének eleget tet­tünk, és nem kellelt elűzni a kedves kis jószágot. Ügy gondoljuk, nem minket illet a köszö­net ... H.-né VÁRJUK FIATAL, DIPLOMÁS JELENTKEZÉSÉT irodatechnikai eszközök értékesítésére, ÜZLETKÖTŐI munkakörbe Angol nyelv tudása előnyt jelent! Bérezés jutalékos rendszerben! Jelentkezni az alábbi telefonszámon: (46) 23-651 Részletes önéletrajz beadása szükséges!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents