Déli Hírlap, 1991. szeptember (23. évfolyam, 203-227. szám)

1991-09-05 / 206. szám

I DH SPORT <$, DH SPORT \ DH SPORT + Van olyan iskola, ahol nem sportpályán, hanem a templomkert ben tartják a testne­velésórákat. (Búss Gábor Olivér felvétele) Megfizethetetlen sportszerek, szegény DSK-k Sok a «ond, kevés a pénz Csak a tanár és a diák lelkes Néhány éve még; úszni sem tudott... Varga József, az fronman Ismét a legjobb időt futotta ^ A győztest virágfüzérrel várták a célban Szeptember elejétől gond- | terhelten és tanácstalanul fogják fejűket az iskolaigaz­gatók és tanárok. Emelke­dett á tanszerek ára, felújí­tásra szorul a tornaterem, a folyosón csak helyenként látható még a tavaly festett vakolat, a pénz pedig ... No, és a testnevelés ... Lassan egy hete, hogy is­mét gyerekzsivalytól hango­sak az iskolák. Ezalatt volt idő a hiányok és hibák fel­mérésére. A kép elszomorító. Miskolcon nem egy általs^nos- iskolá|$ap„ .kezdték.. torna te-» rém hélküL omladozó psz- tálytermékkel á tanévet. A csillagos eget verő árak mi­att egyre kevesebb tanszert és tornatermi felszerelést vá­sárolnak az iskolák, a test­nevelő tanárok bére pedig nem nő egyenes arányban a végzett munkával. A gyere­keknek mégis szükségük van a mozgásra, a játékra, a sportolásra. Igen ám, de miből és hol? Erre a kérdésre kerestünk választ három miskolci álta­lános iskolában. — Minden gondunk elle­nére azt kell mondanom, hogy nem panaszkodhatunk — válaszolta Mihálszki Jó­zsef, a 7. Számú Általános Iskola "testnevelő tanára. — A pénzünk persze'kevés, de abból kell gazdálkodni, ami van. Bevételeinket a torna­terem bérbeadásából és a DSK (Diák Sportkör) tagsá­gi díiakból tudiuk szinten tartani. A sportszerek ára lassan megfizethetetlen lesz. így egyre kevesebbet vásá­rolhatunk. Évente mintegy százezer forintra lenne szük­ség ahhoz, hogy felfrissíthes­sük szertárainkat. Mivel ennyi pénz nem áll rendel­kezésünkre, pályázat útján próbálunk javítani a helyze­\ Dü tippjei 1. BVSC—FTC X 2 2. Kispest—MTK-VM 1 3. ZTE—Tatabánya 2 4. Karlsruhe— W. Bremen 1 X 5. Bayern M.— Kaiserslautern 1 X 6. Nürnberg—Hamburg 1 7. Erfurt—Mannheim X 1 8. Brandenburg— St. Pauli 2 9. Foggia—Juventus 2 x in. Cremonese—Napoli x 2 n. Modena—Pisa 1 X 12. Cosenza—Udinese 1 13. Taranto—Bologna x 2 +!• Róma—Inter 1 ten. A DSK-nak csak rész­letekben utalják át a7,t az összeget, ami a szakosztály- vezetők kifizetésére elegen­dő. A versenyeztetést nem is tudjuk megoldani. Mind­ezek ellenére az alapsport­ágakban — röplabda, kézi­labda, atlétika, torna, termé­szetjárás, futball — működ­nek a szakosztályok. A több, mint ezer gyermekre hat testnevelő tanár jut. Délutá­nonként részt vehetnek a tömegsport-foglalkozásokon, háziversenyeken. Az utóbbi években rendszeresen meg- rerjdeztfk.aij ű|k*üáJv közötti sp^v^wcwll We ezek az idén megszűntek. Erkölcsileg mindenki maximálisan tá­mogat minket, de ebből nem lehet megélni. Marad tehát a lelkesedésünk . .. — A városi átlagnál jobb a helyzetünk — mondta Pe­csét Tibor, a 34. Számú Ál­talános Iskola igazgató—test­nevelő tanára. Két tornate­rem áll a tanulók rendelke­zésére, ezenkívül az udvaron két kézilabdapálya, futópá­lya és távolugrógödör is van. A legnagyobb problé­mát a tanszerek — labdák, szőnyegek — magas ára je­lenti. Ez az egyik oka an­nak. hogy egyre több szak­osztályunk szűnik meg. A te­hetséges gyerekeket nem hagyjuk elveszni, őket egye­sületekhez irányítjuk, ahol magasabb szintre emelhetik tudásukat. Az iskolában ké­zilabdával. kosárlabdával, atlétikával, tornával és tö­megsporttal foglalkozunk. A jó eredményeket elérő tanu­lóknak sporttábort, szerve­zünk nyaranként, s ha mó­dunk van rá edzőtáborba visszük őket. Testnevelés ta­gozatos iskola vagyunk. így különösen érzékeny pontunk a mozgás és sport. Végezetül egy olyan isko­lát kerestünk meg. ahol nincs tornaterem, illetve egy 10X5 méteres helyiséget ne­veztek ki a testnevelésórák megtartására. A 16. Számú Általános Is­kolában a mintegy kétszáz gyerekre egyetlen testnevelő, Kisné Kirschner Ágnes jut: — Különösen a hideg idő beálltakor jelent gondot az, hogy nincs tornatermünk. Latyakban, hóban és esőben nem lehet az utcára külde­ni a gyerekeket! ősszel és tavasszal a szomszédos temp­lomkert és környéke szolgál sportpályául, hiszen udva­runkon sem atlétika-, sem ko­sárlabdapálya nincs. A DSK már tavaly félévkor meg­szűnt, mert képtelenek vol­tunk fenntartani. Ide több­nyire olyan gyerekek jár­nak, akik nem tudják fizet­ni rendszeresen a tagdíjat Háziversenyekkel, tömegsport rendezvényekkel elégítjük ki mozgásigényüket. * Mit lehet ehhez hozzáfűz­ni? Az elmondottak önma­gukért beszélnek. A tanárok és a tanulók lelkesek, a pénz viszont kevés. Az elmúlt hé­ten a testnevelő tanárok or­szágos konferenciáján hatá­rozat született mindennapi testnevelésórák bevezetéséről és a sportköri mozgalmak nagyobb mértékű támogatá­sáról. Reméljük, így elindul ,• ír égre eg.v-TfoLyiÜfiSfl, amely­nek hatására rövid időn be­lül látványos változások kö­vetkeznek majd be., Horgász VB a Maty-éren Hopp, egy hal*,* A magyar csapat csak tizenharmadik lett Augusztus 30. és szeptem­ber 2. között Szegeden a gróf Széchenyi István-eve- zőspályás (a Maty-éren) rendezték a XXXVIII. édes­vízi lialfogó-világbajnoksá- got. A nevezések alapján 26 ország csapata vett részt a nagyszabású eseményen. Megfigyelőként jelen volt Kanada és Namíbia képvi­selője. Az, hogy hazánk ren­dezhette ezt a világbajnok­ságot, voltaképpen 1987-ben, a Nemzetközi Édesvízi Hor­gász Szövetség (FIPS) buda­pesti kongresszusán vált véglegessé, az itteni szín­helyre viszont á pályanéző­ben tavaly nálunk járt Jós Klcinbauer úr, a nemzetkö­zi szövetség képviselője mondta rá az áment. És most lássuk magát a versenyt. Bennfentes szem­mel nézve, több szakaszból állt. A laikus csak csodál­kozott: né. ezeknek tízméte­res boltjaik is vannak, még­is a másfeleset veszik elő? — Hát persze! Amíg a nagy halak megmozdulnak, a part mentén nyüzsgő apróságok­ból, a snecikből. durbin- . csókból, sügérekből kell ki­venni a vámot. Igazi gyor­sasági verseny' volt ez — speciális módszerekkel. A belga Marcél van dér Eyn- de errefelé sohasem látott módon, kissé jobbra-föl nyúj­tott karral, enyhén balra-le Varga József, a Tábori­sport triatlonistája lett az első magyar teljes távú or­szágos bajnok. A nagyatádi Ironman versenyen 9 óra 30 perc 12 másodperc alatt tel­jesítette a 8800 méter úszást. 180 kilométer kerékpározást és 42 kilométer futást, ez­zel hetvenhárom induló kö­zül bizonyult a legjobbnak. — Tavaly már résztvevője voltál a nagyatádi verseny­nek, igaz, akkor még nem volt országos bajnokság. — A tavalyi versenyre Szőke Peti barátommal ké­szültem fel, ő sajnos az idei bajnokságon nem tudott eredményt felmutatni, mert sérülése gátolta a verseny­zésben. Mindenesetre elin­dult, de fel kellett adnia a küzdelmet. Akkor két perc­cel jobb időt ment nálam. Végeredményben a magya­rok között harmadik lettem. Ez felbátorított arra, hogy komolyan nekiálljak az ed­zéseknek. Elhatároztam, hogy az idei OB-t tekintem a fő állomásnak. Ez bejött. — Ügy tudom, hogy nem­rég kezdted el az aktív spor­tot ... — Három évvel ezelőtt tu­lajdonképpen semmilyen ko­molyabb testmozgást nem vé­geztem. Aztán jött ez az őrület, a triatlon és engem is elkapott. Elkezdődtek az edzések. Talán a legnehe­zebb áz volt, hógy 'meg kel­lett tanulnom úszni, addig ugyanis ez nem ment. A ta­valyi nagyatádi Ironmanen még egy hosszait gyorson, sodpercenként kapkodta a durbincsokat. S míg jobb kezével ki-ki rántott egy-egy halat, bal kézzel már dobta is be a következő adag ete­tőanyagot. Később aztán megváltoztak a módszerek. Előkerültek a tízméteres, te­leszkópos. illetve az orsós botok. A versenyzők ezek­kel már a beljebb levő, na­gyobb halak megjelenését fogadták. Emilio Colombo, a tavalyi maribori világbajnokság egyik győztese rövid bottal rángatta ki az apróságokat a part mellől; az ír Alán Larkin kilós amúrt vezetett a szákba orsós felszereléssel, a szemünk láttára (aztán fo­gott még többet is). Éried Deelen, Hollandiából, tízmé­teres keszegezőbottal kísér­letezett, mérsékelt. ered­ménnyel ; Zsuranljov, az egyik szovjet, bár minden mértéket meghaladó botjai voltak („bolsoj” — kiáltot­ták be neki a nézők), mégis snecizővel aprította a hala­kat. Körülbelül annyit fo­gott, mint Peter Machholdt, Dániából. homlokegyenest más fölszereléssel. — Mind­ez persze, csak futó benyo­más volt, a verseny egv-egv pillanatából, a végeredmény csak vasárnap este derült ki. Egyéb hírek azonban már akkor is keringtek a napsü­tötte parton: hogy feltörték a portugálok autóját, és el­egy hosszat mellen úsztam le. Utána Fázold Henrik se­gítségével sikerült javítani a mozgásomon, ám még most sem dicsekedhetek vele. — Ezért volt az, hogy az úszás után még jócskán a mezőny második felében jöttél ki a vízből. — I-favmincadik helyen vágtam neki a kerékpáro­zásnak. Így is 'tizenhat perc­cel jobbat úsztam a tavalyi eredményemnél. Hozzá kell tennem, hogy háromezernél vitték mindenüket; hogy az olaszoknak helybeli, magyar srácok szedték a szúnyog- lárvát, jó pénzért; s hogy — állítólag a csehek — még kecsegét is fogtak!,.. És eljött végül a mérlege­lés. Minden egyes versenyző szákmányát milligramm-pon­tosságú mérlegen mérték le. A mérkőzés első napján csa­patversenyben 1. Anglia, 2. Olaszország, 3. Hollandia. A magyar csapat 13. lett. Va­sárnap este a szegedi Rá­kóczi téren, ünnepélyes kül­sőségek között kihirdetett végeredmény pedig a követ­kező. Csapatversenyben: L Anglia, 2. Franciaország, 3. Olaszország. Egyéniben: 1. Róbert Nudd (Anglia), 2. Kevin Asthurst (Anglia), 3. Jan van Schendel (Hollan­dia). S hogy a mieink mi­ként szerepeltek? Magyaror­szág a 11. helyen végzett a huszonnyolc ország között, egyéniben pedig legjobban a 22. helyen Tímár Gábor (Győr) lett. Ez volt tehát a XXXVIII. édesvízi horgász-világbajnok­ság, a gróf Széchenyi István evezőspályán, a Szeged mel­letti Maty-éren. Jövőre Ír­országban találkozunk! Bi­zonyára, nem ily’ ragyogó napfényben — hisz’ Albion, tudjuk, ködös — de jobb magyar eredménnyel. Nagylaki Kálmán Szeged begörcsölt a lábam, s ettől lc-lassultam. A kerekezés jól ment, fokozatosan feljöttem, sorra lehagytam vetélytár- saimat, az élen haladókhoz azonban nem sokat közeled­tem. Körülbelül százötven kilométer utón volt egy holt­pont, ettől egy kicsit visz- .in szaestem. de a végéig sike- rült törtanom magam. — A futás' viszont erős Unr .... — Igen. Idén is legjobb futóidőt sikerült elérnem: 3 óra 1 percet. Huszonnégy kilométernél utolértem a Rothot is megjárt Bartha Istvánt, majd Vízhányót, m Lenti Zsoltot, az addigi elsőt V,: úgy harminc kilométernél értem utói. Azután mór a győzelemért hajtottam vé­gig. Csodálatos volt a cél- baérés... — Ez az eredmény, a 9:30:12 több, mint egy órá­val rosszabb, mint Kropkó Péter rothi ideje. A Világ Kupa-futamon száznegyve­nedik lehettél volna ezzel. Mik a további terveid? — Nagyon jól tudom, hogy nem lehetek olyan eredmé­nyes versenyző, mint Krop­kó Péter. Jövőre szeretnék elindulni egy komolyabb nyugati versenyen és termé­szetesen újra ott leslek az országos bajnokságon is. Ah­hoz, hogy komolyabb ered' ményt is felmutathassak, sokkal jobban keláene úsz­nom. Én azonban nem va­gyok igazi úszóalkat, ez pe­dig nélkülözhetetlen a világ élvonalában. (szaniszló) Cselgáncs Esztergomban országos ju- nior-rangsorversenyen vet­tek részt a Miskolci Vas­utas Sport Club leány csel- gáncsozói. A legjobb ered­ményt, első helyezést Kiss Anita érte el az ötvenhat kilogrammos kategóriában, ugyanitt Papp Orsolya vég­zett a harmadik helyen. Ezüstérmes lett Virágh Mó­nika a plusz hetvenkét kilós súlycsoportban. A harmadik helyet szerezte meg Nagy Lilla ötvenkét kilóban és Veisz Marianna a hatvanhat kilós kategóriában. Úgy legyen! (monos) tartotta rövid botját, s má­

Next

/
Thumbnails
Contents